Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-09 / 285. szám

KELET-MAG YAROR S Z Á<5 I. oldaf W&9. december I Gazdasági jegyzet I Érdemes zöldséget termelni Másfél millió száz hold homokról Birkózás a hideggel A* ember, a kesztyű, a ^umies»úina — és a megkésett forr« tea Hat helyett: kettő A város egyik legkisebb létszámú vállalata a ba­romfikeltető. Az átlagos lét­szám 104 fő, ehhez még a csúcsidőszakban 70—80 em­bernek tudnak munkát ad­ni. Tavaly 104-es létszámból csak 72 volt termelő dolgozó, a többi improduktív alkal­mazott. Ez nagyon rossz arány. Az idénymunka idején minden három termelőre ju­tott egy alkalmazott, az év nagy részében pedig ennél is kedvezőtlenebb volt a hely­zet. Szükség van ilyen nagy­méretű alkalmazotti létszám­ra egy ilyen kis vállalatnál? A folyosón korábban min­denütt irodák voltak. Most csökkentették az improduk­tív létszámot, de szükséges­nek látszik a további csök­kentés is. 1967-hez képest is lényeges változás von a létszámgaz­dálkodásban. Amit akkor ha­tan végeztek el, ahhoz most két ember is elég. A termelési mutatók szépen alakultak. Két évvel ezelőtt az egy főre jutó termelés 236 ezer volt. Tavaly 266 ezerre, az idén pedig 298 ezerre emelkedett. Ez még mindig nem tekinthető maximumnak. A múlt évben a 72 munkás 1,2 milliót, a 32 al­kalmazott pedig 942 ezer fo­rintot keresett. Hat dolgozót kértek meg arra, készítsen el egy terve­zetet: hogyan szervezné át a vállalatot, ha ő lenne az igaz­gató? Mind a hat dolgozó vállalta a megbízatást és el­készítette javaslatait. Ezután a vállalat vezetősége összeült és a javaslatok alapján ki­dolgozta az átszervezést. Erre a tervkészítésre az év közepén került sor. Mégis, ha összehasonlítjuk az idei munkás és alkalmazotti ke­reseteket, már komoly előre­lépést tapasztalhatunk. A munkásbér 134 ezerrel nőtt, az" Improduktív munkaerő ré- része kifizetett bér viszont 365 ezerrel csökkent. A Baromfikeltető Vállalat a keltetett libákat és pulyká­kat a Baromfiipari Országos Vállalatnál értékesíti. Hogy mi köze ennek a létszám- és bérproblémához? Az, hogy a BOV-nak történő értékesítés­sel az adminisztratív tevé­kenység mintegy 40 százalék­kal csökkent! Az idén a munkásállomány­ban lévő dolgozók fizetését átlagosan mintegy 10 száza­lékkal tudta emelni a válla­lat. A lehetőség jövőre is adott: egy kisebb társulással 15 százalékkal növekszik a vállalat termelése. A másik kínálkozó lehetőség pedig, hogy a nem termelő létszám csökkentését a dolgo­zók jobb anyagi megbecsülé­sére használják ki. Balogh József Megjegyzés: Lakbérvita A kérdéses konfliktus nem háztulajdonos és lakó, ha­nem egy község és egy in­tézmény között alakult ki. Arról van csupán szó, hogy a Vásárosnaményi Községi Tanács bért i?ér azért az épületért, ahová most a be­regi múzeum költözött. Még a megyei tanács mértékadó művelődési tisztségviselői is megdöbbenten mondták el az esetet, amely valóban szót ér­demel. Mert miről is van szó? Hosszú idő után a beregi mú­zeum példátlanul gazdag anyaga kiköltözött a pincéből, és méltó épületben nyer el­helyezést. Még bővebben: egy tájegység gazdag hagyománya, élő néprajza és művészete méltó hajlékra talál. Ilyen esetben azon vitázni, hogy a múzeumok felett egy megyei igazgatóság gyakorolja a szakfelügyeletet, így hát fi­zessen az. enyhén szólva szűkkeblüség, mely híjával van minden es -szséges lokál­patriotizmusnak, előrelá+ás- nak. Amolyan mostohái né­zőpont. Kár lenne, ha ezen múlna a múzeum jövője... 0>> Megyénk területén termelő­szövetkezetek, állami gazdasá­gok idén több mint 10 ezer holdon termeltek zöldségfé­lét. A termőterület gyorsan növekedett. Elsősorban, mert létezik a Nyíregyházi Kon­zervgyár és állandóan felfelé ível a piaci kereslet. A me­gyei zöldségtermelés fejlődé­se cáfol és bizonyít. Cáfolja azt a korábban sokak által hangoztatott nézetet, hogy itt a homokon nincs jövője a konyhakertészetnek. Igazol­ja viszont azokat, akik fo­kozták és fokozni kívánják a konyhakertészeti ágazatot. Mindenki jól járt A nyírteleki Dózsa Terme­lőszövetkezetben erről be­szélgettünk, s arról, hogy másfél millió forintos bevéte­lük származott 100 hold ho­mokról. 100 hold uborka ter­mesztésére kötöttek szerző­dést a konzervgyárral és le­szállítottak 3769 mázsa árut, kaptak 1 millió 249 ezer fo­rintot. De eladtak a MÉK- nék is 800 mázsát és így hol­danként 15 ezer forint volt az árbevétel. A szövetkezet vezetői egyhangúlag állítot­ták, jól jártak, amikor pár évvel ezelőtt szárazkertész­kedéshez kezdtek. A gyár, a szövetkezet és a szövetkezeti tagok érdeke hasznosan talál­kozott. Különösen a termelő­szövetkezeti tagok személyes jövedelme nőtt, mert az ubor­kát 100 százalékosan mű­velték és nem egy tag egy hold művelése után 5—6 ezer forint részesedést kapott. A zöldségtermelésnek azon­ban nem csak jó oldalai van­nak, erről is mondtak néhány szót. A megfelelő jövedelem és értékesítési ár mellett gondjuk is bőven akadt. Az többi között, hogy a szállítási 17. Világháború — éhség — forradalom 1914. júl. 2. A Nyírvidék vezércikkének címe: „SARA- JEVÓ”. Július 30.: „ÜZENT A KIRÁLY.” Az agg Ferenc József, aki „mindent meg­fontolt. mindent meggon­dolt”, háborúba szólítja or­szágai népét. A felkészület­len, rosszul vezetett hadsere­gek azonban nem állják meg a helyüket a harctereken, a lapok nap mint nap vissza­vonulásukról adnak hírt. Mór 1914 végén a hátország segítségét kérik: aranyat vasért h ad ikölcsön jegyzést, ruhát, sapkát, mellényt ka­tonáknak, olcsó munkást az iparnak. Pedig nagy a mun­kaerőhiány a bevonulások miatt, amin sem a szegény­parasztságot sújtó kényszer­rendszabályok, sem a hadi­foglyok munkába állítása nem segít. A mezőgazdasá­gi termelés zuhanásszerűen csökken, ellensúlyozására be­vezetik a kényszerbeszolgál­tatást, a rekvirálást. 1915 ja­nuárjában a nyíregyházi ka­tonai parancsnok statárium­mal fenyegeíődzik, mert a katonaszökevények száma felszökik, akiknek polgári ru­hába öltözését, bújkálását a lakosság segíti. Április 17-én az alispán közhírré teszi, időket a szövetkezet szem­pontjából kedvezőtlenül ha­tározták meg. A minőségi át­vételnél is akadtak viták. Mindezeken persze lehet és kell is változtatni. Van ilyen törekvés, mert a tsz területi szövetségek és a konzervgyár közötti szerződéstervezeti megállapodások jórészt tar­talmazzák a hibák korrigálá­sát. Paradicsom, paprika, sárgarépa A zöldségtermesztésben nem csak uborka van, de zöldborsó, zöldbab, zöldpap­rika, paradicsom, sárgarépa és még számos áruféle. Vajon ezekről is el lehet-e monda­ni, hogy a közös gazdaságok­nak érdemes velük foglalkoz­ni? Néhány adat megfelelően bizonyít. Tíz olyan termelő- szövetkezetünk van, amely a sokat vitatott paradicsom­ból holdankéti 15 ezer fo­rinton felüli árbevételt ért el. A mérki Kossuth Terme­lőszövetkezet például 80 hold­ra szerződött paradicsomter­mesztést és 13 ezer mázsa le­szállítása után 1 millió 259 ezer forintot kapott a kon­zervgyártól. Igazán kimagas­ló eredmény, amit a ti szavas­vári Petőfi Termelőszövetke­zetben produkáltak. Húsz holdon palántáztak paradicso­mot, s ez a 20 hold közel fél­millió forint jövedelmet je­lentett, holdanként! 22 739 forintos bevétellel. Jól fize­tett a kérsemjéni Úttörő Tsz- ben a zöldpaprika, 10 holdnak 200 ezer forint volt a haszna. Meglepő, de a kállósemjéni Uj Élet Termelőszövetkezel 25 holdon sárgarépára specia­hogy „azok a munkások, akik haszonlesésből vagy szá­mításból május 10-ig nem szerződnek a nyári munká­latokra, hadiszolgáltatás cí­mén be lesznek rendelve és akkor katonai zsoldért fog kelleni a szükséges munká­latokat elvégezni.” A kor­mány ugyanakkor elrendeli, hogy „tilos eladni a jövő termést” és megtiltja a had­ba vonultak családtagjai ré­szére a hadisegély kifizeté­sét, ha az itthonmaradt asszony vagy gyermek nem szerződik el munkára, ho­lott „a megélhetést megfele­lő munkával biztosíthatja.” (A Szabolcsi Hírlapból). A fokozódó drágaság ellen is próbálnak intézkedéseket ten­ni. A Felső Dadai járásban Olchváry Pál főszolgabíró el­rendeli, hogy a piacon a burgonyát 80 fillérért kell árusítani; a mezőgazdasági munkások bére pedig koszt nélkül fűkaszálásért 4 K, szénagyűjtésért, kapálásért és egyéb munkáért 3 K nap­szám lehet, a női napszám 2 K, a gyermeké 1,50, ara­tásért holdanként 7 K, ma­rokszedésért 3,25 K fizethe­tő. A hasonló rendeletek hatása: július 17-én a Sza­bolcsi Hírlap panaszkodik, hogy kiürült a nyíregyházi piac, sztrájkolnak az eladók. 1916-ban már felmerül a hó­lizálta magát és holdanként 15 ezer forintot termelt. Kétszeres haszon A zöldborsóról külön kell szólni. Erről a kemecsei Uj- barázda Termelőszövetkezet­ben beszélgettünk a termelő- szövetkezet elnökével. Azért választottuk Kemecsét, mert ott csak 7723 forintot értek el holdankénti jövedelemben, el­lentétben a tiszalöki Szabad­ság Tsz-szel, ahol holdan­ként 15 ezer forint volt a zöldborsószemből származó jövedelem. Meglepő volt az elnök nyilatkozata. Nem azt mondta, hogy a borsóter­mesztéssel nem érdemes fog­lalkozni, hanem erősítette, hogy igenis érdemes. Náluk az átlag értékesítési árat részben az időjárás rontotta el. De amit vesztettek a bor- sószem értékesítésénél, azt megnyerték ott, hogy a bor­sószalma számukra kitűnő ta­karmány, s azonkívül a gyors betakarítás tehetőséget adott másodvetésre. A borsóterü­letnek tehát itt is kétszeres volt a haszna. Tovább íokoztii A közös gazdaságok ké­szülnek az 1970-es évre. A szántóföldi termelésben ma már súlya van a konyhaker­tészetnek. A véleményekhez azt is hozzátehetjük, hogy ha 69-ben érdemes volt zöldsé­get termelni, jövőre még in­kább az lesz. 1970-ben nagy­mértékben csökken a dohány­termő terület. A dohányosok már jártasak a kertészkedés­ben és érdemes azon gon­dolkozni, hogy a kertészke­désben jártas emberek to­vábbra is kertészkedéssel foglalkozzanak. Seres Ernő ború befejezésének kérdése és az akkor rendezendő prob­lémák is hangot kapnak a lapok hasábjain. A Szabolcsi Hírlap 1916. aug. 19-i szá­mában így ír dr. Cs. L.: „Egy kis sociálpolitika... Hivatott és nem hivatott közgazdaságírók a háború utáni időre új reálpolitikát, főleg birtokpolitikát követel­nek. Az áldott, gazdag, ma­gyar vérrel áztatott, vérrel védett földből földet köve­telnek a parasztnak, földet a küzdő katonának, a rokkant vitéznek... A földosztás mindig kedves théma volt idehaza a történeti idők fo­lyamán Jámbor óhajként mindig ott élt a földnélküli jánosok szíve fenekén.” A megoldás azonban a cikkíró szerint kész, hiszen minden­ki vehet magának földet, aki akar, mert van föld elég. 1917- ben a lapok ismerte­tik: „a forradalmi Oroszor­szág agrárreformjá”-t, 1918 áprilisában pedig ifj. Gö- römbey Péter, a felső-szabol­csi ref. egyházmegye közgyű­lésén javasolja, hogy az egyházi birtokokat az állam vegye saját kezelésébe. 1918- ra a helyzet teljesen kilátástalanná válik. A ter­melés a békeévek termelésé­nek felére csökken. Az ere­jüket vesztett központi ha­Hosszú vascsövet emel két ember a teherautóra. Sacco- lunk: 120—130 kiló? — Csak kilencvenöt! — dönti el az alkalmi mérle­gelést az egyik anyagmozga. tó. Öt ember napi „fejadagja” 15—20 tonna. Ennyi lemez- anyagot. idomvasat mozgat­nak az üzem területén. Harminc-negyven embert — az anyagmozgató segéd­munkásokat — a munkája a szabad ég alá szólítja a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat nyíregyházi tele­pén. Ragad a vas A nyersanyagot körűikért, tett placcon. az udvaron tá­rolják. Téli időszakban még keményebben meg kell dol­gozni a munkabérért. — Nyáron forró a vas — mondja Ócskái György anyagmozgató diszpécser, mert most jól jön egy ki­csit a melegre gondolni. — Fagyban a hidegtől ragad a kézhez. Mindig kemény munka ez. De a tél, az na­gyon megkínoz bennünket Kockás László és Berencsi Mihály a védőkesztyűjét mu­tatja: — Nem sokra megyünk vele. Egyszer emeltem ezzel az egyujjassal, az egyik uj­ja félig leszakadt. A fogás sem biztos, nem érzi az em­ber. Berenesié ötujjas, de vé­kony. könnyen rongyolódik, nem véd. Mások a gumi­csizmát szidják. A nedves­ségtől óvja a lábat, de a hi­degtől nem. Kockás László 8 éve jár be Őrösről kerékpárral. Mi­re reggel hatra beér, már elege lehet a hidegből. De mái- megszokta — mondja — és lehet, kerülne számá­ra könnyebb munka is más­hol, de „minek tekeregjen az ember?” Előző munkahe. lyén fele ennyit keresett, s a felesége azt mondta, akár haza se vigye a fizetését. Akkor jött a gépjavítóhoz, s majd csak kerül még több is a borítékba így bizako­dik a többiekkel együtt, talmak mindent megpróbál­nak, hogy elfogadható körül­mények között kerüljenek ki a háborúból. Az élelmezési nehézségek csökkentése érde­kében szélsőséges erőszakhoz is folyamodnak. Április 18-án a Szabolcsi Hírlapban mosakodni kénytelenek: „El­lenőrizhetetlen híreket to­vábbítottak a napokban fe­lelőtlen emberek a nyíregy­házi rekvirálásról, cseh ka­tonák közbejöttéről, hadiku­tyákról. Rekvirálás csakis előzetes városi hirdetmény közlése után foganatosítha­tó.” A termelés fellendítése érdekében más eszközökkel is próbálkoznak. Állami köl­csönt adnak a termelőknek Szabolcsban. Természetesen, csak a földbirtokosok része­sülhetnek belőle... 1918 május 1-re, szerdára a szociáldemokrata párt a választójogért általános mun­kaszünetet hirdet. A Szabol­csi Hírlap szerint azonban a gyűléseken más kérdések is szóba kerültek: „Május else­jén, a vörös Internacionálé ünnepén a nyíregyházi szo­ciáldemokrata párt a Femi­nista Egyesület s a polgárok bevonásával a választójogért népgyűlési tartott a Korona­szálloda kis kerthelyiségé­ben. .. Szokatlanul elkesere­detten foglalkoztak a hábo­rú okozta nyomasztó állapo­tokkal, s a jelenlegi politi­kai helyzettel..Júniusban kihirdetik a statáriumot Sza­bolcsban. Statáriális eljárás alá vonják a lázadást, szö­kést, a lázongást és az elha­mert keveslik a 7,50-es óra­bért. Azt vallják, nagyon megdolgoznak érte. Kevés a gép Megrakott traktor húz el mellettünk. Néhány perc után üresen áll be az anyagtér­re. A munkások ismét a va­sak fölé hajolnak. A nehezebb darabokat gé­pekkel mozgatják: villás emelőtargoncával, traktorral. És daru is van. Amikor van, mert éppen akkor nincs, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. Bizo­nyítják: már kevés a szállítóeszköz. Abu van, a közül is gyakran „lerob­ban” néhány, mint most a két RS traktor. Ügy tűnik, az emberek jobban viselik a megterhelést, a hideget, mint a gépek. Pedig az emberi ..fűtő­anyag” késik. Még nem kap. tak forró teát az idei első hideg napokban. Nem lehet mondani, hogy nagyon hi­ányolják. Gyenge teát kap­nak és kiszabott adagokat. Talán nem túlzott a kíván­ság: készítsenek annyit, hogy bármikor kortyolhassanak, amikor jólesik. Kezüket, arcukat mar­ja a hideg. Nincs idő. hogy alaposan felmelegedjenek, csak addig, míg beviszik az anyagot a műhelybe. Makacs emberek — Nem lehet olyan ke­serves időjárás. hogy itt amiatt leálljon a munka. Mert akkor az egész üzem leállna a termeléssel. Ocskaj György diszpécser szavaihoz magyarázatul el­mondják. hogy egy műszak alatt az anyagmozgatók az egész üzem két termelő mű­szakját szolgálják ki. Hasüi'. gős munka van, hármat is. És elmesélik, az idei első hófúvásos napon sem húzód, hattak védett helyre. Alig látták az anyagokat. A hely­ismeretükkel találtak rá a különböző méretű lemezek­re. idomvasakra Lesöpörték a havat, a szél visszahordta. De az emberek itt is maka- csabbnak bizonyultak. K. K rapódzott fosztogatást. Pedig a népnek oka van a lázon­gásra és az elégedetlenségre. A Nyírvidék 1918. augusztu­sában megírja, hogy például a hadifoglyok ügyében Sza­bolcsban 18 000 panasz érke­zett a közigazgatási szervek­hez, amelyekből csak mint­egy 10 000 került elintézésre. Október 10-én pedig egyik cikkének alcíme: „NE HAGY­JÁK ÉHEZNI A NÉPET?” így ír ebben a cikkben: „A lakosság a legszomorúbb helyzetben van, a nép sze­gényebb rétege valósággal éhezik, heteken keresztül dinnyén és sült tengerin él, mert még legegyszerűbb táp­lálékához, a burgonyához sem tud hozzájutni..A la­pokban közölt felhívások és kesergések azonban nem old­ják meg a helyzetet. A kiút- a forradalom. 1918. november 1-én a Nyírvidék első oldalán: „NYÍREGYHÁZA ÜDVÖZ­LI a NEMZETI TANÁCSOT” Belül üdvözlő táviratok so­kasága és tudósítások a kü­lönböző szervezetek csatla­kozó gyűléseiről. Külön üd­vözlő táviratot intéznek Fé­nyes Lászlóhoz, Nyíregyháza országgyűlési képviselőjé­hez, a Nemzeti Tanács intéző bizottságának tagjához. Alá­írói között: Mikecz Dezsői, udvari tanácsos, alispán. Üd­vözli a Nemzeti Tanácsot és csatlakozik hozzá a várme­gye egész tisztikara, sőt a Turáni Kör is, élén KálUty Andrással. „iAz ezeréves per eldőlt..." SZERKESZTETTE: BARBARITS MIKLÓS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents