Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-31 / 302. szám

im.W-WÍSYARöRSZAS Í969. Sémfáet 9I> Külpolitikai széljegyzet: A rabati „nagy csúcs" és a tripoli „kis csúcs" A rabati csúcstalálkozó után megrendezett tripoli hármas megbeszélés annak: bizonyítéka, hogy a prog­resszív arab kormányok azonnal levonták a maguk számára a nagy csúcsérte­kezlet tanulságait. Ez a fő tanulság így hangzik: az an- tiimperiaiista erőknek még kemény küzdelmeket kell megvívniok az arab Világon belül, amíg sikerül az im­perializmus elleni harc plat­formján tömöríteni az arab kormányokat. A rabatt csúcstalálkozó ugyanis azt tükrözte, hogy bár az erő­viszonyok eltolódóban van­nak a progresszív erők ja­vára, egyelőre még nern sikerül akaratukat többségi döntés formájában megva­lósítani egy ilyen legmaga­sabb színtű megbeszélésen. A nyugati sajtó — különös­képpen az Izraeliéi rokon­szenvező amerikai lapok — nagy része ennek nyomán kudarchangulatot próbái kelteni. Olyan látszatot igye­keznek kelteni a nézeteltéré­sek egyoldalú előtérbe ál­lításával, mintha a rabati arab csúcstalálkozó egyér­telműen negatív lett volna. A kép természetesen egy­általán nem ilyen sötét. Már egymagában lépést jelentett e őre, hogy valamennyi arab ország kormányát sikerült meggyőzni arról, hogy leg­magasabb szinten képvisel­tesse magát a tárgyalóasz­talnál. Az EAK és más progresszív arab rendszerek jelentős diplomáciai sikert könyvelhetnek el abban is, hogy elérhették, a konfe­rencia egyhangúan biztosí­totta támogatásáról a Pa­lesztinái felszabadító moz­galmat Ugyancsak eredfhé- nyesnek mondható a csúcs­értekezlet abból a szem­pontból is, hogy világosab­ban, mint valaha felrajzol­ta az arab világon belüli erővonalakat A vitában kitűnt., hogy a progresszív törekvésekkel szemben a legnagyobb el­lenállást változatlanul Szaud- Arábia és Kuwait tanúsítja. Ez érthető is. hiszen ezek­ben az országokban a leg erősebb a feudális reakciós rendszer és az Egyesült Ál­lamok befolyása. Kitűnt azonban az is, hogy e két ország vezetői fokról fokra elszigetelődőben vannak az arab világban, s hogy meny­nyire érzékenyen érintette őket a progresszív antiim- perialista erők felülkereke- dése Szudánban és Líbiá­ban. E két ország vezetői a vitákban már az EÁK-ot tárhogatták. S Szaud-Arábia és Kuwait nem egyszer volt kénytelen manőverekhez fo­lyamodni, hogy megakadá­lyozza az antiimperialista politikát követé országok együttműködését. Ez történt Szaud-Arábia Jemennel és Dél-Jemennel való viszá­lyának napirendre tűzésével, mellyel mellékvágányra igyekeztek terelni a konfe­rencia munkáját. Szaud- Arábia és Kuwait a maga javára kamatoztatta, hogy az úgynevezett Maghreb or­szágok — Marokkó, Algéria és Tunézia — oly hangsú­lyozottan hivatkoznak föld­rajzi, hagyománybeli és fej­lődésbeli sajátosságaikra és különállóságukra az arab vi­lágban. Szaud-Arábia és Ku­wait vezetői ezenkívül azzal is csökkenthették elszigeteltsé­güket, hogy kihasználták Szíria es .Irak ultraradiká­lis álláspontját. A progresz- szív fejlődés útján járó Bag­(Folytatás az 1. oldalról) Amikor a BAC Tripoliban megkezdte tárgyalásait az