Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-18 / 15. szám

f- IO. oTdal KELET-M AC? Y A RORSE * C> — VASÁRNAPI MStLffiRLBI' 1970. január 18. — Képzeld, állandóan a kádba mossa az ecsetet.. — ...igen... és akkor történt, hogy egy ilyen óriás hal akadt a horgomra. AZ ELSŐ CSALÁDTERVEZÉS i- A kézikönyv szerint kellene a kis Káin mellé egy testvérke... Nagy S. József: Ámít szabad Jupiternek Igazán megnyerő, hogy hitvesem milyen tárgyilagos nőtársaival szemben. Séta közben ő maga hívja fel egyik-másikra a figyelmet, ha az valamiképp kiemelke­dik az átlagból i. — Nézd, nézd — riaszt — ezt a gyönyrű bronz ha­jat, az édes fitoska orrát! S micsoda termet, valóságos műremek, nemde? Stoppol a szemem — úgy van, ahogy az asszony állít­ja, de azért az eszem is stoppol, mit lehet tudni, jól­esik-e neki, ha én is dicsé­rem, ezért csak immel-ám- tnal helyeslek. —Hát igen. megjárja! De a dereka mintha hosszabb lenne a keleténél! Nem győzöm bámulni, szinte szikrát hány szeme a haragtól. — Ugyan, menj már — ami szép, az szép, mit kell kákán is csomót keresni! És hallod, a járása, akár a gazelláé. Nem elképesztő? Valóság­gal költői hévvel dicséri a konkurrenciát. Én azonban nem tartok vele. — Libeg, csámpásan libeg, na persze, két számmal ki­sebb cipőt visel, ezért veri össze cintányérként a bo­káját. Feleségem dühöng: — Vak vagy, fád alak! De vigyázz, ezt nézd meg, ezt, ebben csak mm találsz hi­bát? Valóban nem, de azért le­biggyesztem ajkam és su­nyin lesem, csakugyan any- nyira odavan-e érte. Csak­ugyan? — hát én még ilyet A római ic!c?£<%?o konferencián követelte egy részvevő: „Az idegenforga­lom számára feltétlenül szükséges az összes romok azonnali renoválása azért, hogy azok romok maradja­nak." (11. Giornale d'Italia. Róma) Malmőben a 77 éves Arne LunüDerg feleségül vette a 69 éves Maria Svendsent, aki csaknem 50 éve a ház­vezetőnője. Az öszhajú vőle­gény egy riporternek kijelen­tette: „meglátni és megsze­retni egymást egy pillanat műve volt. Mindazonáltal először mégis meg kelleti szoknunk egymást”. (Dagbladet, Stockholm) Egy kereskedő Denisonban (USA) a pénzét számolva fel­fedezett egy 20 dolláros bankjegyet, amelyen a kövgtkező jegyzet volt olvas­ható: „Ez az utolsó pén­zem. Most vagy felköthetem magam, vagy feleségül ve­hetem a vén satrafát. Paul Turner.” A bankjegyet a ke­reskedő lányának adta. A hölgy azonnal beadta a vá­lókeresetet. Paul Turner volt az a férfiú, aki öt né­hány héttel azelőtt feleségül vette. (Herald, New York) „Mi egy opera?” — kér­dezte Los Angelesben a já­tékvezető egy vetélkedőn. Egy fiatal hölgy, néhány pil­lanatnyi gondolkodás után így fogalmazta meg a vá­laszt: „Az opera az, amikor valakinek tőrt döfnek a há­tába és az áldozat nem vér­zik, hanem énekel.” ★ Egy beszélgetés alkalmá­val a lengyel Silberstein professzor így szólt Edding­ton angol csillagászhoz: .Ed­dington professzor úr, ön az egyike a három ember­nek, aki érti a relativitás el­méletét.” Látva Eddington nem láttam — ontja a dics­himnuszt. — Hallod, ezeket az ará­nyokat — mint egy kis cu- korbaba! És tudja, tudja mit kell viselni! A lest és a ru­ha megtestesült harmóniája! így van, de azért elhárítva mondom: — Butának látszik, nézd azokat az üres szemeket. Akár a mákgubók. — Buta! Mert nem, vesz észre, mi? — Milyen szép, magas homloka van! Eskü­szöm, szívesen cserélnék vele! Hát ez már sok — ekko­ra szerénységet. Irigység, féltékenység meg se fordul a fejében és hogy ne higgye, mindig csak ellenkezem ve­le, a következő saroknál én szólok neki. Van miért, és így nem csoda, ha lelkese­dem! — III! 11i! Ezt nézd meg, ezt a fekéte gyönyörűséget. Hallód, micsoda délceg szép­ség, az előbbiek rossz után­zatok ehhez képest. Csak úgy perzsel a tekintete — és nézd, mosolyog, de hogyan? Ili — hát ha nem lennél a feleségem... Goromba sziszegés a vá­lasz! — Mit? Hogy tetszik mon­dani? Ha nem lennék a fe­lesége? Na, most megismer­tem a perverz ízlését. Ez a gúnárnyakú liszteszsák tet­szik neki a rosszul borotvált szakállával! — Na de kérlek, én... én... — Hallgass! Elhallgass! De jól van fiam, jól van, ez jár a tisztességes asszonyoknak! A feleségével sétál, s akkor az ilyen lepcses szájú pan- camárik vígyorában gyö­nyörködik.^ Mulatságos történetek i n lejtései. Sil­berstein professzor hozzá­fűzte: „De Eddington pro­fesszor úr, Ön túlságosan szerény.” — „Egyáltalán nem, szó sincs szerénységről” — válaszolta Eddington, csak nagyon szeretném tud­ni, ki a harmadik. (Unsere Zeit, Essen) 1824. január 18-án született Sü- kel Károly író. Egyetlen könyve mellett mi tartotta fenn nevét? Erre adnak választ a beküldendő vízsz. 1. és függ. 13. sorok, míg a beküldendő vízsz. 37. sor egyet­len könyvének címét tartalmaz­za. VÍZSZINTES: 13. Csavar. 14. Fúvós hangsze­rek. 15. Alig hallható. 16. Padló közepe. 17. Abból az országból való. melynek fővárosa Bagdad. 19. „Éktelenül” szakít!!! 20. Mö. 21. Gyúrt tésztából készített me­télt. 22. Dunántúli hegy. 24. A házba. 26. Kínai államférfi. 27. Fedetlen bekerített legelésre al­kalmas hely állatok részére. 28. Hegység az NSZK-ban. 31. Bor­sod mesvei községből való. 32. Tág. 33. Körülbelül, latinul. 35. Ódon, ősrégi. 36. Szarvasmarha tulajdonsága. 40. UET. 41. Álmos­ságot mutató. 42. Vissza: Hely­határozó rag és kötőszó. 43. ST. 44. Elvétve fordul elő. 46. Nép­szerű gyermekköltőnk (1850— 1914.) 47. Thomas Mann: ... és a varázsló. 48 Béke oroszul. 50. Fél icce! 52. Akta nagyobbik fe­le. 53. (gyorsan. 54. Egymást kö­vető betűk. 55. FSÖ. 57. Munkás, zsargonban. 58. Énekhang. 59. Földtörténeti középkor. 61. Ko­bakján 62. Testrész. 63. Fordított határozott névelő. FÜGGŐLEGES: 2. Zöldövezet. 3. Hálóban a lab­da. 4. Nitrogén és Fluor vegyje- le 5. Azonnal, sürgősen, első koc- káoan kétjegyű mássalhangzó. 6. Hegycsúcs Japánban. 7. A Pál ut­ca- fiúk vezére. 8. BÁI. 9. Labda­rúgótrófea, rövidített neve. 1U. 'jH.' 11 la jófar. 12. Kutyafajta. 17. Vissza: január 18-i. 18. A Hon­Helyesen készültem Én mar gyermekkoromtól fogva tudtam, hogy mi le­szek. Emlékszem, megkérdez­tek bennünket már a bölcsi- ben, hogy mik akarunk len­ni. Ott ki azt felelte, hogy tengerész, ki azt. hogy laka­tos, ki azt, hogy tudós. — Én pedig — azt felel­tem, hogy ideiglenes ügyvi­vő. — Mi? Ezért minden játéktól megfosztottak. Majd jóval később jött oda hozzám két kisfiú és ők is kijelentették: — Mi szintén ideiglenes ügyvivők szeretnénk lenni... így kerültünk át az óvodá­ba. Itt szintén kérdezgették: — Mik akartok lenni? Ki orvos, ki ötvös, ki más. — Én pedig — feleltem — ideiglenes ügyvivő leszek. — Ki leszel? — Diplomáciai szolgálatba lépek, és ideiglenes ügyvivő leszek. — Mars a sarokba, haszon­talanja — mondta az óvó néni. — Gondolkozz el egy kicsit a viselkedéseden. De hiszen mit gondolkod­jam rajta, ha én már zsenge gyermekkorom óta tudom, hogy mi akarok lenni. Ott ál­lok a sarokban. Még hár­man hozzám hasonlóan kije­lentik, hogy ők szintén ideig­lenes ügyvivők akarnak len­ni. — Állandó lakója voltam a saroknak egész óvodás ko­rom alatt. így köszöntött rám az iskolás kor is. — No, ki mi akar lenni, gyerekek — kérdezte az is­kolában a tanító bácsi. Ki berepülőpilóta, ki ag- ronómus... — Én pedig — feleltem újból — diplomáciai szolgá­latba lépek és ideiglenes ügyvivő leszek. — Jó, mondta a tanító bá­csi. — Add az ellenőrződet. Holnap a szüléiddel együtt jelenj meg az iskolában. De engem ezzel nem félem­lítesz meg. Én gyermekkorom óta pontosan tudom, hogy mi akarok lenni. Nem fogod a vágyaimat elfojtani. Össze­gyűjtöttem a barátaimat: a bölcsődéből a kettőt, az óvo­dából a hármat, az osztály­ból szintén néhányat, akik ezt a pályát választották, és megalakítottuk „Az ifjú ideiglenes ügyvivők” baráti körét. Én voltam az alapító. Később más iskolákban is megszerveződtek a baráti körök. Az idő közben eltelt. Az ellentét, a disputa körü­löttünk egyre hangosabb lett. Már érettségi előtt vol­tunk. Az egyik vitadélután témája „Az ideiglenes ügy­vivők és a fizikusok.” Az újságok ilyen fejezetcímmel jelentek meg: „Az ideiglenes ügyvivők és a fizikusok,” Egy szó mint száz: Ez lett a legdivatosabb szakma. Az irodalmi művek legnagyobb heroizmussal ábrázolt hőse: a fiatal ideiglenes ügyvivő. Kamaszlányok vágyálma: a csinos diplomata. Bajusszal, pofaszakállal. Róluk írnak az újságokban, minket mu­tat be a televízió, minket reklámoz a rádió. S az ered­mény? Mire befejeztük az iskolát, évfolyamtársaim va­lamennyien elhatározták, hogy diplomaták lesznek. A tülekedés óriási. Mindenki diplomata akar lenni. Más szakmára senki sem jelentke­zik. De engem ez sem térí­tett el eredeti célomtól. Én zsenge gyermekkorom óta tudom, hogy mi akarok lenni. Ősidők óta erre a hi­vatásra készülök. Amikor egyetemre való je­lentkezésemkor megértem, hogy minden egyes diploma­tahelyre 100 jelentkező ju­tott, én is beadtam a jelent­kezési lapomat. Az orvos­karra. Száz meghirdetett helyre én — egyedül. Ks fel­vettek. Ráadásul oda, ahova eredetileg akartam./ Ahova zsenge gyermekkorom óta készültem. És csak azért vált lehetővé, mert helyesen ké­szültem. A. és L. Sargorodszkie Fordította: Sigér Imre KERESZTREJT VÉN V vécl labdarúgója. 22. Fájdalom­csillapító gyógyszer. 23. Mint 8. függ. 25. Neves budapesti közle­kedési hely. 27. Egy pár háziállat, két szó. 29. Nem kell kételkednie. 30. NCT. 31. Kevert minta! 32. Szúrós. 34. Nevével ellátta. 35. ,,A’ fiatal ló, második kockában kétjegyű mássalhangzó. 36. Mun­ka. 38. Olasz város, a Tevere partján. 39. Munkaeszköz. 44. Pakol. .5. Japán viselet. 48. Köz­lekedési vállalatunk rövidített ne­ve. 49. Arasz közepe! 51. Zár. 53. ..-huja 4. Szégyenít. 56. Svéd váltóoénz. 57. MEK. 58. Mint 63. vízsz., de nem fordítva. 60. „Vég­telenül” öreg. 61. FI. 62. Mint 43. vízsz. A megfejtéseket január 26-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el! Január 4-i rejtvénypályázatunk: megfejtése: Napóleon a trónon, Oidiposz és a szfinx Vénusz Anadyomene, Odaliszk, Homeros apoteózisa. A forrás. Nyertesek: dr. Bónis Ferencné, Enyedi Ibolya, dr. Katona Ottó- né, Képes Anna, Ritii Gyula és Tar Lászlóné nyíregyházi, Tarcsa Csilla debreceni, Szabó Péter nagykállói, T c r"'k Mária Oros, Világos tanyai és Varga Lászlóné rakamazi kedves rejtvényfej- tőink. A nyereménykönyveket postait elküldtük! f— Nagyon érdekes... De mielőtt: tovább nézem, nem kap­hatnék egy fájdalomcsillapítót? IGAZ TÖRTÉNET

Next

/
Thumbnails
Contents