Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-23 / 297. szám

xxvi évfolyam 297. szám ARA: 80 FILLÉR 1969. DECEMBER 23, KEDD LAPUNK TARTALMÁBÓL» Ha a partner elégedett (3. oldal) A rádió és a televízió heti műsora (4. oldal) A szolgálati találmányok díjazásáról (5. oldal) Sport jelentéseink (7. oldal) Péter János Moszkvában ♦ Az 197C-8S népgazdasági tervről ♦ II társadalombiztosítási helyzetről tárgyalt a Szakszervezetek Országos Tanácsa A Szakszervezetek Országos Tanácsa hétfőn az ÉDOSZ- székhazban ülést tartott. El­ső napirendi pontként Párái Imrének, az Országos Terv­hivatal elnökének és Gál Lászlónak, a SZOT titkárá­nak beszámolója alapján az 1970. évi népgazdasági terv­ről és az ezzel kapcsolatos főbb szakszervezeti felada­tokról tárgyaltak. Párdi Imre utalt arra, hogy 1969-ben a népgazda­ság több területén kedvező változások tapasztalhatók. Javult a nemzetközi fizetési mérleg az ipar kevesebb rá­fordítással nagyobb értéket állított elő, a mezőgazdaság a számítottnál nagyobb mér­tékben vesz részt a nemzeti jövedelem termelésében. Kedvező változások történ­tek a termelőeszközök pia­cán is: a korábban hiányzó áruk egy részéhez most már jobban hozzá tudnak jutni a vállalatok. Sok azonban még a megoldatlan feladat. Jövő­re gyorsabb ütemben kell növelni a termelékenységet, javítani a lakosság áruellá- t isiit. Gazdaságosabb beru­házásokra kell törekedni és elengedhetetlen a gazdasági vezetés színvonalának eme­lése. Rámutatott, hogy a lakos­ság vásárlóereje tovább nö­vekszik : ehhez hozzájárul az az 1.6—1,7 milliárd forint többletösszeg is, amelyet a kormány bér- és szociálpo­litikai intézkedései biztosíta­nak a lakosság számára. Élelmiszerből kielégítő ellá­tás várható: sertéshúsból 70 000 tonnát importálunk hogy e cikkből is legalább a7 ideihez hasonló legyen az ellátás. A Tervhivatal elnö­ke utalt arra, hogy ruházati cikkekből a kiskereskedelem­nek legalább 15 százalékkal kell növelnie beszerzéseit. ' Kettős ünnepség volt va­sárnap Nyírbátorban. A Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság aranykoszorus emlékpia- kettjevei kitüntetett nyírbá­tori határőr magasabb egy­séghez novemberben bevo­nult fiatal katonák — az el­telt kiképzési napok után — e napon tették le az esküt, s ugyanakkor adták át a KISZ KB vörös vándorzászlaját a magasabb egység KISZ-bi- zottsagának a harci-politikai kiképzésben és a katonafiata­lok nevelésében elért kima­gasló eredményekért. Az ünnepségre Nyírbátor főtérén Került sor. A csípős hideg ellenőre nagy számban gyűltek össze a meghívott vendégek: a párt, állami es társadalmi szervek megyei, járási, helyi, a határ menti járások, a társ fegyveres tes­tületek képviselői, a szom­szédos szovjet határ menti határőrkerület parancsnoka és politikai osztályának veze tője, szülők, hozzátartozók, barátok. Megjelent többek között Mázsári István, a me- megyei pártbizottság közigaz- gatási-adminisztratív osztá lyának vezetője, Bánóczi Gyula, a KISZ Szabolcs- Szatmár megyei Bizottságá­nak első titkára, az ország- gyűlés honvédelmi bizottsá­gának tagja. Kovács Ferenc. hogy a jelenlegi viszonylag gyenge kínálat növekedjék, s az idei forgalmat jövőre 9 százalékkal túlhaladhassák. Párdi Imre bejelentette, hogy a lakosság építőanyag­ellátását a terv kötelezően előírja; cementből falazó- és tetőfedőanyagokból, fedélle­mezből jóval többet bocsáta­nak a lakosság rendelkezé­sére, mint az idén. A beruházási piacon még feszültségek tapasztalhatók, amelyeket jövőre mérsékelni kell. Egyik fontos feladat az építőipar kapacitásának bő­vítése. 