Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-14 / 290. szám
eVTOLTAM. SM». SZÁM ÄRA: 1 FORINT »69. DECEMBER 14, VASÁRNAP LAPUNK TARTALMÁBÓL! Versenyt a vevőért (3. <MdaB Naptári „csoda” és egyéb „bűvészkedések” (5. oldali A NEB megvizsgálta (5. oldal) Sportjelentéseink (11. oldal) Számadás — tanulságokkal Két és lél napig tanácskozott az országgyűlés, s figyelmének, idejének túlnyomó részét a jövő évi állami költségvetés tanulmányozására, megvitatására fordította. E rövid összefoglalóban természetesen nem tekinthetjük át sem magát az országos költségvetést, sem annak szélesen hullámzó vitáját. Inkább azokra a fő kérdésekre fordítjuk figyelmünket, amelyek, ha az anyagiakra, a megélhetésre terelődik a szó, mostanában mindig és mindenütt nyomban fölvetődnek, s amelyekkel a költségvetés megtárgyalása során a felszólaló képviselők behatóan foglalkoztak. Amint a pénzügyminiszter zárószavából is kiviláglott, alighanem az árak kérdése kívánkozik ezek közül az első helyre. A vita végkicsengése e tekintetben is teljesen világos. Csak azok az ármozgások, pontosabban áremelkedések elfogadhatók, természetesen a szabad árak körében — hatósági árak a jövő esztendőben nem változnak! — amelyek összeférnek a gazdaságpolitika fő célkitűzéseivel, tehát szükségszeretek, a termelés és a fogyasztás ésszerűbb alakulását szolgálják és ennek alárendelve válnak hasznára az iparnak, meg a kereskedelemnek is, a spekulációs jellegű áremelkedéseket pedig nem szabad tudomásul venni. Miután azonban szükségszerű — korlátozott mértékben ugyan — hogy bizonyos termékek ára változzék, s ez megfelelőképpen szabályozza termelésüket és fogyasztásukat, elengedhetetlen. hogy mindig legyen a kereskedelemben a szükséges mennyiségben, választékban és minőségben olcsó, úgynevezett ..standard"’ áru, hogy a kis jövedelmű családok. nem utolsósorban a nyugdíjasok ellátása ne szenvedjen csorbát. És ezzel el is érkeztünk a másik, az országgyűlésen is sokat emlegetett problémához, a bérezéshez, a jövedelmekhez, ezeknek arányaihoz, elosztásához. Az ezeket meghatározó életszínvonal-politika időszerű fő célja, mint a tanácskozásból Is kiviláglott, kettős: egyrészt a legszűkösebben élő rétegek életviszonyait kell a lehetőségek arányában javítani, ezt szolgálják közvetlenül azok a pillanatnyilag szerény mértékű bér- és nyugdíj- emelések, amelyeket a kormány az ország-, gyűlésen bejelentett, de ezt célozzák az ellátást javító erőfeszítések, valamint az egészségügyi és a szociális ellátás javítására tett lényeges lépések. Ám a reform és az egész gazdaságpolitikánk lényegéhez tartozik, hogy nem egyezünk ki a mai színvonallal, hanem minél gyorsabb ütemben előre kívánunk haladni. Ennek érdekében pedig ösztönözni kell mindazokat, akik a nemzeti jövedelmet előteremtik és annál erőteljesebben kell ösztönözni, minél jelentékenyebb szerepük van ebben, illetőleg alkalmanként vagy folyamatosan minél eredményesebben járulták hozzá gazdasági eredményeink javításához. Furcsa mód ez, meg azoknak is érdekük, akik nagyon-nagyon a „pálya széléről” nézik a küzdelmet és óvakodnak attól, hogy maguk is „beszálljanak”, mert ez az egyetlen lehetőség arra, hogy gyorsabban növekedjék az egész társadalom és kisebb vagy nagyobb mértékben minden dolgozó réteg jóléte. Más szóval: erőteljesebb,, hatásosabb jövedelemdifferenciálásra van szükség, a végzett munka, annak .társadalmi hasznossága alapján. A párt és a kormány vezetőinek országgyűlési felszólalásai nem hagytak kétséget, hogy a gazdasagpolitika ösztönző eszközei 's továbbiakban még következetesebben szolgálják majd ezeket a célokat. Ez azonban még határozottabban áj stílusú gazdasági, társadalmi munkát követel, ami nem alakul ki egyik napról a másikra. Ahogy Nies Janos Fejér megyei képviselő élénk tetszéstől kísérve megjegyezte: mi, odalenn, meg nehezen tudjuk megszokni az újat, de mások, odafenn, nehezen tudnak leszokni a régiről! Mégis, amint a gazdasági munka ez évi eredményei oly világosan igazolják, a reform a nehézségeken át is jobban előrelendítette a gazdaságot, mint a régi túlhaladott módszerek. És ha élesebb szemmel figyelünk a hibákra, az éppen annak tulajdonítható, hogy a gazdaságirányítás új rendje nem csak szabályozó, hanem ellenőrző, mérlegelő funkciót is ellát, szemben a gazdálkodás régebbi módszerével, amely a hibákat, nehézségeket jobban elrejtette. Dehát jobb tudni hányadán állunk — és ez a mostani ország- gyüiési számadás igazán nem volt lehangoló — mert akkor az is világosabban áll előttünk, hogy mit kell tennünk és mire számíthatunk. B. J. Helytállni a hétköznapokon „Azt hiszem, nekünk nem nagy hőstetteket kell véghezvinnünk, hanem a mindennapi munkában helytállni. Ebben kell keresnünk napjaink forradalmi romantikáját. Az egyik járási küldöttértekezleten hangzott el egy hozzászólásban néhány nappal ezelőtt ez a programnak is beillő szép megfogalmazás. Ami pontosan rávilágít arra is: az ifjúsági szövetségben is tisztázódnak a mai feladatok. Változatos, korszerű eszközökkel dolgozó, jó programot adó szervezetet igényel a fiatalság, amely összefogja, irányítja az ifjúság gondolkodását, segíti, támogatja a fiatalok kibontakozását. Most három hónapon át zajlott megyénkben az ifjúsági szövetség nagy szervezeti megmozdulása, a vezetőségválasztás. Szabolcs -Szatmár mintegy harmincezer KISZ-fiatalja tett hitet az ifjúsági szövetség, a párt politikája mellett, mondta el véleményét a választást előkészítő bizottságok, a taggyűlések előtt. Sok üzem, tsz, intézmény vezetője is részt vett a vezetöségválasztó taggyűléseken és a helyszínen, közvetlenül hallhatta: melyek azok a gondok, amelyek leginkább foglalkoztatják a fiatalokat. Az ifjúság pi'oblémája általában a falu problémája is Szórakozni, művelődni akar a mai fiatal gépszerelő, vagy állattenyésztő. De ugyanezek a gondjai az új szabolcsi, szatmári ipari üzemek fejlődőben lévő fiatal szakembergárdájának is. A kulturális fejlődés azonban nem tart lépést az igényekkel, íiem, vagy csak keveset tud segíteni a KISZ, kevés alapszervezet rendelkezik önálló helyiséggel, csak néhány helyen alakult ki a klubélet, s ezt joggal kérik számon a fiatalok. A KISZ újra a gazdasági vezetőktől kér segítséget, hiszen ez az egyetlen reális módja a feltételek megteremtésének. Kicsendült a felszólalásokból: ma már van mire kérnie a KISZ-nek. A fiatal szakemberek kitűnő eredményeket produkáltak. Bebizonyították ezt a szántóversenyen és a fiatal villanyszerelők vetélkedőjén egyaránt. A KISZ „kiváló” mozgalmainak eredményeképpen megpezsdült a fiatal mérnökök, technikusok szakmai érdeklődése. Pályamunkáik — elsősorban Záhonyban, de másutt is — százezrekben, több újítással pedig milliókban realizálódik. A fiatal szakmunkások legtöbbje munkáját megelégedéssel végzi. Mindezek elhangzottak a küldöttértekezleteken. Ismertek és jók az eredmények. Ez feltételezi azt is, hogy az ifjúsági szövetség szervezeti élete, politikai munkája is javul, új módszerekkel gazdagodik. Elsősorban a munkás- és parasztfiatalok körében újabb és hatékonyabb formákkal próbálkozni, kiállni a fiatalok jogos érdekeiért, ugyanakkor bátrabban kezdeményezni A választások befejeződtek, új vagy újjáválasztott vezetőségek készítik a jövő évi programokat. A hozzászólások, az eredmények összegezése jó alapot nyújt a jövő terveihez — egyben a mindennapi munkához is. M. S. Az 1973. évi népgazdasági terv A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1970 évi népgazdasági tervet. A gazdasági fejlődés üteme 1969-ben — az előzetes adatok szerint — az előző évihez hasonló lesz és némileg meghaladja a tervezettet. A társadalmi termék 5, a nemzeti jövedelem tí százalékkal emelkedik. A fogyasztás a tervezettel egyező mértékben, mintegy 6 százalékkal nő; a felhalmozás — a forgóalapok mérsékeltebb növekedése következtében — kisebb a tervben számítottnál. Az ipari termelés mintegy 4 százalékkal haladja meg a tavalyit. A kőolaj- és földgáztermelés, a vegyipar. a villamosenergia-ipar és a gépipar termelése az átlagosnál gyorsabban emelkedik. A kohászat termelése kis mértékben nő, az építőanyagipari és a könnyűipari termelés viszont alacsonyabb a tavalyinál. A közgazdasági ösztönzők hatására kedvezően változott a termelés és az értékesítés aránya. Az értékesítés a termelést meghaladó ütemben nőtt és mérséklődött a készletek emelkedése. Javult a termelés szerkezete és gazdaságossága. Az ipari termelői árszínvonal várhatóan 1—1,5 százalékkal emelőik. Az iparban a foglalkoztatottak száma magasabb a tervezettnél. A munkaerő- gazdálkodás, a munkaszervezés kevéssé javult: meg mindig indokolatlanul nagy a munkaerő-kereslet és nem kielégítő a termelékenység alakulása. Az építőipar termelése a tervezettnél gyorsabban, körülbelül 7—3 százalékkal növekszik. Az építőipar teljesítőképességét korlátozza helyenként a munkaerő és néhány fontosabb építőanyag és szerelvény hiánya. A mezőgazdaság 5—6 százalékkal tennél többet a múlt évinél. A fontosabb növényi termékek csaknem mindegyikéből az utóbbi évek legmagasabb átlagtermését értük el. Az állattenyésztés fejlődése nem érte el a tervezettet, mind a szarvasmarha-, mind a sertésállomány alacsonyabb a számítottnál. Beruházásokra a népgazdaság a tervezettnél valamivel nagyobb összeget fordít. Elkészült, illetve az év végéig átadásra kerül több jelentős új létesítmény; a tervezett 22 egyedi nagy beruházásból 17—18 befejeződik. A külkereskedelmi áruforgalom erőteljesen — mind az 1968 évinél, mind a tervezettnél nagyobb mértékben — növekszik. A lakosság pénzbevételei — a számítottat meghaladó mértékben — több mint 9 százalékkal nőn°k. A többletet főleg munkabér es nyereségrészesedés formájában fizetik- ki. A lakosság meg- <-•5 ku„ífásai is nasvobb mértékűek a terveze+tnél: megközelítik a 7 miú’érd forintot, A munkások és alkalmazottak reálbére körülbelül 4 százé1 %kal több az 1 °fií) évinél A lakosság esc főre jutó reál iöveö-Íme rninteev 5.5 czpz.slókkpl nő. A kiskereskorMemi forgalom hozzávotő'eg 9.5 százalékkal emelkedik. A fogyasztói árszínvonal körülbelül 1,5 százalékkal — a számítottal megegyező mértékben — nő. Indokolatlan azonban a ruházati cikkek átlagosan 3 százalékos áremelkedése. Egyes fontosabb árucsoportokban a kínálat nem követte a megnövekedett keresletet és a választék sem megfelelő. Főleg ruházati termékekben és több tartós fogyasztási cikkben nem volt kielégítő az ellátás. Élelmiszerekből — a sertéshús kivételével — és élvezeti cikkekből általában elegendő mennyiség állt a lakosság rendelkezésére. A jövő évi népgazdasági terv a harmadik ötéves tervben kitűzött gazdaságpolitikai célokat szolgálja. A legfontosabb feladat a gazdasági munka hatékonyságának növelése, a népgazdaság általános egyensúlyi helyzetének további javítása. Ennek érdekében — a gazdaságirányítási rendszer reformjának következetesebb gyakorlati alkalmazása és továbbfejlesztése útján — biztosítani kell: — a termelékenység növelését; — a fogyasztói piacon a kereslet és kínálat összhangjának javítását; — a beruházási tevékenység és — a külföldi verseny- képesség további javítását. Nemzeti jövedelem, beruházások A terv azzal számol, hogy 1970-ben a társadalom szükségleteit az eddigieknél magasabb fokon lehet kielégíteni. A társadalmi termék volumene körülbelül 5 százalékkal emelkedik. A nemzeti jövedelem 5—6 százalékkal nő; a harmadik ötéves terv időszakában elért növekedésé mind ütemében, mind mennyiségében jelen t. ősén meghaladja a tervezettet. A beruházások 1970-ben az ideihez képest 6—7 százalékkal növekednek; várhatóan elérik a 79—80 milliárd forint értéket. Az építési beruházások területén a kereslet és kínálat között kialakult íeszültség még csak kis mértékben mérséklődik. A gépi beruházásoknál — egyes választéki és határidő problémáktól eltekintve — a kínálat javul. 1970-ben is jelentős az állami döntési körbe tartozó beruházások aránya. Sor kerül több egyedi nagyberuházás — többek között a Barátság 2. kőolajvezeték, a Magyar Viscosagyár pan mú- szálüzéme, a Mohácsi Farostlemezgyár és egy új műtrágyagyár — megkezdésére. A vállalati beruházásokhoz nyújtott állami költségvetési támogatás magasabb az ideinél. Az 1970. évi beruházási hitelkontingens az 1969. évi szinten marad és ebből új célokra több mint 4 milliárd forint fordítható. Költségvetési támogatást a terv a folyamatban levő korábban értékhatár felettinek minősített vállalati beruházásokhoz, valamint egyes meghatározott célokra (például az építőanyagiparban a termelés bővítésére, az élelmiszeriparban a bortárolók bővítésére, a tejbe- gyűjtő-hálózat bővítésére) biztosít. A beruházások ágazati szerkezete az ez évihez képest kis mértékben változik: némileg cső Ideen a termelői és emelkedik a nem termelői ágazatok, ezenbelül a lakásépítés részesedése. Ipar Az ipari termelés az miihez képest mintegy 6 százalékkal nő. Ezzel a harmadik ötéves terv előirányzata teljesül. A növekedés a belföldi igények jobb kielégítése mellett biztosítja a tervezetett exportot is. A terv feltételezi, hogy a fizetőképes kereslet, valamint a szabályozó rendszerben bekövetkező változások az iparvállalatokat a jelenleginél erőteljesebben ösztönzik a termelés növelésére és a szükségletekhez való alkalmazkodásra. A terv szerint a gépipar termelése 7. a vegyiparé 12, a villamosenergia-iparé 8.5 százalékkal nő. A bányászat, a kohászat és a könnyűipar termelése az átlagosnál lassabban növekszik. Az építőanyagipar termelése — a jelentős fejlődes ellenére — még 1970-ben sem képes ki elégíteni az igényeket, s ez szükségessé teszi az építőanyag-behozatal növelését. A munkaerő-gazdálkodásban és a termelékenységben javulásra van szükség, ezért a munkaügyi szabályozás úgy módosul, hogy fékezze a létszámemelést és jobban szolgálja a teljesítmények fokozását. Az iparban foglalkoztatott létszám körülbelül 2—2,5 százalékkal, az egy foglalkoztatottra jutó termelés 3—4 százalékkal emelkedik. Az ipari termelés tervezett növekedése feltételezi a vállalati fejlesztési alapok felhasználásával a gyorsabb gépesítést. a műszaki színvonal emelését is. Az építőipar termelése Í970-ben 7—8, az építés- szerelési tevékenység 7 százalékkal lesz magasabb az ideinél. Az építési tevékenység öt év alatt lényegesen gyorsabban fejlődik, mint amivel a terv számol. Az építkezések 1969 évinél kedvezőbb anyagellátása érdeké, ben a hazai építőanyag-termelés mintegy 10 százalékos és az import 30 százalékos bővítésére van szükség. Mezőgazdaság A terv — átlagos időjárást feltételezve — a mezőgazda- sági termelés körülbelül 1 százalékos növekedésével számol. Ezen belül a növénytermesztés eredményei várhatóan nem haladják meg az 1969 évit. az állattenyésztés termelési értéke emelkedik. Ehhez hozzájárul, hogy az idei jó szemes- és szálas- takarmány-termés eredmé. nyeként a jövő évben elegendő takarmány áll rendelkezésre. A műtrágya-felhasználás körülbelül 400 ezer tonnával lesz nagyobb mint 1969- ben. (Folytatás a t. -Hajniit VILÁG PROLETÁRJAI, EGYtSÜLJtTtltr
