Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-25 / 299. szám
ff. eMal 1969. december 88, TÉLI PALOTA (1754—1762. Építész: B. Rasztrelli) A nagyterem A FÜGGŐKÉRT ÉS SÉTÁNY Három nap az ERMlTÁZS-ban Leningrad. Észak Velencéje. így nevezik a szovjet emberek. Büszkék a természet adta alkotásokra, városuk dicső történelmi múltjára. Elvittek a Szmolnijba, jártam az Auróra cirkálón, megcsodáltam a maga szépségeivel a Finn-öbölt, szárnyas hajóval utaztam a Néván, s ellátogattam Puskinó- ba is. De bármerre jártam, mindenütt figyelmembe ajánlották: — El ne felejtsen elmenni az ERMITÁZS-ba. Képtár, állami múzeum. Naponta hosszú sorok kígyóznak a bejárata előtt. Délelőtt 11 órakor nyit és este 6 órakor zár. A hazai látogatók és a külföldi turisták áhítatos fegyelmezettséggel várják, hogy beléphessenek a világ legnagyobb és leggazdagabb szépművészeti múzeumába. Itt az is a képzőművészet szerelmese lesz- aki sohasem értett a képekhez. Olasz, francia, spanyol terem után a nagy holland festőművész képeivel találtam magam szemben. Rembrandtot szeretem, de művészetében nem sokáig tudtam gyönyörködni, mert kísérőm arra kért, hogy siessünk. Kérését akkor nem értettem meg. A harmadik napon, amikor közölte, hogy a múzeum termeinek csak a felét jártuk be, — kezdtem sejteni, mekkora gazdagságát állították ki az ERMITÁZS-ban a kultúra kincseinek. Látogatásom során megtudtam, hogy a remekművek legrégibbjei több. mint 200 évenek. Az első Rembrandt képet például még I. Péter hozta magával Hollandiából. A Rembrandt alkotás: Dávid búcsúja Jonathántól. II. Katalin cárnő 225 képet vásárolt az akkor még a cári magángyűjteményként szereplő képtár számára. Öt évvel később, 1769-ben megvásárolták Brüll gróf, 1772-bén pedig Crose híres párizsi gyűjteményét. ’ A képtár évről évre gazdagodott. A több, mint 200 éves gyűjtemény 1920 óta állami múzeum. Öt épületben helyezték el felbecsülhetetlen értékű kincseit. Kiállítási termeinek száma: 1057! A múzeum alapterülete: 94 240 négyzetméter. A kiállított tárgyak száma: 2 millió 614 ezer! Ebből 14 ezer festmény. De igen jelentősnek mondható a szoborgyűjtemények száma is. A különféle pénzérmék, korabeli ruhák, az épület belső részének kialakítása, építészeti remekei megragadó erővel szinte magukhoz láncolják a látogatót. A nagyközönség számára 1796-ban nyitották meg a múzeumot. Akkoriban csak párszáz előkelőség kereste fel úgymond unaloműzésből. Ma a látogatók száma naponta meghaladja a tízezret. Festmények, szobrok, építészeti remekek. Közöttük járni, ismerkedni a laikus számára is felejthetetlen élményt jelent. Gondolatban — visszaemlékezésem során — ezúttal Rembrandt műveit idézem: a „Szent család”, a „Tékozló fiú hazatérése”, „Három'királyok”, a „Judit öltözéke”. Csodálatos színeivel megkamponálásával, élménygazdagságával szinte műértővé avatja az embert. S nem túlzás az a megállapító^: az itt kiállított művészeti kincs a legnagyobb, amit a művészet nehezen\ megszerezhető remekeiből valahpl a világon is felhalmoztak • Az ERMITÁZS a Téli Palotában kapott helyet. Ugyanabba*! az épületben, amelynek falai között 1917-ben a világ- történelem új szakasza kezdődött. Sokáig emlékezetes marad számomra a leningrádi látogatás. Örülök, hogy megfogadtam a jó tanácsot; ellátogattam az ERMITÁZSBA. Dragos Gyula UJ ERMITÁZS (1839—1852. Építész: L. Klence) A jordániai lépcsőház A történelmi terem Rubens tfrem Ot *C7 Typym (XVII—XVIII. század) 1812: a honvédő háború kiállítási terme ■í A KOR VAG - KARÁCSONY.
