Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-18 / 293. szám

xxvi. Évfolyam. 293. szám ÄRA 80 FILLÉR 1969. DECEMBER 18, CSÜTÖRTÖK LAPTTVK tartalmából» Szállítás — ingyen? (3. oldal» Vita a népművelésről (5. oldal) Tizenhatmilíiós siker Kemecsén (5. oldal) S por t jelentéseink (7. oldal) Kádár János elvtárs Csehszlovákiában A Csehszlovák Kommunis­ta Párt Központi Bizottsá­gának meghívására Gustáv Husák. l CSKP KB első tit­kára magyarországi látogatá­sának viszonzására decem­ber 16-án éjjel baráti láto­gatásra Prágába utazott Ká­dár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára. Búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelentek Biszku Béla és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Köz­ponti Bizottság titkárai, dr. Csanádi György, Benkei András, a kormány tagjai és Gyenes András, a Központi Bizottság osztályvezetője. Je­len volt Frantisek Dvorski, Csehszlovákia budapesti nagykövete. Kádár János 17-én, a dél­előtti órákban megérkezett Prágába. Fogadására a prá­gai pályaudvaron megjelen­tek Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára, Lubomir Strougal és Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tag­jai, Jan Fojtik, Alois Indra, és Frantisek Penc, a CSKP KB titkára', Jan Marko kklügy mir' szter. Pavel Auersperg CSKP KB nem­zetközi osztályának vezetője és mások fogadták. Jelen volt Kovács Imre, a Ma­gyar Népköztársaság prágai nagykövete is. Szerdán a délelőtti órák­ban a CSKP KB épületében megkezdődtek a megbeszélé­sek dr Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára és Kádár János az MSZMP KB első titkára között. A meg­beszéléseken részt vett Lu­bomir Strougal és Vasil Bi­lak, a CSKP KB elnökségé­nek tagjai, valamint Pavel Auersperg, a CSKP KB nemzetközi osztályának ve­zetője és Erdélyi Károly, az MSZMP KB tagja, külügy­miniszter-helyettes, aki Ká­dár János kíséretében érke­zett Prágába. A délutáni órákban Ká­dár János szívélyes elvtársi beszélgetést folytatott a CSKP KB elnökségének tag­jaival. Szerdán este a CSKP KB elnöksége ünnepi vacsorát adott a prágai várban Ká­dár János, az MSZMP KB első titkára tiszteletére. A beszélgetésen és a va­csorán részt vettek dr. Gus­tav Husák, Ludvik Svoboda, Vasil Bilak, Peter Colotka, Oldrich Cernik, Erren Erzen, Dosef Kempny, Jan Pillér, Karel Polacek, Stefan Sa- dovsky, Lubomir Strougal, a CSKP KB elnökségének tagjai: Alois Inra, Jozef Le­nárt, Frantisek Penc, a CSKP KB titkárai; Milos Jakes, a CSKP Központi Re­víziós és Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke; Jan Marko külügyminiszter, Antonin Kapek, a CSKP prágai vá­rosi bizottságának vezető titkára, Pavel Auersperg, a CSKP KB nemzetközi osz­tályának vezetője és mások. A beszélgetésen és az ün­nepi vacsorán ugyancsak részt vett Erdélyi Károly, az MSZMP KB tagja, külügy­miniszter-helyettes és Ko­vács Imre, a Magyar Népköztársaság prágai nagy­követe. Fcck Jenő beszéde a szénbányászat időszerű kérdéseiről Rendkívüli ülést tartott a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége Szerdán délelőtt a szak- szervezet székházában rend­kívüli ülést tartott a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszer­vezetének elnöksége. Az ülé­sen részt vett Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács el­nöke is Simon Antal főtitkár tar­tott beszámolót a bányászat helyzetéről. Részletesen is­mertette azokat a nehézsé­geket, amelyeket a szénbá­nyászatnak az idén le kel­lett küzdenie, hogy kielégít­hesse az év közben váratla­nul jelentkezett 1—1,5 mil­lió tonnás többletigényt. Is­mertette a főtitkár a szén­hidrogén-termeléssel kapcso­latos terveket. Az elnökségi ülést széle­sebb körű aktívaértekezlet követte, amelyen Fock Jenó miniszterelnök mondott be­szédet. Részletesen válaszolt az elnökség ülésén elhangzot­takra. A párt Központi Bi zottsága és a kormány ne­vében elismerését fejezte k a bányászok, köztük elsősor ban a szénbányászok mun­kája iránt, amire a jövendő feladatok megoldásában is erőteljesen kell támaszkodni. Egyetértett azzal, hogy bár az energiastruktúra megvál toztatásában az eredetileg megállapított ütem lett vol­na a helyes, a realitások valóban csak annak csök­kentett ütemű végrehajtását teszik lehetővé. A szénhid­rogének előtérbe nyomulása azonban továbbra is alapvető követelmény marad, azok­nak a nehézségeknek ellené­re is, amelyekkel az idén kellett megbirkózni. Ezeket a nehézségeket egyébként el­sősorban az okozta, hogy a szénhidrogén-termelés nö­vekedésének előzetes kiszá­mításánál elkerülte a figyel­met. hogy hiába van elég olaj, ha nincs hozzá kályha és hiába van elég gáz. ha az elosztóhálózat kiépítése lassan halad. Csupán emiatt 500—600 ezer tonnával több szén termelését kellett volna előirányozni. További oka volt a nehézségeknek, hogy bár a problémák már ta­vasz végén jelentkeztek, a szükségessé vált megrende­léseket a legfőbb fogyasztók — a belkereskedelem, a MÁV és a villamosenergia­termelés — igen későn jut­tatták el a bányászathoz. A problémákért tehát éppen a bányászok hibáztathatok a legkevésbé, ugyanakkor vi­szont pontosan ők tették a legtöbbet a hiányok pótlá­sáért. Megállapította a minisz­terelnök, hogy a bányászat elöregedésének kérdését kor­mányzati szinten kell meg- ontolni. A bérezés tekinte­tében más ipari dolgozókkal szemben fennállt előny csök­kenése viszont többek kö­zött arra is visszavezethető, hogy növelni kellett a jöve­delmet másutt, például az építőiparban, aminek kedve­ző hatását azonban a bányá­szat és a bányászok is meg érzik. A gépesítésnek gyakorlati ag semmi korlátja nincs, hr tthon, vagy szocialista or­szágban gyártott bányagé­pekről van szó. Egyelőre azonban nem lehet nélkülöz­ni a tőkés országok gépeinek behozatalát sem, ami viszont elválaszthatatlan az export­tól. Kedvező megoldásnak látszik ebben a vonatkozás­ban többek között a mind­két fél számára előnyös kooperációk megteremtése. Egyetértett Fock Jenő az­zal, hogy enyhíteni kell azon a merevségen, ami a beruházási hitelek nyújtásá­nál még mindig tapasztalha­tó a szénbányászat igényei­vel kapcsolatban. Megállapította, valóban ne­hézséget- okozott a szénbá­nyászatnak, hogy év közben megváltozott az iránta tá­masztott igény, de ilyen vi­szonylag csekély, a teljes energiaellátásában 1—1,5. s ezen belül a szén tekinteté­ben 3—4 százalékos változás bármikor előfordulhat. A gondokat most is inkább az okozta hogy elkéstek az ez­zel kapcsolatban szükséges­sé vált intézkedésekkel. Ép­pen ezért a jövőben gon­doskodni kívánnak arról, hogy a különböző vállala­toknak — elsősorban a bel­kereskedelemben — ne a készletek alakulása, hanem a rendelési és értékesítési helyzet befolyásolja a nye­reséget Meg kell természe­tesen szabni a helyes kész­letnormákat is, de olyan szabad kapacitást kell teremtem és fenntarta­ni, amelynek birtoká­ban 1—2 százalékos igény- növekedés már nem okozhat íelentős fennakadást. Ezután Fock Jenő részle­tes áttekintést adott a nép­gazdaság jelenlegi helyzeté­ről és ismertette az előtér­ben álló nemzetközi kérdé­seket December 30 ra összehívták 2 megyei tanácsot Nagyközségi dinek odaítéléséről, a községi hatáskörök eredményeiről tárgyait a megyei tanács vb A Szabolcs-Szatmár Me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága szerdán ülést tar­tott. Napirend előtt a legkö­zelebbi tanácsülést készítet­ték elő. A végrehajtó bizott­ság a megyei tanácsot ülésre 1969. december 30-án fél 9 órára összehívta. Napirend­jén szerepel a megye mező­gazdásága harmadik ötéves tervének teljesítéséről és az 1970-es év feladatairól szóló jelentés megtárgyalása, a me­gyei tanács jövő évi tervé­nek és költségvetésének, az alsóbb tanácsok 1970 évi fej­lesztési alap és költségvetési szabályozóinak meghatározá­sa, előterjesztés nagyközségek szervezésére, valamint a Me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság 1970. első félévi munka­tervének jóváhagyása. A végrehajtó bizottság ezenkívül foglalkozott egyes községek nagyközséggé és ennek megfelelően tanácsuk nagyközségi tanáccsá szerve­zésére vonatkozó távlati terv­vel, megvizsgálta a szabály- sértésekről szóló 1968. évi I. sz. tv. alkalmazásának ta­pasztalatait, majd egyéb elő­terjesztéseket és tájékoztató­kat tárgyalt. A nagyközségek szervezé­sére vonatkozó távlati terv első ütemében a végrehajtó bizottság öt település: Bakta- lórántháza, Csenger, Ujfehér- tó, Tiszalök és Tiszavasvári községek nagyközséggé és tanácsuk nagyközségi tanács- csá szervezéséhez járult hoz­zá. Amennyiben a döntést a megyei tanács is jóváhagyja, ezek a községek már 1970. január elsején megkapják a nagyközségi rangot. Az öt községben ez csaknem 40 000 lakost érint kedvezően, mert a nagyközségi státusszal együtt a tanácsok is nagyobb önállóságot, hatáskört kap­nak, s ennek következtében sok olyan ügyet helyben in­tézhetnek, ami eddig a járás­hoz tartozott. A távlati terv- javaslat szerint további 12 községben megvannak a fel­tételek ahhoz, hogy ftiár a kö­zeljövőben nagyközségekké, tanácsuk nagyközségi taná­csokká lépjenek elő. Két nagy település: Kisvárda és Nyír­bátor járási jogú várossá szervezésre vár. Az új szabálysértési kódex alkalmazásának tapasztalatai­val kapcsolatban a végrehaj­tó bizottság megállapította, hogy a községi szabálysértési bizottságok tagjainak kivá­lasztása túlnyomó többségé­ben helyesen történt. A köz­ségi tanácsok több mint 2000 bizottsági tagot választattak részben tanácstagok, részben köztiszteletben álló más sze­mélyek közül. A tanácsok helyesen határozták meg a bizottságok hatáskörébe uta­landó szabálysértéseket. Az egyéves tapasztalat azt mutatja, hogy bevált a sza­bálysértési ügyek egy részé­nek községi hatáskörbe adá­sa. A községi szabálysértési hatóságokhoz egy év alatt 7826 feljelentés érkezett 7925 elkövetővel szemben. Ebből tárgyaláson kívül 3437, tár­gyaláson 2444, összesen 5881 elkövetőt bírságoltak meg. Abból, hogy a községi szin­ten hozott elsőfokú határoza­tok ellen csupán 128 (2,1%) fellebbezést nyújtottak be, következik, hogy a határo­zatok általában törvényesek, azok indoklása is megfelelő. Említésre méltó még, hogy a községi szinten bírált ügyek 38,1 százaléka tulajdon elleni szabálysértés miatt indult. Ez sajnos a korábbiakhoz ké­pest emelkedett. Ezzel szem­ben jelentősen csökkent a tankötelezettség megszegése miatt indult ügyek száma. A járási tanácsoknál egy­részt az első fokú tevékeny­ség csökkent, mert az ügyek egy része községi hatáskörbe került, tevékenységük mégis bővült, mert másodfokú ha­tóságok lettek, s mint . ilye­neknek a fellebbezések elbí­rálásán túl, irányító, ellenőr­ző munkát is kell végezni. Ennek megfelelőén a járási első fokú hatóságokhoz csak 2104 feljelentés érkezett az előző év hasonló időszakának 7000-ren felüli számával. A határozatok ellen 337 felleb­bezést nyújtottak be, ami magas százalékot mutat ugyan, de csak 21-et kellett megváltoztatni. Ebből tükrö­ződik, hogy többségben he­lyesen jártak el. 0». I.) A munkások ügyeinek intézéséről tárgyalt az SZMT elnöksége A dolgozók bejelentései­nek, panaszainak intézéséről tárgyalt szerdai ülésén a Szakszervezetek Szabolcs- Szatmár megyei Tanácsának elnöksége. Az előterjesztés szerint az SZMT-hez és megyebizottságokhoz beérke­zett panaszügyek, és a terü­leti munkaügyi döntőbizott­ságokhoz érkezett fellebbezé­sek száma jelentős. Ebben közrejátszott, hogy a múlt év elején be­vezetésre kerülő kol­lektív szerződésekben sok olyan kérdést rögzítettek, amely korábban a panaszok forrása volt. Előidézte a- csökkenést a jelentkező mun­kaerőhiány is. A panaszoknak több, mint a fele az SZMT-hez és me­gyebizottságokhoz érkezett, ami egyben mutatja a dolgo­zók bizalmát is e szervek ügyintézése iránt. A helyszíni vizsgálatok azonban azt mu­tatják, hogy a panaszügyek száma még kevesebb lehetne, ha minden vállalatnál meg­felelően foglalkoznának a dolgozók személyes ügyelnek intézésével. Gyakran keresik fel olyan ügyekben is a fel­sőbb szerveket, amelyek az alapszervezetben elintézhető lett volna, de még olyan is előfordul, hogy a dolgozók azt sem tátják világosan, mi­lyen ügyben kihez fordulja­nak. A legtöbb panasz a bér vagy bérjellegű juttatások, a munkaviszony megszüntetése, továbbá a gyermekgondozási segély folyósítása, nyugdíj- és nyereségrészesedés kifizetésé­vel kapcsolatban érkezik. Míg a területi munkaügyi döntőbizottságon a fellebbe­zések 30 százaléka kártérítés­sel foglalkozik. Az elnökség a megyebizott­ságokon keresztül felhívta az alapszervezetek figyelmét ar­ra, hogy a dolgozók panaszai­val érdemibben foglalkozza­nak. Érvényt kell szerezni a SZOT idevonatkozó határoza­tának. Gondoskodjanak arról, hogy a panaszos ügyeket mi­nél előbb, de legkésőbb 30 napon belül intézzék. A ta­pasztalatok felhasználásával tegyenek intézkedéseket, amelyeknek helyes végre­hajtásával elősegíthetik a panaszok megelőzését. Az ülésen megvitatták és jóváhagyták a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának és az elnökségnek 1970 évi prog­ramját, munkatervét. Határőr eskütétel Nyírbátorban Kettős ünnep lesz Nyír­bátorban. A Magyar—Szov­jet Baráti Társaság arany­koszorús emlékplakettjévei kitüntetett nyírbátori határ­őr magasabb egységhez no­vemberben bevonult fiatalok az eltelt kiképzési napok után a katonai eskü letéte­lére készülnek. Az eskütételt katonai pom pávai december 21-én 10 órakor rendezik meg Nyír­bátor főterén, amelyre a BM határőrség nyírbátori pa­rancsnoksága, párt- és KISZ-bizottsága meghívja a bevonult fiatalok szüleit, testvéreii és barátait, vala­mint a község dolgozóit. Ugyanezen a napon ma­gas kitüntetést adnak át a magasabb egység KISZ-bi- zóttságának. A harci politi­kai kiképzésben és a katona­fiatalok nevelésében elért kimagasló eredményekért a KISZ Központi Bizottsága odaítélte a KISZ KB vörös vándorzászlaját. VltAs HOUTÁRIAI. EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents