Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-12 / 288. szám
HX». december lí. KELET-MAGYAR0RS2ÄG S oldat Cél: a lakossás jobb ellátása Három községbe szállít friss kenyeret a vállaji tsz-síitőde Amikor a közönség közbeszól Húsz éve a „világot jelentő“ deszkán Másfél évvel ezelőtt Vállajon a helyi kenyérsütés megoldását két dolog indokolta. Egyik, hogy unták már a gyakori panaszt a Mátészalkai Sütőipari Vállalattal szemben, mind a minőség, mind a kései szállítások miatt. A másik ok az elsőből fakadt: mind több háznál tértek vissza az otthoni kenyérsütésre, ami miatt megnövekedett a szövetkezeti közös munkából hiányzó asszonyok száma. Aztán elérkezett az az időpont, idén tavasszal, amikor üzembe helyezte a vállaji Rákóczi Tsz saját sütödéjét. Megtalálták a szükséges két pékipari szakmunkást is Csaholczi László és Pelyvás Dániel személyében; mindketten már több éven át dolgoztak sütőipari vállalatnál. S kiegészítették a sütöde létszámát négy betanított munkással így hárman-hár- man dolgoznak két műszakban. A tsz-sütőde még fafűtéses. Ez erősen korlátozza a változatosabb termelést és a gazdaságosságot. Egyelőre csak kenyeret és kiflit sütnek Vállajon kettő, Márkén három fogyasztási szövetkezeti boltba naponta kétszer (!) szállítanak friss kenyeret, a tiborszállási boltba naponta egyszer visznek. Vállajon, vásárlás után boltból távozó két asszony, Fácska Jánosné és Reszler Jánosné egyöntetű véleménye: „Kenyerünk minőségére igazán nem panaszkodhatunk. Kitűnően állja a versenyt a vállalati áruval. Nem fordul elő, hogy több napos kenyeret kelljen ennünk. Mindig friss és finom. Nagyon szeretjük.” Nem maradt el az idei tavasz óta az a várt hatás sem — a tsz-sütőüzemmel kapcsolatban —, ami a vállaji tsz „belügye”. A korábbi években, a házi kenyérsütés növekedésének hatására 20—22 vagon kenyérgabonát is igényelt a közösből Rendezik a zártkerteket Napirenden 13 ezer hold sorsa Jövőre újabb községekben Elhanyagolt hagyatéki ügyek A termelőszövetkezeti mozgalom eredményei lehetővé tették, a gazdaságirányításban végrehajtott reformok pedig megkívánták a nagyüzemi földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztését. A gazdasági önállóság alapot nyújtott a személyi földtulajdon és földhasználat, valamint a zártkerti földek tulajdonviszonyának rendezésére, amely egységes elvek alapján biztosítja az egyéni és közösségi érdekeket. A földrendezésről két évvel ezelőtt jelent meg kormányrendelet. A mentesítési kérelmek és a személyi föld- használati kérelmek elbírálása megyénkben az év első felében megtörténtek és több mint 60 ezer megváltási határozatban rögzítette a végrehajtást a megyei földhivatal. Az év második felében a zártkertek rendezését kezdte meg a földhivatal, amelynek végső befejezési határideje 1972 év vége. Megyénkben mintegy tizenháromezer holdra tehető a zártkertnek minősíthető terület, de a rendezés során érintett személyek száma ennél jóval magasabb. A földhivatal eddig 21 községben kezdte meg a rendezés végrehajtását, amelyből év végéig 16-ot befejeznek, a megmaradó 5 község januárban, de legkésőbb február közepéig kerül rendezés alá. Jövőre újabb .16 község zártkerti földjének rendezését végzi el a megyei földhivatal. A földrendezés első részében az előkészítő bizottságok rendezik a földhasználati, földmérési és tulajdon- jogi viszonyokat. Ezután a bizottsági munkák során Másnapi Besenyei Bertalan Kán- torjánosi, Arany János utca 48. se. alatti lakos panaszos levelében azt írja, hogy már nem bírja tovább elhallgatni, milyen hiányos a kézbesítés Kántorjánosi községben. Panaszának fő tárgya, hogy az újságot mindig másnap kapja meg az egész falu. Érdekességként megemlíti: a múlt hónap 26-án általa Irt levelet feladta az ottani postahivatalban és másnap meghallgatják a rendezetlen zártkerttei rendelkező személyeket és velük egyetértésben rendezik a tulajdonviszonyokat. A rendezés során a zártkertben maradó területen személyi földtulajdonnal rendelkező tulajdonosok részére a bizottságok — amennyiben erre lehetőség van — a rendezés előtti földjüket hagyja meg. Amennyiben a tulajdonos termelőszövetkezeti tag, abban az esetben a bizottság a tsz vezetőségének meghallgatása után tesz javaslatot a föld kijelölésére. A zártkerti földek rendezését a megyében eddig há-t rom községben fejezte be a megyei földhivatal. A kisna- ményi, uszkai és nyirkércsi rendezésnél aránylag problémamentes volt a bizottságok munkája. A most rendezés alatt álló községekben azonban sok helyen nehezítik a bizottságok munkáját az elhanyagolt hagyatéki ügyek. Van olyan parcella, ahol már a harmadik tulajdonos használja a területet, de telekkönyvileg egyetlen örökös sem rendezte. Ugyancsak lassítja a rendezési munkát a nem helyben lakók tulajdonában lévő földterületek rendezése. Ebben az esetben a bizottságok a községi tanáccsal veszik fel a kapcsolatot, a tanács pedig levélben keresi meg a tulajdonjoggal rendelkező lakost. Az így levelezéssel eltöltött idő nagymértékben késlelteti és hátráltatja a bizottságok munkáját, amit a tanácsok gyorsabb ügyintézésével és a lakosság fokozottabb tájékoztatásával lehetne gördülékenyebbé ten- nL <b) „újság“ ugyanazt a levelet lebélyegezve részére kikézbesltet- ték! Kéri a szerkesztőségtől panaszának kivizsgálását és egyben intézkedést, hogy hasonló esetek a faluban ne forduljanak elő. Az illetékesek válaszát közöljük majd Besenyei Bertalan kántorjánosi lakossal. W. V. A nagykállói Krúdy Színpad krónikájából Alig van az országnak jelentősebb amatőr színjátszó eseménye, fesztiválja, ahol a nagykállói Krúdy Színpad ne lenne ott, s ne kapna értékes díjakat Szocialista kultúráért kitüntetés, Kiváló együttes cím, SZŐ VOSZ nagydíj. Szarvas város rendezői díja és más „trófeák” jelzők a húsz éve folyamatosan létező színpad munkáját Az iparos és katolikus kör „Gyöngyvirágos huszárcsákó” című színműveitől hosszú volt az út a mai modern darabokig. Két évtized krónikáját néhány mondatban nem lehet felidézni, csupán egy-két sztorit az együttes „krónikása”, Zepgő Árpád jóvoltából. ö vezeti a naplót, melyből megtudjuk, hogy a 20-as 30-as években az iparos körökben, tűzoltó egyesületekben, s az egyházi iskolák ifjúsági köreiben volt a nagykállói színjátszás bölcsője A felszabadulás után az első nagyobb vállalkozásról a Pettyes című há- romfelvonásos játékról Kovács Lajos ezt örökítette meg „memoárjában”: Ezek az idők voltak azok, amelyek kialakították sokaknál a színpad szeretetét, akik még ebben, az időben, esetleg még korábban, mint Czakó Gábor és felesége, ismerkedtek meg a színjátszás varázsával és Vas Ist- ván, Nagy Sándor, még a mai napon is rabjai a poros deszkáknak." Egy család a csoport Szinte mindenkinek akad egy-egy epizód, ami felidézi a régi szerepléseket Vass István egy baktalórántházi alakítást említett a króni kásnak, még 1948-ból: A „Vitézek és hősökben” egy illegális kommunistát játszott Szűcs Ferenc szövetkezeti tag volt a hadbíró. „Sose felejtem el azt a pillanatot engem a lócán, mint foglyot a hadbíró elkezdett rúgdosni- Erre a közönség bekiabált: gyere csak le az anyád ... majd meg- bicskázunk. Hát ez Szűcsre olyan hatással volt hogy azután félbe is hagyta a szereplést” Később a „Mélyek a gyökerek” című darabban egy amerikai szenátort alakított Vas István, a bajuszát is levágta, hogy élethű legyen a szerep. Történelem és színjáték Egy kicsit történelem is a Krúdy Színpad krónikája: A piros bugyelláris, a Vén bakancsos és fia a huszár, a Karikagyűrű és más darabok egy kort zártak le, aztán tovább lépett az idő: Szélvihar, Ilyen nagy szerelem, Az arany meg az asz szony, a Tűvé-tevők, Falusi verebek — hogy csak egy részét említsük a legsikeresebbeknek. S a színfalak mögött komoly munka folyt, pihenőórák százairól mondtak le a tehetséges, szorgalmas amatőr színjátszók. Nem ijedtek meg a tv-től, vagy a hivatásos együttesek műsoraitól sem. Nem bomlott fel az együttes, melyben fiatal és öreg egyaránt megtalálható, — nyugdíjas, egészségügyi dolgozó, vöröskeresztes titkár, postavezető, technikus, adminisztrátor éppúgy, mint tanárnő. Nem is csoport ez, mondják magukról, hanem egy kis család, ahol ugyan akadhatnak kisebb problémák, de az akaraterő és a színpad szeretete túlnő mindenen. „A nagy sikerű szarvasi verseny után a Nagykállói ÁFÉSZ 10 ezer forint jutalomban részesítette a színjátszó csoport tagjait. E pénzösszeg szétosztása, illetve a szétosztás aránya sértődést okozott, mely nagyon megnehezítette a csoport munkáját, — írták naplójukba 1969 szeptemberében. De a sértődöttségnél erősebb lett a józan ész. Tanulsága azért van a dolognak: az óvatosság még a jutalmazásnál sem árt, egy kirándulás, vagy hasonló többet ér, mint a tárgyi, anyagi jutalom. Tanulunk és játszunk Nem könnyű dulog a színjátszás mondták többen sok mindenről le kell mondani, az otthoni keik n;ea estékről, hetenként kétszia*- háromszor próba, a bemutatók előtt mindennap ott kell lenni a deszkákon. S a kallói színjátszókat az us „doppingolja”, hogy ne csak önmaguknak játszanak, van közönségük. A Színjátszók Országos Bemutató Színpadának műsorában is ott, voÉ tak az őszön, IUj és Gyula: Tűvé-tevők című népi komi» diájával. Néhány éve c y nyíregyházi fellépésük után az oi-szág egyik jelentős színműértője azt mondta: hivatásos színvonalon já' sza- nak a nagykállóirk. Valóban nem csak tehetség, akaraterő, a jó műsor- választás, jó helyi és nyíregyházi rendezőle, tanácsadók is kellettek a sikerhez. És még valami, ami a családot összetartja: „egy mindenkiért, mindenki egyért" — közös felelősség, emberség A tévé és a hivatásos színházak korában is lehet művészi élményt nyújtani, lehet életképes egy amatőr színjátszó együttes — példázza a húsz éve dolgozó Krúdy Színpad, melynek mottója: „Tanulunk és játszunk, hogy taníthassunk másokat” <1>* Vietnami mezőgazdasági szakemberek Nyíregyházán A közelmúltban hét vietnami fiatal érkezett megyénkbe a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalathoz, hogy tanulmányozza a magyar takarmánykeverő berendezések kezelését, technológiáját. A január végéig tartó tanulmányút során a vállalat Simái úti takarmánykeverő üzemében ismerkednek a nlagyar keverőberendezésekkel. Valamennyien mezőgazda- sági szakemberek, ketten állattenyésztési szaktechnikusok, két társuk végzett állatorvos. hárman pedig mezőgazdasági mérnökök. A nyíregyházi üzemben szakemberek irányítása mellett maguk is aktívan részt vesznek a termelőmunkában, s közben elsajátítják a modern keverőgépek kezelését, sőt a karbantartásho* szükséges lényegesebb tudnivalókat is. A magyarországi tanulmányút után hazájukba visszatérve ők képezik majd ki azokat a leendő szakembereket. akik a Vietnamban felszerelésre kerülő magyar takarmánykeverő üzemekben fognak dolgozni. Több ilyen üzem is épül a jövőben Vietnam mezőgazdasági létesítményeiben — magyar segítséggel. Építésükkel a vietnami állattenyésztés magasabb szintre való fejlesztéséhez kívánnak hozzájárulni, s ezt célozza mezőgazdasági szakembereik mostani nyíregyházi tanulmányútja is. (eg) Arcok, emberek Tablókép helyett a tagság. Idén ez az igény mindössze 6 vagonnyira csökkent (Ennek arányában is növekszik a pénzrészesedés.) Viszont jelentősen megnövekedett az egy nődolgozóra jutó munkanapok száma. Mint mondani szokás: evés közben jön meg az étvágy. Ez esetben ez azt jelenti, rövidesen olajfűtésre szerelik át a tsz sütőüzemét. Körülbelül 50 százalékkal növekszik a kapacitása, javul a gazdaságosság, s kenyerén és kiflin kívül egész sor egyéb pékárut is elő tudnak állítani. És még egy vélemény, magától Csűrös Jánostól, a vállaji Rákóczi Tsz elnökétől: „Ebben a kérdésben nem is annyira a remélhető haszon hajtása fontos. Inkább az, javuljon nálunk és állandósuljon a megye e déli csücskében a lakosság jobb ellátása.” (asztalos) Közlekedési buktatók Több mint két hete. hogy a Vízügyi Igazgatóság építkezéséhez megindultak a csatornázási munkálatok. Ezzel kapcsolatosan a hídon túl, a Móricz Zsigmond utcában keresztül-kasul ásták ki a vízvezeték- és csatornázáshoz szükséges árkokat. A munkálatok következtében a közlekedés életveszélyessé vált. Nap mint nap előfordul, hogy egy-egy teherautó belehuppan az árokba és órákig tart. amíg onnan ki lehet emelni A közlekedési nehézségek legjobban a MÉK értékesítési raktárát érintik, mert valósággal megbénítja a zöldség-. gyümölcsszállítás lehetőségeit Legutóbb egy 3,5 tonnás teherautó akadt ei és órákra elzárta a közlekedés minden formáját Ebben az ügyben sok panasz ment az illetékesekhez is. Érdeklődésünkre a Vízügyi Igazgatóságtól azt. a felvilágosítást kaptuk, hogy ezeket a munkálatokat a Víz- és Csatornamű végzi. A megállapodás szerint ezt már egy héttel ezelőtt be kellett volna fejezni. Most a Vízműtől kérdezzük: meddig zárja el még a közlekedés elől az utat? Farkas Pál Illenék tisztességgel és becsülettel megrajzolni az arcát, a szénporral telített re- dőket. apró sötétbarna szemeit, mely oly sok diákcsíny tudtán és láttán mosolygott. hiszen egyetlen tabló sem őrzi Bandi bácsi fényképét. Mintha megfeledkeztek volna róla. Pedig nű- séges ..szolga” volt. 33 éven át csak a titulusa változott. A hivatalos megszólítása: altiszt, iskolaszolga, hivatalsegéd. Ö a tanárok és a diákok Bandi bácsija. Rácz András valamikor még az angolkisasszonyoknál kezdte, a volt tanítóképzőben folytatta, s a Nyíregyházi Kölcseyben fejezte be. Itt öregedett meg. Nem volt változatos az élete. Harminchárom év alatt mindennap ugyanaz. Hajnali négykor kelt. takarított, cipelte tanteremről tanteremre a szeneskupát s meleggel várta a diáksereget és a tanárokat És talpon volt este 9—10 óráig. Mert ő gondoskodott az esti tagozatosokról is. Ismeri az iskola zegét-zu- gát A sokat látott táblákat, a tantermeket. Míg erővel bírta 16 tantermet fűtött s ahogy öregedett s fogyott az ereje, úgy csökkent a kályhák száma is, amelyben fűtött. Harminchárom esztendeig. Hány hónap, hány nap? Vajon hány tonna szenet, fát cipelt fel ennyi idő alatt. Nagyon sokat. Kétszer operálták. De két hét múlva már cipebedett újra, segített feleségének. Rosszul lett. Nem tudta senki, mert nem panaszkodott. Ott volt minden ballagáson. Szerényen meghúzódva az utolsó sorokban. De a diákok, akik búcsúztak, mindig megkeresték. Ajándékkal kedveskedtek az öreg iskola- szolgának. Ilyenkor aztán mindig felidézték a diákcsínyeket, amelyről Bandi bácsi hallgatott. Mert Bandi bácsi szerette a fiatalokat, a diákokat. Ha valami baj volt. segített. Bandi bácsi értette, hogyan kell a véletlenül vagy csínyből betört ablakokat beüvegezni, az elrontott zárat megjavítani, a csepegő vízcsapot megreparálni. Szerszámai mindig készenlétben voltak 33 éven át. Kiterjedt a figyelme mindenre. Sok beteg diákot istápolt, gondozott a betegszobában. Orvosért szaladt, gyógyszert váltott, teát, vizet melegített « kollégistáknak. Igazgatója volt Dohanics János, dr. Kiss Lajos. Porzsolt István, Geilér Erzsébet és most Gyarmati Jánosné dr. Éppen a napokban mondta az igazgatónő: nagyon fog hiányozr ni Bandi bácsi Harminchárom évig szolgált. Több ezer diák emlékezik Bandi bácsira. Két évvel ezelőtt először kapott !>0 forint rendkívüli előléptetést és november 7-én 50 forintot. Nagyon boldog volt. Itt az iskola falai között töltötte el élete nagyobbik részét. Nem mozdult sehová. December 8-án ünnepelte hatvanadik születésnapját. Csendesen. December 15-én utoljára fűt be a tantermekben, utoljára ügyel fel a rendre és a tisztaságra, s talán az utolsó alkalom lesz. hogy diákcsínyt elhallgasson. s nem lesz szükség tovább a bajt elhárító szerszámokra és iskolaszolgára sem. Csendesen nyugalomba vonul. Farkas Kálmán