új kormánnyal, Líbia már 35 millió fontót kifizetett az an­gol cégnek. November 15-én kellett volna a szerződés sze­rint a következő részletet be­fizetni, de átutalás nem tör­tént. Az angol cég december 1-ig, majd decor* er 24-ig ha­lasztást adott, e, ekkor sem érkezett meg a ' novemberre esedekes összeg. Ez a tény a szerződés betűje szerint fel­jogosította az angolokat, hogy felmondják az egyezményt: Líbia végleg elveszítette a már befizetett 35 millió fon­tot. A Kabátban megtartott arab csúcstalálkozó után vi­dad és Damaszkusz ugyan­is maximalista követelés­sel lépett fel, s amikor a „mindent, vagy semmit” ál­láspontját a csúcsértekezlet többsége nem fogadta el az Izrael elleni rendszabályok ügyében, nem vettek részt tovább a tanácskozásban. Ezzel tulajdonképpen a progresszív erők helyzetét tették nehezebbé az értekez­leten. Az EAK, Szudán és Líbia vezetői ezek után teljesen logikus módon vonták le a következtetést: ha már Ka­bátban nem sikerült „áttö­rést” elérni, akkor a három azonos nézetet képviselő kormánynak kell a kezdemé- .nyezést újra magához ra­gadnia A négyhavonta tar­tandó konzultációk és más olyan intézkedések, melyek­ben a tripoli „kis csúcs” meg­állapodott, ^mind-mind a szo­rosabb együttműködést cé­lozzák. A törekvés mindeb­ből világosan kirajzolódik: az EAK, Líbia és Szudán egy olyan progresszív cso­portot kívánnak fokozato­san létrehozni, mely befo­lyást gyakorolhat a térségre és nagyobb hatásfokot köl­csönözhet azoknak az erők­nek, melyek az arab világon belül a fejlődésért, az impe­rialista hatalmak pozíciójá­nak felszámolásáért küzde­nek. A. I. \ lúgossá vált, hogy Líbia azoic között az arab országok kö­zött van, amelyek a leghatá­rozottabban síkraszállnak az izraeli agresszió ellen. Nyil­vánvaló, hogy a BAC politi­kai nyomás következtében mondotta fel a szerződést, s a nö vem béri átutalás késése kényelmes ürügyet adott ehr hoz. A kapcsolatok fenntar­tásához azonban mindkét or­szágnak elsőrendű érdekei fű­ződnek, ugyanis Líbia az Egyesült Királyság legna­gyobb kőolajszállítója. Ezzel magyarázható az angol kül­ügyminisztérium szóvivőjé­nek keddi nyilatkozata, amelyben sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a BAC „kényte­len volt felmondani” a szer­ződést. Gerencsér Mik Jós : 1MÍ4, a túJtóidalú 29. — Ö drágám (ettől a perc­től már csak így tudlak ne­vezni) be sem vallanám mú­lófélben lévő bánatomat, ha nem te lennél reményeim virághagymája. Hogy miért ladikázom veled ilyen késő e >zaka a vadonban? Mert itt rajongtam érted a legtöb­bet őszítő árvaságomban. Szé­gyelltem romlásomat az em­berek között, hiszen örökké csúfoltak elesettségem miatt. h lettem természetimádó. Ha rám b; itotta szemfedő- jet a bánat, ladikba szálltam és búfelejtő utakon álmodtam magam elé a legszebb asz- szeny arcvonásait. Lassan- lassan rokonává fogadott az e. ész gazdag természet. Hu- g. m lettek a harangvirágok, Bátyáim a nyárfaóriások, a: ; ám tenyere simogatott nv g a mogyoróág bársonyos le -»leivel, apám önérzetét hí -ta nekem vissza a múltból a ajak felett átsuhanó réli- bi Ha epekedtem a szere­le tért, velem együtt vágya­ké tak a parti fűzfák. Ha a h 'godat akartam hallani, c;• - nádirigó kezdett énekel- r a nevedben. Ha látni ki v. ".tani szemed tisztaságát, n< (elejcsmezók nyíltak ki a k ivemért végig äz ártéri ré­teken. Ez az oka, hogy ide hóztalak. Bemutatom s leg­hűségesebb asszonyt, örök- éhép Ibolyámat, a leghűsége- ecob hozzátartozómnak, az fcrökszép természétnek. Eddig Is ti voltatok Vigaszaié) az élet ólombörtönében. Ezzel a csendes lelki lakomával aka­rom kezdeni ünnepeink soro­zatát, most, hogy evezőmre bfzcid jövődet itt a Rába ör­vényei felett. Megértem Ibolya viharzó kedélyét, indokoltan kapkod levégő után, elvégre ritkán hall férfitől ekkora szöveget. Hihetetlenül, vonagló szájjal, hamvasra sápadva mereszti rám a szemét. — Hogy lehetsz ilyen vak­merő, Illés... A boldog jövőt emlegeted,! amikor már nem is vagy férfi?... Nagyobb indok nekem sem kell, hogy levegő után kap­kodjak. A Rábába szédülnék ijedtemben, ha egy kicsit me­legebb lenne. — Valid be, ki az az elve­temült egyén, akit az irigy­ség rágalomra ragadtat? — Dudof Jakab figyelmez­tetett... Azt mondta, a régi képességedből csak a duma maradt meg. Semmi okom feltételezni róla, hogy hazu­dott... Hajmeresztő! Naphosszat pazaroltam szellerni és érzelmi kincseimet, képessegeim! leg­felsőbb szintjén bizonyítot­tam, hogy nincs szentebb ér­ték számomra, mint a női erény, s most kiégeti szeme­met a vád: nem Vagyok férfi. Bocsássa meg isten a vétkei­met, nincs más választásóm, csak. a terror. Ha reggel is ázt fogja rólam mondani Ibo­lya, hogy nem vágyók férfi, titokban élosónók a városból, vándórkoldusként járom majd az országot, mint a szerelem földönfutója. i. Jaj, kiütéseket kapok az undortól, de nincs más vá­lasztásom, hason kell végig­csúsznom a legszennyesebb csatornában. Ki így, ki úgy %p»U erős fundamentumra a jövőjét. Nekem csak az ilyen visszataszító megoldás adhat szilárd biztosítékot, pedig már kezd ártani az éleslátá­somnak ez a sok bikarogyasz- tó törköly. Szegény Ibolya meg kint sirdogál a kocsma előtt. Csupa rettegés vagyok, hogy hátha megárt neki ez a töméntelen tömény szesz és elveszítem, mire kijózanodok. Istenem, valóban igaza van mindenkinek, aki panaszko­dik, hogy nehéz az élet. Sőt rettenetes. Harmadik hete kénytelen vagyok az iszákosok tragikus útján bo­torkálni mert kizárólag ezál­tal győződhetek meg ama vonzalom mélységéről, amely a sírig fogja hozzám kötni Ibo­lyát. Ha kibírja mellettem ezeket a sajátos mézeshete­ket, akkor csatát nyertem mindörökre. Eddig még elég tűrhető a ragaszkodása. Sir­dogál, sirdogál, peregnek a könnyek azon a hamvas os­tyaarcán de úgy látom, el­szánta magát a szenvedések­re. Bánata láttán engem sok­kal jobban gyötör a kin, mint őt, s búskomorrá válók, hogy nem segíthetek rajta. Fogal­main sincs, mivel odázhatnám ’ el a legsúlyosabb próbatételt. Legalább egyszer kénytelen leszek órákon át verni hiszen amíg nem látom jelét, hogy a tóttlégésség ellenére is ra­jong áríém, addig márad bennem némi kétely feltétlen odaadása felöl. Karola eseté­ben megbosszulta magát n (Folytatás az L oldalról) kében adjon nekik sza­badnapot. teremtsen kultu­rális lehetőségeket, építsen klubokat Csongár Ferenc tanácstag a szakszövetkezetükről el­mondta, hogy gazdálkodási lehetőségeik korlátozottak. Javasolta. hogy az újabb közös beruházásokhoz kapja­nak állami hiteleket, a ter­melés növekedéséhez ott is szakembQrekre van szükség. Katona Lajos, a megyei NEB elnöke ismertette, hogy a tsz-ekben lévő állatte­nyésztő épületek 80 százalé­ka elavult, . ezen sürgősen változtatni kell. A tsz ellen­őrző bizottságok nagy része nem számoltatja be a ve­zetést, pedig ezt a gazdál­kodás hatékonysága megkö­veteli. A tsz-bizottságokban alig varrnak fiatalok, az évi A költségvetési vitában felszólalt dr. Gombás Sán­dor, a megyei pártbizottság titkára is. Hangsúlyozta, hogy az igények és a lehe­tőségek összhangban van­nak egymással, a költségve­tés reális. A megye 1970 évi tanácsi költségvetése és fej­lesztési elképzelései jól se gítik a harmadik ötéves terv megvalósulását Szabolcsban. Elmondta, hogy az utóbbi évek tapasztalatai mutatják: az elképzeléseket nem csu­pán gazdasági szemmel, de a társadalom szükségletei oldaláról kell elsősorban ki­tűzni, A költségvetés min­den egyes fillérjéről a megye lakosságával együtt döntsön a tanács. Ha ez a költség- vetés a megye lakosságának sajátja, akkor a végrehaj­tásban is tevékeny részvé­telt várhatunk. Utalt, a költ­ségvetést végrehajtó appará­tus nagy felelősségére, s hangsúlyozta, hogy semmi­képp nem helyes az eddigi gyakorlat, amikor év köz­ben nagyarányú átcsoportosí­tásra került sor a kiadások­nál. Növelni kell a költség- vetés végrehajtásának el­lenőrzését, mert egyáltalán nem mindegy, hogy a most elfogadott, összegeket — ame­lyek igen jelentősek a me­gye fejlődése szempontjából — hogyan használják fel. A megyei pártbizottság titkára ezután szóvá tette: a megye jövő évi fejlődése, amit a mostani napirend ' is felszínesség. Mi lesz, ha me­gint leterít a kudarc? Kizárt dolog, hogy ennyire berúgtam volna. Három ke­zem lenne? Egyikkel a sön- téspultra könyökölök, a má­sikkal tartom a cigarettát, a harmadikkal meg fölemelem a féldecis poharat. De hisz nekem soha se volt. ilyen szutykos mancsom. És én so­ha nem szoktam ilyen durván visszatenni a pultra az üres poharat. — Rossz előérzetem van. Illés — lehelik a képembe sa­ját pálinkám szagát. Közben akkora ütés dörren a háta­mon, hogy nem vagyok ké­pes ránevetni Dudor Jakab­ra. — Rossz az előérzeted ? Azt elhiszem. Épp ma beszéltem meg a kórboncnokkal hogy segítem neki darabokra fű­részelni azokat a nehéz ökör- csontiaidat. Mondd, Jakab, milyen egy részeges forga­lomirányító hangulata né­hány perccel a halála előtt? Ez hatott. Vagy a pálinkám, vagy ajkam szelídsége csoda­tevő, de Jakab homloka már­is márvánnyá hidegül, halán­téka szemmel láthatóan fé- héredni kezd. — Ne bolondozz, pajtás, él­ni akarok... Szeretnék vad- nyulat enni a lakodalmadon... — Én meg szeretnék mi­nél előbb túl lenni azon a kis muntern a kórboncnokkal. Eleget eiősködtéi rajtam. Szállj mhgadba gyorsan, mi­előtt elvinne a hirtelen ha­lál. Miért Zúztad szét hírne­vemet Ibolya szemében? Végre rettegni látóm Du­dor Jakabot. Bölényhomloká­ra kirajzolódik az agónia iszonya. •""Folytatjuk) 35 milliós kulturális alapot nem fhindig a helyes célok­ra használják a tsz-ek. Ja­vasolta, hogy a kooperáció­ban létesítsenek üzleteket, erősítsek a többcsatornás ér­tékesítési rendszert Végül kérte, hogy figyeljenek job­ban a tagság 30 százalékát kitevő nyugdíjasok, öregek segítésére. A tanácsülés ezután a megye tanácsainak 1970 évi költségvetését tárgyalta. Megállapította a napi­rend előadója, dr. Fábián Lajos vb-titkár. hogy a költ­ségvetés a tavalyihoz ké­pest jelentősen emélkedett. A me"”e tanácsai’ 1970-ben közel egymilliárd forintból gazdálkodnak. Az egy lakos­ra jutó költségvetési kiadás 1774 forint lesz de enn'-k el­lenére sem érjük el a me­gyék átlagos ellátottsági szín. vonalát. A jelentősebb taná­Ülest tart a megyei tanács végrehajtó bizottsága’ de­cember 31-én. Megtárgyalják a személyzeti <* oktatási munkáról szóló jelentést, majd a vb-elnök előterjeszté­sét a terüíetszéfvezés idősze­rű kérdéséiről. A Nyíregyházi Patyolat Vállalat 'igazgátója beszámolót ad a vállalat munkájáról. A végrehajtó bi­csi beruházás között van » mátészalkai MGM-gyáf épít­kezése, a nyíregyházi autó­busz-pályaudvari a megyei kórház belgyógyászati pavi­lonja, a nyíregyházi KÖJÁL, székház, szálloda, az UNI- VERSIL üvegcsőüzem építé­se. A megyében összesen 415 állami és szövetkezeti la­kást adnak át 1970-ben, s újabb 349 építését kezdik el. Nagy fontosságú, hogy 1425 hellyel bővülnek a sza­bolcsi óvodák. A helyes gaz­dálkodással azonban lehető­ség van arra, hogy e. szá­mot is túlteljesítsék. Bővítik az építőipar fejlesztésére fordított összegeket is. A megye tanácsi költáégvetá. sánél a szociális és egész­ségügyi kiadásokat 20 rtSUlidb a kulturális kiadásokat nő­dig 29 millió forinttal nö­velik. zoljsiág határoz a „Tgnácíí szolgálatért” kitüntető .fél- vény alapításáról. A jelvény háróm fokozatát — lő, 15 és 20 évi munka után — adomá­nyoznák á tanácsók azon dol­gozóinak, akik a tánácfeok megalakulása ótg sokát fél­ték megyénk pplitikai, gaz­dasági és társadalmi él étének fejlösí tétéért Dr. Gombás Sándor felszólalása elősegít — szervesen kap­csolódik a Központi Bizott­ság novemberi, az ország- gyűlés decemberi és a me­gyei pártbizottság legutóbbi ülésének határozataihoz. A megyei pártbizottság decem­ber 29-i ülésén megállapítot­ta, hogy Szabolcs-Szr tmúr gazdasági, politikai és kultu­rális élete az utóbbi években tervszerűen, egyenletesen, .sajátos helyzetünknek meg felelően fejlődött. Legyünk erre büszkék, mert ezért a megye dolgozói becsületesen munkálkodtak. Ha továbbra is így dolgozunk, a múlt­ból örökölt elmaradottságot történelmileg rövid idő alatt behozzuk. Hangsúlyozta a felszólaló, hogy nagyot fejlődött a me­gye mezőgazdasága. Még fi­gyelemreméltóbb azonban az ipar növekedése. Az évi át­lagos fejlődési ütem Sza­bolcs iparában 14—15 szá­zalékos, s ez óriási ered­mény. Három ey alatt 51 százalékkal nőtt • a megye ipara, termelési értéke ma 6 milliárd forint, s - ebből egymilliárd ák. .export = -Na- f gvot nőtt jiz ipari fogJalkc>z: tátották Szama Is, s ezek önmagukban is sokat mon­danak. Nagy jelentőségű, hogy kialakult megyénkben egy vezető garnitúra, amely többségében megérti, jól al­kalmazza a párt- politikáját, s kialakult a vezetői után­pótlás is. Sok jó szakembe­rünk van, s ennek az ered­ménye jelentkezik az elkö­vetkező években. Jó tudni hogy olyan politikai légkör­ben dolgozunk a megyében, amely biztató. Van perspek­tívánk. nagy és végrebaiíha tó céljaink jogos erőt, ön­bizalmat adnak további munkánkhoz. Dr. Gombás Sándor ezután arról szólt, ’ hogy a gazda­ságirányítás új rendszere be­vált megyénkben is. Alkal­mas arra, hogy az elfekvő energiát felszínre hozza hasznosítsa. friss levegői hozott a megye vérkeringé­sébe. A gondok, a felszínre került hibák nem a mecha­nizmusban, hanem az embe­rek munkájában keresendő. A munkát sok területen meg kell javítani. Sok a tennivalónk a termelékeny- éség területen, hiszen ez holnapunk alapja. Enélkü! nincs életszínvonal, ' jobb munkafeltétel és nincs, nye­reség. Az új gazdaságirányí­tási rendszer sikeréért nem lehet csupán országosan és megyeileg küzdeni, csak a munkahelyeken, a termelés első vonalában dől el a harc. A munka javításához fegyelmezettebb munkával, helyes létszámgazdálkodás­sal teremthetünk jó feltéte­leket. Most nagyobb sziik- ség van rá, mint bárrnikof — mondta —, hogy igényel­jük a munka versenyt, a dol­gozók alkotó. aktív közre­működését., A kereskedelem munkájá­ról elmondta, hogy e terület; tel sokat foglalkoztak e* évben á megyei szervek, de sok a probléma. Hangsúlyoz­ta, hogy jóval következete­sebben kérjék számon at kereskedelem illetékeseitől a határozatok végrehajtását, a alkalmazni keil a felelősség-, re vonást is, ha arra szült, ség van. Szólt az ipar ék a kereskedelem, a nagy- és kiskereskedelem összhangjá­nak szükségéröL A megyei tanácsnak meg kell vizs­gálni, -hogy. mit kell , tenni azért.: lépjünk előre határ#-' zoftán éz áruválasztékban, a’ mennyiségben, a hálózat bő­vítésében, korszerűsítésében. Ehhez a többszektoruságra a versenyre is támaszkodni kell. 1 ’ Felszólalásában kitért ar­ra is, hogy jobban igényel­jék és szervezzék megyénk tanácsai a társadalmi mun­kát, atfielynék aránya orszá­gosan nálunk a legalacso­nyabb. Ezt a lelkesedést, amely dolgozóinkban meg­van, nem szabad visszafogni. Felhívta a figyelmet a dol­gozók ügyeinek lelkiismere­tesebb intézésire is Hangsú- lvozta. hogy további fejlődé­sünk aíanjai ezek. E-e’ien kí­vül 1970 egyik legdöntőbb feladata. hogy feji- ssztylc megverik építőiparát mert fey évente sok in milliós fejtesz- fis vé«z el. s az énitüumr knpre>i.::sa eltesz holnnountt "’imhérdése is. Végezetül m.gál lapította dr. Gombás Sándor: I97Ö nagypn fontos évünk a gaz­dálkodásban, fegyelmezetten, tervszerűen, elemző módon és kritikus légkörben 'kuli dolgoznunk. De ez az év felszabadulásunk jubileumi éve is, s a Lenin-centená­rium éve is. Eredményeiül^ biztos jövőnk tudatában dol­gozva ünnepelhetünk, s- nö­velhetjük munkánk gyümöl­cseit. A vitában felszólalt még Szilágyi Imre tanácstag, majd a tanácsülés elfogadta a megye tanácsainak jövő évi költségvetését és egyéb ügyeket tárgyalt. Ma ü!é{*í tar! a megyei tanács vb

Next

/
Thumbnails
Contents