Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-29 / 300. szám

KELBT-MAftYARÖftSZÄtf S. A NEB megvizsgálta Lassú a kiskereskedelmi hálózatfejlesztés Ülést tartott vasárnap Nyír­egyházán a megyei Népi El­lenőrzési Bizottság. Három jelentős vizsgálat megállapí fásait tárgyalták, köztük a kis­kereskedelmi hálózatfejlesz­tés problémáit. A népi ellenőr­zés — az érdekelt szervek bevonásával — megállapítot­ta: a megye kiskereskedelmi hálózata a harmadik ötéves tervben fejlődött. A gondok szonbaft nein szűntek meg, a tervidőszak hátralévő ré­szében még több építkezést kell befejezni, többhöz hoz­zákezdeni, de mindezek csak az országos színvonal meg- közelí tétéhez lehetnek ele­gendők. A megyében az elmúlt évek alatt növekedett az élelmiszer-, vegyesiparit kk- boltók. csökkent a ruházati üzletek száma. Viszont ez utóbbiban is javulás van: az újfehértói- a nyirbátoii, a fehérgyarmati és a nagyecse- di áruhazak révén jobb és bővebb a választék. Gyorsabb volt a fejlődés üteme 1968—60-ben, mint korábban, ehhez a helyi kez­deményezések jelentősen hozzájárultak. Az élelmiszer szakmában 34 tsz-él árusító hely nyílt (sajnos ezek több­sége szezonjellegű), haszno­sak az ipari, főként tej- és sütőüzemek boltjai. Az elárusító terület mint­egy tízezer négyzetméterrel nőtt. Javult a raktározás is: a raktárak területe mintegy 10 százalékkal bővült. Ez in­dokolt volt, mert a kiskeres­kedelmi boltok negyed része nem rendelkezett raktárak­kal Különösen a hús-, zöld­ség-, kenyér-, tej- és cipőbol­tok dolgozóinak munkáját nehezítette a raktárhiány. A javulás azonban csak a leg­szükségesebb gondokon segí­tett, a továbbiakban ennek ütemét fokozni szükséges. A gondok később csak nö­vekedhetnek: a forgalom fej­lődése éli átlagban mintegy tízszázalékos, a hálózatfej­lesztés üteme azonban alig hétszázalékos. Így a. feszült­ség évről évre nő. Különö­sen Nyíregyházán lenne szükség nagy fejlesztésre. 1968 ban például a megyei áruforgalom közel 30 száza léka Nyíregyházán bonyoló­dott, ugyanakkor a bolthá­lózatnak mindössze 16 siáza- lóka van a város területén. Lassú az iparcikkhálózat bő­vítése, főképpen ezen a te­rületen kellene előrelépni. Érdemes egy pillantást vetni a III. ötéves terv elő­irányzataira: 35 ezer négy- zétméter fejlesztést irányoz­tak elő, az első három év alatt 22 ezer négyzetmétert valósítottak meg. A tervbe vett szálloda, az éttermek, ÁBC-áruházak — elsősorban a megyeszékhelyen és Máté­szalkán — feltétlenül szük­séges, hogy már az öt évvel ezelőtt jelentkezett igények­nek eleget tehessen a keres­kedelem és a vendéglátás. Megállapította a vizsgálat azt is, hogy a fejlesztés üte­mét a harmadik ötéves terv­időszakban nem a szükség­lét és a forgalomnövekedés, hanem csak a fedezet mér­téke szabta meg. Ezért aránytalansagok is tapasz­talhatók, s az ellátatlan te­rületek csak lassan csökken­nek. Rámutat a vizsgálat: sok­kal több gondot kell fordí­tani a meglévő üzletek, ven­déglátóhelyek fenntartásá­ra, hogy azok színvonala ne csökkenjen. A részletes vizs­gálatok azt mutatják, az il­letékes vállalatok csak egy részét tudják megvalósítani terveiknek. Az élelmiszer kiskerttel például 1968—70- ben a reális fejlesztési igény mintegy S0 millió fo­rint, a vállalatnak viszont csali 7—8 millió forint áll majd * del kezesére. Hason­ló arányúak a pénzügyi gon­dok a Nyíregyházi Vendég­látóipari Vállalatnál is. A NEB vizsgálata sok ösz- szefüggést tárt fel, konkrét Javaslatokat adott az ületé kés szerveknek, a vizsgálat alapos segítséget adhat a negyedik ötéves terv készü­lő programjához, az igények­hez közelítő beruházások megvalósításához. M. S. Karácsony a televízióban Karácsonyi mérleg — újévi előzetes Négyszáz mázsa hús, 5 ezer üveg pezsgő szilveszterre . / A boltok* szórak ozóhehek nyitva tartási rendje Az elmúlt évek átlagánál szfn- (ronalasabb ünnep előtti ellá­tást biztosított á lakosságnak az élelmiszer kereskede­lem, s az előrejelzések sze­rint a szilveszteri forgalom­ra sérti idsebb gonddal ké­szültek fel. Az idei karácsony mérlege szerint az élelmiszer kiske­reskedelem nyíregyházi és vi­déki boltjaiban több mint há­rommillió forinttal többet árusítottak, miht egy évvel korábban. Ehhez az adathoz hozzá kell tennünk azt, hogy a bolthálózatban az árukész­let is nagyobb volt, mintegy 4 millióval. Zavartalan volt a húsellátás: elegendőnek bizonyult a 400 mázsás kínálat, melynek fele sertéshús volt. A húsellátást sovább javította az ünnepek előtt megnyitott új húsüzlet a nyíregyházi csemege áruház niellett. Ezt a boltot az élel­miszer kiskereskedelmi válla­lat és az állami gazdaságok közösen rendezték be. Üj bol­tokat nyitottak, illetve re­giek átalakításét, korszerűsí­tését fejezték be karácsony előtt Nyíregyházán: önkiszol­gáló élelmiszerboltot adtak at a Dózsa György utcán és az ifjúsági lakónegyedben. A kenyérellátásban sem volt fennakadás. A sütőipar es a kereskedelem jó koope­rációjával, s az egynapos elő­szállításokkal ezúttal hibátla­nul oldották meg az ellátást. Csupán az 1 kilós kalácsok időbeni szállítását nem tud­tok teljesíteni. ezért elég nagy mennyiség megmaradt a boltokban. Nem tudták ki­elégíteni az igényeket félkész tortából, ugyanis a nyíregy­házi vendéglátó 4000-rel ke­vesebbet tudott szállítani a kereskedelem — s mint bebi­zonyosodott — a lakosság által is igényelt mennyiség­nél. A boltok Debrecenből kaptak egy háromezres fél- késztorta-tétélt, de még ez a mennyiség is kevés volt. Közepes déligyümölcs-ellá- tásról adhatunk számot, még akkor te, ha á Fűfizért a ta­valyi ünnepi mennyiségnél az idén 20 százalékkal többet biztosított narancsból. Az 50 mázsa banán és az 1 vagon füge iiem elégítette ki a la­kosság keresletét. Citromból azonban korlátlan mennyisé­get kínáltak üzleteink. Végül még egy érdekes számadat a karácsonyi forga­lomból: fenyőfából 13 kilo- méterrtyit vásároltak meg á nyíregyháziak, tehát kétszer annyit, mint 1988 karácso­nyán. A kiskereskedelem az év utolsó napjaira, szilveszterre is jó ellátást ígér. Húsból a karácsonyi készlethez hason­lóan most is 400 mázsát igé­nyeltek, s az Ígéretek szerint kapnak is boltjaink a hús­ipartól. Kocsonyahúsból azon­ban nem biztatóak a kilátá­sok. Az igényelt mennyiség­nek csupán a felét ígéri a húsipar. A tejellátás zavartalansá­gának biztosítására jó ígéret a karácsonyi tapasztalat, amikdt is az élelmiszer bol­tok 7Í5 kannával több tejet tartalékoltak, mint amennyi elfogyott. Hasonlóképpen kí­vánnak gondoskodni az év végi munkaszüneti napok el­látásáról is. A szórakozás .•alapanyagai" á Szeszes italok is várják a szilveszterezőket. Csupán egyetlen adat: tegnap ötezer üveg különböző fajta pezsgő került a boltokba. A Nyíregyházi Vendéglátó­ipari Vállalat hét szórakozó­helyen biztosít szilveszteri műsort: a Szabolcs étterem­ben, az Ezerjóban, az Anná­ban, az Omniában. a Domi­nóban, a Krúdyban és a Fegyveres Erők Klubjában. Ezéken a helyeken éjiéikor most is mégtartják a hagyo­mányos malacsorsolást, pezs­gőtombolát. Három olyan szórakozóhelyen biztosítanak zenét ezúttal, ahol egyébként nincs zeneszolgáltatás: a Ti­szában, s Szabolcs kis ven - déglöben és az Orhniában. Néhány szót a nyitva tartó­sokról: az élelmiszerboltoka?, év utolsó napján, 31-én a szokásos hétköznapi nyitva tartás Szerint dolgoznak, ja rtuát' 1-én minden bolt zár­va lesz. s legközelebb január 2-án kezdődik a megszokott kereskedelmi munkarend. A felsorolt nyíregyházi Szórakozóhelyek nyitva tartu­sát újévkor reggel 5-ig hosz- szabbították meg. Január 1-én a két legkorábban nyitó vendéglátóhely a drink bár és a Rákóczi utcai bisztró lesz. E két hely reggel 7-kor nyit. EGY ÖNÉRZET TÖRTÉ­NETE. Fanyar hangulatú, groteszk elemekkel kevert tévéjátékot írt es rendezett Gelléri Andor Endre írásai­ból Esztergályos Károly. Egy önérzet története valójában egy bizonyos fajta polgári humanista magatartás élet­rajza. A passzív szemlélő­déstől a belső vívódásokon át a cselekvésig, nem egy elvont, hanem egy nagyon is konkrét történelmi Való­ság megváltoztál ása érdeké­ben. Ez lenne talán az a keret, amelyben a történet szereplői mozognak. Sajnos az epizódokra épí­tett tevejáték nem csak szerkezetileg aprózta szét a történetet, zavarta meg az egységes cselekmenyveaetest. A tartalom Intenzitása is csökkent, a mondanivaló lé­nyégé oldódott fel a többnyi­re szerelmi motívumokat hangsúlyozó jelenetekben. Az egyszerű emberek, a tár­sadalom kitaszítottjai szerel­mi életükkel, családalapítási gondjaikkal kerültek képkö­zeibe. Ezek mellett azonban eltörpültek a fiatal író, a főszereplő saját útjának hi­teles és árnyait megrajzolá­sa. Hézagos, kidolgozatlan mozzanatok gyengítették a történet réalitasat, hangulat­teremtő légkörét. Az Egy önérzet történeti: hibáival és erényeivel fele­más alkotást adott a né­zőnek. Képletesen szólva: a? éhenhaláshöz elég, a jólla- káshoz kévés volt... A SORS KÖNYVE. Tabi László egyperces vasárnapi karcolatait idézték a sors könyvének villámlréfái. El­lesett pillanatokat életünk görbe tükréből. Az ötletes mennyországbeli segédhiva­tal — Kazal László és Csá­kányi - Lásáló hivatásos an­gyalok közreműködésével — eléggé ismerős, de soha meg -s nem unható figurákat vará­zsolt a képernyőre. Az örök­lakásra alkudozó pesti em­bert, a lóversenykórtol szen­vedő férjet, a társadalmi fe­lelősseget" ’túl körriólyan ve­vő. de hajlékohy szomszé­dot, A házasságkötést mai lovag módján értelmező fia­talembert — többnyire a kaba ­rékból ismerjük. Mégis jól mulattunk a kiváló színészi játék — Gobbj Hilda, Kabos László, Gálcsiid János, tahi Tóth László, Horváth Tiva­dar és a verné humor, az eleven rendezés jóvoltából. A sors könyvéi, forgató két angyalnak, sajnos csak a végén jutott némi szerep, különben a lapokat forgat­ták, a szárnyukat mozgat­ták, ami önínagában humo­ros, dé aligha elegendő az üdvösséghez Horváth Tiva­dar kritikusa Viszont szipor­kázó volt a villanásnyi je­lenetben: a letaglózó kriti­kus önvallomása figyelemre­méltó. A kritikus akkor nép­szerű, ha levágja a müvet... Persze a képernyőn mozgó kritikusról van szó. Páll Géza Áz ünnepi műsort böngé­szők nyilván reményeket fűz­tek a Rómeó és Júlia balett tévéváltozatához. Joggal, hi­szen ez a szó: „tévéváltozat.'’, mindig igér valamit, néha többet, mint a címadó ml Nos. ez alkalommal a válto­zat csalódást okozott. Szín­padi képek váltották egy­mást. B’ülöp Viktor, aki ismert táncos, a televízióval nem volt képes megbirkózni. Kun Zsuzsa bája, művészi igényessége sejtette a Shakespeare-i mondanivalót, de egymaga kevés volt ah­hoz, hogy* a veronai szerel­mesek csodálatos líráját a nézők elé hozza. He élmény- nyel nem is, tanulságokkal szolgált a darab, hiszen eb­ből minden balettet adaptáló megláthatta, hogyan nem szabad. A Rómeó és Júlia Csajkovszkij és Prokofjev változatában egyaránt lírai dráma, az élet szolgáltatta konfliktusok tömegével. A televíziós változat viszont dráma volt, a líra minden jegye nélkül, lelve műfaji konfliktusokkal. Gábor Mik­lós hiába olvasta a magya­rázó szöveget, a balett csak tánc volt, annak minden ki­fejező ereje, sokat sejtető bája nélkül. Sokkal több jót a Világ- irodalmi, Magazinról sein le­het mondani. Az elidegene­dés. a pesszimizmus nem karácsonyi téma, nem is be­szélve arról, hogy nem ilyen megfogalmazásban. Brecht Mária cítnű költe­ményén kívül a ni (Lóiban egyetlen darab sem alvadt, amely a hitet,' az emn rí büszkeséget és reményt su­gallta volna. A hetedik ‘-'ze- rep egzisztencialista komor­sága éppúgy idegen v0it a nézőtől, mint Lébovíc 'le­mondó jóság íge'ainklése, de Forest i er Ly «andere sem ta­lált úgy célba. mint ahogy azt a szerkesztő elképzel»®. A parádés ,szereposz tás sem ellensúlyozta a kiválasztott művek lemond.) hangvételét, azt pedig ne várja sélikj az átlaghallgatótól. ho<* este 10 órakor elemese a mon­dandó hatódó vonásait. A Világirodalmi Maga. : vól mindannyian azt, várjuk, hogy valóban a világiroda­lom érthető, mozgósító, em­beri és nemes alkotásait ve­títsék elénk. Nem kétlem, hogy a kü­lönlegességed iránti érdek­lődő most felhaiiytorgat.ía nekem, hogy a Pizsamájától: viszont tetszett. Nem igé­nyessége miatt, hiszen i filmecske legfeljebb jó szó­rakozást ígért es adott, azt viszont teljesen. A Bízok többsége valóban pizsamá­ban nézte a darabot amit másként alig lehetett elv isel­ni. Volt ebben ötlet, tréfa, játék, szerelem, bonyodalom bőven, olyan szinten, aftogy azt egy vígjáték adui ké­pes. Már az első pillanatban; világos volt, hogy mi lesz a vége, a fi ózó rtírgiS mindvé­gig jól szórakozott, mulatott. Bürget Lajos RAK AMAZT JELENTÉS, naponta 1400 pár hői csizma, Cipész Ktsz-ben. Képünkön: húzó gépre helyezi. Korszerű gépek segítségével illetve cipó készül a Rakatna 4 Tóth József á csizmát a fára Hammel József félik Az orvos otthon ■ i A körúti házsoron csak egy első emeleti 1 alvás ab­lakaiból szűrődik ki fény az éjféli hóesésbe. Bent a szo­bában mikrolemezről Bar- tók-muzsika disszonáns dal­lama ad aláfestést beszél­getésünkhöz, melynek témá­ja sem kevésbé disszonáns, a mondatokból mégis egv harmonikus egyéniség port­réja bontakozik ki. Dr. Vikár István a ven­déglátó házigazda, s a mai este egyike azoknak a ritka estéknek, amikor itthon van, a kis, körúti lakásban fele­ségével Judittal, es féléves kisfiával. Sanyikéval. A ki­csi a másik szobában alszik, a Szülők — ha nagyritkán együtt lehetnek — zenét hallgatnak. Műsorukat közel száz klasszikus lemezből vá­logatják, s tegyük hozzá, nem kis műértelernmel. A feleség népművelés szakot végzett, a férj zeneszerzés tanszakon tanult, s évekig volt a világjárói, híres Ko- jlály Kórus tagja... Az egyetemista esztendők voltak a muzsika, a zene­szerzés, az éneklés, a világ- járás évei: a francia, német színpadok, szardíniái fellé­pés. Valahonnan ezekből az évekből ered a forrása egy másik művészethez való vonzódásnak. A Louvre. a Zwinger, a genuai képtár és a fővárosi galéria debre­ceni tárlatok hatása hagyott mély nyomot az egyetem is tálja n. A Bartóktól izzó légkör­höz ma ífiár hozzá tartoznak a festmények, rajzok és a konyhában a falnak támasz­kodó festőállvány. Dr. Vikár István néhány évvel ezelőtt ecsetet vett kézbe, s azóta nem tud szabadulni ettől az értékes rabságtól sem. Fest. Színékkel, formákkal. té­mákkal kísérletezik, stílusát keresi, s találja is: senkit nem szeretne utánozni, egyé­niségét, a muzsika, a világ, az emberek form állá egyé niségéí szeretné visszaadni a vásznon. Hogy sikerrel, te­hetséggel fest-e? Minden bi­zonnyal. Névé seit) ismeret­len ma már a művészet ér­tői, kedvelői körében: elő­ször Nagykáíló művelődési háza adott otthont munkái­nak két szabolcsi képzőmű­vész — Margittai Jenő és Szabó Tibor — alkotásainak társaságában, majd az idei megyei őszi tárlaton láttuk egy festményét. S a legfris­sebb esemény: a kelet-ma­gyarországi képzőművészet­ről készülő tanulmány szer­ező je szeretne megismerked­ni müveivel, s a bemutatko- zásra levélben kér ték fel... Jogos lenne hát a kérdés: válójában ki is dr, Vikár István? Muzsikus? B’estőmű- vész? Egyik sem — legalább is hivatását illetően nem. A feleletet akár a házi könyvtár is megadhatná, hi­szen a zenei és képzőművé­szeti irodalom társaságában vaskó» szákkönyvek latin nyelvű címei, egyetemi jégyá retek azonnal árulkodnak * valódi foglalkozásról: dr. Vi- kér István a Jósa Andris Megyei Kórház szülész-nb- gyógyász orvosa, > poníbsab* ban... A szekrényből bizonyít­vány került elő, melyen meg alig száradt meg az egye­tem bélyegzője Ma kézbesí­tette a posta a bizonyítványt mely arról tanúskodik, hogy a fiatal orvos jeles ered* ménnyel tette le szakorvosi vizsgáit. S most dr Vikár István egyéniségének új ;bb oldalát kell bemutatnunk: négyeszj tendős gyógyító, ismeretter­jesztő múltat, melyet mint- éfir kétezer szabolcsi gyért mek világra segítése és Sok- sok ismeretterjesztő előadás jelent, melyet igen sokszor tart társadalmi munkában. „Száz előadást tartok inkább a serdülőknek, minisem itt íalálkozzam velük a nőgyó- gyászalj rét ütő ben.' ’ Éjfél alaposan élAult.. Ki­huny az utolsó körúti fény ks — Vikárék ablakában. Szilágyi Szabolcs fis#, december 3#

Next

/
Thumbnails
Contents