Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)
1969-11-18 / 267. szám
9. «Mül RELET-MAGYARORSZAG 9809. w^vüwtfief' Ä Külpolitikai összefoglaló ■ CDU- és CGT-kongresszas ■ Indira Gandhi bizalmat kapott A finn fővárosban megkezdődtek a stratégiai fegyverek korlátozásával kapcsolatos szovjet—amerikai tárgyalások. Az elmúlt órákban két, egymástól különböző, de fontos szervezet kongresszusának megnyitására is sor került. A nyugat-németországi Mainzban megkezdődött a kereszténydemokrata unió (CDU) kongresszusa. Erre rendkívüli körülmények között kerül sor: a párt két évtizeden keresztül vezette a Német Szövetségi Köztársaságot, Adenauertől kezdve Erhaldton át Kiesingerig soraiból került ki az ország kancellárja — most pedig, történetében először, ellenzéki szerepet tölt be a szociáldemokrata—szabad demokrata ..kiskoalícióval”, a Brandt —Scheel adminisztrációval szemben. Ebben a helyzetben a nemzetközi közvélemény érthető érdeklődéssel figyelte a kongresszust. A kommentátorok világszerte hangsúlyozzák: Mainzban nem kevesebb derülhet ki, mint az, hogy a CDU—CSU szövetség összehasonlíthatatlanul erősebb komponense milyen következtetéseket von le a minapi választásokból, amelyek a párt részére a hatalom elvesztésével jártak. Ilyen szempontból rendkívül érdekesek lehetnek az esetleges személyi konzekvenciák. Bár a CDU lélektani-taktikai okokból nem választhat Kiesinger exkancel- lár helyébe más pártvezért — ez a kudarc túlságosan látványos beismerése lenne — az új vezetőség névsora megmutatja majd, előtérbe kerülnek-e a viszonylag fiatal „reformerek”, vagy a régi gárda a választási vereség ellenére megtartja hegemóniáját. A másik jelentős kongresz- szust a nagy haladó francia szakszervezeti központ, a CGT nyitotta meg. A Párizs melletti Vitry sportcsarnokában Séguy főtitkár rendkívül bonyolult, fontos eseményekben gazdag korszakot elemzett beszámolójában. A főtitkár elítélte a kabinet stabilizációs tervét és emlékeztetett arra, hogy a dolgozók jogos követelései a kormány és a tőkések szövetségébe ütköznek. Semmiféle trükk — hangsúlyozta Séguy — nem alkalmas arra, hogy elfogadtassa a dolgozókkal az osztályegyüttműködést. „Az igazi új társadalom nem a tőke és a munka társulásából, hanem a munkának a tőke felett aratott győzelméből születik meg.” Ez a mondat akár mottónak is beillik a legnagyobb — 2,3 millió tagot számláló — és leghaladóbb francia szakszervezeti központ kongresszusára. Indira Gandhi és a politikailag általa képviselt irányvonal hétfőn újabb diadalt aratott, amikor a parlament nagy többséggel bizalmat szavazott kormányának. A bizalmi kérdést felvető jobboldali párt kifogásolta, hogy a kormány szeptemberben részt vett a rabati iszlám csúcsértekezleten. A parlament a bizalmatlansági indítványt 306 szavazattal 143 ellenében elvetette. A bizalmatlansági indítvány ellen szavaztak a miniszterelnök-asszony párthívein kívül kommunista és baloldali, és független képviselők, míg mellette jobboldali ellenzéki csoportok és a Kongresszus Párt Indira Gandhival szemben álló De- szai vezette jobbszárnya. Hírügynökségi jelentések rámutatnak arra, hogy a kormány a pártszakadás után lényegesen nagyobb többséget tudott felsorakoztatni maga mellett, hiszen a Kongresszus Pártnak eredetileg mindössze 22 fős többsége volt. Losonczi Pál Iránban (Folytatás az 1. oldalról) A budapesti egyetemen tanszék működik az óperzsa nyelv oktatására és ez az egyik legjobb ilyen jellegű tanszék egész Európában. A nagy múltú kulturális kapcsolatok az elmúlt években tovább erősödtek. És kétségkívül a jövőben még tovább fejlődnek. Az önök hazájában tett látogatásom idején szemtanúja lehettem annak a nagy haladásnak, amelyeket önök az iparban, a mezőgazdaságban, a tudomány | és a kultúrában ejértek ts tudomásom van róla, hogy az azóta eltelt évek alatt eredményeik megsokszorozódtak. A gazdasági, a kereskedelmi és a műszaki együttműködés erősítése a két ország között fontos tényezője lehet mindazon nagyszabású programok gyakorlati megvalósításának, amelyek teljesítésén a két ország fáradozik. Mindkét részről meg vagyunk arról győződve, hogy a mai világban a kormányzási rendszerek különbözősége és a gazdasági irányítás elveinek eltérő volta nem akadályozhatja meg az országok közötti eredményes együttműködést. Az együttműködésnek ez a módja nem csupán népeink társadalmi és gazdasági haladásának fontos tényezője, hanem megbízható és jelentőségteljes tényezője a világbéke erősítésének is, amelyet mindkét részről őszintén óhajtunk. Fmelem poharam a világbékére, országaink kapcsolatainak további fejlődésére, jó egészséget kívánok önnek és feleségének, jólétet és felvirágzást a baráti és nemes magyár népnek.” Losongzi Pál válaszában a következőket mondotta: — Engedjék meg, hogy köszönetét mondjak a meghíváséit és a szívélyes fogadtatásért. köszönöm őfelsége, Mohamed Reza Pahlavi Aryamer, Irán sahinsahja üdvözlő szavait. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy ellátogathattunk az önök szép országába, amellyel a távolságok ellenére számos, régi időkbe visszanyúló kapcsolat köti össze h * inkát. A távolság nem lehetett akadálya a kulturális kapcsolatok fejlődésének, amiről felséged is meleg sza vakkal emlékezett meg. Legjobb költőink közül sokakat megragadott és megihletett az iráni költészet. A XIX. században Arany János tanulmányt írt a királyok könyvéről. Nem nehéz felismerni munkásságában az önök nagy nemzeti eposzának hatását. A neves magyar orientalista, Vámbéry Ármin munkásságának maradandó értékére vall, hogy mint felséged is utalt rá, könyvét nemrégiben lefordították lar- szi nyelvre és kiadták Iránban. Nem csak a perzsa irodalom klasszikus alkotásait, hanem modern termékeit is alkalmuk van megismerni a magyar olvasóknak, hiszen az utóbbi években no veil a- gyűjter^ lyek, kisregények jelentek meg magyar fordításban. A virágzó kulturális kapcsolatokhoz egyre inkább felzárkóztak kereskedelmi kapcsolataink, melyek mindkét fél hasznára alakulnak és fejlesztésükre reális lehetőséget látunk. Kapcsolataink fejlődésében fordulatként tartjuk számon Mohammed Reza Pahlavi sahinsah magyarországi látogatását Látogatásunk úgy vélem alkalmas annak bizonyítására, hogy hasznosan, kölcsönös előnyök biztosítása alapján építhetik, fejleszthetik kapcsolataikat a különböző társadalmi-politikai berendezkedésű országok. Amikor újra megköszönöm a meghívást és a szívélyes fogadtatást, szeretném kifejezni hálánkat, hogy alkalmunk van megismerkedni Irán nagy múltú történelmi emlékeivel, az iráni nép életével. az iráni nemzetgazdaság fejlődésével. Kívánom, hogy tovább fejlődjék békés együttműködésünk mindkét ország népének, a világ békéjének javára. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn, iráni látogatásának második napján megkoszorúzta a Pahlavi- dinasztia megalapítójának, a jelenlegi uralkodó apjának síremlékét, a nagy Reza sah mauzóleumot. Délelőtt Losonczi Pál és felesége (kísérete tagjainak, valamint Várkonyi József te- herár.i magyar nagykövetnek és feleségének jelenlétében) fogadta a külföldi diplomáciai képviseletek tagjait. Délután a központi bank épületében megtekintették a koronaékszerek kiállítását. Losonczi Pált, feleségét és kíséretét a bank főkormányzója fogadta és vezette végig a kiállitási termen, ahol az üvegvitrinek bársonypárnáin a világ egyik legértékesebb és legszebb gyűjteménye látható. A kiállítás után Losonczi Pál és kísérete a központi bank tornacsarnokában megtekintett egy hagyományos tomabemutatót Este a magyar elnök és felesége fogadást adott az iráni uralkodó tiszteletére. Az uralkodó előző — va- sárnapesli fogadásán a két államfő kitüntetéseket nyújtott át: Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke a Magyar Népköztársaság zászlórendjének a gyémántokkal ékesített fokozatát nyújtotta át az iráni uralkodópárnak, míg a sah Losonczi Pálnak a gyémántokkal díszített Pahla- vi-rendet, Losonczi Pálnénak pedig a Haft Pejkar-rendet adományozta. Hétfőn délelőtt Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszterhelyettes Satudeh iráni postaügyi miniszterrel tárgyalt híradástechnikai berendezések szállításáról. Kedden a magyar államfő gyárlátogatásra indul. A legapróbb részletig gépesített modern gyárak után annál furcsább, de szivet- lelket gyönyörködtető látvány volt Kyotóban az ezerhatszáz buddhista templom és az ősi kézműves mesterségek városában a Kamo folyóban úszó színes selymek hullámzása. A folyó olyan vegyianyagokat tartalmaz, amely rögzíti a színeket — a kimonók alapanyagát ezért a kézi festés után így fixálják. (Azt tartják, a kyotói lányok a Kamo folyó vizétől kapják arcuk ham- vasságát, szépségét.) Szemembe csapott az eső, vadul fújt a szél, csak úgy tépte-marta esőkabátomat. Aki tehette, fedél alá sietett. A máskor oly zsúfolt tokiói utcák kihaltak, elnéptelenedtek. Leálltak a buszok, garázsba siettek a taxik. Ez már a tájfun előszele — hirdette a meteorológia. Délre, kora délutánra éri el Tokiót — mondták. Délelőtt volt. Legjobb, ha ide bemegyünk — nyitott be kísérőm a sokemeletes, nagyon modern L alakú épületbe. Ez az NHK, a Nippon Hoso Kyokai, a Japán Rádió Egyesülés televíziós székháza. Az előcsarnokban díszlet-, kellékkiállításon — fák, oroszlánok, sziklák, házak papírmaséból, bábuk, viaszfigurák. Tudományos és fantasztikus filmek állatai. Az emeletek közt gyorslift száguldozik — s a liftes kislány bájos mosollyal kér elnézést, amiért esetleg megvárakoztatott. A gyermekműsorok bábfiguráival ismerkedünk. A japán tv-ben minden este 6 órakor hangzik fel az esti mese szignálja, s megjelenik a képernyőn a népszerű mesecsalád — a papa, a mama, a fiú, a lány és a robotember. A papán és fián mindig szürke öltöny, a mama sárga kimonószerű bő ujjú ruhában, a kislányon rózsaszín hímzett ruhácska. Odébb egy meseváros, a zenélő gyerekek hangszerei, az iskola-tv földrajzi, biológiai, kémiai szertára. (Japánban minden iskolában, minden osztály saját tv-jén nézi az iskola-tv adásait.) Képek a japán állami tv, a NHK legérdekesebb műsoraiból — az első japán szívátültetésről, az utolsó hazai gőzmozdony útjáról, tűzhányók megmászásáról szóló riportok. Telerekordingról bárki bekapcsolhatja, s külön kis tv-n újra végignézheti a Holdra lépés izgalmas pillanatait. Főzési, háztartási tanácsadók, terítési versenyek, kozmetikai bemutatók szólnak a háziassonyokhoz. És mivel Japánban napi tíz- tizenkét óra hosszat sugározzák műsorukat a tv-adók, — most kora délelőtt is megnézhetjük az NHK televíziót. Valami szörnyalakokkal, népes, félelmetes históriát — természetesen színes adásban. Ebből nem sokat értek, fordítsunk egyet a tv keresőgombján. A hétféle műsor köA sikeres gyermekműsor szereplői. Az NHK televízió egyik népszerű bemondónője. zül majd csak találunk érdekeset. (Három állami és 4 magántársaság sugározza be az országot). Valóban, — itt klasszikus zene szól, majd krimi következik a javából. De itt, ennél a furcsa birkózásnál álljunk meg egy kicsit. Jól látok? — nők tépik, rúgják, harapják egymást. — Ó, igen, ez női pankráció. A sumo-mérkőzés még érdekesebb — fordítsunk egyet a készülék gombján. A hatalmas csarnokban nézők ezrei lelkes kiáltással biztatják a küzdőfeleket, két óriást. A ringben kifeszített szines transzparens hirdeti a versenyzők nevét. A sumo-baj- nokok ágyékkötőben, feszülő izmokkal állnak szembe egymással. A szorító sarkába lépnek, egy marék sót szórnak a földre — e szertartás eredeti célja, — amikor a sumo-játék még vallásos színezetű volt, — hogy távoltartsa a rossz szellemeket. Azután egymásnak feszül a két játékos. S ott szaladgál körülöttük a rikító-tarka mezbe öltözött bíró. No, most mindjárt a földön lesz az a kerek fejű — amikor vált a kép, s kedves mosolyú lányka ajánlja figyelmünkbe a legújabb japán kozmetikai szert, a tejkrémet, mely napfénytől véd. Az alig egyperces reklám után tovább izgulhatunk a sumo-mecesen. Hatalmas üvegtetejű stúdiók — tele lámpákkal, szuf- fitákkal. Bár nem szívesen, az egyik stúdióban mégis beengednek. A rendezők, operatőrök, segédszemélyzet és a színészek is mezítláb járkálnak a ruganyos padlózató stúdióban. Senki nem szaladgál, nem hangoskodik — pedig már rég eloltották a felvételt jelző piros lámpákat. Teljes csendben adja utasításait a rendező, egy alacsony, kopasz fiatalember. Kosztümben, szamurájjelmezben, sisakban, kimért léptekkel közeledik a felvevőgéphez az egyik színész. Aztán a másik, a harmadik, kezükben díszes markolatét karddal. — Szamurájtörténetet forgatnak — ez biztos siker — színházban, filmen, tv-ben. A japánok legolcsóbb szórakozás a tv. 300 yen (30 forint) havi előfizetési díjért mind a hét műsort nézhetik. A tv-készülékek meglehetősen olcsók, s a gyufáskatulya nagyságútól a mozivászon méretűig bőséges a választék. Szállodai szobákban, vendéglőkben, fodrászüzletben, iskolákban legalább egy, de gyakran több tv is található. S alig van Japánban olyan család, amelynek ne volna saját tv-je. Mire délután kilépünk az NHK kapuján, már nyoma sincs a délelőtti viharnak. Füllesztő a meleg, ragyogóan süt a nap, felszárította a tócsákat. Itt-ott egy-egy felborított utcai pad, megdőlt kerítés emlékeztet a szél erejére, de a tájfun ezúttal elkerülte Tokiót. Másnap a tv-ben láttam Kyushu szigetét. A felborult járművek, összedőlt házak, kicsavart fák, összetört kerítések viselték a tájfun félelmetes szomorú nyomait. (Kádár) Ülést tartott a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács (Folytatás az 1. oldalról) Orosz Ferenc több módosító javaslatot terjesztett elő. Egyik javaslata a tárgyalt anyag tartalma és címe közötti pontosabb meghatározásra vonatkozott. Felhívta a figyelmet arra: vizsgálni kell, milyen betegségek a jellemzőek napjainkban, s,a fejlesztéseknél ezeket figyelembe kell venni. Ilyenek az ideg, érrendszeri és szívbetegségek. Az eddigieknél is nagyobb erőfeszítéseket kell tenni olyan területek szakorvosi ellátására, amelyeken az átlagosnál is kevesebb orvos dolgozik. Meg kell oldani többek között a szemészeti, kór- boncnoki, laboratóriumi orvoshiányból adódó gondokat, szükség esetén különleges ösztöndíjak bevezetésével is. Szólt az egészségügyi propa- . gandamunka fontosságáról. Javasolta, hogy határozzák meg jobban a propagandamunka fő% célját, válasszák ki azokat a területeket, ahol a legnagyobb szükség van a felvilágosító munkára. Szarvas Ernő arról beszélt, hogy a tudomány felhasználásával számos betegséget sikerült legyőzni, de még bőven van tennivaló, amelyekhez korszerű intézményekre, jól képzett orvosokra van szükség. Az elismerésreméltó eredmények mellett sürgősen tovább kell fejleszteni a kórházi és rendelőintézeti hálózatot. A bari Attila, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára hozzászólásában arról számolt be, hogy a szakszervezetek és a megyed tanács eredményesen dolgozik együtt az egészségügyi ellátás javításáért, A megyei tanács is azokat a feladatokat tűzte ki megoldásra, amelyeket a Szakszervezetek Megyei Tanácsa fontosnak lát. Indokolta, milyen nagy szükség van a kórházi ágyak, rendelőintézetek bővítésére, az üzemorvosi szolgálat kiterjesztésére, a gyógyszertári hálózat fejlesztésére. A felszólalásokra Gulyás Emilné dr. elnökhelyettes válaszolt. Közölte, hogy az írásban és szóban elhangzott észrevételeket, javaslatokat feldolgozzák, s a negyedik ötéves terv' elkészítésénél figyelembe veszik. Néhány helyen a helyszínen vizsgálják meg a felszólalásokban felvetett problémákat, s együttesen keresik a megoldás módját. Dr. Fekszi István javaslatára a tanács az előterjesztést, a határozati javaslatokat a kiegészítésekkel és válaszokkal együtt elfogadta. A határozat legfontosabb része: a megyei tanács javasolja, hogy a Nyíregyházára tervezendő 1000 ágyas kórház építését még a negyedik ötéves tervben kezdjék meg. Emellett szükség van a kisvárdai és mátészalkai kórház megépítésére, illetve tervezett bővítésére, a nyírbátori és tiszalöki rendelőintézetek létesítésére, az alapellátás — körzeti orvosi ellátottság — megerősítésére, a szakorvosi ellátás javítására, a képzés és továbbképzés célszerű megszervezésére. Ezt követően dr. Áléra Miklós megyei főügyész tájékoztatta a tanácsülést a szocialista törvényesség helyzetéről. Jegyzetek Japánról IL Tejkrém a sumo-játékban
