Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-30 / 301. szám

§•89 december 36. « KELKT-MAGYAÄORSZAÖ ♦ *. aidsí Kezdődik a népszámlálás Munkaidő á tsz-ekben Rövidített munkahét taiun ? Ez év október elején kö­zölték a lapok, hogy a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége meg­tárgyalta és javasolta a tsz- tagság munkaidejének sza­bályozását Az átszervezés utáni első évek fő problé­mája a termelés megszervez zése, a munkafegyelem meg­szilárdítása volt. Ebben a küzdelemben kevés figye­lem juthatott arra, ki meny­nyit dolgozik. Az volt a példakép, azt dicsértük, aki időben is a legtöbbet töltöt­te a közös munkában. A technika fejlődésével, a mpn-. karend kialakulásával ilyen tettekre már kevésbé van szükség. Az elnökség megál­lapította. hogy a szövetke­zetek 'jelentékeny hányadá­ban nincs megszabva a mun­kaidő felső határa. Ez ellen­tétes a szövetkezés céljával, a szocialista üzemben dol­gozók élet- és munkakörül­ményeire irányuló törekvé­sekkel. A 15—16 órás mun­kaidő káros az egészségre, balesetveszélyes, nem utolsó­sorban a művelődésre, tájsa- dalmi és családi életre nem jut ideje -az ilyen dolgozó­nak. Az élet parancsa Két és fél hónap rövid idő, ennyi telt el a TOT el­nöksége ülése óta. Azt is figyelembe kell venni, hogy a TOT a szövetkezetekre rendeletet nem hozhat, csak javasol. Mindezek ellenére a szövetkezetek máris foglal­koznak e jelentős kérdéssel. A Termelőszövetkezetek Ti- szamenti Területi Szövetsé­ge felhívta a jogászok fi­gyelmét, hogy a munkarend­be vegyék bele a munkaidő csökkentését. Javasolja a szövetség, hogy az állandóan foglalkoztatottak munkaide­je ne haladja meg a 10 órát — ahol lehet a nyolc órát — nyáron pedig . 12 óránál ne dolgozzanak többet naponta. A szövetségek befejezték a termelőszövetkezeti vezetők munkavédelmi kiképzését. A következő időben tan fo­lyamot végeztetnek a kisebb beosztásban dolgozó vezetők­kel és azokkal- akik veszé­lyes munkahelyeken dolgoz­nak Ezek a képzések is hozzájárulnák a szövetkeze­tt dolgozók munkakörülmé­nyeinek változásához. Igé­nyesebbek lesznek a vezetők és munkavédelmi tudásuk birtokában növekszik fele­lősségük is. A SÄvetkezetek vezetőit az élet is mindjobban rászo­rítja a munkaidő szabályo­zására. Például, akik iparból jönnek haza, azok az ottani nyolc óra után már nem szívesen dolgoznak látástól vakulásig. Különösen így van ez a szakmunkásoknál, akik műhelyek ben. segéd­üzemekben dolgoznak. De a munkába most belenövő if­júság sem kedveli a 14—16 órás munkanapot. Nem csak vasárnap, de hétköznap is van pihenési, szórakozási- sportolási igényé a fiatal­ságnak. Es ez helyes is. Ahol már megoldották Régóta szorongatja már a vezetőket az állattenyésztők gondja különösen, ahol az öregek mellé fiatalok is ke­rültek erre a munkaterület­re. Első probléma volt a vasárnapi szabadnap kiadá­sa. Legtöbb helyen ezt már megoldották, de még itt is van tennivaló. Az állatte­nyésztésben naponta két munkacsúcs van, korán reg­gel és e.stq.. Az etetések- fe­jősek arányos elosztása — biológiai tényező — miatt ezen változtatni nem lehet. Legtöbb helyen osztott mun­kaidővel oldják meg: reg­gel dolgoznak négy órát. és este négyet. Napközben pe­dig egy váltótárs ügyel az állatokra. Sok szövetkezetben prob­lémát okoz a gépcsoportban dolgozók munkaidejének sza­bályozása. Nincs annyi pén- zühk, és nem is lesz soha, hogy az idényszerűen je­lentkező mezőgazdasági mun­kát a gépek napi nyolcórás üzemeltetésével el tudjuk végezni. Most 10—14 órát dolgoznak általában a trak­toron ülő szövetkezeti ta­gok, néha többet is. Régi módszer és javaslat a kettős műszak bevezetése. Ettől azonban a legtöbb helyen húzódoznak. Részben a»r4*e~ vesebb kereset miatt, más-, részt nem szívesen osztják meg gépüket mással. Arra hivatkoznak, hogy a váltó­társ ront jg el- vagy nem ola­jozza, nem gondozza megfe­lelően. Ez jelentős gond. Egyforma képzettségű,, egy­másban bízó váltótársakra van szükség. Ez öntudat és egymásért vállalt felelősség kérdése is. De vajon az iparban hogyan dolgoznak három műszakban? Az ott használt gépek sok esetben érzékenyebbek, finomabbak, mint a traktor. A nagy vá­rosokban 18—20 órát közle­kedő autóbuszok is váltott vezetőkkel járnak. Tehát ne­veléssel, képzéssel megold­; ISMÉT ELTELT TÍZ ÉV és újra népszámlálás követ­kezik. A tanácsokkal együtt Tnár 1967 óta készülőink rá, mivel úgy érezzük nagyon fontos, hogy jól sikerüljön. Sókák előtt ismeretes, hogy éppen ilyen célok miatt ta­valy a népesség 2 százalé­kára kiterjedő kis népszám­lálást — a mj szaknyelvün­kön szólva mikrocenzust — tartottunk. Ekkor próbáltuk ki az 1970-es népszámlálás tervezett módszereit ' és nyomtatványait, hogy szük­ség esetén még változtathas­sunk rajtuk. A népszámlálás egyébként nem újkeletű, a hivatalos magyar statisztikai szolgálat éppen 100 évvel ezelőtt, 1870-ben hajtotta végre az első magyarországi népszám­lálást Ez egy' kicsit ünnepé­lyes jelleget is ad a mostani népszámlálásnak. Jelentős lesz azonban amiatt is. mert hazánk felszabadulásának 25. évében készül, így több vo­natkozásban alkalmas lesz számvetésre is. Nemzetközi jelentősége is van, hiszen ré­sze lesz a világnépszámlálás­nak. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének gazdasági és szociális tanácsa, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának statisztikai állandó bizottsága is határo­zatot hozott arra, hogy 1970 körül lehetőleg a világ min­den országában tartsanak népszámlálást. Ismereteink szerint több emberben felvetődik a kér­dés, hogy miért is van szük­ség 10 évenként erre a nagy munkára, amikor az anya­könyvi bejegyzések, illetve a lakhelyre való be- és kije­lentkezések ismeretében meg­tudható, hogy hol. hány em­ber éL A felvetés — látszó­lag — jogos. Hiszen ezek alapján valóban ismerhető a lakosság száma, de csak ez. A népszámlálás azonban nem csak arra a kérdésre kí­ván választ adni, hogy az országban, illetve egyes terü­letein hányán élnek. Ennél sokkal ^>bb kérdésre szán­dékszik válaszolni. Ha mind­azokra folyamatosan vezetett nyilvántartások alapján akarnánk válaszolni, nagyon sok emberrel kellene többet foglalkoztatni, mint így. Emel­lett hallatlan nagy bürok­ráciát okozna és nagyon sok pénzbe is kerülne. A NÉPSZÁMLÁLÁS KÉT­LÉPCSŐS LESZ. A lakos­ság háromnegyedéről egy­szerűbb kérdőívet állítanak ki a népszámlálők. A mate­matikai szabályoknak meg­felelően. véletlen módszer­rel kiválasztott egynegyedé­ről pedig részletesebbet töl­tenek ki. Az egyszerűbb — ün. alapkérdőív, az alpon­tokkal együtt — 37, a repre­zentatív 83 kérdést tartal­maz. Melyek lesznek a legfon­tosabb kérdések? Első he- it’eri a nemre és a korra vo­natkozóak lesznek. Vizsgáin] fogjuk azt is, hogy az illető jelen volt-e az összeírás időpontjában az összeírás he­lyén. hol van a bejelentett lakása. Amennyiben ideigle­nesen bejelentett lakása van, annak mi az oka, milyen időközönként jár haza a családjához. így akarunk át­fogó- ismereteket szerezni a lakosság országon belüli vándorlásáról. Az ..iskolázott­ságról — mint mindig — ni őst is leszhek kérdések. Első ízben sor kerül a szaktanfolyam és szakiskolai végzettség megfigyelésére is. így pl. a gépjárművezetői jogosítva nyosok számának megállapítására. Ezenkí­vül a foglalkozási adato­kat is megkérdezzük a munkaképes korú lakosságtól. A lakáskörülményekre < vo­natkozóan is lesz néhány kérdés. A reprezentatív fel­vétel számos kérdéssel bő­vül. így pl- hogy a meg­kérdezett milyen eszközzel (eszközökkel) és mennyi idő alatt jut el iskolába, vagy a munkahelyére és haza. Ezek­ben a körzetekben részlete­sebb kérdéseket teszünk fel a lakás felszereltségével kap­csolatban is Ez a 25 százalékos arány fel tétlenül kielégítő pontos­ságú választ fog adni azokra a kérdésekre te. amelveket a 75 százalékról nem kér­dezünk. Igv jóval kevesebb «anvtsával és pénzfelhaszná­lással elérhetjük célunkat, hogy átfogó képet adhassunk az ország, megye, község la­kosságának összetételéről és lakáskörülmény eirőL MILYEN IGÉNYEKET IS KÍVÁNUNK KIELÉGÍTENI? Úgy gondoljuk, ha valaha igaz volt, akkor most igaz, hogy a vezetés minden szint­jén pontos ismeretekkel kell rendelkezni. Ezeket. a pontos ismereteket kívánjuk — mindnyájunk érdekében — biztosítani. Rendkívül fontos, hogy számot adhas­sunk az elmúlt 25 évről és nem utolsósorban az 1960 óta végbement változásokról. De legalább annyira fontos, hogy a vezetők ismerjék a mai helyzetet, hogy a hol­nap tennivalóit jól határoz­hassák meg. Érdekünk fűző­dik azonbon ahhoz is, hogy a jövőt tervezők (a kutatók, a tervezők, stb.) is pontos ismeretekkel rendelkezzenek, s így reális elképzeléseket és terveket készítsenek. Mi úgy véljük, hogy a népszámlálás képes lesz a legfontosabb igények kielégítésére. Amint az ismeretes, Sza- bolcs-Szatmár megye szü­löttei közül több tízezren csak a megyén kívül tudnak megfelelő munkaalkalomhoz jutni. Állandó lakhelyük azonban itt van és időközön­ként '* hazatérnek családjuk­hoz. Különböző adatforrások­ból (kedvezményes vasúti & autóbusz-igazolványok szá­ma, ki- és bejelentkezések) nagyjából ismerjük számu­kat. Pontos adatokat szá­mukra, korukra és képzett­ségükre, stb. csak a nép- számlálás adhat Nagyon fontos érdeke fűződik ah­hoz a megye • lakosságának, hogy az „ingázókra” vonat­kozó adatok pontosak legye­nek. Sokat segítenének az­zal a megyéből eljárók, ha ideiglenes tartózkodási he­lyük és munkahelyük pontos címét leírnák és itthon hagy­nák hozzátartozóiknál. Ezt ugyanis elutazásuk után a hozzátartozók gyakran nem ismerik pontosan. Kérjük őket hogy a város, község, kerület és utca nevét. Szá­mát írják le és bocsássák a számlálóbiztosok rendelkezé­sére. Az * összeírást ugyanis az án. „eszmei időpont­nak (1969. december 31. és 1970. január 1. 0 éra) meg­felelően . végezzük eL Aki ak­kor a megyében állandó vagr ideiglenes bejelentővel, vagy anélkül tartózkodott, illetve távol volt mind összeírjuk. Néhány emberbe» talán felmerült a kérdés, hogy nem lesz-e valami hátránya abból, ha pontos adatokat fog közölni — mondjuk — a lakáshelyzetéről. Erre áss aggályra a legőszintébben és a leghatározottabban nem­Különleges ével záron» Szilveszter éjjelén. Nem csak azért, mert az esztendővel együtt, mindjárt az évtized­től is búcsúzunk, (ehhez már hovatovább hozzáedződik az ember), de azért te< mert furcsa, véletlen folytán az el­múlt év kezdete és vége igencsak hasonlított egymás­hoz. Mivel kezdődött az óév? Nagy pusmogással a nyere­ségrészesedés új rendszeré­ről. Mivel végződik? Ugyan­ezzel. Tavaly bejöttek a ka­tegóriák, az idén kimentek. Ami engem illet, szeretném sietve leszögezni, én helyes­lem a nyereségrészesedés új rendszerét. Tavaly is helye­seltem az új rendszert. Va­gyis véleményein egy jottá­nyit sem változott. Szó, ami szó, az idei új sokka) népszerűbb, mint a tavalyi új volt, mindazonál­tal nem mindenki előtt. Aki alól az idén kicsúszott a ta­valyi kategória, az. csalódott. Az is csalódott, aki a tava­lyi magas kategóriájával kal­kulálva telket, • házat vásá­rolt részletre. Még inkább csalódott az a bizonyos hölgy, akinek a kezét egy férfiú csupán akkor bátorkodott megkérni amikor a hölgy megkapta a csillagászati ősz- szegű nyereségrészesedést Ki is tűzték az esküvő napját az év végére, de amikor az új rendelet megjelent, a vőlegény visszakérte a gyű­rnél válaszolhatunk. Hát akkor miért névvel kérjük a bevallást? Azért, mert csak így lehet biztosítani, hogy mindenkit összeírjunk, de ne írjunk, össze kétszer, vagy többször. De az eset­leges hiba javítása is csak így képzelhető el, legkön­nyebben és legpontosabban. Almikor befejeződik a nép- számlálás és megtörténik az eseti égés hibák kijavítása is, eltűnnek a nevek. (: A rá­juk vonatkozó adatok kódok­ká. számokká alakulnak át., :) Az elektronikus gé­pek percek alatt összesítik, csoportosítják a számokká alakított szöveget is, hogy majd azokból az illetékesek kiolvashassák tennivalói­kat MÉG NÉHÁNY NAP ÉS KOPOGTATNAK az ajtókon a népszámlálók. Csaknem kivétel nélkül pedagógusok fogják végezni az összeírást Döntő többségük régi. kedves ismerősként fog megjelenni, hiszen alig lesz olyan csa­lád, amelynek valamelyik tagját ne tanították volna, vagy ne tanítanák jelenleg. Nem véletlen, hogy ezt a munkát ők végzik. Ök azok, akik képzettségüknél és kapcsolatuknál fogva legjob­ban el tudják végezni ezt a nagy feladatot, az elmúlt tíz év elsődleges számadását. A Központi Statisztikai Hivatal megyei és járási szerveinek dolgozói másodízben végzik a pedagógusokkal együtt e feladatot Őszinte elismerés­sel adózunk csaknem vala­mennyiüknek, hiszen fagy­ban és hóban, fáradtságot nem ismerve dolgoztak, vé­gezték feladatukat Igazi hi­vatástudatról tanúskodott te­vékenységük ezúttal is. Jól használták fel ezt az alkal­mat az emberekkel való ta­lálkozásra és véleménycseré­re. Nemrég értek véglet a megyében a másfél- napos qktatások, amelyeken csak­nem közel 3300 számlálóbiz­tos, felülvizsgáló és a nép- számlálást irányító személy vett részt Ezek tapasztalatai is arra engednék következ­tetni, hogy kivétel nélkül is­mét lelkiismeretesen fogják elvégezni munkájukat. így a pedagógusok, a tanácsi dol­gozók és a statisztikusok a lakosság megértő támoga­tásával sikeresen fogják megoldani feladatukat KÉRJÜK, FOGADJAK szívesen és segítsék munkájukban az újév első napjaiban békés, boldog új­évet kívánó és kérdéseket feltevő munkatársainkat Szilágyi boré. \ a Központi Statisztikai Hi­vatal S zabol es-Szatm ár me­gyei Igazgatósága vezetője Éjféltől hetvenkedhetünk Hit Persze a menyasszony telekurtölte a fél világot: „Piszkos hozomány vadász! Csak a kategóriámért szere­tett r Annyi minden örvendetes történt az óesztendőben, hogy hamar jában ‘ el sem tudom sorolni. Sőt. nem csak az volt örvendetes ami történt, de az is, ami nem történt. Hiszen tudják, mire gondo­lok: amiről az év vége felé suttogtak, hogy január el­sejétől ennyi lesz az ára ennek, meg annyi lesz az ára annak. No és mennyi lett? Ugyanannyi, mint volt Vagyis, nem kell okvetlenül árleszállítás ahhoz, hogy bol­doggá tegyük az embereket. Megteszi egy áremelés is — ha elmarad. Amikor búcsúzunk az óesztendőtól, lehetetlen nem megemlékezni arról: ez volt az az év, amelyben végső csapást ‘mértünk a -munka­nélküliségre. Egész esztendő­ben tele voltak a lapok üdí­tő olvasmányokkal: a segéd- és betanított munkásokat, a takarítónőket stb. valósággal . gyönyöröket ígérve csábít­gatták a gyárak — ingyenes üdülés kül- és belföldön, munkásszállás, kedvezmé­nyes ’utazás, klub, négyfogá­sos étkezés és így tovább. Lám, ez is bizonyítja, hogy nálunk csak az egyszerű munkásnak van becsülete, kutya se keresett főmérnö­köt, főosztályvezetőt. Leg­alábbis így vélekedtem so­káig, de azután arról kezd­tek cikkezni a lapok, hogy azért támogatják a gyárak az olcsó munkaerőt. mert nem akarnak beruházni, gé­peket vásárolni. Még mindig jobban járnak, ha felvesz­nek mondjuk ötven anyag- mozgatót, mintha megvásá­rolnak egy drága szállítósza­lagot A mezőgazdaság is örven­detesen fejlődött az elmúlt esztendőben. Nagyüzemi gaz­daságunk immár olyan erős, hogy nem csak az aszállyal, vagy a jégveréssel tud meg­küzdeni, de —- mint az idén láttuk — még a rekordter­méssel is. A kereskedelmet is csak dicsérni lehet. Megérkeztek például az üzletekbe a hó­napos pullóverek így nevez­te el őket a nép. mert egy hónapi fizetésért már rfieg is lehetett venni azokat. A közönség eleinte haragudott etekre a drága cikkekre, azt kérdezték: ugyan kinek van erre pénze? És kérem as áru elkelt. Attól kezdve azt kérdezték: ugyan honnan van ezeknek erre pénzük? Ilyen és hasonló esemé­nyek tartottak izgalomban bennünket az 1969-es eszten­dőben. Mindez azonban sem­miség volt Nem arra gon­dolok, hogy leszavaztak egy minisztert a parlamentben, bár ez sem mindennap for­dul elő. Hanem arra, hogy megbukott egy egész vezető testület. A 4:1 után az MLSZ felajánlotta lemondá­sát. (Pontosan nem tudom kinek ajánlotta fel, de fel­ajánlotta). Immár három gyászos M betű szerepel történelmünkben. Muhi pusz­ta, Mohács. Marseille... És sajnos hiányzik a negyedik M: Mexikó... Sokan hibáz­tatják a fiúkat is. Nem vol­na szabad ennyire kétségbe esnünk. Szegény Szepesi is annyira elkeseredett, hogy még a bírót te elfelejtette szidni. Ehelyett arról beszélt, hogy legszívesebben bezá­ratná magát If várába. (Meg­jegyzem, van esze, mert ép­pen most olvastam, hogy a franciák If várában pazar luxusszállót akarnak beren­dezni.) Egyébiránt 1969 a közéle­tt demokratizmus «őtelje? ható a traktorok két -mű­szakban való működtetése is. A nagy munkacsúcsok idéjen a javítóműhelyek dől-, gozóinak * sem mego Idolt mi n - denütt a munkaideje. A. nyíregyházi Ságvári Tsz-ben ezen ügy segítettek, hogy inspekciós szerelőket osztot­tak be> akik reggel 7 óra előtt, .és délután öl óra után is elvégzik a sürgős javítá­sokat. Igv egy-egy kisebb hiba miatt nem esik ki je­lentősebben a gép a mun­kából. Vannak szövetkezetek, ahol azt fontolgatják, hogy beve­zetik dz ötnapos munkahe­tet. Ez az asszonyok eseté­ben sok helyen már meg. is valósult. Ahol ezt általános-, sá akarják tenni, ott a ház­táji munkát a tagok csak a hatodik, vagyis a szabadna­pon végezhetik. Ez egy bi­zonyos rendszerességet visz a közös munkába is. Az ál» lattenyésztőknél, gépcsoport­ban dolgozóknál- az ötnáoos munkahetet újabb váltóem­berek beállításával próbál­ják megoldani. Természete­sen a vezetőség mindenütt azz.al a feltétellel javasolja az ötnapos mynkahét beve­zetését, hogy a közösben töl­tött napokon valójában le is dolgozzák a 10 órát. Másrészt a munkacsúcsok idején — termények megmentése, vas­úti ki-berákodás. stb. — a vezetőség külön díjazásért szabadnapon, illetve vasár­nap, vagy éjjel’ is munkára szólíthatja a tagokat. Fokozatosan áttérni . Egy biztos, a mfezógazda-' ságban a gépi- technikai el­látottság mai fokán és az idényszerű munkák miatt még nem tudjuk megoldani az állandó nyolcórás mun­kanap bevezetését. Az elnök- -ség is »azt.-javasolta.-• hogy 'indokoltMenne,.... fokozatosan áttérni éves szintén a nyolc­órás munkaidőre, amely idő­szakonként változó lehetne. Máról holnapra gyökeres változást nem vár senki, Az adottságok, lehetőségek ará­nyában azonban lehet és szükséges is változtatni a munkakörülményeken és a napi munkaidőn. Az eddigi tapasztalatok szerint a ter­melőszövetkezetek vezetői jól fogadták az elnökség javas­latát. Minden remény meg­van árra. hogy már 1970-ben jelentős javulás lesz e térén a termelőszövetkezetekben, vagyis a javaslat valósággá válik. Csikós Balázs kibontakozásának esztende- ■je volt. Léhet-e valakinek kétsége, aki látta a televízió Fórum adásait? Akad-e még ország e földtekén, ahol a miniszterek a forró nyárban beülnek az ötven fokos tv- lámpák elé, és hagyják, hogy Kucserzsuk Vincéné Ártyánruttyundról szuttyog- tassa őket, hogy „miniszter elvtárs, azt mondja meg, miért nincs velős csont?” S miközben a miniszter homlo­káról patakokban folyik a veríték, Malvin néni a Ne­felejcs utcai rekamiéról be­telefonálja, hogy a választ fölényesnek tartja, s nem fogadja el a miniszter ma­gyarázatát. És még mennyi furcsaság történt az óévben!... Elsza­porodtak a sztríptízlokáJok és megindult a házastárske­reső szolgálat. Egy teve megharapott egy embert a Nyugatinál és megindult az agárügetés a Keletinél. Az autók egymás után belemen­tek a Duna vizébe, a benzin­kutaknál viszont a víz ment bele. az autókba Az ember először jutott el a Holdba — másodszor jutottak el az útépítők az M 7-es útra. Rö- videbb lett a miniszoknya — hosszabb lett a szülési sza­badság. Hát erre az etetőit, ese­ményekben gazdag esztendő­re igyunk most. S a remél­hetőleg még boldogabb újév­re... SSawofóeai® Sándos

Next

/
Thumbnails
Contents