Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-15 / 12. szám
4. ot<fai KELET-MAGYARORSZÁG WTO. Január IS, Korunk mezőgazdasága A borkezelés időszerű teendői A KÖNYVHÓNAP KÖNYVEI Harmat László—Kollányi László—ifj. Porpáczy Aladár —Szilágyi Kálmán Bogyós gyümölcsűek termesztése Sokat — de így még talán sohasem — írtak hazánkban a köszmétéről, málnáról, ribiszkéről és a szamócáról.' Mi lehet az új, miért kell feltétlenül elolvasni ezt a kis könyvet? Először is azért, mert egy könyvben eddig még nem láthattuk ezt a négy gyümölcsöt. Másodszor azért, mert a szerzői együttesnek sikerült a hatalmas ismeret- anyagból a legfontosabbakat kiemelni. Ezzel a nagyüzem szakembereinek és a ker- tészkedők népes táborának régi vágya teljesült. Lapozva a könyvet azonnali választ és tanácsot kapnak arra például, hogy hogyan telepítsék el ,a szamócát, miért jó magas törzsre oltani a köszmétét, milyen betegségek károsítják leggyakrabban a málnaültetvényt. Olvasás közben megismerkedhetnek a négy gyümölcsfaj rövid növénytanával, környezeti feltételeivel, a legmodernebb termesztési eljárásokkal a telepítéstől egészen a gyümölcs leszedéséig, csomagolásáig. Az utóbbi — a szép külső — nagyon fontos szempont, mivel a megter ínéit gyiknöl- csöt gl is kell tudni adni. És ez nem könnyű feladat, mert a málna, a szamóca törékeny, puha gyümölcs. Ha megnyomódik, már nem is értékesíthető. Tanácsadó a gyümölcsfajoknál külön-kü- lön megtalálható. Ez a könyv tehat mind a gyakorlati szakemberek, mind a kiskertekben kertészkedők hasznos segítőtársa. Tegyen próbát kedves olvasó, nyugodtan állíthatjuk egyetlen kérdése sem marad megválaszolatlanul. Méhészek zsebkönyve Szerkesztette: Falába Zoltán A méhészet szakirodalma egyre változatosabb, egyre gazdagabb. A méhészek részéről mégis fölmerült az az igény, hogy szükség lenne, valami olyan szakkönyvre, amelyik a méhészkedés közben fölmerülő leggyakoribb szakmai és szervezési kérdésekre egyszerű és határozott feleletet ad. A Méhészek zsebkönyve ezt az igényt kívánja kielégíteni. Oldalain egy-egy szakkérdésről azok nyújtanak tájékoztatási, akik az adott kérdéssel gya j, latban foglalkoznak, éppen ezer1 azt a legjobban ismerik. Tartalmát tekintve. a méhészkedés mindennapi teendői mellett cikkeket találhatunk ' a kényében a növény vedelem által okozott károk fölmérésérő], a méhtermékek minőségi követelményeiről és szabványairól, a méh betegségek megelőzéséről, illetve leküzdéséről, és sok egyéb gyakorlati kérdésről a méhek csomagolásától kezdve a TEFU-címjegyzékig. A zsebkönyv ugyan nem pótolhatja és nem is kívánja pótolni a jó szakkönyvet, de gyakorlatiassága, tömörségé. rövidsége folytán igen jó szolgálatot tehet a méhészek gyakorlati munkájában Szabolcs-Szatmár megye nem tartozik a nagy bortermelő megyék sorába, ezt sem a fajtaösszetétel, sem a környezeti tényezők nem teszik lehetővé. Néhány község határában ugyan jó bort termelnek (Napkor, Sóstóhegy, Barabás), de nem ez a jellemző. Sok a direkt termő és tömegbortermő fajtákkal telepített szőlőterület, így a bor minősége különösen kedvezőtlen évjáratban nagyon gyenge. Megyénkben a borok általában 9—11,5 Malligand-fok alkoholt és 5—7 % titrálha- tó savat tartalmaznak. Az 1969-es évjárat közepesnél gyengébb volt, ami alacsonyabb alkohol- és magasabb savtartalmat eredményezett. Az alkoholban szegény borok a különböző bőrbetegségekre fogékonyak, ezért kezelésük fokozott szakértelmet igényel. Az elkésett, vagy elmaradt borkezelések a borban gyakran alig, vagy nem javítható minőségromlást okozhatnak. Borainkat töltögetéssel, fejtéssel és kénezéssel többnyire megvédhetjük a bőrbetegségektől, de ezen túl » boraink fejlődését is elősegítjük. Mit tegyünk tehát a jó bor érdekében ? A löllögetés A tele hordókat havonta egészséges, azonos minőségű borral töltsük fel az aköna- nyílás alsó széléig. Fakalapáccsal ütögessuk meg a hordó felső dongáit, a légbuborékokat így kiszoríthatjuk a hordóból, majd ismételten töltsük fel a hordót. Ha darabban lévő (nem tele) hordókat azonos minőségű bor híján nem tudjuk fel- töltögetni; a bort kisebb hordókban, üvegballonokba, palackokba fejtsük át, ügyelve arra, hogy a kisebb edények töltés előtt tiszták legyenek, töltés után pedig levegő ne legyen a bor fölött. (A bor a dugóig érjen). Az edényeket dugaszoljuk le és 10—12 Celsius-fokú helyiségben tartsuk. Ha az üvegbailonv ból, vagy kisebb hordóból bort veszünk ki, azt se tartsuk darabban, töltsük palackokba és dugaszoljuk le. t A bőrbetegséget okozó mikroorganizmusok egy része ugyanis csak levegő jelenlétében tud szaporodni, betegséget előidézni. (Pl. borvirág). Töltögetéskor tapasztalhatjuk (ha a korábbi töltö- getés régen volt), hogy szürkésfehér lepedék (borvirág) van a bor felszínén. Ezt haladéktalanul el kell távolítani, mert a bor alkoholtartalmát fogyasztja, és ezzel más súlyosabb betegség, pl. ecetesedés feltételeit is megteremti. A borvirág eltávolításakor hosszú szárú tölcsér szárával a borvirághártyát átszúrjuk és a töl- tögetéshez használt borral feltöltjük. Akona szájkefével a hordó dongáira belül fel- tapadt borvirágot a kefe körbeforgatásával fellazítjuk, majd az akonanyílás környékét fakalapáccsal ütögetve a borvirág a bor felszínén ösz- szegyűlik. Ezt borral, túltöl- téssel távolítjuk el. Az ako- nadugót beütjük az akona- nyílásba és pinceruhával a hordót szárazra töröljük. Kér nézés a bor virágosodása ellen nem véd. A szakszerű kénezés Kénezéssel a bőrbetegségeket előidéző baktériumok, gombák egy reszel bénítjuk, illetve elpusztítjuk, másrészt a bor' elvénülését gátoljuk. Ezenkívül elősegítjük a bor finom zamatanyagainak kifejlődését. Kénezéssel tehát elérhetjük, hogy borunk egészséges, üde, finom illatú és zamatú lesz. A szakszerű kérdezéshez ismernünk. kell a kénezés helyes mértékét. Háztartási boltokban, borászati szaküzletekben beszerezhető a borkéntabletta. Ennek csomagolásán a hl-kénti adagolandó mennyiségek fel vannak tűntetve. Egészséges borokhoz hl-ként 1—2 tablettát tőrünk porrá (gyenge, közepes keltezéshez) ezt kevés borban feloldjuk és a kénezendő borral alaposan elkeverjük. Beteg borok javító kénezéséhez 2—4 tabletta/hl. adagolása eredményhez vezet. A fejtést célszerű kénezéssel összekötni. Egy pasztilla súlya 10 g, ezt 100 liter borhoz adva literenként 50 mg összes 'kénessavat biztosít. Boraink szabadkénessav szintjét célszerű 20—40 mg 1. nívón tartani. Ezzel biztosítani tudjuk a kénezés minden előnyös hatását. A borok fejtése A borok fejtését az erjedés után minél előbb ■ célszerű elvégezni. Amennyiben még most is seprőn van borunk, azt haladéktalanul le kell fejteni, hogy a seprőbomlást megelőzzük. Fejtés előtt vegyünk mintát a fejtendő borból és állapítsuk meg a barnatörésre való hajlamosságát. (Szürkerothadásban lévő szőlőből készült borok barnatörésre hajlamosak.) A mintát töltsük fehér palackba kb. félig. Tartsuk szobahőmérsékleten kb. 24 óráig, ha a minta felülről kezdődően megbámul, barnatörésre hajlamos. Ha nem színeződik, nem hajlamos barnatörésre. A barnatörésre való hajlamosságot megszüntethetjük hl-ként 1.5, 2, 2,5 darab bor- kénpasztilla borba adagolásával — a hajlamosság mértékétől függően. Az adagolandó borkénpasztillát flórrá törjük, tiszta tüllzacskóban a borba lógatjuk és dugóval rögzítjük az akonanyíláshoz. Az oldódás után borunkat egészséges, tiszta hordóba lefejtjük. A barnatörés Színben. ízben és illatban okoz elváltozást. A bőrbetegségek megelőzése szakszerű kezeléssel mindig eredményesebb, mint a már bekövetkezett bőrbetegség javítása. A borok kezelésével kapcsolatos szaktanácsadásért bizalommal forduljon a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumhoz Nyíregyháza, Rákóczi u. 69. Kováes Gábor Felsőfokú Mezőgazdasagi Technikum Oj kombájn a mezőgazdaságnak. Az E—502 NDK kombájn Szabolcs-Szatmár megyében, szőkébb szakmai körökben már nem ismeretlen, hiszen az elmúlt évben a Mátészalkai \ Állami Gazdaságban bemutatták. Az új áramvonalas kombájnból idén 7 darab érkezik az AGROKER Vállalathoz. A gép főbb műszaki jellemzői: a vágószélesség 570 centiméter, az áteresztő teljesítmény 15—20 tonna óránként. A menetsebesség három fokozat alkalmazása mellett 1,4—20 kilométer óránként A kombájn valamennyi magvas termény betakarítására alkalmas. Ezenkívül ‘kukorica-, valamint napraforgó-adapterrel felszerelve e növényeknél is kiváló munkát végez. Tavaly a gépet kipróbálva 12 óra alatt 24 hektár gabonát takarított be az egyik termelőszövetkezet. „Kísértet-traktor' a földeken Évtizeden óta kísérleteznek a világon a szántó-vető traktorok munkájának távvezérlésével, automatizálásával. Többféle elképzelés után legújabban Angliában mutatlak be sikeresnek ígérkező — bár nem éppen olcsó — megoldást. Egy traktor dohog a szántóföldön. Egyenletes sebességgel húzza a barázdákat, majd amikor a tábla végére ér. jobbra fordul, egy darabig a tábla peremén halad, majd ismét rákanyarodik a táblára és újabb sávot kezd szántani. Senki sem ül a traktoron. Kísérteties jelenet. A traktor mégis pontosan tudja, mit kell tennie, egy pillanatig sem tétovázik. Talán táv- irányítással működik? Nem, nyoma sincs embernek a határon. Mindez nem egy tudományos-fantasztikus film részlete. A Massey—Ferguson és az International Harvester Company angol vállalatok közös munkával olyan elektronikus vezérlőrendszert dolgoztak ki, amellyel teljesen automatizálható a traktorok munkája. Jövőre már kereskedelmi forgalomba is kerül az önműködő traktor. Elektronikus vezérlőrendszere két részből áll: az egyik a föld alatti huzalhálózat, a másik pedig a traktor vezérlőegységé. A huzalok kb. 5,5 m távolságra egymással párhuzamban fekszenek a föld alatt. Olyan mélyre fektetik le őket, hogy a legmélyebb talajművelés során se sérülhessenek meg. A 0,8 mm vastagságú műanyag szigetelésű villamos vezetékek elhelyezésére olyan szerkezetet használtak, amely acél vágóéi végére erősített acélcsövet húz maga után a talajban.. A feltekercselt- huzal úgy kerül ezen csövön át a, talajba, ahogyan a tűbe fűzött cérna a textíliába., A művelésre Váró tábla végén nem szakadnak meg a vezetékek. hanem egy 13 méter széles föidszegélyen a huzalsorokra merőlegesen folytatják útjukat. A huzalhálózat tehát valójában egyetlen vezetékből áll, így a traktor is megállás nélkül mehet végig felette. Egy-egy 110 méter széles, de tetszés szerinti hosszúságú sávot egyetlen elektronikus készülék ellenőriz, s ha a traktor befejezte munkáját ezen a területen, át kell helyezni az ellenőrző készüléket is. Ez sokkal olcsóbb megoldás, mintha minden szakaszhoz külön készülék tartozna. Bár ilyenkor le kell, állítani a traktort, de az üzemanyag- felvétel, vagy a sorvetőgép feltöltése lehetőséget nyújt a „holt idő” kihasználására is. Az első pillantásra csak abban különbözik a traktor a hagyományos erőgépektől, hogy elején 4,7 meter széles keresztrúd van. Ez az „antenna” fogja fel a földbe fektetett vezeték jeleit. A keresztrúdról azután a traktor bal oldalára szerelt elektronikus egységbe futnak be a villamos jelek, s innen haladnak tovább a „parancsnok”, a kormányvezérlő- műbe. Ha a traktor ahhoz a fri ’ ű - szegélyhez ér, ahol a. föld alatt elfordul a vezeték, érzékelő keresztrúdján eltolódnak a vezérlő jelek és ez a változás arra készteti a beépített elektronikus , egységet, hogy a kormánykerék élfordítására adjon parancsot. Ha rossz ívben fordul, a kormánymű önműködően helyesbíti irányát. A magára hagyott traktor átgázolná minden útjába kerülő akadályon. Eat egy másik érzékelő egység akadályozza meg. amely azonnal leállítja a gépét, mihelyt valami hozzáér a keresztfádhoz. Akkor is megáll a gép. ha első kerekei öt másodpercig nem forognak. mialatt a hátsó kerekek járnak. így elkerülhető, hogy esőáztatta talajon beleragadjon a sárba és céltalanul küszködve egyre mélyebbre assa maga! Nyolc kilométernél hoszszabb szántási sávon a földszegélyhez érve önműködően kisebb sebességre kapcsol a traktor, s így halad, amíg rá nem fordul a következő művelési sávra. Mindössze négy' csavar rögzíti kereszt- rúdját, amely így könnyen leszerelhető, ha javításra, vagy a traktor más felhasználására van szükség. \ Amikor a traktor megkezdi munkáját, ellenőrzés mellett kell végigjárnia egy-két sávot. Ha minden rendben van. ,a vezető leszáll, megnyomja az inditógombot a keresztrúd valamelyik végén. Ettől kezdve önműködő vezérlésre all át és hűségesen követi a föld alatti vezeték útját. Nem térhet el a 23 cm-nél jobban a vezetéktől, mert működésbe lép a kormányszerkezet és módosítja a traktor irányát. A „kísértet-traktor” minden olyan munkát elvégezhet önállóan, amit csak el lehet várni egy jó traktorostól: szánt, vet, boronái és tárcsáz, de egyéb szállítási munkák elvégzésére is al- alkalmas. Negyven új növény védőszer A kereskedelem idén a tavalyinál több tízmillió forinttal értékesebb növényvé- dőszer-készletet biztosít a mezőgazdaság számára. A tavalyi 210-zel szemben idén hozzávetőleg 250 készítmény közül válogathatnak a gazdaságok. A kemikáliák választékának bővülése több szempontból jelentős. Idén DDT- tartalmú anyagok — amelyeket a káros mellékhatás miatt tiltottak be — már se önállóan, se vegyszerkombi- nációban. nem kerülhetnek a talajba. A már bevált készítmények forgalmának növelése lehetővé teszi, hogy a DDT-tartalmú anyagok helyett más, az egészségre veszélytelen készítményeket alkalmazhassanak. Lényeges az ia, hogy idén « kiskertek tulajdonosai, valamint a zöldségtermelők korábban hiánycikként kezelt készítményekhez juthatnak hozzá. A talajfertőtlenítők és az egyes növényi kultúrák védőszerei terén szintén jelentős fejlődés várható 1970- ben. Az újonnan „bevetésre” kerülő készítmények alkalmazási köre igen változatos. Külföldről hozzák be a Gar- dont, amely néhány nap alatt elpusztítja a növényi kártevőket. A gyümölcsösökben és a zöldségeskertekben használhatják a japán eredetű Sumithion rovarölőt. A burgonyabogár ellen is új kémiai anyagot, a Dicarba- mot alkalmazhatják a termelők. Metil-Cotnionnak hívják a gyümölcsök importált rovarölöszeréfc
