Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-12 / 288. szám

9. oMal KELET-MAGTARORSZAO W69. (feeember 19. (Folytatás az 1. oldalról) olcsóbb árucikkek. Közgaz­dasági értelemben ez nem árdrágítás. Anyagi vónatko- zásban mégis a dolgozókat sújtja. Miről is van szó? A dol­gozók nálunk általában nem élnek rosszul. Aki becsüle­tesen dolgozik, szerényen, de tisztességesen megél. De még vannak kispénzű dol­gozók, alacsony keresetű munkások sokgyermekes csa­ládok, nyugdíjasok, akiknek megélhetési gondjaik van­nak. akik az olcsó holmit is csak nehezen tudják meg­venni. Az ilyen embereknek minden fillér számít. Ha a közeljövőben nem is tud­juk mindenkinek és jelentő­sen emelni a keresetét, gondjaikat csökkenthetjük az olcsóbb áruk választéká­nak bővítésével. Ennek fel­tételeit okvetlenül meg kell teremteni és csak helyeselni lehet, az ilyen irányú intéz­kedéseket. A vezetőit felelőssége Kedves elvtársak! Megfigyelhettük, hogy az elmúlt hónapokban jelentő­sen megnőtt a dolgozók ér­deklődése az ország gazdasá­gi helyzete iránt. Mind na­gyobb rétegek foglalkoznak gazdasági, társadalmi, politi­kai kérdésekkel kritikusab­ban vizsgálják a fogyaté­kosságokat és szigorúbban marasztalják el a felelőtlen­séget. Társadalmunkban a gazdasági élet irányításához, szervezéséhez nélkülözhetet­len szükség van a tömegek segítésére, tanácsaira, ész­revételeire. Meg kell szívlel­ni és hasznosítani kell azo­kat. Még az olyan esetleges hibás észrevételeket sem szabad figyelmen kívül hagy­ni. amelyek tájékozatlanság­ból vagy türelmetlenségből fakadnak. Tisztelt képviselőtársaim! Gazdasági munkánkban mindig figyelemmel kell len­nünk az ipari termelés struk­túrájának átalakítására. So­hasem szabad szem elöl té­veszteni a piaci szükségletek­hez való igazodás jelentősé­gét. Nagy gondot kell fordí­tanunk a helyes munkaerő- gazdálkodásra, arra hogv a iöved^lmaző és bővülő ter­melési ágazatokban elegen­dő és jól kénz°tt munkaerő álljon rendelkezésre. Végül én is hangsúlyozni kívánom, hogv a mezőgazda­ságban a növénytermesztés magas színvonalának biztosí­tása mellett már 1070-ben meg kell kezdeni az állatte­nyésztésnek az eddigieknél erőteljesebb fejlesztését. A gazdasági életünk kü­lönböző területein dolgozó vezetőkre a jövőben még fo­kozottabb felelősség hárul. Elsőrendű kötelességük, hogy mindenütt érvényesítsék a párt és a kormány poli­tikáját, határozatait. Ne en­gedjék meg. hogy ettől bár­kik, bárhol, bármilyen irányba eltérjenek. A dön­tésre megérett kérdésekben pedig haladéktalanul hozzá kell látni a feladatok meg­oldásához. Külpolitikánk alapja a szocialista közösséggel való szövetség Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Belső épitőmunkánknak a nemzetközi viszonyok alaku­lása ad hátteret Alapvető küipoüdkai törekvésünk, hogy — együtt a Szovjet­unióval s a szociaústa közös­ség többi országával — biz­tosítsuk a szocialista építés békés feltételeit A Magyar Népköztársaság kormányának külpolitikai tevékenységét az elviség. a Szovjetunióhoz, a szocialista közösséghez fű­ződő szövetségi hűség, a nemzeti és internacionalista érdekek egyeztetésére, a rea­litások helyes felmérésére való törekvés jellemzi. Megkülönböztetett figyel­met szentelünk az európai biztonság ügyének. A törté­nelmi előzmények közis­mertek. Európa népei mindmáig olyan viszonyok között él­nek, amelyekben újabb konfliktusok lehetőségei lap- panganak. A harminc európai kis és nagy országot elvá­lasztja társadalmi berendez­kedésük különbözősége. De érdekeik okvetlenül meg­egyeznek abban, hogy békére és intézményes biztonságra van szükségük. A Varsói Szerződés orszá­gai erre a vitathatatlanul kö­zös érdekre építve kezdemé­nyezték az összeurópai érte­kezlet összehívását. Az a céljuk, hogy a kontinens or­szágai — hadd idézzem a budapesti felhívást — „közö­sen találják meg azokat az utakat és módokat, amelyek elvezethetnének Európa ka­tonai csoportosulások szerin­ti megosztottságának felszá­molásához és az európai ál­lamok és népek bckcs együtt­működéséhez”. A hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek december 3-i és 4-1 moszk­vai értekezletén, a nézetek egységének jegyében született okmány összegezte a szocia­lista országok álláspontját az európai biztonsági érte­kezlet előkészítésével össze­függő politikai kérdésekben. Megerősítettük a tanácsko­zással kapcsolatos további konkrét javaslatainkat és — úgv gondoljuk — újabb len­dületet adtunk az előkészüle­teknek, mert egységes véle­ményünk, hogy ezen az úton kívánunk eljutni a konti­nens közös érdekeit szolgáló kollektív biztonsági rend­szerhez. A mi tanácskozá­sunkkal csakr m egyidőben összeült NATO-csúcskonfe- rencia azonban még mindig képtelen volt arra, hogy mindezen kérdésekben vilá­gos és egységes álláspontot alakítson ki. Tagadhatatlan azonban, hogy a NATO-álla- mok egy részében , felülke- rek “dobén van kontinen­sünk problémáinak reális megítélése. Ezeknek a kö­röknek nézeteit nyugaton már nem lehet figyelmen kí­vül hagyni. A szocialista országok — egyes nyugati ellenfeleink állításával szemben — nem óhajtják kisajátítani az európai biztonság ügyét. Egy ilyen értekezletnek és a re­mélhető megegyezésnek va­lamennyi résztvevő közös érdekein kell alapulnia, en­nek megfelelően a december 3—4-i jmoszkvai értekezletről szóló közleménybe egyetlen kizáró kitétel nem került, amely bárkit is távol tarta­na a közös erőfeszítésektől. Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen értekezleten minden kormány javaslatát egyforma figyelemmel kell meghallgat­ni és mérlegelni. Lépések Európa békéjéért Tisztelt országgyűlés! Kontinensünk biztonsága szempontjából a német kér­dés megnyugtató megoldásá­nak van a legnagyobb je­lentősége. Amíg két német állam létezik, s ezt az alap­vető tényt a nyugati félnek is tudomásul kell venni. Er­ről már többször szó volt az orszáaeyűlés falai között. A NATO-országok még mindig nem ismerték el az államok közötti egyenjogú­ság szellemében, a nemzet­közi jog alapján is. hogy Közép-Európában létrejött és mind nagyobb szerepet ját­szik a Német Demokratikus Köztársaság, az első német munkás-paraszt állam a föld kilencedik legfejlettebb ipa­ri országa. Mi az NDK lé­tét és további erősödését a békéért és a biztonságért vívott harcban változatlanul rendkívül fontos ténvezőnek tekintjük. Az NDK léte egyik alapvető biztosíték ar­ra, hogy a történelem nem Borbély Jánosué Szabolcs-Szatniár megyei képviselő felszólalása ismétli meg önmagát; nem jöhet létre újra az első és a második világháború ki­robbanását megelőző helyzet Európában. A hét szocialista ország vezetőinek említett moszk­vai nyilatkozata az európai biztonsággal összefüggésben reményét fejezte ki. hogy Nyugat-Németországban tet­tekben is kifejezésre jut az európai realitások figyelem­be vétele. Mi jól tudjuk, hogy az új koalíció, az új kormány létrejöttével a ha­talmi viszonyok még nem változtak meg a Német Szövetségi Köztársaságban. Az NSZK változatlanul a német monopoltőke állama. Úgy tűnik azonban, hogy a ma kormányon lévő vezetők — az NSZK lakossága valódi érdekeinek megfelelően — talán hajlandók jobban fi­gyelembe venni az Európá­ban kialakult realitásokat. Mi természetesen az új nyu­gatnémet kormányt is min­denekelőtt a tettei alapján Ítéljük meg. Ha Brandt kan­cellár kormánya készséget mutat a szocialista országok­hoz, köztük a Magyaror­szághoz fűződő kapcsolatok megjavítására, s ennek gya­korlati cselekedetekkel adja tanú.jelét, a magunk részéről méltányolni fogjuk az ilyen törekvéseket. Külpolitikánkat mindenek­előtt szocializmust építő né­pünk. a Magyar Népköztár­saság és a szocialista orszá­gok közös érdekel, az euró­pai béke és biztonság érdekei határozzák meg. szélések kezdődtek a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok képviselői között a stratégiai fegyverkezés kor­látozásáról. A kormányok asztalán fekszik az ugyan­csak tárgyalásokra és meg­egyezésre felszólító budapes , ti felhívás. Reményeket táp Iái az a tény, hogy Peking- ben szovjet—kínai tárgyalá­sok folynak. Ha összehasonlítjuk a je­lenlegi nemzetközi helyzetet a néhány év előttivel — a jövőt illetően bizakodók le­hetünk. Nincs szándékomban eltúlozni a kedvező irányú változás mértékét, de össze­függésében nézve a jelensé­geket — a kommunista- és munkáspártokban erősödő egységtörekvéseket, a szocia­lista országok kapcsolatai­nak fejlődését, a nemzetkö­zi munkásosztály állhatatos tömegharcát a különböző or­szágok monopoltőkés körei ellen. az antiimperialista erők szívós küzdelmét — a tendencia kedvező. Az eredmények a jövőben sem születnek maguktól, de harcuk következetes. Egyre erősödik és szélesedik azok­nak a tábora, akik az anti- imperialista egységfrontban siaraszáilnak a népek jo­gaiért, a szocializmusért, a haladásért, a békéért. A le'szabadulás jubileuma újabb sikerekre ösztönöz Tisztelt országgyűlés! A költségvetés vitájában a ma­gam részéről két kérdéshez kívánok hozzászólni. Az egyik téma: az általános is­kolák tantermi ellátottsága, a másik: a falusi kultvr- munkások helyzete, problé­mái és gondjai. Fejlődésünk szempontjá­ból — mint ismeretes — na­gyon lényeges az emberek általános és szakmai mű­veltségének emelése, szélesí­tése és tudatuk formálása. Ennek eléréséhez az egyik bázist az általános Iskola je­lenti, amely minden tanuló­nak egységes és korszerű alapműveltséget nyújt. Ezen a területen nálunk Szabolcsban különösen sok a tennivaló. A költségvetés tárgyalásánál ezért tartom fontosnak a figyelmet ezek­re a problémákra irányíta­ni. Pozitív jelenség és erről örömmel is beszélek, hogy Szabolcsban a születési arány messze az országos át­lag felett van. 1968-ban ez a következőképpen alakult: or­szágosan 1000 lakosra 15,1 százalék élvé született ju­tott, ez az arány megyénk­ben 20,6 százalékot tett ki. Nem kis büszkeséggel emlí­tem ezt az arányszámot, an­nál is inkább, mivel Fock elvtárs, kormányunk elnöke a gyermekgondozási segély törvényre emelése alkalmá­ból azt mondotta, hogy öröm­mel venné, ha a tervezett­nél több gyermekgondozási segélyt kellene fizetni, az összegeket a kormány is örömmel adná. Nos, a mi megyénk dolgozói megszív­lelték a kormány elnökének ezt az óhaját és igyekeztek azt teljesíteni, sőt túlteljesí­teni. (Derültség.) Nyilvánva­ló elvtársak, hogy a mi gon­dunk nem azonos az orszá­gos gonddal, hiszen a gyer­mekszaporulat indokolttá te­szi, hogy kormányunk a tan­termek fejlesztésére elő­irányzott fejlesztési alapjá­ból megyénket megkülönböz­tetett módon támogassa — és ez a tiszteletteljes kéré­sünk! Kérésünket indokolja az is, hogy a tantermek na­gyobb számban avulnak el, mint ahány újat létre tu­dunk hozni. Sajátos helyze­tünknél fogva hivatkozom arra is, hogy megyénkben a tanulók 7,8 százaléka külte­rületi tanyai iskolában ta­nul. Tantermeinknek több mint fele szükségtante­rem. Az elmúlt években sokat tettünk a tanyai diákottho­nok létesítéséért. Közel ezer kollégiumi férőhelyet hoz­tunk létre, ez azonban még mindig kevés. A fentebb em­lített fejlesztést azért tettük és tesszük a jövőben is, mi­vel mi is arra törekszünk, hogy megyénk gyerekei is magasabb képzettséggel, mű­veltséggel rendelkezzenek. Tisztelt országgyűlés! Ked­ves képviselőtársaim! Amit jeleztem, a másik té­ma, amelyet fel akarok vet­ni: a népművelők helyzete, gondjai és problémái. Ma­gam is népművelő vagyok és nem csak tudom, hanem ér­zem is. Hogy az iskolán kí­vüli népművelés, tudatfor­máló munka felelőssége nem kevesebb, mint az egyéb ne­velői munkáé. Különöskép­pen azért nem, mert hatósu­garába olyan széles tömege­ket kell bevonni, mint a gyerekek, a tanulóifjúság, a felnőtt lakosság, sőt a legidő­sebb nemzedék is. Nevelő­munkájuk párosul a talán még nehezebb szervező mun­kával. Sokat éjszakáznak, a munkaszüneti napokon pedig dolgoznak. Ezért nem értek egyet azzal, hogy a bérezés tekintetében nem részesülnek egyenlő elbírálásban a pe­dagógusokkal. Nehogy meg­sértődjenek a pedagógus elvtársak. Ezt nem azért mondom, mintha az ,ő fize­tésüket magasnak találnám, A népművelők részére rá­adásul nincs biztosítva a ked­vezmény — ami a pedagó­gusok számára biztosított — például a lakásépítési köl­csön. a háztáji földjuttatás és egyebek. Engedjék meg, hogy fel­hozzak egy megyei példát. Molnár Mátyás vajai peda­gógus hivatásszeretetből. a népművelési munka iránti lelkesedésből elvállalta az új községi művelődési ház vezetését Ezért a lelkesedé­séért a következőkben ré­szesült: a 2400 forintos pe- dagógusfizetés helyett 1750 forintos besorolást kapott. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Vajai Községi Tanács, ugyan nagyon helyesen, kor­rigálta a bérét, viszont ea nem lett volna kötelessége és nem biztos, hogy hasonló esetben minden községi ta­nács így járt volna eL Ezért a vajai tanácsot meg lehet dicsérni, de ez nem tipikus eset. Ugyancsak csalódás ér­te akkor, amikor lakásépíté­si kölcsönért folyamodott, és azt a választ kapta, hogy csak pedagógus kaphatja meg a kölcsönt. Ezek a té­nyek igazolják, hogy a nép­művelők a társadalmi meg­becsülést illetően hátrányos helyzetben vannak. Ezért munkájukba belefáradnak, és sajnos emberi okokból érthetően más megélhetési lehetőséget keresnek. A népművelésnek ezen a területén egészségtelenül nagy a fluktuáció. Az ala­csony bérezés érvényes a népművelési ügyvezetőkre, könyvtárosokra, moziüzem­vezetőkre és a technikai dolgozókra is. Itt hangsú­lyozni kellene még azt is, hogy az oktatásban dolgozó technikai személyzet bérezé­se is alacsony. Javaslom, hogy a kulturá­lis alappal rendelkező szer­vek az eddigieknél jelentő­sebb összeggel és job­ban támogassák a nép­művelési intézményeket, hi­szen éppen ezzel fejeznék ki, hogy elismerik a korszerű népművelés szükségességét. Ne haragudjanak az elv­társak, amiért egy kis kité­rővel elmondom: van egy olyan üzem is, ahol például sörivási versenyt rendeztek a kulturális alap egy részéből, nagyon sokszor sajnos evés­re és ivásra használják fel az üzemek a kulturális ala­pot. (Derültség). Amennyiben községeink­ben nem tudják kellőkép­pen koordinálni, illetve fel­használni a kulturális ala­pot, úgy fennáll az a ve­szély, hogy a jelentkező kul­turális igényeket minimáli­san sem tudjuk kielégíteni. Tisztelt országgyűlés! Bár hozzászólásomban jó­részt Szabolcs-Szatmár me­gyei problémákat érintettem, mégis úgy érzem, az orszá­gos gondokhoz is kapcsolód­tam. Ismerve pártunk és kormányunk oktatással és népműveléssel kapcsolatos elvi álláspontját — amely igen nagyra értékeli az okta­tás és népművelés felada­tát — éppen ez bátorított fel arra, hogy őszintén és nyíltan szóljak a még meg­oldásra váró gondokról. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében szavazom meg és fogadom el az 1970. évi ál­lami költségvetést, amely az ország, ezen belül megyénk további és egyre erőteljesebb fejlődését tűzte ki célul. Pártunk az európai biz­tonság ügyét, akárcsak a világpolitika bármely más kérdését, osztályszem pont­ból, a haladás és a béke ér­dekei szempontjából ítélj meg. Csakis olyan politikát ismerünk el helyesnek, amely összhangban van a munkásosztály, a dolgozók, a szabadságukért küzdő né-' pék ügyével. A veszélygócok elháríksúcrl A nemzetközi helyzetben jelenleg sikerrel biztató, po­zitív erőfeszítések folynak, ugyanakkor egyes gyújtó­pontokon, különösen a dél­kelet-ázsiai és a közel-ke­leti helyzetben súlyos, álta­lános veszélyek rejlenek. Ezt akarja palástolni a nyu­gati propaganda, amikor ar­ról bizonykodik, hogy ezek „helyi háborúk”. A Szov­jetunió és a szocialista orszá­gok álláspontja az, hogy a nemzetközi konfliktusokat politikai eszközökkel, tár­gyalások útján kell rendez­ni, a háborús tűzfészkeket pedig fel kell számolni. A Magyar Népköztársaság ezért ad meg minden tőle telhető támogatást a harcoló vietnami népnek. Mélysé­ges megrendüléssel és fel­háborodással értesültünk és értesülünk azokról a tömeg­gyilkosságokról, amelyeket amerikai csapatok követtek el Vietnam több körzetében. Ez is, mint az egész ame­rikai háborús pusztítás, még jobba? megvilágítja az im­perializmus embertelen arcu­latát. Az agresszorok. a há­borús bűnösök iránt mirv den becsületes ember az egész világon megvetést érez. Mélységesen elítéljük a megszállt arab országrészek lakossága ellen elkövetett, úgynevezett kollektív meg­torlásokat. Ezek a súlyos büntettek még inkább meg­világítják az Egyesült Álla­mok által támogatott izra­eli hódító háború imperia­lista jellegét Ugyanakkor rámutatnak a közel-keleti probléma lényegére. Mi ezt a kérdést is kezdettől fogva a nemzetközi osztályerők szempontjából ítéljük meg és támogatjuk az arab né­pek igazságos küzdelmét az imperialista agresszió ellen. Az általános nemzetközi helyzet szempontjából hasz­nosnak tartjuk, hogy megbe­Tisztelt országgyűlés! Mind belső viszonyaink, mind pedig nemzetközi te­vékenységünk áttekintése nyomán arra a következtetés­re juthatunk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-pa­raszt kormány politikája összhangban van hazánk és népünk nemzeti és nemzet­közi érdekeivel, a szocialis­ta építőmunka időszerű fel­adataival. Elvtársak! Már csak rövid hetek vá­lasztanak el bennünket az új esztendőtől. 1970-ben ün­nepeljük hazánk felszabadí­tásának negyedszázados év­fordulóját. Huszonöt év nem nagy idő a történelem órájá­nak számlapján. Éppen ezért, dolgozó népünket méltán töl­ti el büszkeséggel az a tu­dat, hogy a 25 év alatt egy lerombolt, burzsoá országból virágzó, szocializmust építő országot teremtettünk. Munkásosztályunk, paraszt­ságunk, égisz doigozo né­pünk manóinak egybehang­zó elhatározása, hogy hazánk íelszaoaüuiasanak negyed­százados jubileumi évéi, az ünnepi számvetés elvégzésén felül, újabb munkasikerek­kel tegyük emlékezetessé. A dolgozok, a szocialista bri- gáook sokasága máris részt kér a felszabadulási évfor­duló tiszteletére kibontako­zó munkaversenyből. Egy­mást követik a kezdeménye­zések. a vállalások. Mindezt örömmel üdvözöljük. Biztos­ra vesszük, hogy a január elsején kezdődő jubileumi esztendő sok-sok új ered­ménnyel, munkasikerrel gazdagítja majd szocialista hazánkat, elősegíti nagysza­bású, építő feladatainak megoldását, új értékekkel já­rul hozzá népünk jólétéhez és boldogui^ú'ioz. A Magyar Szocialista Mun­káspárt reálisnak és cél­ravezetőnek ítéli meg a kor­mány előterjesztését, a költ­ségvetési tervet. Társadal­munk minden bizonnyal tá­mogatja azokat az erőfeszí­téseket, amelyek e tervek­nek megvalósítását szolgál­ják. Ezért abban a meggyő­ződésben ajánlom a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra a kormány előterjesztesét és a költségvetést, hogy 1970 a népgazdaság sikeres to­vábbépítésének, szocialista építőmunkánk általános ha­ladásának és feltehetően egy biztatóbb nemzetközi hely­zet kibontakozásának éve lesz, járul hozzá népünk jó­létének emeléséhez és boldo­gulásához.

Next

/
Thumbnails
Contents