1970-re 79—80 milliárd forint értékű beruházást terveznek, ami az ideihez képest hat-hét százalék emel­kedést jelent. A kereslet azonban így is túlhaladja majd a lehetőségeket. Az anyagi erők koncentrálása érdekében lényegesen keve­sebb nagyberuházás indul, mint amennyi befejeződik. 1969. január 1-én 90 egyedi nagyberuházás volt folyamat­ban, ez á szám 1971 január 1-ére 58-ra csökken. Ugyan­akkor a vállalati beruházá­sokra felhasználható fejlesz­tési alap 1970-ben 2,6 mil­liárd forinttal növekszik. Végül a vezetők feladatait elemezte, s hangsúlyozta: nagyobb határozottságra, a munka jobb megszervezésé­re, a fegyelem szigorúbb megkövetelésére van szük­ség ahhoz, hogy gyorsabban haladhassunk előre. Gál László arról szólt, hogy az ország gazdasági fej­lődése csaknem minden te­rületen gyorsabb, mint_ a második ötéves terv idősza­kában. A dolgozók életkörül­ményei kedvezőbben alakul­nak, mint ahogyan azzal a harmadik ötéves terv, vagy az 1969-es népgazdasági terv számolt. Rámutatott azonban egész sor megoldandó fel­a nyíregyházi járás! pártbi­zottság első titkára. Ott vol­tak a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság képviselői is. Az eskütételre felsorako­zott egység jelentésadását Ge­rencsér József ezredes, a ma­gasabb határőr egység pa­rancsnoka fogadta, majd a Himnusz elhangzása után Németh István alezredes mondott beszédet. Ezt követően a fiatal kato­nák ünnepélyesen letették az esküt. adatra is. Kifejtette, hogy a termetes és az igények kö­zötti nem megfelelő arányt többnyire az előrelátás hiá­nya, az igények nem megfe­lelő felmérése okozza. Ezek a jelenségek idézték eiö egyes ágazatokban a ter­melés stagnálását, bizonyos termékek választékának szű­külését és egyes arak kedve­zőtlen alakulását. Bár a la­kosság ellátásában alapvető hibák nincsenek, több fon­tos cikkből: húsból, szénből nem megfelelő a kínálat, s egész sor más áruból gyen­ge a választék. A SZOT tit­kára bírálta az ipar és a kereskedelem kapcsolatainak lazaságát, hangsúlyozta az új kormányintézkedések je­lentőségét, amelyek a keres­kedelmi vállalatokat a for­galom növelésére ösztönzik. Véleménye szerint a gazda­sági verseny szélesebb ki­bontakozásának, a káros mo­nopolhelyzetek felszámolá­sának további feltételeit is meg kell termteni. A szak- szervezeti szerveket felhívta, hogy a hibákat ne csak je­lezzék, hanem intézkedéseket követeljenek és azok Végre­hajtását ellenőrizzék. Ezután részletesen szólt az üzemi demokrácia szükséges­ségéről: szóvá tette, hogy a dolgozók bevonása a válla­lat ügyeinek intézésébe még sok helyütt formális. Javas­lataikat meghallgatják ugyan, de többnyire azonnal „meg­magyarázzák”, hogy miért nincs igazuk. A szakszerve­zeti szervek sem elég követ­kezetesek a dolgozók javas­latainak érvényesítésében. A SZOT titkára ezután egyes minisztériumokat, fő­hatóságokat bírált amiatt, hogy a vállalatok önállósá­gára hivatkozva nem látják (Folytatás a 2. oldalon) A fiatal katonákat a szü­lők képviseletében Jakó Er- nőné tunyogmatolcsi lakos köszöntötte és sok sikert kí­vánt nekik nehéz, de meg­tisztelő feladataik teljesítésé­hez. Ezután a KISZ Központi Bizottságának vörös vándor­zászlaját Bánóczi Gyula, a KISZ Szabolcs-Szatmár me­gyei Bizottságának első tit­kára nyújtotta át a magasabb egység KISZ-bizottsága kép­viselőinek. Moszkva (MTI): Pét.er János, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere. hétfőn egyhetes hi­vatalos látogatásra a Szov­jetunióba érkezett. A szovjet főváros sereme- tyevói repülőterén Péter Já­nost Andrej Gromika, a Szovjetunió külügyminiszte­re, Szergej Asztavin, a kül­ügyminisztérium ötödik eu­rópai osztályának vezetője és más hivatalos személyek fogadták. Fjodor Tyitov, a Szovjet­unió magyarországi nagykő- vete elkísérte Péter Jánost szovjetunióbeli útjára. Holnap lesz 25 éve, hogy Sopronkőhidán kivégezték Bajcsy-Zsilinszky Endrét. Az évforduló alkalmából vasárnap Tarpán, Bajcsy- Zsilinszky egykori választó- kerületében emlékünnepsé­get rendeztek és megnyitot­ták az életét, munkásságát bemutató emlékkiállítást. A megemlékezésre a köz­ségi művelődési házban ke­rült sor. Tarpa lakosságán kívül megjelentek a párt. ál­lami és társadalmi szervek képviselői, köztük Koncz Ká­roly, a Hazafias Népfront Szabolcs-Szatmár megyei titkára, Gulyás Emilné dr., a megyei tanács vb elnökhe­lyettese, Spisák András, a járási tanács vb elnöke. Ta­kács Kálmán, a vásárosna- ményi járási pártbizottság osztályvezetője, Csala Imre, a járási népfront titkára, a megyei és járási tanács több vezető munkatársa, a helyi szervek vezetői. Az ünnepsé­get Csürke Sándor, a Tar- pai Községi Tanács VB el­Az ünnepség alkalmából a szomszédos szovjet határ menti hatáíCrkerület jelenlé­vői képviselői a fiatal kato­nák kiképzésében elért kivá­ló munkájuk elismeréséül szovjet kiváló határőr jel­vénnyel tüntették ki Csukás Imre, Egyed Lajos, Fléner László, Flórián Lajos, Gellér Gábor, Kovács Tibor, Molnár Sándor, Papp István és Varga István őrvezetőket A repülőtéri fogadtatáson jelen volt Szipka József, moszkvai magyar nagykövet. Az előzetes tervek szeiint, a magyar külügyminiszter kedden kezdi meg tárgyalá­sait szovjet kollegájával: Andrej Gromikóval. A láto­gatás gazdag programijában szerepel a Grúz Szovjet Szo­cialista Köztársasággal és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasággal való ismerke­dés is. Moszkvai politikai körök­ben nagy jelentőséget tulaj­donítanak a magyar külügy­miniszter hivatalos látogatá­sának. Emlékeztetnék arra. hogy a szocialista országok párt- és állami vezetői ko­noké nyitotta meg, majd Koncz Károly, a Hazafias Népfront Szabolcs-Szatmár megyei titkára mondott ün­nepi beszédet. Beszédében méltatta azt a küzdelmes életutat. amelyet Bajcsy-Zsilinszky Endre, a reformokat követelő újság­írótól a parasztság szociális helyzetének javításáért küz­dő képviselőségen keresztül a mártírhalálig megtett. Politikai pályafutását Sze­geden kezdte az 1920-as évek elején. Ekkor még a Gömbös-csoporthoz tartozik, majd Budapestre költözve megindítja a „Szózat” című napilapot. A társadalmi kér­dések megítélésében még gyakran ingadozik, de cik­keiben már követelte a gyö­keres földreform megvalósí­tását. A magyar soreproblé- mák megoldását a paraszt­ságtól várta, de nem volt távol a munkásosztálytól sem. Nem volt marxista, azonban a munkásszolidari­tást nagyra értékelte, tiszte­letben tartotta. Fokozatosan ismerte fel, hogy a rendszer még a meg­ígért reformokat sem hajtja végre, ezért egyre jobban eltávolodott korábbi elvbará­taitól. 1928-ban megindítot­ta az „Előőrs” című lapot, s ez időtől fokozatosan ha­lad a demokratikus ellenzé­ki politika útján. Nagy energiát fordított az ellen­zéki parasztmozgalom szer­vezésére, lapjában fórumot adott József Attilának, Sza­bó Pálnak, Féja Gézának. 1933-ban megalakította a Nemzeti Radikális Pártot. Programjának középpontjá­ban az agrárprogram megva­lósítása állt. Tarpán 1931-ben válasz­tották meg először képvise­lőnek. A község L-kői nyo­morúságukban tőle vártak segítséget, támogatták őt törekvéseiben, bátor maga­tartásáért szívükbe zárták. 1935-ben ugyancsak szeret ték volna megválasztani, de ezt a kormányszervek ter­rorral megakadályozták. Hiábavalónak bizonyult a tarpai lakosság 500 aláírásá­val beküldött panasza is. A baloldali erők tömörítése céliából nártja 1936-ban “gvesült a Független Kisgaz­da Pánttal és 1939-ben e »'árinak lett az orizá«gvűlá- si kénvisMője ismét Taroán Politikai pálvefi’féc4ngk '•=úesoon+iát a második vi- ííahéború időszakában érte el. Ekkor vált az ország ve­zető ellenzéki politikusává, s effvre közelebb került a munkásosztályhoz és a kom­zött rendszeressé .vált az ak­tuális kérdések időről időre való megvitatása. Ilyen kon­zultálásra került sor tavaly novemberben, amikor Andrej Gromiko járt hazánkban. Péter János most a szovjet külügyminiszter akkori ma­gyarországi látogatását viszo­nozza. A szovjet fővárosban úgy tudják, hogy a kedden kez­dődő magyai-—szovjet diplo­máciai megbeszéléseken érintik mind a kétoldalú kérdéseket,, mind pedig nap­jaink fő világpolitikai té­máit, különös tekintettel íit. európai biztonság megterem, tésére irányuló közös erőfe­szítésekre. munista párthoz. Mint em­ber és mint képviselő küz­dött az újvidéki vérengzések megakadályozásáért Tiltako­zott Schőnherz Zoltán ki­végzése, majd később a né­met megszállás ellen. A né­metek bevonulása után SS- legények törtek rá lakásá­ban, s ő fegyveresen véde­kezett ellenük. Az egyenlőt­len harcban megsebesült, rabkórházba, majd börtön­be került, ahonnan csak 1944 október 15-én szabadult és ismét az ellenállási mozga­lom élére állt. Megkezdték a katonai ellenállás előké­szítését. 1944. november 22-éh azonban — árulás következ­tében — Bajcsy-Zsilinszky Endrét és az ellenállási moz­galom katonai vezetőit el­fogták, s rögtönítélő bíró­ság elé állították. Az 1944. december 6-án megtartott tárgyaláson hat vádlottat ha­lálra ítéltek. Sopronkőhidán beteljese­dett a végzet. A parlament felfüggesztette mentelmi jo­gát, kiadta a nyilas Szá- monkérő Széknek, s az Ítélkezett. Az ítéletet kará­csony estéjén végrehajtották. A kivégzés előtti percekben is tarpai választóira, barátai­ra gondolt. Bárdos Jenő evangélikus lelkésznek ki­nyilvánította végakaratát, hogy Tarpán szeretne nyu­godni. „Bizonyosra veszem, hogy az egész tarpai nép sorfalat fog állni, mikor a református templom ha­rangjainak zúgása mellett poraimat Tarpára szállít­ják.” Kívánsága szerint ham­vait Tarpán helyezték örök nyugovóra — mondta be­szédében Koncz Károly. Az ünnepi beszéd elhang­zása után műsor következett, majd a művelődési ház egyik termében Fazekas Györgyné, a Hazafias Nép­ront községi titkára megnyi­totta a Bajcsy-Zsilinszky emlékkiállítást, amelyet dr. Vigh Károly, a Magyar Nemzeti Múzeum tudomá­nyos főmunkatársa mutatott be a nagyszámú érdeklődő közönségnek. Ezután a társa­dalmi szervek képviselői megkoszorúzták Bajcsy-Zsi­linszky Endre tarpai temető­ben lévő síremlékét. Itt Faggyas Jenő, a Győzelem Tsz elnöke méltatta a nagy hazafi érdemeit. Elküldte a megemlékezés koszorúját Bajcsv-Zsilinszky özvegve és egy Munkácson eió .ló ba­rátja. Ladányi Mihály is. • (h. U Határőrök eskütétele Nyírbátorban Bajcsy-Zsilinszky emlékünnepség Tarpán VILÁG PROLETÁRJAI, EGYE'VíJETEK!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents