Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-10 / 286. szám

M69. Sheem&er M. ?tELET-MAGYARÖRS*AG s. <mea LAPSZÉLEN A kulisszák mögött MIRE KÖLTENÉ ötmilliót? Tisza löki tanácstagok válaszolnak Nemrég 24 milliós külke­reskedelmi üzletet írt alá Balogh Gábor, a Tiszalöki Vegyesipari Vállalat igazga­tója. Franciaországba és az NSZK-ba szállítanak bútor­lécet. Nagy üzlet, már ezért is szót érdemelne. De a kulisszák mögött le­játszódó események miatt szinte kell róla beszélnünk. Az igazgató ugyanis felké­szült az üzletre. Állandó ol­vasója a különböző szakla­poknak, s a Figyelőt meg a Világgazdaságot sem hanya­golja. Az utóbbiban olvasta, hogy Nyugat-Európában csökkenőben van a fakiter­melés. Helyes következtetést vont le belőle: felhívta part­nerét, aki hozzá hasonlóan gyárt bútorlécet a külkeres­kedelemnek. Megegyeztek, hogy a korábbinál magasabb áron ajánlják termékeiket a külkereskedőknek. Azok elfogadták, mert a világpiaci ár is növekedőben van. így a világban leját­szódó változások eredménye­képpen létrejött nyereség jó részé annál csapódott le, aki leginkább rászolgált: a termelőnél. Balogh Gábor meg is fogalmazta e£t: Az információ majdnem félmil­liót ért. Ennyit ér a tájékozódás? Mondhatnánk, hogy ennyit, de ez úgysem lenne igaz. En­nél lényegesen többet, csak az a bökkenő, hogy ritkán lehet így tettenérni. Sokszor áttételesebb formában jelent­kezik az eredménye, és csak a vállalati munkát javítja, számokkal nehéz kifejezni. Sokan átgondolták az in­formációknak ezt a jelentő­ségét. Láttunk olyat, — mint az Élelmiszer Kisker igazga­tójánál, .— hogy még a szomszédos megyei lapokat *s állandóan figyelemmel kí­séri. Kíváncsi, milyen ott az egyes árucikkek piaca. Az már megszokott — például az építőiparban — hogy a szakma csaknem minden in­formációs eszközét felhasz­nálják kél nagy vállalatunk­nál A cipőiparban vagy kül­földi lapokból —■ Szabolcs Cipőgyár, — vagy a lapok mellett személyesen is szét­néznek a divatot diktáló cé­gek környékén (rakamazi szövetkezet). Ezeknek aztán meglesz a számokkal nehe­zen mérhető eredménye: a kitűnő, divatos modellek tö­mege. Van persze másfajta, ne­gatív jelenség is. Meggyőző­id. „Izgatok, bujtoga- tők és egyéb huligánok“ A nép nem csak „csatlako­zik” a Nemzeti Tanácshoz, hanem ügy érzi. eljött az ő ideje, eljött a forradalom Nyíregyházán „a csőcselék, orosz foglyok, de legfőkép­pen napszámosasszonyok’' feltörik az üzleteket: az ál­lomáson tartózkodó, Orosz­országot és Ukrajnát meg­járt, a frontra visszairányí­tott katonák fegyverrel el­foglalják az állomást, meg­indulnak a város ellen. Csat­lakozik hozzájuk a helybeli huszárok egy alakulata. A megriadt polgárság fegyve­res polgárőrséget szervez dr. W alter Géza parancsnoksága alatt, csatlakozik hozzá egv tüzéralakulat. Bányász End­re tüzérfőhadnagy vezetésé­vel; Debrecenből, Szatmár- ról és Budapestről katonaság indul a fegyveres felkelés letörésére. Három (más hír­adás szerint 4) halott és számtalan sebesült árán Nyíregyházán egy-két nap alatt helyreállítják a rendet A gyűlölt háborús kor­mány bukásának hírere me- gyeszerte felkelések tobba/tt­desünk, hogy megyei gépja­vító vállalatunk számos gondja a tájékozódás hiá­nyából fakad. (Ezzel nem azt mondtuk, hogy minden ne­hézséget megoldana az ala­posabb tájékozottság.) A leg­kézenfekvőbb : gyümölcsosz­tályozó UNIFRUCT—4 típu­sú gépüket több szocialista országban is bemutatták, csak a legnagyobb gyümölcs- termelőt, Bulgáriát hagyták ki. A tájékozódás hiányára vall az is, hogy sok megyei kereskedő nem onnan vásá­rol, ahol olcsóbban adják az árut. Kényelmesség is sze­repet játszik ebben, aztán az is, hogy a vállalati és szö­vetkezeti központok ritkán informálják megfelelően bol­ti dolgozóikat a nagykeres­kedelem árintézkedéseiről. Meg aztán nem is egészen előnyös az olcsóbb árut vá­sárolni, mert kevesebb a forgalom, kisebb a jutalék. De ez más téma. A dolog másik oldala: az informálás. Újságunkban — a hirdetéseken keresztül — lemérhető, milyen fokon áll megyénkben ez a fajta pro­pagandamunka. Pontosab­ban az látható, hol tartják fontosnak, s hol akarnak épp ezekkel a költségekkel takarékoskodni. Sajnos, leg­több helyen nem foglalkoz­nak vele, s ahol igen, ott a szakember keze ritkán ta­pasztalható rajta. (A reklám is szakma — bár kevesen hiszik.) A tájékozódás és a tájé­koztatás kettős szerepét még csak tanulgatják a vállala­tok. Ez teljesen új. Áttéte­lessége miatt még nem min­denütt ismerték fel a jelen­tőségét, de ez — a példáink­ból gondoljuk kiderül — csak idő kérdése. Miért? Mert a vállalatok előnyöket szerezhetnek mindkét irány­ból. Ötleteket, elgondoláso­kat kaphatnak saját munká­jukra, új üzletek, jó kapcso­latok lehetőségeit rejti a fo­lyamatos, állandó Informáló­dás, — s ezek kihasználása: a tájékoztatás. Még olyan sok a vállalati tartalék, hogy ezek az átté­teles gazdasági tényezők csu­pán ott kaptak főszerepet, ahol igazi verseny alakult ki a partnerek között. A ver­seny azonban másutt sem késik sokáig, s aki előbb ki­aknázza az említett lehető­ségeket, az nyer. K. I. nuk ki, a parasztok elfoglal­ják a földeket, elkergetik a jegyzőket, földbirtokosokat. Helyi, egymástól elszigetel­ten is napokig tartó zavar­gások indulnak meg Nagy- kállón. Tiszaiükön, Ujfehér- tón. Rakamazon, Nyírbátor­ban, Demecserben, Nagyhalá­szon, Oroson, Tiszadadán Dobon. Eszláron, Polgáron. Taktaházán, Csobajon, Bá­jon, Tardoson, Prügyön, Eszenyben. Tornyospálcán. Tímáron, Szabolcsban, Aja- kon, Pátrohán, Nyírbaktán, Leveleken, Petneházán. Nyírtasson, Pócspetrin, Má- riapócson. A polgárőrség azonnal akcióba lép, hogy a mozgalmakat szolid pol­gári keretek közé szo­rítsa. Bár a lapok egy­szerűen „fosztogatásnak”, „rablásnak minősítik a pa­rasztmegmozdulásokat, az új­ságok hírei arról tanúskod­nak, hogy forradalmi felke­lésekről van szó, amelyek­ből hiányzik a szervezettség a központi akarat. „Ven- csellőn tegnap a gróf Des- sewffy-féle kastélyt támadták meg fegyveres katonák... Szabolcson Tomory Zoltán földbirtokosnál ugyancsak megjelent egy rabló kafco­Mire költené a fejlesztésre fordítható ötmilliót? Erre kértünk választ három ta­nácstagtól. December ugyan­is a javaslatgyűjtések hónap­ja a tanácskörzetekben. Ez év utolsó tanácsülésén össze­sítik az elképzeléseket. Előt­te azonban több ezer embert hallgatnak meg. Az állam­polgárok véleményét, javas­latait figyelembe veszik a most készülő 1970-es köz­ségfejlesztési tervek összeál­lításánál. CS. BALOGH JÁNOS, A PETŐFI TSZ TAGJA. Immár huszadik éve ta­nácstag, s szívén viseli a 17-es körzet lakóinak gond­jait. — Én a járdaépítésre je­lentős összeget fordítanék. Emiatt panaszkodnak az emberek. Igaz, hogy az el­múlt évben sok új járda épült, de még sok utca hiá­nyolja. Nálunk a Vörös­marty utcában különösen ősszel, télen, mindig attól tartok, hogy az idősebbek nyakukat törik. Tiszátokon még legalább 30 utcába kellene járda. Különösen a külterületeken, ahol elég „mérges” az emberek han­gulata. mert azt mondják, ők is fizetik a fejlesztési adót, nekik is járna valami. — Nagy szükség lenne egy óvodára is. Egyre több csecsemő születik. Már most probléma van. Egyik óvodán­kat most bővítik. Emiatt egy üres iskolát kellett ide­iglenesen berendezni óvodá­nak. Csaknem 100 gyereket cipelnek a község egyik vé­géről a másikra. És mi lesz később? Felférne a külte­rületen is egy óvoda! De ezeken a részeken a villany­hálózat bővítése is sürgető. A Szőlőskertben egymás után épülnek a szép, kertes családi házak. Már van vagy 25. Most újabb 10 ház­helyet adott a tanács. S ilvenkor már követelik a nák'oól álló társaság... (Ujfe- hértón, amikor a Lengyel százados vezette karhatalom odaért a piacon több úriház égett...” Kisvárdán a „rab­lók” a postát, a csendörlak- tanyát foglalták el és az üzletek árukészletét osztot­ták szét; a helyi 500 főnyi polgárőrség „szétszaladt”, míg végül is dr. Komjáthy Kázmér főhadnagy — több más községben is — leverte a lázadókat különítményével. Bökönvben 3 halott árán egy debreceni polgárőr-különít­mény csinál rendet. Novem­ber 8-án a polgárság így nyi­latkozik: „Folytonos, kemény és önfeláldozó munkával dolgoznak a vármegyében a rend teljes helyreállításán és a legtöbb helyen sikerrel is jár a munka. Izgatok, bujtogatók és egyéb huligánok azonban még egyre próbálkoznak és ez vetette fel azt a gondola­tot. hogy még az eddigi szi­gorú rendszabályoknál is erélyesebb intézkedések fo­ganatosítása végett statárium kihirde*ését kérik a megyé­re...” Pedig eddig is „revü- löszázadok csinálnak rendet”: például Nyírmsdán. ahol a rendcsinálás eredménye 4 ha­lott és sok súlyos sebe­villanyt és a járdát is. Ezekről sem szabad megfe­ledkezni. NAGY JÖZSEFNÉ BÖL CSŐDÉI DOLGOZÓ. 7 éve tanácstag, s úgy is­merik, hogy ami a szívén, az a száján, ő a 8-as ta­nácskörzetet képviseli. — Gondolom, hogy az öt­millióból segíteni kellene a szennyvízcsatorna építését. Ha már van a községnek vízmüve, ez nélkülözhetet­len. Aztán itt van a beteg- ellátás. Szeretnénk, ha gyor­sabban épülne a járási SZTK rendelőintézet, s nem kellene Nyíregyházára jár­ni. Ez fárasztó is, költséges is, sok időt vesz igénybe. — Gondolni kellene az ifjúságra is. Megkezdtük a sportkombinát építését. Tár­sadalmi munkával már egy­millió fekszik benne. Jó lenne befejezni. Erre is ál­doznék, ha rajtam múlna. És még valami. Igaz, hogy van víz, de ha a kutak rosz- szak, nincs. Emiatt már fel­szólaltam. Ne feledkezzenek meg erről sem. Mert ha egy-egy körzetben elromlik a kút, gyalogolhatnak az emberek jó ivóvízért. BERECZKI FERENC TSZ KÖNYVELŐ. 195« óta tanácstag. A *9 es körzet választoltja. — Ügy tudom, hogy a járási SZTK-rendelő hama­rosan megépül. Jó lenne, ha orvosi lakások építésére is gondolnának. Legalább hatra lenne szükség. — Sok a járhatatlan út. Ezek rongálják a sokasodó gép­járműveket. Kövesút keile ne a Táncsics utcára. Itt a legnagyobb a forgalom az ál­lomás felé. Fel kellene újí­tani a Honvéd, a Petőfi és Ady utcák útjait is. Ezek községi utak, nagy a meg­terhelésük. Be kellene fejez­ni az út teljes megépítését a Széchenyi utcában is. Bi­sült. „A nyíregyházi ügyész­ség fogházában százszámra vannak letartóztatva a nyír­egyházi és a vidéki rablások és fosztogatások bűnösei, akik közt igen sok a liato- na.” Vaján és Mandán a ha­lottak száma 16. Bár a Sza­bolcsi Hírlap november 10-i számában azt írja, hogy a rendet már mindenütt hely­reállították, tudósítását az­zal fejezi be. hogy „az anar­chia megfékezéséről országos erő karhatalom, légierő tá­mogatásával s ha kell. a sta­tárium kikiáltásával gondos­kodik”. (A REND HELYRE­ÁLLÍTÁSA SZABOLCS­BAN.) A Nyírvidék november Iá­én közli az alispán értékelé­sét a nyírségi megmozdulá­sokról, aki kénytelen beval­lani, hogy „a garázdálkodó katonák haragja elsősorban a községi jegyzők és körjegy­zők ellen irányult... A ki­tört lázadásszerű támadások következtében több jegyző­nek el kellett a helyét hagy­nia. ... (Ahol nagyobb meg­mozdulás volt, ott) leginkább az üzleteket rabolták ki és egyes gazdaságokat pusztítot­tak el. ... Ez ideig mintegy 65 ember vesztette életét.” November végén, amikor a helyzet bizonyos mértékig konszolidálódik, elégtételt követelnek a jegyzők. És azt meg is kapják: visszahe­lyezik őket hivatalukba, ea»k éppesa ~ félve a oep* zony ezek sokba kerülnek, s ötmillióból nem sok min­denre jut. De talán ezekre is gondol a tanács. Tiszalökön 6300 lakos él, s mint járási székhelyű köz­ség 4 milliót kapott a PM- től urbanizációs célokra. Ezt egészíti ki 700 ezer forint fejlesztési és ez évről meg­maradt 300 ezer forint. Ez ötmillió. HOGYAN LEHET ENY- NYIBÖL GAZDÁLKODNI? Károly János vb-elnök és dr. Szabó János vb-titkár újságolják, hogy a jövő évi községfejlesztési tervek ösz- szeállításában 3 állandó bi­zottság 18 taggal vesz részt. A javaslatokat már tárgyal­ta a községi pártbizottság, a nőtanács, a népfront, a tanács vb. A tervet a feb­ruári tanácsülés hagyja jó­vá. Sok jogos kívánságát tel­jesítjük a jövő évben is a lakosságnak — mondják. — Egymilliót szeretnénk a szennyvízcsatornára fordíta­ni. Jövőre kezdik az építé­sét és 1972-re fejezik be. (9 millióba kerül.) A vízmü­vet 10 millióból 23 kilomé­ter hosszúságban megépíttet­tük. A Kossuth utcán a csapadékvíz elvezetésére 560 ezret szánunk, míg a közvi­lágítás korszerűsítésére 400 ezret. Örülünk, hogy egye­zik a tanács vezetőinek, a tanácstagoknak és a lakos­ságnak a véleménye: jövőre Tiszalök minden utcájában jó járda lesz. Ez 10 ezer négyzetmétert jelent, s a 63 utca lakói elégedettek lesz­nek. Gondoltunk az utak építésére, a parkok szépítés sere, öregek napközi ottho­nának létesítésére és több fontos probléma megoldásá­ra, amelyet a lakosok, a ta­nácstagok javasolnak. Igaz, ötmillió nem sok. De ezt közmegelégedésre szeretnénk felhasználni. F. K. harag új fellángolásától — a máriapócsi jegyzőt Tiszadob- ra, a kékit Kemecsére, a nyírmadait Kótajba nevezik ki, és így cserélik fel jófor­mán az összes jegyző hiva­tali helyét a megyében. NagykáUóban pedig egysze­rűen visszahelyezik állá­sukba Seres József főjegy­zőt, Sántha Béla adóügyi jegyzőt és Pelsőczy József végrehajtót, akiket a nép el­kergetett, mert a „város ügy­menete megállóit. A város érdeke kívánta, hogy addig, míg nevezettek ügyében a felettes hatóság vagy a nép­tanács másként nem intéz­kedik, munka teljesítésre hivatalukban jelenjenek meg”. A konszolidáció tehát Sza­bolcsban a polgári elemek erősödésével járt. Mike ez Dezső alispán és Kállay Ru­dolf már november 6-án. a vármegyei törvényha­tósági gyűlésen el akar­ja érni, hogy a népta­nácsokat — még a katona- tanácsot is — a vármegyei közgyűlés vagy a közigazga­tás vezetője nevezze ki és azok csak tanácsadói jog­gal rendelkezzenek. Fényes László, aki Nyíregyházára ér­kezik és dr. Murányi Lász­ló, a nyíregyházi néptanács elnöke ragaszkodnak azon­ban ahhoz, hogy a néptaná­csok megyeszer te megalakul­janak és tényleges szavuk le­gyen az ügyek intézésében. Kazimir Károly, a Szociál­demokrata Párt elnöke is csak azok hatetftnáf tarer «L Szocialista módon Körülbelül százan jöttek össze Mátészalkán. Fele ter­melőszövetkezeti brigádve­zető, másik fele a tsz-elnök, párttitkár, brigádtag. szer­vező. Pálus Pálnak, a tiborszál- lási termelőszövetkezet elnö­kének beszámolója őszintén ismertette a szép mozgalom eredményeit és galjait is: utóbbit főleg a vezetők szem­léletében. Azt hiszik — mon­dotta az előadó — hogy a brigádmozgalom megszerve­zése többletmunkát jelent...” Pecséri Ernő tülpösdaróci párttitkár elmondta: tíz éve náluk még az volt az embe­rek problémája, hogy belép­jenek-e vagy ne a termelő- szövetkezetbe. Ma az a prob­lémájuk. hogy belépjenek-e, vagy ne valamelyik szocialis­ta brigádba. Póti Katalin, szamosbecsi szocialista brigádvezető sze­rint az ő brigádjának fő cél­ja 15 éves kortól kezdve a férjhezmenésig nevelni, kö­zösségbe fogni a lányokat. Nem is vágynak el, jó a keresetük, egész évben dol­goznak. Losonczi István. a sza- mosszegi termelőszövetkezet párttitkára azzal érvelt, hogy amit két éve harmin­cán sem végeztek el. periig sürgős volt, ma egy tizen­négy tagú brigád játszva, lelkesen megcsinálja Mondtak egy példát anyír- meggyesi termelőszövetkezet szocialista brigádjáról, amely egy züllésnek induló társu­kat. felemelte. Aztán arról szóltak: halványak az úgyne­vezett kulturális felajánlá­sok. Tíz könyv elolvasása nem felajánlás. Megvitatása igen. Három film megnézé­se gém felajánlás. Megvita­tása igen. A járási nőtanács elnöke az asszonyok ner cben kérte, tegyék hitelesen mérhetővé az eredményeket. Szinte valamennyi felszóla­ló élénk érvekkel bizonyí­totta, hogy hasznosak a szo­cialista brigádok. Kincs van bennük. De tovább kell fej­leszteni a brigádban élést. Recept erre nincs. Az a fel­adatuk a szocialista brigá­doknak, amely a legszebb: szocialista módon dolgozni, tanulni, élni. S hogy ez Szatmár falusi embereinek szájából hangzott el, mutatja: a tanácskozás jól sikerült, <«nz) ....... —1 " ' — akik megdolgoztak ezért a hatalomért. A régi közigaz­gatás vezetői azonban al­kotmányos indokokkal ra­gaszkodnak helyükhöz, Mi- kecz Dezső például úgy nyi­latkozik, hogy csak .a tör­vényes kormány felhívására hajlandó az alispáni székből távozni. Még kényesebb kér­dés a karhatalom feletti pa­rancsnokiás kérdése. A nép­tanács és a katonatanács ra­gaszkodik hozzá. November 13-án a Nyírvidék hírt ad ar­ról, hogy dr. Murányi Lász­ló, nyíregyházi ügyvédet, a néptanács elnökét nevezik ki szabolcsi kormánybiztosnak és ezzel megtörik a népta­nács ellenállását. Ekkor már a Szociáldemokrata Párt is szeretné visszaszorítani a tömegek forradalmát, amely túlnő a reformista, polgári kereteken. Murányi első ren­delkezése: a népianács adja át az intézkedési jogot a közigazgatási szerveknek, ő maga pedig november vé­gén sorra járja a falvakat és csendre, rendre inti a la­kosságot. A csend és a rend követelését alátámaszt­ja Búza Barna Budapesten: kijelenti, hogy a hazatérő katonákról gondoskodni kell, földigényeiket ki kell elé­gíteni; de kizárja ebből a le­hetőségből azokat, akik részt vettek a „zavargások­ban’". Hogy ki kaphat földet: a törvényhatóságok eh tásrá&úséyji döntik el! 1 céis „tAz ezeréves per eldőlt..” SZERKESZTETTE: BARBARITS MIKLÓS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents