Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-18 / 293. szám

?M9. (feeemVr W. KELET-MAGYARORSZÁG S. oldal Négy óvó még fa/e/ienség voit.„ MAGASABB RANGON Tizenhatmilliós siker Kemecsén Négy évvel ezelőtt; fegyel­mezetlenség, személyeskedé­sek, intrika, munkahelyi ita­lozás és fejetlenség a veze­tésben. Ez jellemezte a Ke- mecsei Állami Gazdaságot. Elhanyagolt gazdasági épüle­tek, rossz munkakörülmé­nyek, omladozó üzemi kony­ha, rideg munkásszállók, az ezerkétszáz holdas gyümöl­csös«, egyetlen melegedő nél­kül. Hiányzott az igazi gazda Hiányzott az igazi gazda, a szakszerű vezetés. És még valami: az önállóság. Bizal­matlanság uralkodott a ve­zetők között. Ennek látta kárát a növénytermesztés, mely évente egy-hárommil- lió veszteséggel zárt. A gé­pek fele üzemképtelen volt. vágj’ öreg. De még ezekhez sem volt elegendő munka­gép és szakképzett munka­erő. Nem volt egyetlen meg­felelő istállójuk. Embertelen körülmények között dolgoz­tak az állatgondozók. Egye­dül a gyümölcsös ért vala­mit. De mint itt mondják, erről keveset tehettek, nem sok közük volt hozzá. Nyolc- ti/millió nyereséget hozott mindig ez húzta ki a gazda­ságot a bajból. Ezeken az állapotokon kel­lett változtatni. Nem volt könnyű öröksége Kicska An­talnak, az új igazgatónak. A bizalom, a hozzáértés, a gazdasági mechanizmus biz­tosította lehetőségek szinte „csodát” műveltek. Aki ma ellátogat ebbe a gazdaságba. Sokan — leegyszerűsítve — így fogalmaznak: min­den, vagy majdnem minden gond. baj egycsapásra meg­szűnne, ha a gazdálkodó szervek — falun elsősorban a termelő és fogyasztási, ki­sebb részben a kisipari szö­vetkezetek — átutalnák a rendelkezésükre álló kultu­rális alapot a művelődésügyi intézménynek vagy fenntar­tójának. Megalapozott ez a véle- n.-uy? Talán választ kapha­tunk erre a kérdésre. ha nem statisztikai hűséggel, csak hozzávetőleges szá­mokkal, nem érvekkel, csak megállapításokkal utalok a megye általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeti mozgalmának népművelési gazdálkodására. A tagok és alkalmazottak, va amint a szövetségi ala- okból és egyéb bevételek­éi a megve fmsz-ei 1957— 1960 között évi 200 ezer; 1961—63 között évi 5—600 ezer: 1964—1968 között évi 1—1200 ezer tonnt közvet­len kulturális alapot képez­nie Kát megjegyzés kíván- k zik ide. Az egyik: a ren­delkezésre álló alap 30—40 százalékát évről évre nem használták fel. Míg a szö­vetkezetek egy részénél ke­vésnek bizonyult a képzett alap. másutt — saját kezde­ményezésre — kevés össze­ge’ fordítottak népművelési célokra. A másik: a pénz egv része nevelési cél még­ha írozás nélkül, nemritkán ad hoc jellege; ü. olykor ön­ti ’ í szórakozásra, így nem kellő hatékonysággal került f -íználásra. Sokkal nagyobb figyelmet c—'em el az a tény — s erről a hivatásos népművelők vaj­mi keveset tudnak —. hogy más forrásokból a fentebb közölt összegek többszörösé­nek képzésére volt és '’an lehetőség. Az igazgatói alap, n vásárlási- és értékesítési visszatérítés tagoknak kj nem fizetett része, a termel­tetési és szokni)látási fejlesz­tési alap: I960 óta a része­sedési. a különleges közgyű­lési, kölcsönös támogatási alapok, valamint népművelé­si megalanozottwáeű kecs­kédéiről és vendéglátóipari a múlt nyomasztó légköré­nek, munka- és életkörülmé­nyeinek a nyomát sem talál­ja. 1968 és a mostani év for­dulatot eredményezett. Ta­valy a vállalati nyereség 9 millió 200 ezer forint volt. Az idei várható 16 millión felül lesz, s a termelési ér­tékük meghaladja a 70 mil­liót. Több mint 2 millió nye­reséget osztanak ki. Hosszú lenne felsorolni, minek kö­szönhető ez az eredmény. Nézzük, ki miben látja a siker titkát? Magyar Sándor párttitkár: ..Elsősorban a munkások ér­deme. Megvan a kölcsönös bizalom a vezetők és dol­gozók között. Párttagságunk közelíti a százat. Nagy erő Gondunk volt arra. hogy ésszerű, hasznosítható javas­latokkal segítsük a gazda ságvezetést. így került sor közös elhatározásra a ter­melési szerkezet megváltó-/, t.atasára. Elértük, hogy a tel jes takarmánybázist gazda­ságunk biztosítja az ezer számosállat részére. Az állat- tenyésztés korszerűsítése ú.iabb feladatot jelentett. Egyre több szakmunkásra Van szükség. Ebben az ok­tatási évben kilencven em­bert képezünk ki, hatvanat a gazdaságban. Sikereket ho­zott a jubileumi munka ver - senj’. Terven felül 2 millió 300 ezer forintot vállalt a 13 brigád. Ez meg is lesz. Nem maradt el az elismerés sem. ötven dolgozó nyerte el a „Kiváló dolgozó” kitün­tetést és kapott átlagosan 1000 forintot. rendezvények propaganda­alapból történő finanszírozá­sa — mindmáig jórészt el­vetélt lehetőségek. Csak Sza- bolcs-Szatmár megyében mil­liós nagyságrendű lehetősé­gek! Megítélésem szerint — is­mét csak sarkítva — arról van szó. hogy a népműve­lők nem kellően tájékozottak a szövetkezeti elvekről, a szövetkezetek helyéről és szerepéről; ugyanakkor a szövetkezeti vezetők sem is­merik eléggé a népművelés teljességre törekvő — egyéb­ként időről időre változó — meghatározását. A legkülönbözőbb fórumo­kon és időben, magánbe­szélgetések alkalmával újra és újra előbukkan a kér­dés. A közeljövőben aligha várható megnyugtató kibon­takozás. Valami mégis tör­tént Önmagában kevés, mint lehetőség mégis jelen­tős. A Szabolcs-Szatmár Me­gyei Tanács 1969. február 12-1 ülésének állásfoglalása többek között kimondta: __ a feladatok indokolják, hogy az üzemek, tömegszer­vezetek. szövetkezetek rész­foglalkozású, vagy függetle­nített népművelőket állítsa­nak be és gondoskodjanak díjazásukról.” A MÉSZÖV igazgatósága 1969 májusában ugyancsak javasolta a fo­gyasztási szövetkezeteknek, hogy alkalmazzanak népmű­velési szakembereket. Jól tudom, hogy a megyei ta­nács állásfoglalása, a MÉ­SZÖV ajánlása és a magva­lósítás között — egyetértés és jó szándék esetén is — hónapok évek múlnak el. Mégis előrelépés ez! Végül is hol a megoldás? A művelődésügyi intézmé­nyek munkatársainak végre célszerű lenne elismerni, fo­kozottabban és sokoldalúb­ban támogatni a szövetkeze­tek önálló nevelési felada­tait: ugyanakkor — »/. ó z szes feltételek megteremtésé­vel! (?) — több felelősség­gel kellene végezni ezt a munkát a szövetkezeteknek is. Mennyire járható út ez? A vitában részt vevőket il­leti a válasz! Péter László Elégedett ez év eredmé­nyeivel Kujbus György fő- agronómus a pártvezetőség tagja is: „Minden ágazatunk nyereséges volt. Különösen a növénytermesztésnek örü­lök, amely a korábbi évek­ben veszteséges volt. Most több mint 2 millió nyeresé­get hozott. Ez elsősorban annak tudható be, hogy in­tenzív növényeket termesz­tettünk megfelelő műtrágyá­zással és istállótrágyázással. És ahol csak lehetett, komp­lex gépesítést alkalmaztunk. Az sem mellékes, hogy na­gyobb önállóságot adtunk az ágazat- és üzemegységveze- tőknek.” A primitívtől a korszerűig Dr. Pásztor Benjámin fő­állattenyésztő állatorvos ezt mondja: „Nem is olyan egy­szerű, hogyan teljesítettük az ez évi tervet. Az állatte­nyésztés „ősidők” óta primi­tív körülmények között üze­melt.. Ez évben sikerült kor­szerűsíteni, modern telepet létesíteni új istállókkal.” Kicska Antal igazgatónak volt egy személyes vágya is ebben az évben. Éspedig a munkaidő csökkentése úgy, hogy a termelés és a terme­lékenység ne csökkenjen, sőt növekedjen, s a bérek se le­gyenek alacsonyabbak, mint a múlt évben. „Április else­jétől kísérletképpen vezettük be a munkaidő-csökkentést. Ez havonta 30 óra szabad időt jelent a dolgozóknak. Azon voltunk, hogy ezt meg­alapozzuk. Sikerült. Ter­veinket túlteljesítettük, s mindezt úgy, hogy a tavalyi 1590 forintos átlagbérrel szemben az idén 1700 forint fölé kerültünk. Jobb üzem- szervezéssel, munkafegye­lemmel, komplex gépesítés­sel,” Emberben és pénzben Ezekre az intézkedésekre akkor került sor, amikor a tervezett 660 vagon alma helyett 750 vagon szedéséről, feldolgozásáról, exportálá­sáról kellett gondoskodni. Ilyenkor mindenki talpon volt, segített. Gyümölcsö­sünkből 12 millió nyereséget terveztünk, s 17 milliót ered­ményezett. Elégedett va­gyok. Úgy érzem, gyarapod­tunk mindenféleképpen. Kü­lön örömünk, hogy újabb szakemberekkel erősödött a gazdaság, s jelenleg 12 főis­kolát és egyetemet, ezenkí­vül 4 felsőfokú technikumot végzett szakemberünk van. Most képezzük a szükséges „hadsereget” is, a szakmun­kásgárdát, mert a jövőre is gondolni kell.” Ez a siker titka Keme­csén. Farkas Kálmán Neve: BaracsI Erzsébet. Kora: 19 év. Foglalkozása. géplakatos szakmunkás. Ez a „hivatalos” Baracsi Erzsébet. És egyébként? Kellemes kül­sejű, szimpatikus fiatal, bar­na kislány. A Nj’írbátori Vastömegcikkipari Vállalat KISZ-alapszer vezetenek tit­kára Harminchárom fiatalt képviselt a KISZ járási kül­döttértekezletén. Ő volt az egyik felszólaló. „Vasas” fia­tal. És női vasas. — A KISZ korosztályú munkásifjúság helyzetével, a törzsgárdák kialakításá­nak mikéntjével foglalkoz­tam hozzászólásomban. És azzal, hogj’an teremthetők meg azok a körülmények az egyes alapszervezeteknél, amelyek segítségéve] elérhe­tő, hogy a fiatalok a terme­lőmunka mellett aktívan részt vegyenek a mozgalmi munkában is. Jó példaként tudtam felhozni a saját munkahelyemet. Nálunk a vezetők nagy része fiatal, mi korosztályunk beli és megértik problémáinkat, se­gítenek bennünket, KISZ-ese- ket. Őszintén szólva nem mindig volt ez így de végül is sikerült elérni, hogy egyes dolgokban kikérjék a fiata­lok véleményét is. VITA A NÉPMŰVELÉSRŐL Egy kulturális alap űrügyén NAGYKÖZSÉG hszavas vári; A megyei tanács vb szerdai illésén elhatá­rozták, hogy január 1- töl nagyközséggé nyil­vánítják Tiszavasvárit. Minden ötödik, tizedik ház után egy csinos, modern, emeletes társasház. A Tisza- vasváriba látogatót vagy a községen átutazót első látás­ra ez fogja meg. Ebből von­ja le azt a következtelést. fejlődik a község- Manapság már a házakon, ■ a szociális, kulturális ellá tottságon is mérik egy-egy község fejlettségét. Il.yen szempontból Tiszavasvári már több mint falu, de még kevesebb, mint egy város. Január 1-től nagyközség. Városi benyomások Mi indokolta ezt? Van a községnek vízműve, már nem ritka az olyan ház. ahol a vízvezetékből csorog a víz. A központban modem művelődési ház várja láto­gatóit. Szálloda, étterem, presszó, múzeum, mind mind megtalálható Tiszavas- váriban. A környékbeliek el­jönnek vásárolni az ÁFÉSZ lakberendezési boltjába, az ÁBC-áruházba, a különböző szaküzletekbe­A helybelieknek sem kell már elvándorolniuk munka alkalmat keresni. Az Alkalo­ida bővítése több, mint ezer embernek jelent munkalehe­tőséget. És nem csak a fér­fiaknak, hanem az asszo­nyoknak is munkát adnak a vegyipari gépek, berendezé­sek. A gyár lakótelepe pe­dig valóságos városi hangu­latot teremt a szép házaival. Mindenre az építkezés, a fejlődés nyomja rá a bélye­gét. A község központjában már állnak a készülő 8 tan termes gimnázium falai. Or­vosi lakás építésére a jövő évben 300 ezer forintot köl­tenek- Hozzákezdtek a for­galmas Hősök"^ utcájának a kövezéséhez. A járdaépítést szintén a szívükön viselik. Ebbon sokat segítettek a község lakói, akik ebben az évben közel félmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Csak emeletek Érdekes kezdeményezése volt a tanácselnöknek. Meg­hívta egy találkozóra a köz­ségből elkerült értelmiségie­ket, s kérte a segítségüket, javaslataikat, amelyekkel előbbre tudnak lépni. A ta­lálkozás hasznos volt. Ötle­tekben nem volt hiány. A mostani tanácstagi fogadó­órákon pedig a lakosság köz­érdekű bejelentéseit, javas­latait gyűjtik össze, s a ta­nács és a pártszervezet azon munkálkodik, hogy a rendel­kezésre álló anyagi eszközök» bői hogyan tudnak minél többet megvalósítani. A tervek a távolabbi jövőt is felölelik. Az elfogadott községrendezési terv alapján engedélyezik csak a házak építését. Az igény mégis olyan nagy, hogy a főutcán egyre-másra sajátítják ki a telkeket társasház építésére. A helybeli ktsz már nem la vállalja csak az emeletes há­zak építését. 68 fokos ter­málvizük van. Ennek haszno­sítására a tsz-ek lű holdnyl tertil-ten- hajtat ..házat sze­retnének építeni, a későb­biekben psdi.e strand is épül­ne a termálvíz mellé. A tsz- ek vállalkozó kedvét mutat­ja. hogy kr iös erővel sertés- kombinátot építenek. Helyi kedvezmény A tanács is segíti az ipa­rosodást. a . szolgáltatások színvonalának emelését. A vegyesipari ktsz egy szolga - tatorészleget — autó-, tele­vízió-, háztartási gép javító­műhelyt — létesített. Ezért elengedték öt évre a kom­munális adót. Ugyanígy ka­pott kőt éves kedvezményt a Tiszalöki Vegyesipari Válla­lat, hogy a telephelyén szo­ciális épületeket létesítsen. Nem érdemtelenül pályá­zott e rangért Tiszavasvári. (lányi) Egy baleset kapcsán Baleset történt a kisvasút és a közút találkozásánál. Tény, hogy nem ez volt az első közlekedési baleset a kisvasúti kereszteződésekben. December 12-én, pénteken este Bakosi János személy­gépkocsijával Nyíregyháza felé tartott, amikor az ibrá- nyi vasúti átjáróban a há­zak közül előbukkanó kis­vonat elütötte. Komolyabb személyi sérülés szerencsére nem történt, de az anyagi kár meghaladja a tízezer forintot. Anélkül, hogy meg­próbálnánk kideríteni: ki volt a hibás, érdemes néhány szót szólni azokról a meg­előző intézkedésekről is, amelyekkel a MÁV-nak kel­lene biztonságosabbá tenni a kisvasúton áthaladó közutak forgalmát. A nyíregyházi állomás for­galmi dolgozói közül senki sem tudja, mikor indították a kisvasút 67 kilométeres pá­lyáján az első szerelvényt De azt mindenki tudja, hogy a vasúti átjárókban a jelzőtáblákon kívül eddig semmilyen biztonsági beren­dezést nem szereltek fel. Pe­dig községeken. forgalmas településeken vezet keresztül a vasútvonal. Sok olyan ke­reszteződés van, mint Bal- sán, Paszabon, Ibrányban és Dombrádon, ahol az úttes­teken keresztülhaladó sze­relvények veszélyes helyze­teket idézhetnek elő. A kereszteződések előtt el­helyezett táblák csökkenthe­tik ezt a veszélyt. A MÁV illetékesei szerint azért van­nak a táblák, hogy figyel­meztessék a gépjárműveze­tőket az óvatosságra. De ez korántsem elég. Valamit ten­ni kell a vasútnak is. Leg­alább egy-egy jelzőlámpa erejéig (horváth) MEGJEGYZÉS: Szalámiéiig? Kiváló kezdeményezést in­dított útjára ez év áprilisá­ban a megyei úttörőelnökét g és a MÉSZÖV. Az olvasó népért mozgalom támogatá­sára meghirdettek egy könyvárusi tási versenyt az úttörők részére, ahol egy feltétel szerepelt csupán az értékeléshez: egj’-egy iskolás egy év alatt 10 forint értékű könyvet adjon el. A legjob­bak jutalmazására 25 ezer forintot tűztek ki. Ehhez ad­juk hozzá még azt, hogy a szervező pedagógus az érté­kesített könyvek árának 5, az úttörőcsapat ugyancsak 3 százalékét kapja vissza — jutalékképpen. Most december közepét ír­juk immár, de sajnos, er­ről a kiváló kezdeményezés­ről aligha hallani valamit. A baktalórántházi és nagy­kőből járásban ugyan foglal­koztak elvileg a kérdéssel, de más nem is törtéjit., A többi járásban nagy a csend. Kár ezért a sokat ígérő kezdeményezésért. B. U Arcok, emberek Vasaslány — Kezdetben nálunk még szó sem volt ilyenről, legfel­jebb csak „üzemi háromszög­ről” beszélhettünk. Végül az­tán elértük, hogy az üzemi értekezleteken sűrűbben fog lalkozzanak a mi problé­máinkkal is, s azt. hogy he­tenként közösen beszéljük meg a felmerülő tennivaló­kat. — Például: a napokban ál­talános bérrendezés volt a vállalatnál. Megkér­deztek bennünket, fia­talokat. mi a vélemé­nyünk az egyes _ szemé­lyek bérezéséről, e-illeg. ho­gyan látnánk jónak a bérek további alakítását. De nem csak ebben a formában tö­rődnek velünk. Modern klub­helyiséget kaptunk a válla­lattól, ahol kéthetenként ösz- szejöveteieket rendezhetünk Televíziót, lemezjátszót kap­tunk, kulturális alapunkat 7-ről 11 ezer forintra növel­ték. — Természetesen vannak még megoldásra váró prob­lémáink Itt van például a KISZ-tagok foglalkoztatása. Nem kapunk elég pártfel­adatot. Nekünk nem elég az, hogy megértenek, támo­gatnak minket, mi termelé­sen kívüli feladatokat is szeretnénk kapni. Ez nem fiatalos buzgás, hanem tény­leges segíteni akarás. Egy­szerűen azt szeretnénk, ha többet foglalkoztatnák a KISZ-tagságot, konkrét fel­adatokat kapnánk. Ennek ér­dekében inár felvettük a kapcsolatot a járási bizott­ságok illetékeseivel, s kér­tük, ilyen szempontból is támogassanak bennünket. — A szórakozási lehetősé­gek megteremtése mindad­dig megoldásra váró problé­mánk. Mint mondtam, van szép klubunk, de a kéthe­tenkénti rendezvények ke­vésnek bizonyulnak. Fiatal­jaink szeretnek táncolni. Sze­retnénk, ha a vállalat ve­zetősége hozzájárulna ahhoz, hogy gyakrabban rendezhes­sünk összejöveteleket. És ide kapcsolódik egy másik kívánságunk is. Szeretnénk egy magnetofont, hogy azok a fiatalok, akik szeretik a zenét., ne á K akkuk-étterem­be, vagy a presszó italpult- jai mellé járjanak szórakoz­ni. hanem „házon belül” a klubban találjanak otthonra. — Ezt a mostani küldött- gyűlést is pozitívan kel] ér­tékelni, mivel egv újabb fó­rum volt hétköznapi éle­tünk, problémáink, eredmé­nyeink ismertetéséhez. A KISZ VII. kongresszusa óta eltelt két és fél éves mun­ka értékelésének tapasztala­tait saját. alapszervezeti munkánkban is fel tudjuk használni. Hasznos útmutatá­sokat i* kaptunk arra néz­ve, hogyan hangolhatjuk ösz- sze még jobban munkánkat a járási KISZ- és pártbizott­sággal, s ezen keresztül ho­gyan lehetünk még aktívabb cselekvő részesei a társadal­mi és szervezeti munkának. (egri)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents