Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-17 / 292. szám

4. oMsrT KELET-MÄGY'ÄRORSZÄÖ 1965. december IT. HÁZAI KILÁTÓ BONYOLULT GAZCSERE Megvásároltuk a drága gáztűzhelyet, a palackot és mégis sokszor nem tudjuk használni — írja levelében Szabó Sándorne Kállósemjén Kossuth út 135. szám alatti lakos. Ugyanis a községben lévu cseretelepen a gázpalac­kot csak úgy cserélik be, ha azt előre beviszik. Ez nem is lenne baj, ha az ígért csütör­töki napon a csere meg is történne. De sokszor két hé­tig is a cseretelepen van az üreí palack, mivel a köz­ségbe havonta egyszer, e:etleg kétszer hoznak gázt. SZÁRAZ A KENYÉR Mostanában a tunyogma- tolcsi boltban olyan száraz kenyeret lehet kapni, hogy az háromnapos kenyérnek is beillik, s megszegése ko­moly erőfeszítésbe kerül. Már próbálkoztunk azzal is, hogy a kenyér megérkezése­kor rögtön megvásároltuk, de hiába, mert megállapítottuk, hogy a sütőüzemből hozzák a száraz kenyeret. Ezt körül­belül egy hónapja tapasztal­juk, addig friss ízletes ke­nyér volt boltunkban min­dig, éppen ezért most nem tudjuk, hogy mi az oka a megromlott kenyérellátás­nak? — kérdezik levelükben a tunyogmatolcsíak. ÜJ BÉRHAZ GONDOKKAL Az Északi körűt 44—46 és 48-as számú épületét már 7 hónapja lakják a családok, mégis vannak olyan hiányos­ságok, amelyek igen sok kel­lemetlenséget okoznak szá­mukra. Például a lépcsőhá­zakban nincsen világítás, nem i* volt.. A melegvíz-szol­gáltatás akadozik, hol van hol nincs. A lépcsőházakat nem takarítják. A kerékpá­rokat kénytelenek a földszin­ten elhelyezni, mert más tá­rolási lehetőség nincs. — ír­ják levelűkben a ház lakói. DICSÉRETES MÓDSZER Követendő példa szemta­núja voltam a napokban. A Bethlen Gábor utcai papír­boltban vásároltam, s az ál­talam kért áru éppen nem volt kapható az üzletben. Ekkor a bolt vezetője egy füzetet vett elő, amelyben bejegyezte a hiányzó cikket, mondván, ha megy a nagy- kerhez vásárolni — és ha ott van — akkor feltétlenül be­szerzi azt. A füzetben több tucatnyi bejegyzés volt, s e?.t én rendkívül ötletesnek és főleg hasznosnak tartom, mert ha minden üzletben be­vezetnék ezt a rendszert, ak­kor talán a kereskedelemben kevesebb lenne a hiánycikk írja levelében Szabó György- né nyíregyházi olvasónk. EXPRESSZ? Az elmúlt hét csütörtökén a Lillafüred expresszel utaz­tam Budapestre. A fülkében az ablak nem volt zárható. A kalauz is közölte, hogy az ablak rossz, Egv véletlen folytán két nap múlva ugyanazon fülkébe szálltam be. Az nl'tnk ugyanúgy új­ságpapírral van elzárva, mint aho két nappal az­előtt mégc.- iriltam. hogy a hideg leve •’ö v>e jöjjön be. Úgy érzem. ez méltatlan egy Lillafüred expresszihez — közölte Takács István nyíregyházi lakos; MI LESZ KÉSŐBB? Számolniuk kellett a téllel azoknak, akik hivatottak a város utcáinak karbantartá­sára. Nagy felkészültséget azonban nem tapasztalhat­tunk a közelmúltban. Néhány forgalmas út kivéte­lével — de sok esetben még ott is — a hó nem volt elta­karítva még a késő déli órákban sem. Ami viszont még veszélyesebb, hogy a járdák sincsenek f elszórva! Ez még csak a tél kezdete. Mi lesz később? — írja leve­lében Sipos Józsefné nyír­egyházi olvasónk. Szerkesztői Sípos Ilona székelyé Ja­kab János kocsordi olvasó­inknak levélben válaszol­tunk. Viadár Andrásáé nyir- madat, Jurás Mihály bökö- nyi, Varga Sándor fehér- gyarmati, Lukács Sándor aranyosapáti, Kovács János­áé pusziadobosi. Vaska Já­nos vásárosnaményi. Drucza Sándorné nyíregyházi levele­zőink ügyében az illetékesek segítségét kértük. Pekk Fe­rencnek Napkorra levélben fogunk válaszolni. Papp Le- venténé mátészalkai olva­üzeneíek sónkat levélben tájékoztat­tuk az OFGTÉRT Vállalat íllásfoglalásáról, reméljük, hogy a levelünkben adott ta­nácsunkkal sikerült segítsé­gére lenni. Kazsuk László aranyosapáti olvasónk pa­naszát orvosolták, a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat december 8-án meg­küldte a hiányzó hamuzóaj­tót. A Béke-há-z udvarén lé­vő 8 lakásos épület csator­náját felújították, továbbá a Tanácsköztársaság útja 6. szám alatti bérház lakóinak problémája ts megoldódott. PARTSZERVEZET AZ ÖREGEKÉRT A porcsalmai földműves­szövetkezet pártszervezete példamutató támogatást nyújt az öregek napközi ott­honának. A pártszervezet tette lehetővé, hogy azok a 70—80 éves idős emberek, akik életükben még soha nem voltak színházban, most elmehettek. Télapó csomag­gal kedveskedtek nekik, dia- filmvetítővel szórakoztatják őket. Az öregek csak háláju­kat és köszönetüket fejezhetik ki ezért a gondoskodásért. — írják a porcsalmai öregek napközi otthonának gondo­zottjai és gondozói. KLlLLÍTAS — DE HOL? Tiszaszentmártonban ered­ményesen működik a honis­mereti szakkör Juhász József­né vezetésével. A szakkör tag­jai kiállítási anyagot gyűjtöt­tek össze. A gyűjtést topább folytatják, melyben a falu la­kói is segítenek. Céljuk a köz­ség történelmi múltjának fel­tárása, továbbá azon paraszti munkaeszközök megőrzése, amelyeket ma már nem hasz­nálnak. Sajnos, az anyag már összegyűlt, csak éppen helyi­ség nincsen, ahol azt egységbe foglalva bemutassák — írja Vincze Péter tudósítónk. S. O. S. A DERKOVITS UTCAI BUSZNÁL Az az autóbuszjárat, amely a Tanácsköztársaság térről reggel 7 órakor indul, s melynek útvonala a Derko- vits utca, gumigyár, Univer- sil vállalat, mostanában min­dig késve indul, ennek kö­vetkeztében a dolgozók ki vannak téve annak, hogy munkahelyükre nem jutnak el időben. Különösen azokat fenyegeti ez a veszély, akik kapcsolódó autóbuszjárattal érkeznek a Tanácsköztársa­ság térre, mert ezek az autóbuszok is késve indul­nak. A késés mellett a zsú­foltság is rendkívül kelle­metlen és a dolgozóknak számolni kell azzal is, hogy nem férnek fel. Szóvá tettük már sokszor ezt a panaszt a különböző illetékes fórumo­kon. de a megoldás késik. Az említett üzemekben ez már nem egy kilépést is okozott. Mindennapos a késés, a tor­lódás. Közel 2500 dolgozó számára annyi a buszférő­hely, mint ezernek volt ko­rábban. Az 5. sz. AKÖV in­tézkedését sürgősen várjuk, mert a késés nagy üzemindí­tási gondot is okoz — írják a gumigyár és az Un iversi 1 vállalat dolgozói. Olvasóink leveleire válaszol az illetékes VILÁGOSSÁG 1970-BEN 1969. december 3-án a Ke- let-Magyarország Fórum ro­vatában „Sötétség a Csaló közben” címmel cikk jeleni meg, melyben kifogásolták, hogy az Ifjúság lakótelep megépülésével, valamint az autóbusz-végállomás Erdei kitérőben való elhelyezésé­vel egyidőben a Csaló köz közvilágítása nem nyert megoldást. Tájékoztatásul közöljük, hogy 1969. évi költségveté­sünkből a kérdéses útsza­kasz közvilágítási terveit módunkban áll elkészíttetni és e tárgyban a TITASZVál­NYtREGYHAZATÓL-— NAGYKALLÓIG Nyíregyházáról sokan jár­nak dolgozni Nagykállóba és környékére autóbusszal. Reg­gel a 6 óra 33 perckor induló járattal azonos időben még két járat indul Borbányara — szinte teljesen üresen — ugyanakkor a nagykállói já­ratra szállnak fel az ÉPSZER vállalat dolgozói (körülbe­lül 40 íő) ezáltal az autóbusz olyan zsúfolttá válik, hogy már a többi megállóban alig, vagy egyáltalán nem tudnak felszállni. Ennek a zsúfolt­ságnak időkihatása is van, mert késlelteti az autóbusz menetidejét, ezért a vidéki dolgozók nem egyszer leké­sik a munkakezdést. Délután sem kedvezőbb a helyzet. Kérjük az AKÖV-öt, hogy a lehetőségekhez mérten pró­báljon változtatni a helyze­ten ezen a vonalon — írja levelében Szabolcsi György nyíregyházi lakos. lalat tervezői a közeljövőben meg fognak bennünket ke­resni. Ez ideig a jelzett tér­ségben tereprendezési, csa­tornázási munkálatok folytak és folynak. Elkészült a Csaló köz útterve, így most már akadálya annak sincsen, hogy a közvilágítás tervét is elkészíttessük. 1970. év költ­ségvetésének terhére, ameny- nyiben előrelátható pénzügyi akadály nem merül fel, a terv megvalósításra kerülhet, így a térség közvilágítási problémája végleges formá­ban megoldódik. Nyíregyházi Városi Tanács VB építési és közlekfdé.si osztály BECSÜLETES MEGTALÁLÓ Ez nem olyan, mint a sze­mélyi igazolvány — írja leve­lében Módis Sándorné, Sza­koly, Kossuth út 26. szám alatti lakos — mármint az az 50 százalékos vasúti igazol­vány, melyben sem név sem pedig lakcím nem szerepel és november 22-én elvesztett. Valószínű, hogy az autóbusz csomagtartójára helyezett táskájából kicsúszott. Sajnos hiánya súlyosan érinti, te­kintve, hogy négy gyermek anyja, s gyermekei közül három az ország különböző részén tanul, s e kedvezmé­nyes vasúti igazolvánnyal eddig lehetősége volt, hogy többször is meglátogassa őket. „Remélem, hogy az én igazolványomat is egy olyan becsületes ember találta meg, mint akiről legutóbb olvastam a Kelet-Magyar- országban, aki a talált iga­zolványokat még aznap el­juttatta tulajdonosához.” Hatvan gyermek „apára" talált Ök tizennégyen, az alma­tároló Április 4 műszaki szo­cialista brigádjának tagjai szinte kivétel nélkül fiata­lok. Átlagéletkoruk 27 év. A legidősebb közülük 55 éves. a legfiatalabb alig 20. Egyszerre lettek apák. Egy­szerre lett 60 gyérekük. 60 gyerek azok közül, akik nem kellettek szüleiknek, s a Nyíregyházi Gyermek- és If­júságvédő Intézet lakói. Galambvári Attila, a bri­gád vezetője: — A brigád­gyűléseken minden szocialis­ta brigád munkán kívüli vállalást tett. Mi az állami gondozott gyerekekről való gondoskodás mellett dön­töttünk. Jó alkalom volt a bemutatkozásra a Szarvas utcai intézet Mikulás-estje. Előtte való vasárnap kü­lönmunkát vállaltunk. 1700 mázsa cukrot raktunk ki a vagonokból. A munkáért kapott 1000 forintból aján­dékcsomagokat, játékokat vettünk a gyerekeknek. A brigád vállalása meg­lepte az otthon vezetőit. Váratlanul jött a felajánlás. Megörültek neki. Az külön örömet jelentett számukra, mikor a brigádtagok az ün­nepély után közölték: elvál­lalják az intézet műszaki karbantartását is. hiszen ez is hozzátartozik a jó „apa­sághoz”. Be is váltották Ígé­retüket. — Egy kicsit legalább be- legyakorlom magam az apa­ságba — mondja Takács Já­nos. az egyik fiatal mű­szaki —, mert már útban van nálunk is a baba. Ép­pen arról beszélgettünk a többiekkel, hogy jó lenne a szabad idő alatt egy-másfél hétre hazavinni néhány gye­reket. hogy érezzék a család melegét. Ezek a gyerekek melegség­re. otthonra vágynak. Min­denük megvan az otthonban. Szeretettel gondoskodnak ró­luk. De mégis „falak” közt vannak. És most vége az egyhangú, szomorkodással, otthoni melegség utáni vágv- gyal múló napoknak. Az új­donsült „papák” elhatároz­ták: sűrűbben látogatják meg az intézeti gyerekeket, igyekeznek elfeledtetni velük viharos, ifjabb gyermekko­ruk borús perceit, A gyere­kek és a pótpapák állandó összekötője Tóth Judit ne­velőnő, akit az Április 4 brigád tisztek 1 beli tagjává is választottak. Most is ja­vasolt egy hasznos dolgot. — Úgy tervezzük — mondja Horváth János, a brigád egyik tagja —. hogy meghívjuk a gyerekeket magunkhoz. a munkahe­lyünkre. Nézzenek körül, hátha valamelyikőiüknek megtetszik a munkánk. Ve­zetőségünk lehetőséget bizto­sít azoknak a gyerekeknek a taníttatására, akik maradni szeretnének. Terveik vannak a gyere­kekkel. /Egész emberekké akarják nevelni őket. Nem csak kolietiv látogatásokat terveznek. Ráérő idejükben maguk is meglátogatják az intézeti gyerekeket. Galamb- vári Attila. Szabó József. Hrabína károly, Varga Já­nos. Dankó Mihály. Hor­Irakba készülnek a zalai fúrások Az iraki önálló olajipari vállalattal kötött szerződést az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt. A Dunántúli Kutató- és Feltáró Üzemnek a szerződés szerint 400 nap alatt, négy darab 3200—3400 méteres kutat kell lemélyí- teni és olajtermelésre kiké­pezni. (Zalai Hírlap) Torony klub Télen is folytatják a si- montornyai vár restaurálá­sát. Előreláthatólag a nyár végére fejeződik be a fél­ezer éves vár évek óta tartó helyreállításának munkája. A tervek szerint tájmúzeum, könyvtár és olvasóterem kap majd benne helyet. A kapu­toronyban eszpresszót, as „öregtorony” harmadik eme­letén pedig a festői tájra ki­látást nyújtó klubszobát ren­deznek be. (Népújság) Rózsa­és paradicsotnszürel — decemberben A szegedi Felszabadulás Ter­melőszövetkezet bak+ői kertésze­tében. a termálvizzol fűtött üveg- és fóliaházakban piroslik a paradicsom és virít a rózsa. Három üvegházban. 20 fokos me­legben naponta 4—5 mazáa pa­radicsomot szednek a kertészet asszonyai. (Dél-Magyarország) 17 millió palack bor évente Megkezdődött. a próba­üzem az ország egyik legmo­dernebb palackozó üzemé­ben, az újonnan épített Eger- Gyöngyösvidéki Állami Pin­cegazdaság egri üzemegysé­gében. A legmodernebb fran­cia, svájci és nyugatnémet gépekkel szerelték fel az üzemet, s ezzel a meglévő 25 fajtaválasztékot 39-re nö­velték. A gépeken a kiváló mátraalji és hevesi borok legkorszerűbb higiéniai felté­telek alkalmazásával kerül­nek a palackokba. (Heves megyei Népújság) /Nyeremény átszállás közben... Ritka eset: nem minden át- szálláskor nyer az ember tízezer forintot. Sándor La­jos újlétaí (Hajdú-Bihar me­gye) lakos, miközben a deb­receni vonalra várt a füzes­abonyi vasútállomáson, az átszállás untató szünetében, váth Tibor, Tóth László. Ta- nicsár István, Juhász Mik­lós, Takács János, Andriku István. Vadai József. Balázsi László és Biri Simon, a mű­vezetőjük azt mondják, nem tettek semmi különöset ez­zel. — Vasárnap ismét külön­munkát végzünk — mondja a brigádvezető. — Közeledik a karácsony. Szere,nénk is­mét meglepni a gyerekeket nehány uj játékkal, ajándé­kokkal. Akad néhány kira­kásra váró tehervagon, egy­kettőre kipakoljuk, s az ezért kapott pénzből fenyőfát ve­szünk, no és ami alá.ia kell. Fel.ehetnénk a kérdést, vajon e brigádtagokhoz ha­sonló korú fiatalok mivel töltik a vasárnapjukat? Bi­zonyára elmennek szórakoz­ni. vagy kirándulnak. Eset­leg olvasnak. vagy épper udvarolni mennek. Ezek a fiúk (mert mint mondtuk, néhány kivétellel igencsak fiatalok) ezt a hétvégi elfog­laltságot találták a legalkal­masabbnak. Hatvan gyerek egyszerre talált apára, gondoskodásra: egy szocialista brigádban. Egri Gábor csak úgy időtöltésből, vásá­rolt egy Sport borítékos sorsjegyet. S abban a pilla­natban meghökkent, majd a tízezer forint boldog tulaj­donosa lett. (Heves megyei Népújság) .,T admenií“ Cemencíii Lovas szánok, vontatók tö­rik az erdei csapásokat, hordják a takármányt a vad­etetőkhöz. A Gemenci Álla­mi Erdő- és Vadgazdaság re­zervátumaiban minden fi­gyelmet a vadvédelemre irá­nyítottak. Az őzeknek kuko­ricássá ”bjl terítenek pihenő­helyet. s a már megszokott etetőkön kívül újabb helye­ken nyitottak számukra „vadvendéglőket.” Fri's lu­cernasaénán kívül vedgesz- tenye szemes termény es lédús takarmányok ke-tilnek a „vadmenűbe.” (Petőfi Népe) Szemle a Répcelaki Ssénsa vgyárba n Fontos állomásához érkezett 3« 1968. Januar 2-J tártályroboanas- kor megsérült ttupeeiaki Szén­savgyár helyreállítása. Elkészüli az első termelőegység az úgyne­vezett ,.359. B.” tisZTitósor. A b rendezések még most is „vizs­gáznak” a szakemberek el-fitt. Amennyiben a bizottság a szer­kezeti anyagokban, a technoló­giában, illetve a kapcsolóbe.ren­dezésben nem taláJ semmi kifo­gásolni valót, úgy n ..b” sor kö­zel egyévi szilnél után megkez­di termelését. (Vas Népe) Százezer watt Díszkivilágítást kapott Mis­kolc egyik nevezetes műem­léke, a diósgyőri vár. Mint­egy 100, egyenként 1000 wat­tos égővel világítják meg a helyreállított tornyokat. (Deli Hírlap) Halál az algyői úton Súlyos szabály sértés okozta Boldizsár Antal algyői lakos ha­lálát, négyéves kisfiának pedig súlyos, életveszélyes sérülését. Szüki József algyői lakos bille­nős teherkocsival sódert fuvaro­zott. A 47-es műutat keresztező ipartelepi út élőit „Állj! Elsőbb- ségadás kötelezői” tábla van el­helyezve, mellette pedi$r egy „Stop” feliratú útburkolati jel hívja fel a figyelmet a maga­sabb rendű algyői útvonalra* Szüki jól látta, hogy a kereszte­ződéstől mintegy 60—79 méter távolságra egy személygépkocsi közeledik, amely előtt át akart hajtani a főútvonalon. Az ö sz- szeütközcst nem lehetett elke­rülni. A szegedi járásbíróság Szüki Józsefet nem jogerősen j évi és 4 hónapi szabadságvesz­tésre, min, főbüntetésre í.c s mellékbüntetésként öt évre a gépjárművezetéstől eltiltotta. (Dunántúli Napló) Nyelvtanulás — óvodában A nemzetiségi oktat áj eredményességét segíti elő, ha a gyermek már az óvodá­ban beszélheti anyanyelvét. Mezőmagyeren az óvodában eddig még nem volt nemzeti­ségi nyelven oktatás, de a következő fél évben szeret­nék azt létrehozni. Jelenleg a 26 óvodás közül 12 beszé­li, vagy érti a szlovák nyel­vet. (Békés megyei Népújság) ítélet a feleségftyithus ügyében Családi tragédia színhelye volt szeptember 29-én Abasár. Kor- bély Jánok 35 éves visopiaf munkás brutális kegyetlenséggel megölte feleségét. A meggyilkolt asszony — aki ápolónő volt — ismeretséget kötött a gyöngyösi kórház egyik volt betegével, s ez a kapcsolat mind erősebb lett. Ez év szeptember 26-án fér- fiisincrő»ével a fővárosba utazott, ahonnan csak 29-én tért haza. A férj kérte az asszonyt, indítsák el a válópert, Korbélyné azon­ban kijelentette, hogy őt a válás nem érdekli. A szóváltás után az asszony kimenekült az udvarra, de a térje utolérte és több, erő­teljes késszúrással megölte, majd a padláson felakasztotta magát. A kiáltozásra helyszínre siótok mentettek meg. Az egri megyei bíróság Korbély Jánost különös kegyetlenséggel elkövetett ember­ölés miatt 10 évi, szigorított bör­tönben letöltendő szaoadásgvesz- tésre ítélte. Az ítélet nem jog­erős. (Heves megyei Népújság)

Next

/
Thumbnails
Contents