Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-10 / 286. szám

m/td nOL£TÁVArtEGm'JL/£T£K! XXVI ÉVFOLYAM. 286. SZÁM ÄRA 80 FILLÉR 1969. DECEMBER 10, SZERDA LAPUNK TARTALMÁBÓL» A kulisszák mögött (3. cndatl Olvasóink leveleiből (4. oldal) Derült égből — ellenőrzés! Totó-tanácsadó (5. oldal) (7. oldal) Több mint száz képviselő vett részt a jövő évi költségvetés tervezetének előkészítő vitáidban Ma összeül az országgyűlés ítéletidő a Dunántúlon A villanypóznák teteje sein látszik ki a hófúvásból — Több vonat nyílt vágányon vesztegel Ösztönző intézkedés A közvéleményt már hó­napok óta élénken foglal­koztatja a húsellátás; szárnyra kelt többféle talál­gatás, híresztelés. Nem kell mezőgazdasági szakember­nek, vagy jól képzett köz­gazdának lenni ahhoz, hogy érezzük: az állatte­nyésztés fejlődésében, s en­nek következményeképpen a húsgazdálkodásban vala­mi nincs rendben. A Minisztertanács most határozatot hozott az állat­tenyésztés fejlődésével ösz- szefüggő kérdésekben. A döntést sokoldalú elemzés előzte meg, amelynek során nem csak a pontos helyze­tet derítették fel, hanem a változtatás többféle módo>- zatát is mérlegelték. Mi hát a gond? A legutóbbi években, de különösen a gazdaságirányí­tási reform bevezetése óta megfigyelhető, hogy a mező- gazdaságban a növényter­mesztési ágazat jó ütemben, kiegyensúlyozottan fejlődik. A tervezettnél nagyobb ütemben növekedtek a terméshozamok és a jö­vedelmezőség is mind kedvezőbben alakul. Már tavaly is, de az idén különösen gazdaságos, kifizetődő körülmények kö­zött bőségesen termett szá­las és szemes takarmány. Ebből logikusan annak kel­lene következnie, hogy ugyanilyen kedvezően ala­kul az állattenyésztés, az ál­lati termékek előállítása is. Mégsem ez történt. Az ál­lattenyésztés nem követte a növénytermesztés biztató fejlődését, sőt egyes ágaza­tokban és bizonyos idősza­kokban stagnálást, vagy ép­pen kisebb visszaesést ta­pasztalhatunk. A jelenség okait elemezve a következő megállapítások­ra juthatunk: A mezőgazdaság állatte­nyésztési ágában a korsze­rű. nagyüzemi fejlesztésnek még csak az elején tartunk. Az állami gazdaságoknak és különösen a termelőszö­vetkezeteknek többnyire most és még ezután kell fél- építeniök azokat a jól gépe­sített, tartós, a kor követel­ményeinek megfelelő nagy­üzemi állatférőhelyeket, amelyekben ésszerűen és gazdaságosan lehet az álla­tokat felnevelni, állati ter­mékeket előállítani. Az is nyilvánvaló, hogy e beruhá­zások terén — minden ál­lami támogatást is beleszá­mítva — jórészt a mezőgaz­dasági üzemeknek kell vi­selniük. Köztudomású, hogy .a jól felszerelt nagyüzemi állattenyésztő telepek fel­építése elég költséges. Ezek a költségek pedig beleszá­mítódnak az előállított ál­lati termékek Minden kiló­jának termelői árába. így keletkezett az a helyzet, hogy jelenleg az állatte­nyésztésben rendkívül ala­csony és egyáltalán nem ösztönző a jövedelmezőség. E tényeket mérlegelve in­tézkedett most a kormány, hogy 1970 január 1-től emeli a szarvasmarha, a vágóser­tés, a vágójuh és a tej ha­tósági felvásárlási árát. Ez­zel egyidőben szabaddá vá­lik mindenféle takarmány- forgalom, így a hazai előál­lítású és az importból szár­mazó fehérjetakarmányok és koncentrátumok forgal­ma is. Talán sokan úgy vélik, hogy ez a felvásárlási ár­emelés egy újabb állami támogatás a mező&azdaság­Mint ismeretes, az Elnöki Tanács szerdára összehívta az országgyűlést. Az eszten­dő utolsó parlamenti tanács­kozásán — a napirendi ja­vaslat szerint — a jövő esz­tendei költségvetésről dönte­nek a képviselők. Az idén — első ízben az országgyűlés történetében — a költségve­tés összeállítói már kora ősszel megtanácskozták a parlamenti bizottságokkal az államháztartás pénzügyi programtervezetét. így lehe­tővé vált, hogy a képviselők már az előkészítés kezdeti stádiumában kiegészíthessék észrevételeikkel a költségve­tési javaslatot. Az országgyűlés bizottságai októberben vitatták meg el­ső ízben a jövő esztendőre tervezett költségvetést, s.vé­ti lesi tartott a KISZ me­gyei bizottsága. Bánóczi Gyula első titkár megnyitó­ja után Havacs József, a megyei bizottság titkára adott összefoglalót a szerve­zeti élet időszerű kérdései­ről, a választásokról,, majd • megvitatta a vb jelentését a KISZ szervezeti életéről, an­nak jelenlegi feladatairól. A vb értékelte a KISZ zászló- bontása óta eltelt időszak főbb eredményeit és problé­máit. Kiemelte: a szervezeti élet eddig három alapvető részre tagozódott. Az alaku­lás utáni első években a fia­talok legön tudatosabb tagjai kerültek a KISZ-be. Később növelték az ifjúsági szövet­ség tömegbefolyását. Jelen­leg az eszmei, politikai te­vékenység fokozása a fő cél. A KISZ napjainkban növelni kívánja tagjaival szemben a követelményeket. Jobb, eredményesebb ifjúsági mun­ka megszervezését szeretnék elérni. Fontosnak tartja a megyei bizottság az egyes KISZ-ta- gokra kiterjedő munkát, az utóbbi években kialakult megbízatások rendszerének továbbfejlesztését. Jó, ered­ményként fogadta el a me­gyei bizottság több ifjúsági politikai akció sikerét, me­lyek közül változatlanul a forradalmi ifjúsági napok már hagyományosan gazdag rendezvénysorozata, vala­mint a íogadalomtételi ün­nepségek a legeredménye­sebbek. Sok szó esett a KISZ ér­dekvédelmi munkájáról. Az érdekvédelem a KISZ egyik alapvető feladata. El kell ér­ni, hogy a fiatalok felismer­jék egyéni és kollektív érde­keik egybeesését a párt tö­rekvéseivel. Tovább kell se­nak. Nem erről van szó. Hiszen a Minisztertanács úgy döntött, hogy a felvá­sárlási árak emelését pénz­ügyileg magának a mező- gazdaságnak kell fedeznie. Ezért az árrendezéssel egy­időben a nagyüzemi állat­tenyésztési telepek építésé­nek állami támogatása a a költségek eddigi 70 száza­lékáról 50 százalékra esök­leményük, indítványaik kellő időben hangzottak el ahhoz, hogy helyet kaphassanak a végleges költségvetésben. Er­ről tanúskodik az elmúlt hé­ten lezajlott üléssorozat, amikor a bizottságok joggal megállapíthatták: észrevéte­leiknek, kéréseiknek megfe­lelően alakult az 1970-es ál­lami költségvetés. A bizott­sági vitákban száznál több képviselő kért és kapott szót. Egyöntetű állásfoglalás volt, hogy a jövő évi költségvetés összeállítói gondos, körülte­kintő munkát végeztek, s az 1970-es pénzügyi program elegendő fedezetet biztosít a legfontosabb feladatok el­végzésére. A mostani ülésszakon vár­hatóan egy másik fontos jog­szabályról, az új védjegytör­vényről is tárgyalnak majd. gíteni, hogy a fiatalok job­ban tudjanak élni a törvé­nyek, jogszabályok adta le­hetőségekkel. A továbbiakban a szerve­zeti élet és a kádermunka egyes kérdéseivel foglalko­zott a megyei bizottság. Ér­tékelte a közelmúltban lezaj­lott alapszervezeti vezetőség­választásokat. Megyénkben 935 KlSZ-alapszervezetben tartottak vezetőségválasztó taggyűlést és 61 csúcsveze­tőséget választottak újjá. Je­lenleg tart és a napokban fejeződik be 12 járási jogú, 31 üzemi, falusi és taninté­zeti KISZ-bizottság küldött-, értekezlete. A választások jelentősek a megye KISZ- életében. A megyei bizottság — a vb jelentése alapján — kritikusan értékelte a vá­lasztásokon elhangzott javas­latokat. Pozitívan értékelte Kedden átadták rendelte­tésének a Tiszaszalka—Ba­rabás közötti hétkilométeres felújított útszakaszt. Az át­építés során 8 millió forint költségráfordítással a rend­kívül rossz állapotban lévő 4 méter széles makadám- utat 6 méteresre szélesítették és hideg aszfalttal látták el. Ezzel megteremtették a fel­tételeket a jobb autóbusz­közlekedéshez és teherszál­lításhoz. Az elmúlt napokban Kis- várda—Aranyosapáti között nyitották meg a 4,5 kilométe­ken: megszűnik a gépjavítá- si kedvezmény; a termelő­szövetkezeti alkalmazottak­nál a munkabér után meg­növelt és a népgazdaság más területein foglalkozta­tottakéval azonos mértékű: 8 százalékos adót vezetnek be; továbbá megszűnik a fehérjetakarmányok eddigi allami ártámogatása. Ilyen A védjegyjogot jelenleg egy csaknem nyolcvanéves tör­vény szabályozza, amely a számtalan módosítás miatt szinte áttekinthetetlen. A bi­zottsági üléseken megfogal­mazódott: mind gazdasági viszonyaink fejlődése, mind a szocialista jogrendszer tel­jes kiépítése időszerűvé te­szi a védjegyjog korszerű szabályozását. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink fej­lődése révén áruink mind szélesebb körben jutnak el a világ különböző országaiba, s éppen a védjegy teszi lehe­tővé előnyös értékesítésüket. Korszerű védjegypolitikaí sürget a hazai piac is. hiszen az áruválaszték bővülésével éppen a védjegy segíti a vá­sárlók tájékozódását a ked­vező fogyasztói tapasztalatok kialakítását. tuti elvi és gyakorlati segít­séget. A megyei bizottság határo­zatában kiemeli: korszerűsí-, teni kell a feladatterveket, akcióprogramokat. Tovább fokozzák az alapszervezetek önállóságát. Fontos a közéle­ti tevékenység kialakítása, növelése. A KISZ megyei bizottsá­ga kéréssel fordul a gazda­sági vezetőkhöz: segítsék a KISZ folyamatos munkáját, s az aktív tevékenységet végző fiataloknál juttassák kifejezésre a megbecsülést, a végzett munka erkölcsi és anyagi elismerésével is. Ké­ri a KISZ megyei bizottsá­ga, hogy tegyenek hatéko­nyabb intézkedést a munka­helyi KISZ-szervezetek mű­ködési feltételeinek kialakí­tására. rés felújított útszakaszt. A vállalat dolgozói jelenleg a nyíregyháza—alsóbaduri be­kötő út építésének befejezé­sén fáradoznak. Ez egy 7,5 millió forintot érő munka. Több gépet, s mintegy 80 embert irányítottak erre a munkahelyre a mielőbbi be­fejezés érdekében. A hideg idő beálltával azonban egyre nehezebb az építők munkája, s előfordulhat, hogy minden erőfeszítésük ellenére nem sikerül végezni vele az év végére. módon tehát a felvásárlási árnövekedés nem terheli sem az állami költségvetést, sem a lakosságot, mert a fogyasztói húsárait 1970-ben nem változnak. A gazdaságirányítási re­form bevezetése óta különö­sen sok szó esik az árará­nyok hfclyes alakulásáról. Végeredményben itt is arról van szó, hogy közgazdasági A hétfői átmeneti javulás után kedden reggel megin­dította harmadik s minden eddiginél hevesebb támadá­sát a tél a Dunántúlon. A Somogy, a Tolna, a Vesz­prém és a Vas megyéből be­futott jelentés valóságos ítéletidőről számol be.^ So­mogybán már a délelőtti órákban az összes utak jár­hatatlanok voltak. Az előző nap még járható 68-as fő- közlekedési útvonalon is megbénult a közlekedés. A távolsági autóbuszjáratok szünetelnek. A Gyékényes felől érkező gyorsvonatnak reggel háromnegyed 7-kor kellett volna Kaposvárra ér­keznie, de Kiskorpád és Já- kó között ez is elakadt. Több más személy- és tehervonat vesztegelt órákig nyílt pá­lyán. A Gyékényesről Ka­posvárra tartó gyorsvonatot például csalt a honvédség se­gítségével sikerült kiszaba­dítani a hó fogságából, a közutakon és a vasútvonala­kon keletkezett, hóakadályok magassága sok helyütt eléri a 2—3 métert. Tolna megyében több vas­útvonal mentén a távirópóz- nálc teteje sem látszik ki a hóból — a nagy erejű szél rövid idő- alatt 4—5 méter magas hótoi laszokat hordott össze többek között Paks és Nagydorog, Kölesd, Tamási és Nagykónyi, valamint Nagykónyi és Kocsola között. Veszprém megyében, ahol hétfő estére lényegében az összes útvonalat sikerült fel­szabadítani, kedden a nagy A Tisza menti tsz-szövet- séghez tartozó gazdaságok főkönyvelői tanácskozást tar­tottak december 8-án, a szö­vetség nsuregyházi székhá­zéban. Napirenden szerepelt az 1969. évi mezőgazdasági termelés legfontosabb ered­ményei, s a zárszámadások előkészítése. Megállapították, hogy az ez évi harmadik negyedévi mérlegbeszámolók alapján, a szövetséghez tartozó gazda­ságoknál az összes termelési értek 8—10 százalék növe­kedést mutat. Általában ilyen mértékben gazdálkod­tak eredményesen idén a tsz-ek. A bruttó termelési ér­ték és egyéb ráfordítás 2,4 százalékkal növekszik. S ez azt jelenti, hogy a gazdasá­gok a várható értéknöveke­dést 2—3 százalékos ráfordí­tó snövekedéssel érik el. A tsz-ek jövedelemfelosz­tási döntéseiket — a mérleg- beszámolók alapján — úgy akarják megvalósítani, hogy eszközökkel az eddiginél kedvezőbb feltételeket te­remtsünk az állattenyésztés fejlődéséhez. Egyes számítá­sok szerint a mostani árin­tézkedés nyomán pl. a szarvasmarhatartás jöve­delmezősége várhatóan 6,5— 7,5 százalékra növekszik. Természetesen illúzió len­ne azt hinni, hogy ez az egyetlen kormányhatározat erejű szél néhány óra alatt Ismét járhatatlanná tette az utakat. A déli órákban több mint 200 autó és autóbusz vesztegelt behavazottan, vagy árokba csúszva az utakon. A megye körülbelül 50 községe teljesen elszakadt a külvi­lágtól. Pápakovácsi község­ben a szociális otthont olyan erős hótorlaszgyűrű vette körül, hogy a honvédség se­gítségét kellett igénybe ven­ni kiszabadításához. Vas megyében két-harom méteres hóakadályokat épí­tett az utakon az óránként 60—70 kilométeres sebesség­gel száguldó szél. Bögötéről például csak tank igénybe­vételével tudtak a szombat- helyi kórházba juttatni egy szülőasszonyt. Hómarógépek és tankok tették szabaddá az utat az előtt a mentőautó előtt is, amely Szpmbatheiv- ről Búcsúba szállított vért egy szülőasszony részére. Több helyen szünetel a vas­úti forgalom, a Szombathely­ről Fiudapestre tartó gyors­vonat I-Iajmáskérnél akadt el, ahol 15 oszlopot döntött ki a vihar. AZ ország más vidékein nem dühöng olyan elemi erő­vel a hóvihar, mint a Dunán­túlon. Észak-Magyarorszá- gon, Borsod és Heves me­gyében — a villany és tá- viróvezetékekre rakódott ónos eső, illetőleg jég okozott károkat. A két megyében mintegy 200 távbeszélő­oszlop dőlt ki, 126 pedig ki­törött, csaknem 100 község­gel megszakadt a távbeszélő- összeköttetés. a nettó jövedelem növekedé­séből nagyobb részt kíván­nak fejlesztési alapra fordí­tani. A részesedési alapot csak 2—2,2 százalékkal k‘- vánják növelni; összhangban a népgazdasági tervben elő­irányzott mezőgazdasági ága­zat növelésével. A zárszámadásokkal kap­csolatban kialakult véle­mény: a mérlegeket és beszá­molókat január 20—30-ig el­készítik, a közgyűléseket pe­dig február 20-ig minden tsz-ben megtartják. A következő évi elő­irányzatokkal. feladatok­kal kapcsolatban a szö­vetség felhívta a főkönyve­lők figyelmét, hogy fokozott gondot fordítsanak gazda­ságaikban a még helyesebb arányok kialakításának se­gítésére. Különösen sok a tennivaló a ma még elma­radt állattenyésztési ágazat fejlesztésében. (ab) teljesen megoldja azt a sok­féle gondot, amely az állat- tenyésztés fejlődését, a hús- és tejtermelés növelését gá­tolja. De remélhetőleg arra ösztönöz, hogy a nagyobb jö­vedelmezőség láttán gyara­podjék az állatállomány a nagyüzemi telepeken és a háztáji gazdaságokban egy­aránt. H. K Korszerűsíteni a KlSZ-munka formáit * ÜLÉST TARTOTT A KISZ MEGYEI BIZOTTSÁGA a pártszervezetek által nyúj­Elkészült a Tiszaszalka— Barabás közötti ál Tsz-fíkinyvelik tanácskozása Nyíregyházán

Next

/
Thumbnails
Contents