Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-04 / 281. szám
t oMM ICBLET-MAGYAÍIORSZAO 1969 december 4. Korunk mezőgazdasága B háztáji gazdaság is lehet korszerűbb Közismert probléma a háztáji gazdaságok állattenyésztésének folyamatos csökkenése. Különösen felhívta erre a figyelmet Fehér Lajos, az MSZMP KB Politikai Akadémiáján tartott előadásában. A hústermelés iránt támasztott fokozott igényekkel nem tud lépést tartani a közös gazdaságok fejlődése, így még hosz- szú ideig szükség lenne a háztáji gazdaságok jelenleginél magasabb szintű állattenyésztésére. * Szabolcs-Szatmár megyében lehetőségeink kedvezőbbek az átlagosnál, ugyanis a termelés legfontosabb elemével, az élő munkaerővel sokkal jobban állunk mint más megyék. A munkaerő-felesleg foglalkoztatása (nők, serdülők, idősek) nagy teret kaphatna a háztájiban. A volt istállók jó része kihasználatlan. Takarmányt tudunk többet termelni, tehát az alapvető feltételek megvannak. Ez a lehetőség azonban eddig is megvolt, mégis csökken az állomány. Tehát az, óhaj kevés a változáshoz. Az utóbbi időkben folytatott vizsgálatok az akadályozó tényezőket is felszínre hozták. Következtetés: az alapos szervező, felvilágosító munka mellett bizonyos felsőbb színtű gazdasági, pénzügyi intézkedésekre, a háztájiban végzett munka elismerésére — egyes tagok megszerzéséhez — is szükség van. Mindezekről külön cikkeket lehetne írni, most csak azt vizsgáljuk — e problémák elismerése mellett —, hogy szakmailag milyen segítségre lenne szükség a háztáji állat- tenyésztéshez: Több fórumon felvetődött már, hogy a nagyobb szövetkezetekben kifizetődő Lenne, ha egy állattenyésztési szakember a tagok számától függően részben, vagy teljesen a háztáji gazdaságok segítésével töltené idejét. Munkáját a háztáji bizottság irányításával végezhetné. Egy szakember segítő munkáját indokolja, hogy a háztáji gazdaságok még mindig a hagyományos kisparaszti módszerrel végzik az állattenyésztést. Természetesen a nagyüzemet nem érhetik utói, de van bőven korszerűsítési lehetőség. Például a fajta megválasztása. Különösen fontos ez a baromfitartásban. A legtöbb háztájiban még mindig a vegyes parlagi fajták vannak. A Dunántúlon sok szövetkezet tojóhibrideket juttat a háztáji gazdaságok részére, még- p?-J;g mélyalmos, vagy ketreces tartási módszerrel. A volt istállókban a mélyalmos tenyésztés kevés költséggel megvalósítható lenne. Egy négyzetméteren 5—6 tojó tartható. A tojóhibridek a megfelelő előírások betartása mellett 230—250 tojást adnak évente. A megyénkben tenyésztett vegyes fajták 120— 150 körül tojnak. A regölyi Népakarat Tsz tagjai háztájiban egy-egy négyzetméter istállótéren mélyalmos tartás esetén 404 forint tiszta haszonra tesznek szert. Nagyon sok szabolcsi portán van 50— 60 négyzetméter istállótér kihasználatlanul. A baromfitartás nem nehéz munka. Egy év alatt 15—20 ezer forintot — ahol van istálló — ilyen hibrid állománnyal könnyen meg lehet keresni. Természetesen megfelelő takarmánytápokra is szükség van az intenzív tartáshoz. Nálunk sok termelőszövetkezetben a szálastakarmány- juttatás nem vág össze a háztáji állattartással. A kaszálót legtöbb helyen a ledolgozott munkaegység arányában adják. A fiatal tagok, traktorosok, rakodómunkások 3—4- szeresét is kapják a szénának, mint az idősebb tagok, akiknél jószág van, de kevesebb a munkaegységük. A traktorosok ugyan eladják a takarmányt, de ez m.ár drágítja az idős tagok állattartását. Tehát a takarmányjuttatás sem minden esetben megfelelő. Szükség lenne tejelő tápokra a háztájiban is. Az ipar adós olyan univerzális kisgépekkel, ami több műveletet is elvégez. Egy kis villanymotor darálhatna, szecskázhatna, répát vághatna- kis teljesítményű fejőgépet működtethetne. Mindezt nagy tömegben, olcsón kellene gyártani. Különösen a fejés nagyon nehéz munka, nem 70 éves embereknek való. A sertéstenyésztésben is jelentős segítségre, szakmai tanácsra lenne szükség, különösen a megválasztandó fajta és takarmányozás terén. Ha a rosszul gazdálkodó termelő- szövetkezetekben 5 kiló abraktól gyarapodik 1 kilót a sertés, akkor a kisgazdasági módszerekkel az eddigi takarmányozás szerint mintegy 6 kilótól. Nagyon szükséges volna itt is a takarmánytáp és a szakszerűség. * Csak néhány szakmai felvetés ez. Érdemes gondolkozni rajta, , mert a húsra szükség van és egyre többre. Közgazdászok kiszámították, hogy egy tehéníérőhely és annak járulékos beruházásai jelenleg 40 ezer forintba kerülnek a termelőszövetkezetben. Csak a szatmári részen 1400 darabbal csökkent a múlt évben, a szarvasmarha. Nem nehéz kiszámolni, hogy a szaktanács, a tápjuttatás, kedvezőbb OTP- hitelek, pontos, biztonságos átvétel és megfelelő árak együtt is csak töredéke annak, amennyibe kerül egy háztáji szarvasmarha pótlása a közösben. Cs. B. A borok palackozásának a „tudománya“ A szakszerű borkezelés egyik legnagyobb problémája a palackozott borok biológiai stabilitásának biztosítása. Ezen belül pedig — az erje- detlen. cukrot tartalmazó — édes borok utólagos erjedésének a megakadályozása. Éppen ezért merültek fel a legkülönbözőbb elgondolások a bor stabilitásának elérésére. Egyik megoldása a csirátlanító szűrés beiktatása, az úgynevezett steril palackozás alkalmazása volt. Hajlanak a borászok az egyszerű megoldások alkalmazására is. Ezek a különböző konzerváló szerek, amelyeknek bevezetése azonban tiltott és talán még inkább titkolt. Újabban besugárzásos eljárást is folytatnak, amely azonban még nem lépte túl a kísérletezés szakaszát. A gyakorlatban tehát erre inég nem számíthatunk. így egyelőre meg kell elégednünk az eddig legjobban bevált módszerrel: a hőkezeléssel elért csírátlanítással. Régóta alkalmazzák a borászatban is a pasztőrözést. Nem könnyű azonban a palackozott borok pasztőrözése, elég drága és gyakran „főU” ízt ad a bornak. A rövid, hirtelen pasztőrözéssel kezelt és visszahűtött borok pedig ki vannak téve az utólagos fertőzésnek. A legjobb megoldásnak a kutatók nagy része a melegen palackozást tartja. A gyümölcslé- és söriparban már általánosan bevezetett eljárás ez. Német kutatók kísérletei igazolták az eljárás előnyeit A borokat 5 Celsius-fokos lépcsőnként 15—65 Celsius- fokra felmelegítve töltötték Talajlépanyog- adagolási kísérletek a Nyíregyházi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban A Nyíregyházi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum korszerűen berendezett agrokémiai és talajtani laboratóriumában — dr. Maácz János vegyész és Margittay Miklós agrármérnök irányításával — a hallgatók elméleti és gyakorlati felkészítésén túl igen figyelemreméltó tudományos megfigyeléseket és kísérleteket is végeznek. E munka hatékonyságát csak növeli, hogy a kísérletek szorosan kapcsolódnak a gyakorlati élethez, a megye főbb növénykultúráinak termeléséhez. Ezek között legjelentősebbek azok a növénytápanyag-forgalmi vizsgálatok, amelyeket — az állami gazdaságok szakembereivel és laboratóriumaival egyetértésben — végeztek a téli alma termelésével kapcsolatban. A hozamok növelésére irányuló törekvés igényelte annak megállapítását: a talaj maximális trágyázásán túl van-e még jelentősége a levelen keresztüli tápanyag-adagolásnak? Ezekből a vizsgálatokból hasznos következtetéseket vontak le. "Megállapítottál ugyanis, hogy a július közepéig a tápanyag pótadagolása még hasznos lehet, van termésnövelő hatása. Ezután a levelen keresztüli tápanyag-adagolást célszerű abbahagyni, mert csökken a termés tárolhatósága, szedés után gyorsabban romlik. Segítséget nyújtott az intézet a nagyobb burgonya- termelő szövetkezeteknek is (Kisvárda, Tiszabezdéd, Ra- mocsaháza) lombtrágyázás kísérletekkel, a megfelelő mennyiségű és összetételű tápanyagok alkalmazásához. A kutatók a helyszíni talajtani vizsgálatok alapján megállapították, hogy a megfelelőbb tápanyag műtrágyák arányos alkalmazásával lényegesen jobb terméseredmények érhetők el. A technikum laboratóriumában ezenkívül állandóan végeznek túlérzékenységi vizsgálatokat és tanulmányozzák a hasonló hatóanyagú növényvédőszerek tulajdonságait, fizikai, kémiai elemzésekkel. Vibrációs talajművelés A talaj művelés legáltalánosabb eszköze még ma is az eke. az ősi földművelő szerszám. A szakemberek többször próbálták már új alapokra helyezni a szántási munkát, azonban nem értek el tartós sikereket. Azért keresnek mindenáron az eke helyett más művelőeszözt, mert az ekevassal történő talajműveléshez jelentékeny vonóerő szükséges, amelyet a szerszám viszonylag rossz hatásfokkal hasznosít. Mindaddig, amíg a sokkal jobb hatásfokú forgómozgással dolgozó talajművelő gépek meg nem jelennek majd a földeken, a meglévőt kell korszerűsíteni, az ekét kell alkalmasabbá formálni. Ezt a célt szolgálják a vibrációs talajművelési kísérletek. A jelenleg használatban levő ekéknek az a fő hibájuk. hogy nyomást gyakorolnak a talajra, holott a kísérleti adatokból kitűnik, hogy a föld nyomószilárdsága 20—30-szor nagyobb, mint a húzó- vagy hajlítószilárdsága. Éppen ezért a talajréteget lehetőleg hajlító- és húzóerőkkel kell megforgatni, felaprítani. A vibráció segítségével megközelíthető ez a cél, hiszen a munkaeszköz rezgései meglágyítják, fellazítják a talajt, mielőtt belehasítana az palackokba, előtte pedig a palackokat széndioxid gázzal telítették. 1—2 hónap múlva kiderült, hogy a melegen palackozott borok sem zamatu- kat, sem az illatukat vagy a szénsavtartalmukat és üdesé- güket illetően nem maradtak el a hidegep, csirátlanító szűréssel palackozott boroktól. Bebizonyosodott, hogy a meleg palackozás biztosítja a biológiai stabilitást és csökkenti a kockázatot. Végül, de nem utolsósorban, olcsóbb, mint a régi pasztórözési eljárás. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy meg kell keresnünk a leggazdaságosabb, legjobban bevált módszereket, :>iszen a palackozás a borászat egyik kulcskérdése, amely a közfogyasztásban is egyre nagyobb szerepet kap. A. J. ekevas. Vibrációs mozgás esetén csökken a munkavégző felület és a talaj közötti súrlódás, a talajszemcsék közötti belső súrlódás is kisebb lesz, csökken a talaj belső feszültsége. A munkafelületek rezgésbe hozását különféle szerkezetű vibrátorok felszerelése útján érhetjük el. Ezek lehetnek mechanikus-excentrikus, mechanikus-bolygóke- rekes, hidraulikus, pneumatikus és más módon működő vibrátorok. A vibráció alkalmazása csakis nagy szélességű munkavégző szervekkel felszerelt gépekkel gazdaságos, mivel bonyolultabb konstrukcióról, drágább megoldásról van szó. A vibrációs módszer hatékonysága függ a talaj tulajdonságaitól is. A száraz talajban, amelynek ellenállása nagyobb, erősebb hatásúak a vibrációs impulzusok. A nagyobb méretű talajszemcsék az ütés következtében kelet kező tehetetlenségi erők hatására apróbb szemcsékre hullanak szét. Sajnos kedvezőtlen a vibrációs művelet sebessége, ami abban nyilvánul meg. hogy a rezgőmozgást végző szerv ellenállása gyorsan növekszik a sebesség fokozásával. Tényleges megtakarítás tehát csak bizonyos sebességhatárok között érhető el. A 1 egyezőszerű en. több lépcsőzetes részből összeállított eketestet nevezik kasz. kádnak. Bonyolult, de hasznos folyamat játszódik le a kaszkádekével való talaj- műveléskor. A munkavégző szerv lengéseit a felületen kialakított lépcsőkkel (kasz. kádokkal) megváltoztatják, melynek során a felgyűrődő talaj impulzusokat kap (valójában ez is a vibráció egyik fajtája). Ezzel csökken a talaj ellenállása és javul a talaj szerkezete. A szántás sebessége is sokkal kedvezőbb lesz. mivel nagyobb sebességnél is minimális a talaj ellenállás: a módszer tehát kétségtelenül gazdaságos. A kaszkádeketest használatánál a talaj az egyes lépcsőfokon való átmeneteknél ■óbban hozzátapad a munka, "égző szervhez. Épp°n ezért dkalmazása csak csekély nedvességtartalmú talajok művelésekor jelent energia megtakarítást. Óránként 1200 csomag FZG fóliazsugorító gép. ÁHG automata hálózáró. A közelmúltban mezőgazdasági gépbemutatót tartottak llonatanyán. A bemutatón, elsőízben a megyében bemutatkozott a Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Gépesítési Vállalat is, többek között automata hálózáróval és fóliazsugorító géppel. A vállalat mindkét terméke megyénk mezőgazdasági üzemeiben, illetve kereskedelmi hálózatában a kulturált kiszolgálás, illetve árucsomagolás miatt nagy érdeklődésre tarthat számot. A mező- gazdasági üzemek szempontjából azért fontosak ezek a gépek, mert egyre több tsz, állami gazdaság létesít elárusítóhelyet, s ezeknek a kiszolgálásban és csomagolásban is állni kell a versenyt. A fóliazsugorító gép egy igen praktikus és nagy tel- esítményre képes csomagolóeszköz. Elektromos' meghajtással működik, gyakorlati üzemeltetése a Következő: a csomagolandó árut tárcára helyezik, vékony fóliával borítják, ezt a gépbe helyezik és" a gép légmentesen zárja az árut. A géppel mezőgazdasági termékek, őszibarack, szilva, paprika, paradicsom csomagolható, de alkalmas sütőipari termékek, cukrászati termékek, hentesipari termékek zsugorfóliába való becsomagolására. Az automata hálózárógép azoknak az áruknak a csomagolására alkalmas, amelyeknél kevésbé szükséges a mutatós, vagy higiénikus *a- karás. Leginkább burgonya, hagyma és egyéb zöldségfélék jöhetnek számításba. A gép, mint azt neve i? tartalmazza, automata. A kívánt mennyiségű árut a tölcsérbe töltik és az ele!: ‘romos meghajtás lehetővé teszi, hogy a gép egyetlen mozdulattal az árut pamut-, vagy műanyaghálóba fogja. Az automata hálózó géppel óránként 800—1200 csomag, készíthető. Zsugorfóliába csomagolt őszibarack.
