Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-14 / 290. szám

1969. (íeéérttftér Í4. TCfiLST-MAGYARÖftSZAO 5 óMafl Narancs és társai Olcsó fenyőfák, 200 cikk csökkentett áron Előrendelés süteményre Megkezdődött a tél hangu­latos ünnepeinek áruellátási és bevásárlási rajtja. S hogy miként készült fel az eliá fásra a kereskedelem — er­ről a szabolcsi boltokban igyekeztünk tájékozódni. A kiskereskedelem kará­csonyba a tavalyi árumeny- nyiségnél 3 millió forinttal nagyobb értéket szerzett be a boltok raktáraiba. A fe- nyöfaszállító autók óránként gördülnek be a városba. Mint megtudtuk, összesen mintegy 12 kilométert tesz ki az idén az eladásra ke­rülő fenyőfák hossza. A ka- racsonyfafrontról még két örvendetes információt sze­reztünk: elsősorban a kere­sett kisméretű fácskákat igyekeztek beszerezni, s az .élelmiszer kisker boltokban árusított fák a piaci 20 fo­ri o' helyett csak 15 forinto­sé S hogy mi kerüljön a fák­ra '. Négy fajta minőségben 330 mázsa szaloncukor, 60 mázsa függelék, 80 ezer csdl- lagszóró, sokfajta gyertya érkezett a boltokba. Közepes a déligyümölcs-el- látás. Narancsból , ugyan megfelelő a 100 mázsás kí­nálat, s árusítását már pén­teken megkezdték, banánból azonban mindössze 20 má­zsát sikerült beszereznie a kereskedelemnek. Datolya e pillanatban még nincs, de karácsony clőttre még ígér a kereskedelem ebből a gyü­mölcsből is. Pörkölt mogyo­róból azonban még ígéret­tel sem szolgálhatnak bolt­jaink. Néhány adat a várható italválasztékról. Az ünne­pekre 1Ó vagon bort, 500 hektó — elsősorban hazai — sört, egymillió forint ér­tékű égetett szeszt, 5000 üveg pezsgőt és 2000 üveg habzóbort rendelt a keres­kedelem. Az ÉKV boltjai­ban szombattól 37 féle bort érintő vásár kezdődött 20 százalékos árcsökkentéssel. Számítva a sertésvágási idényre, 200 ezer méternyi sertés- és marhabéi került a boltokba. Fűszerekből is megfelelő a kínálat:, csupán a szegfűszeg és a babérle­vél marad továbbra is a hi­ányzó cikkek listáján. Az Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat kockázati alap­ja terhére mintegy 400 ezer forinttal ajándékozza meg a szabolcsi vásárlókat, ugyan­is az ünnepek előtt, illetve egész december hónapban 200 fele élelmiszer-) vegyi-, és háztartási- cikk árát csök­kentette. A Nyíregyházi Sütőipari Vállalat igazgatója elmond­ta, hogy az egynapos kapa­citású üzemnek most négy napra kell felkészülnie. A sütőipari dolgozók az ünne­pek java részét a kemencék mellett töltik, s ígéretük szerint nem marad ellátatla­nul a város. A vállalat sa­ját üzleteiben már most megkezdte az előrerendelé- sek gyűjtését kenyérre és kalácsra. Foszlós kalácsnál a szaküzletek 10 százalékos árengedményt nyújtanák. A vállalatnál közölték azt is, hogy december 24-én este 0 óráig tartanak nyitva, illet­ve szükség esetén 25-én reg­gel is kinyit a kenyérbolt s ezzel is biztosítani kíván­ják a lakosság biztonságos kenyérellátását. A nyíregyházi vendéglátó­ipari vállalattól két közér­dekű tájékoztatást kaptunk: 20 ezer félkész tortát készí­tenek az ünnepekre, (sz) A NEB megvizsgálta: Hit lát az idegen ? Kevés a szálloda, a taxi, gyenge a vendéglátás Nyíregyházán Nyíregyháza idegenforgal­mi ellátásának helyzetéről " tanácskozott, péntekén a Vá­rosi Népi Ellenőrzési Bizott­ság. Megállapította: gátolja a Város idegenforgalmánák fej­lődését a szállodahiány. A meglevő négy szálloda 239 ágya mennyiségileg is kevés, minőségileg pedig erősen ki­fogásolható. Befolyásolja az idegenfor­galom intenzitását, hogy nincs a városnak egyetlen reprezentatív étterme, éjjeli mulatója. Kevés a cukrász­da, ami még a helyi lakos­ság igényeit sem elégíti ki. Kifogásolja a bizóttság a ki­szolgálás vontätottsägät 'és színvonalát, amely össze­függ a szakemberképzés problémájával. A vizsgálat megállapította, hogy a vonattal, vagy gép­járművel érkező vendégek tájékoztatása hiányos. Nincs közlekedési térkép a forgal­masabb csomópontokon és hiányzik a magyar és ide­gen nyelvű irányjelző tábla, amely tájékoztatná az ide­gent. Meggyorsult a közlekedés a buszjáratok beindításával. Tiszta lesz a város levegője A HOLNAP FŰTÉSI MÓDJA: TÁVHŐ ÉS GÁZ kapunk november 4-i szá- máijan foglalkoztunk Nyír- egyliáza levegósaennyezett- ségével, elsősorban a na­gyobb épületek kazánházai­ból áramló nagy mennyisé­gű korom káros egészség- ügyi hatasaval. Pataki Já­nos, a városi tanács vb építési és közlekedési osz­tályának vezetője tájékozta­tásul közölte, _ hogy folya­matban van a megyeszékhely tavhöellátást tartalmazó rész­letes terv előkészítése. Néhány középületnél már a közel­lövőben intézkednek a je­lenleg üzemelő kazánházak megszüntetéséről. ’ Az 1970-eg évben a ter­vek szerint a megyei ta­nács és a vele egy tömbben lévő Mártírok tefe, Rákóczi u'ca. Tanácsköztársaság tér áld határolt területen lé­vő .fületeket kapcsoljak be a városi távhőellátásba, megszüntetik a széníútéses kazánokat. Még ebben az évben a Béke-báz lakásai­nak földgázzal való fűtése is folyamatosan megvalósul. A Jókai térre telepítendő új M WAUT-állotíiás is távhő- ellátást kap. A jövő évben kerül sör a Rákóczi ú ica-— K issuth térén k-résztül, az épülő új távfűtő-berendezés kivitelezésére, lehetőség nyílik további épületek , be­kapcsolására; a városi ta­nács épülete, az új és a hozzá csatlakozó régi posta­épület, 1970—71 évben az új szálloda kerül sorra. Ugyanerről a vezetékről a pénzügyi lehetőségektől füg­gően mód hyílik a Kelet- Magvarorszag épületének, valamint a mellette lévő bér­háznak a távfűtőhálózatba való bekapcsolására is. A rendkívül erős szennye­ződést kibocsájtó kazánhá­zak megszűnnek. A tervek szerint a Takarékpénztár épülete, az épülő új városi könyvtár Lenin téri épülete, a MEZÖBER-székház új Le­nin téri épülete, stb. az 1970-ben elkészülő távfűtő vezetékről és azt követően a Bethlen Gábor utcán meg­építendő vezetékről megold­ható. Újonnan tervezett épü­leteket. a városközpont leve­gőjét a jövőben nem szeny- nyezhetik. biztosítják azok földgázzal, vagy távfűtőve­zetékről történő ellátását, amit már a tervezésnél fi­gyelembe vesznek. Égy-két éven belül az intézkedések következtében lényegesen kevesebb szeny- nyezőanyag kerül a város- központ légterébe, megjavul a közegészségügvi szempont­ból igen jelentős levegőösz- szetétel az oxigén javára. (P) Hiányosság azonban, hogy a megállókban kifüggesztett menetiéndtáblák nehezen ol­vashatók. Nincsenek váró­csarnokok, sőt a legtöbb he­lyen még az aszfaltozás is hiányzik. Érthetetlen, hogy nincs a Szabolcs-szálló előtt megálló, így a csomaggal ér­kező idegennek százmétere­ket kell forgalmas útvonalon gyalogolni. Az utóbi időben bekövetkezett javulás ellené­re .sem kielégítő a taxiszol­gálat. Kevés a taxi a vasút­állomásnál és a Sóstó kívül esik a tarifahat-árop, araiak ellenére, hogy közigazgatási­lag a város határán belül van. Éttermeinkben a hűsítő- italok és ásványvizek vá­lasztéka hiányos. A kiszol gálás színvonala a ' forgal­masabb időszakokban lassú. Idegenforgalmi szemontból hiányosság: kevés az idegen nyelvet böszéló dolgozók száma és nincs idegen nyel­vű étlap. A Népi Ellenőrzési Bizott­ság a Halászcsárdáról meg­állapította: az étterem nem éri el a másodosztályú szin­tet. A tisztaság nem megfe­lelő, az ételválaszték egy­hangú. <b) r Naptári „csoda44 és egyéb „bűvészkedések44 a dolgozók korára Nagyhalászban Kevesebb fizetést kaptak novemberre a Nagyhalászi Kendergyár dolgozói, mint szokásos havi bérük. Miért? A válasz akár egyszerű is lehetne: mert a rövid hónap szabad szombattal kezdődött, s három is jutott arra a hó­napra, Félévenként ismétlő­dik ez a naptári „csoda”, legközelebb májusban. És a februári fizetés láttán is el­felejtik néhány an, hogy az a hónap sem hosszú. Mindössze 45 ezer... Mit számit ez? Számithat-e ez? Egy-két nap úgyis ki­egyenlítődik. Számít. Igenis számít, mert másfél ezres átlagkere­setnél sok család megérzi azt a 60—120 forintot, amennyi­vel a boríték vékonyabb ezek­ben a hónapokban. De novemberben nem csak a naptári „csodáról” volt szó! Kezdjük talár! az elején. A vállalat — központja Szegeden, 27 gyáregysége van, a nagyhalászi a leg­nagyobbak közül való — egymillióval növelte az idén a bértömeget. Ez nagy szám, de a viszonylag nagy sza­bolcsi üzemre mindössze 45 ezer forint jutott. Ebből próbált a helyi ve­zetés „bűvészkedni”. Ott igyekeztek emelni a béreken, ahol a legsürgősebb volt. A keresetnövelés erkölcsileg is járt az áztatóknak, e rend­kívül nehéz fizikai munkát végzőknek. Ugyanígy a kar­bantartóknak és a matrac­üzemnek. Ezzel ki is rflerült a kereti ■ Rtnypiln a? , arnggy.. sem rózsás 'bérhélyzétet,' hogy az élSŐ félévben rossz alap­anyagot kaptak, és némileg visszaesett a termelés is. (Hogy erről a dolgozók nem tehetnek? Hogy sem az idő­járást nem ők rendelik, sem az anyagot nem ők veszik át? Ez — a vezetők felelős­sége — némiképp más téma.) Az első félévben a napi átlagbér a munkások között 1,26 forinttal volt kevesebb, mint a tavalyi év hasonló időszakában, s még az első kilenc hónapban sem érték titol magukat. De hogy mi­lyen átlagkereseteknél kö­vetkezett be ez a csökkenés, arra álljon itt egy adat: ta­valy 1560 forint volt a munkások havi átlagos kere­sete. Aki ennyit keres. az minden forintot súlyosan megérez! Hajtson többet a dolgozó... A keresetcsökkenés Nagy­halászban olyan körülmé­nyek között következett be, amikor — másutt, a kör­nyéken — egyre jobbak a fizetések. Már a helybeli Petőfi Tsz is kepes arra, hogy gondolkodóba essenek a kendergyári munkások: höl jobb? Tény, hogy a harmadik negyedévben már számolniuk kellett a gyár vezetőinek a létszámhiánnyal is. S csak álmodozhattak arról az idő­ről, amikor egy rau ikahelyre húszán is jelentkeztek. És ekkor áttértek a 44 órás munkahétre. Szeptember el­sején, négy hónappal a ter­vezett idő előtt. Intézkedési tervet dolgoz­tak ki, - hogyan pótolják majd a kiesett munkaidőt Csak egy példa innen; A bú­torlapüzemben műszaki szervezési intézkedésekből adódóan normaváltoztatást terveztek, s ebből kívánták pótolni a kiesés egy részét. A normaváltoztatás — ezt mindenki tudja, mit takar — megtörtént. De miféle műszaki intézkedést hoztak? Üj gépet állítottak be? Űj eljárást, technológiát? Éssze­rűsítettek valamit, vagy ja­vítottak a körülményeken? Nem, nem, semmiféle ilyent nem tettek. Egyrészt nem tehettek, mert pénzük nincsen gépvá­sárlásra, másrészt elgondo­lás se született az eltelt há­rom és fél hónap alatt az ésszerűsítésekre. Magyarán: hajtson többet a dolgozó, hogy a rüvidebb munkaidőben megkeresse a régi pénzét. A vállalat á szabad szombatok kieső ter­hét — illetve annak négy­ötödét — áthárította a dol­gozókra. Az intézkedési terv előirányzatai csak szavalt, hogy legyen mivel fedezni magukat a vállalati veze­tőknek a nem eléggé., tájé­kozott felügyeleti szervek előtt.-' • --------- • < Hidegben és juh ban... Igen, a munka intenzitását növelni kell — ehhez két­ség sem fér. Általában. De tegyünk hozzá valamit: Nagyhalászban ez néhol csak az emberek egészsége árán mehet. Mindennek a munka kö­rülményeiben kell keres­nünk az okát. A rostüzemben fojtogat a por,, s a hidegben meggém- beredik az ember keze. Hi­deg és pór — veszélyes mind a kettő. Az elgémberedett kéz nem biztos, s nagy a baleseti veszély. (Másutt is: leszakadt a fal, szerencsére emberek nem voltak alatta. Még ma is csak ideiglenes jelleggel csinálták meg. Hó­napok óta. Másutt, a vásaj- tó görgöcsigája esett csak­nem egy emberre). A por rátelepszik a tüdőre, bele- ivódik a bőr pórusaiba. Hogyan? Hát nincs fűtés és elszívóberendezés? De van. Illetve építettek. De a fűtés olyan, hogy reggel órákig nincs elég góz. Aztán a por annyira be­fészkeli magát a fűtőtestek lemeZgi közé, hogy aki me­részen megindítja a ven l illa - (Őri, azt csak jókora porfel­hővel csapja szemközt, melég nélkül. És a 1'ostüzeMben például nap'onta több ezer köbméter leveg.i cserélődi.', nagy a huzat, ily in bérén-' dezéssel szélmalomharc vé­dekezni a hideg ellen. Néha kifújják a lenietek közül a port (kölcsönbe ka­pott kompresszorral) de hát csak. néha. Jóakarattal ez naponta többször megoldható lenné, mert legalább ennyire lenné szükség. Építettek el szívóberende­zést is. Van helyiség, ahol talán soha nem működött rendesen — a régi dolgotok szőrűit. (Két éve javítgat­ják állandóan). A perzsáké« rövid működés után eitö- mődnek, ritkán tisztítják őket — a termekben a mun­kások meg nyelik a port. Egv kanna *edé! bői... De a sort folytathatnánk. Mondjuk a vízzel, ahol az erélytelen intézkedések nem hatottak: ma is szinté mifi- denüt.l ugyanabból a kanna- fedélből iszik egy-egv üzem mindén dolgozója. (Fejlődés: a rostüzem ' melegedőjében vízcsapokat szereltek , föl). Aztán W- út- Aki nagy csiz­mák nélküli a- gyárudvarra merészkedik;' igén bátor em­bernek mondható. Út — egy­szerűen nincs. Csak sár, ne az jó mél}’. Szerencsére té­len megfagy. A fűtés meg az élszívó — ez mind az utóbbi évek fej­lődése. de a munkásoknak nem sok örömük tellett ed­dig benne. Lehet, hogy költ­séges lenne a fűtőtestek éi. a porzsákok rendszeres és sű­rű tisztítása, de ez aligha­nem megtérülne másutt. Mert ilyen- körülmények között és ennyi pénzért még intenzivebb munkára biztat­ni — ez kissé túlzott' igény. Fedig tulajdonképpen ' ez történt a rövidített munka­időre való áttérésnél. Az em­berek örülnek áz áttérésnél!, de a „menékzöngéket” min­denki szívesen elhagyta volna. ♦ Az áttérés szabálya azon­ban az, hogy nem kötelező. Ha a vállalat végre tudja hajtani, megvan hozzá az ereje, képessége, lehetősége — ám tegye; De ne a mun­kások kárára. És Nagyha­lászban ez történt. Kun István A tárgyalóteremből á család a rétre menekült — A negyedik gyerek sza­ladt értem — mondta a tár­gyaláson a tőszomszéd, — hogy menjek, segítsek. Rám fogta a kaszát, Verté a kis­gyermeket, aztán fölemelte és a földhöz vágta. Olyan eset Is előfordult, hogy eladta a dunnát a családról, aztán el­itta az árát.. Amikor a mási­kat Vitte eladni, találkozott a feleségevei. Ö elvette tőle, de erre a férj kihasgatta a hu­zatot és szélnek eresztette a tollat. És mindezt művelte: Kató József 44 éves dombrádi la­kos, aki eddig háróniször volt büntetve. Hadirokkant — egyik lába hiányzik, a bal keze béna, — mégis két­szer állt verekedés (!!) miatt bíróság előtt,, egyszer pedig ifjúság elleni bűntett miatt Most ismét az utóbbi „ke­rült sorra.” Kató rendkívül italszerető ember. Kosárfonással foglal­kozik, s ebben a gyermekek is segítenek. (A tizenegy gye­rek közül nyolc még kisko­rú.) Körülbelül ezer forintot keres e munkával havonta, s ezt mind mégissza. — Ha pénze van, nem dol­gozik, míg tart belőle — mondta a feleségé a tárgya­láson. — Amit én keresek a tsz-ben, azt is mind elado­gatja. A múltkor a négy má­zsa krumplimat adta el a gyerekek szájából. Az árát pedig mind megitta. És ha Kató József részeg, nem állhat meg otthon a család. Volt úgy, hogy á gye­rekek az utcán feküdtek. Mikor az emberek megkéf- dezték tőle, hogy van-e szíve a kicsiket kizavarni á lakás­ból, Kató csalc káromkodott. — Nemrég négyhónapos gyermekemmel menekültem a rétekre — Valletta áz ász- szony, — mert azt is kitette az udvarra. Aztán három éjjel is kinn aludtunk! Ilyen körülmények között a család számára rettenetes­sé vált az élet. Bár Kató Jó­zsef a bíróság előtt mindezt tagadta, — a tények, a ta­núk, a szomszédok és ismerő­sök vallomásai nyomán mind bebizonyosodtak. Nyilvánva­ló, hogy a lelketlen apa ré­szeges magatartásával a gyer­mekeket nélkülözésnek tette ki, súlyos hiányt szenvedett á család ruhában és élelem­ben. A gyermekék testi és szellemi fejlődése, iskolai elő­menetele, nevelése ilyen helyzetben aligha biztosítót.. — Én elválnék tőle — mondta az asszony, — dé nincs hová mennem a nyole kicsi gyermekkel. A nyíregyházi Megyei Bí­róság Kató Józsefet ifjúság el­leni bűntett miatt egy. év szigorított börtönre büntette és két évre eltiltotta a köz­ügyektől. Az ítélet jógefős." ' ' ;» *■ t~n)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents