Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)

1969-11-15 / 265. szám

XXVI. ÉVFOLYAM, 265, SZÁM ÁRA 80 FILLER 1969. NOVEMBER 15, SZOMBAT LAPTTNK TARTALMAIMMÁ A Kossuth Kiadó huszonöt éve «. otde*) Mindig csak a szabályozók? (S. okiaS Uz'mi balesetek és tanulságai (5. oldal) A hét vége sportműsora (9. oldal) A szolidaritás ereje Még emlékezetes annak a haragnak és megdöbbenésnek a hulláma, amelyet Nixon kö­zelmúltban elhangzott, cini­kus, gyűlölködő kijelentése világszerte kiváltott: az ame­rikai kormány nem hagyja magát befolyásolni a vietnami kérdés békés rendezését kö­vetelő tüntetésektől és tö­megmozgalmaktól. Válaszul ma, november 15-én minden eddiginél nagyobb nemzetkö­zi méretű választ kap a Fehér Ház: a stockholmi Vietnam- konferencia felhívására vala­mennyi kontinensen megren­dezik a világszolidaritás napját Vietnamért. A szolidaritás napján ha­talmas erővel fejeződik ki a földkerekség békeszerető népeinek az a követelése, hogy az Egyesült Államok szüntes­se meg haladéktalanul és fel­tétel nélkül azt a bűnös há­borút, amelyet a nemzetközi kapcsolatok és a jog minden normájának sárba tiprásával évek óta folytat a vietnami nép ellen. Távozzék Vietnam­ból csatlósaival együtt, mert jelenléte a vietnami nép alap­vető nemzeti jogainak, füg­getlenségének, területi szu­verenitásának szüntelen meg- ■értését. jelenti. Ezt követelik a mai na­pon felvonuló tömegek, Ame­rikában épp úgy, mint a vi­lág más országaiban. S ezt a követelést talán éppen az Egyesült Államokban, azon a demonstráción fejezik ki a legdrámaibb erővel, amely­ben 40 ezer békeharcos 40 ezer olyan amerikai katoná­nak a nevével vonul fel, aki Vietnamban vesztette életét. Áz agresszió megszüntetéséi követeljük mi, a Magyar Népköztársaság állampolgárai is, s e követelés jegyeben rendezzük meg a szolidaritás nápját Budapesten és az or­szág sok varosában, falujá­ban. Felreérthetetlenül fejez­zük ki: a vietnami néppel vagyunk, minden támogatást megadunk hősi harcához és elítéljük, megbélyegezzük az amerikai agressziót. Vajon merészeli-e Mixon a világszolidaritási nap meg­mozdulásaira is kijelenteni, hogy azbk „nem befolyásol­ják” az amerikai kormány politikáját? Vajon meri-e tartósan vállalni az amerikai elnök azt a súlyos felelőssé­get. hogy Jonhson vietnami háborúja immár teljes egé­szében Nixon háborújává vált ? Ma már teljesen világos, hogy azok a manőverek, ame­lyeket Nixon csapatkivonás­nak szeretne feltüntetni, a legkisebb mértékben sem visznek közelebb a békés megoldáshoz. A Fehér Ház jól tudja, hogy az amerikai csapatok jelenléte nélkül a nép már régen elsöpörte vol­na a korrupt, reakciós saigo- ni rendszert. Azt is tudja, hogy a saigoni bábhadsereg még ideig-óráig sem tudná megvédeni a Thieu-rezsim és az ameri Icai monopoltőke dél­vietnami érdekeit, ezért a leg­kevésbé sem gondol tényleges csapatkivonásokra, a Viet­namból való távozás és a bé­ke rendezése útjainak meg­nyitására. Helyette békeszóla­mokat hangoztat. Az amerikai kormánynak számolnia kell azzal, hogy a vietnami kérdésben egyre in­kább elszigetelődik nem csak Amerikában. hanem a nem- zétközi politikában is. A vi­lágszolidaritási napon em­bermilliók hall«*.iák hangjukat és mondanak hangos nemet az amerikai agresszióra és igent a vietnami nép hősi harcára, győzelmére, a békés rendezésre. Losonczi Pál Bombayban Külpolitikai kommentárunk • Útban az lpollo-12 • Folyik a drámai tüntetés a „halál ellen“ Bombay, (MTl>í Az indiai kormány kütön- repülögépén Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és kí­sérete pénteken reggel Del­hiből Bombayba repült. A magyar államfőt a repülőté­ren Maharastra állam megbí­zott kormányzója, S. P. Kotwal és az állam főmi- nisztere, V. P. AIáik üdvözölte. A repülőtéri fogadás után Losonczi elvtárs és kísérete a főkormányzói palotába haj­tatott. majd az állam és a város vezetőinek díszebéd­jén vett részt. Ebéd után a magyar vendégek a Bombay- tól nem messze fekvő „Aare.y Milk Colony” elnevezésű tej­gazdaságban tettek látoga­tást. Pénteken ülést tartott ' a Szabolcs-Szatmár Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen megtárgyalták és jóváhagyták a Tiszalöki Já­rási Tanács VB igazgatáspoli­tikai tevékenységéről szóló beszámolót. Megvizsgálta a végrehajtó bizottság a> szociá­lis követelményeknek meg nem felelő telepeken, illetve körülmények között élők la­kás, élet- és egészségügyi helyzetéről szóló korábbi vb­határozat végrehajtásáról elő­terjesztett jelentést. A beszá­molót megvitatta és az 1968. februári ülésen hozott határo­zatot a hozzászólásokban el­hangzott javaslatokkal, észre­vételekkel kiegészítve to­vábbra is meghagyta. A tájékoztató szerint a ci­gány származású lakosság száma — nem a legpontosabb A tejgazdaság gyönyörű környezetben fekszik és Lo­sonczi Pál nagy elismeréssel nyilatkozott a látottakról. A vendégek megkóstolták a tej­üzem termékeit. Az elnök fa­csemetét ültetett el a park­ban és úgy nyilatkozott, hogy örömmel jönne majd el ismét ha a fa már lombos lesz és árnyékot ad. A kijelentés in­dokolt volt. mert a vendégek csaknem 40 fokos hőségben tették meg a kirándulást. A kocsisor ezután tovább indult a Bhabha atomkutató központba. India jelentős eredményeket ér el a békés célú atomkutatásban. A ku­tatóközpontban három atom­reaktor működik, az előállí­tott radioizotópokat a mező- gazdaságban új magfajták ki­gos ugyan, — nem rendelkez­nek az építkezéshez szükséges feltételekkel. A végrehajtó bi­zottság már most felhívta a figyelmet a negyedik ötéves tervben várható nagyobb la­kásépítés előkészítésére. Vannak eredmények és jó kezdeményezések a beiskolá­zás javítására. Ez a mnnka azonban még korántsem ki­elégítő, mert közülük kevesen jutnak el az általános iskola nyolcadik osztályáig, s azok­nak csak 10—15 százaléka ta­nul tovább. Elsősorban szak­munkásképző intézetekben, de jó lenne, ha minél többen jutnának el a középiskolákba is. Ezért fontos, hogy az is­kolák mindenütt szervezzék meg az első osztályba lépők előkészítését. Sokat javult szociális, egész­ségügyi és kulturális viszo­kisértetezése, élelmiszerek tartósítása, az iparban a gyógyszerészeiben és az or­vostudomány számos ágazatá­ban használják fel. Az inté­zet egyik vezető munkatársa elmondotta, hogy a tudomá­nyos kutatásban a magyar— indiai kapcsolatok kielégítő- ek. A kutatóközpont nemzet­közi stábjában magyar tudó­sok is részt vettek, néhány hónapja pedig indiai szakem­berek jártak Magyarországon. A látogatás baráti hangu­latú teázással ért véget. Az intézet munkatársai ajándék­kal és virággal kedveskedtek Losonczi Pál elnöknek és fe­leségének. A magyar elnök és kísére­te szombaton a festői Ad- zsantában és Elorában tesz kirándulást. nyuk. Ma már közülük is van­nak egészségügyi felelősök, egy részük jól dolgozik. Több helyen azonban rendszeresí­teni kell az egészségügyi vizs­gálatokat és ellenőrzéseket. Az állami, társadalmi és gaz­dasági szervek még nagyobb összefogására van szükség ahhoz, hogy életkörülményeik gyorsabban és számottevően változzanak. A tanácsok mel­lett eddig különösen a nép­frontbizottságok, KlSZ-szerve- zetek, nőtanácsok nyújtottak nagy segítséget e probléma megoldásához. Ezért a végre­hajtó bizottság elismerését fe­jezte ki, s kérte a további se­gítséget. Nagyon fontos azon­ban, hogy az illetékes szer­vek képviselői személyesen is gyakrabban beszélgessenek a cigány származású lakosság­gal saját problémáik megol­dásáról. Két közérdeklődésre számí­tó esemény miatt került az Egyesült Államok pénteken a világsajtó első oldalára. Az egyik a második holdrepülés, az Apollo—12 indulása. A másik az — ugyancsak máso­dik — moratóriumnapok, az­az a vietnami háború befeje­zéséért folyó több napos 'tö­megdemonstráció. „Nagy a kontraszt a között az új holdbéli kísérlet között, amelybe most kezdenek az amerikaiak és a között a ko­mor légkör között, amelybe a vietnami kaland nyilvánvaló kudarca következtében az egész ország belekerült” — ír­ja ezzel kapcsolatos pénteki vezércikkében a párizsi Les Echos című lap, hozzáfűzve: „Éppen abban a pillanatban, amikor három újabb űrhajós készül leszállni a Holdra, milliók fognak újból felvonul­ni az amerikai nagyvárosok utcáin, s ezek a tüntetések jelképezni fogják a világ leg­hatalmasabb országának a vereségét. Az ország úrrá tu­dott lenni az űrtudományon, de nem tudott győzni a geril­laharc ellen.” A közismerten jobboldali, s a nagytőkés érdekeket védő ugyancsak párizsi Figaro New Yórk-i tudósítója pedig azt jelentette pénteken, hogy ’Averall Harriman juttatta ki­fejezésre a közvélemény ural­kodó irányzatát ezen szavai­val: „Amit ma a nagy. hall­gató többség követel, az a béke Vietnamban!” Érdekes, hogy a nép, a dolgozó lakos­ság legkülönbözőbb rétegei mellett most már gazdag üz­letemberek, vállalati elnökök egy csoportja is csatlakozott a moratórium-napokhoz, s „nemzeti tragédiának” minő­sítette a vietnami háború folytatását. Washingtonban pedig gyer­tyafényt tartva, véget nem érő menetben vonultak végig, az arlingtoni katonai temetőből elindulva, a béke hívei. A példa nélkül álló tüntetés, amely a háború hiábavaló ál­dozataira kívánja felhívni a figyelmet, csütörtökön este kezdődött meg. Az első fel­vonuló egy Vietnamban el­esett, többszörösen kitüntetett tengerésztiszt özvegye, a 23 éves Judy Droz volt. „Ha fér­jem élne. ő is azt mondaná, amit én: ki kell vonni az ame­rikai katonákat Vietnamból” — jelentette ki újságíróknak. A menetben ismert szemé­lyiségek mellett főként fiata­lok vesznek részt, de az első felvonulók között voltak tény­leges katonák, idős értelmisé­giek, háziasszonyok is. Min­den felvonuló a háború egy halottjának nevével táblát visz magával. A halott nevét hangosan kiáltják, amikor a Fehér Házhoz, Nixon lakóhe­lyéhez érnek, a felvonulás végcéljánál, a törvényhozás épületénél pedig a táblákat egy jelképes koporsóba helye­zik. A rendőrség engedélyezte a felvonulást, de az egyéb for­galom elől lezárta a Fehér Házat, amelyet megerősített rendőralakulatok őriznek és kertjében nagy erejű fényszó­rókat helyeztek el. A menet résztvevői az ország minden részéből érkeztek az amerikai fővárosba. ,Az eredeti terv szerint a menet negyven órán át szakadatlanul tart és bele­torkollik a szombati nagy béketüntetésbe. Az amerikai fővárosban egyébként a vietnami morató­rium első napján számos gyű­lést, megemlékezést rendez­tek. Egyetlen helyen került sor letartóztatásra: a Penta­gonnál, ahol egy békeisten­tisztelet mintegy 200 résztve­vőjét, köztük miseruhás papo­kat is letartóztattak. A mora­(Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a megyei tanács vb Napirenden a cigány származású lakosság életkörülményeinek helyzete Szabolcsban jellemző, hogy — igényük jo­adatok ismeretében — az el­múlt időszakban 31 000 főről 32 000 főre emelkedett. A munkaképes kornál fiatalabb korosztályok növekedése kö­vetkeztében valamelyest csök­kent a munkaerőforrásként figyelembe vehető népesség aránya. A vizsgálatok azt mutatják, hogy emelkedett az iparban dolgozók aránya, némileg csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Még ma is igen gyakori azonban, hogy a munkába helyezettek néhány hónapon belül meg­szüntetik munkaviszonyukat. Az állandó dolgozók száma egyedül a kisvárdai járásban emelkedett. A munkaképes korúaknak mintegy 60 száza­léka vállal munkát Zömmé1 az építőiparban, s más ipari üzemekben segédmunkát vé­geznek. Lakáshelyzetük javítása ér­dekében a harmadik ötéves terv időszakában építés, jut­tatás és egyéb módon mintegy 500 család jutott megfelelő la­káshoz Ennek ellenére sem az egészségtelen telepek, sem az ott élők száma nem csök­kent, A tanácsok eredmé­nyesen végzik a lakásépítés előkészítésével kapcsolatos műszaki adminisztrációs mun­kálatokat. Mégis évenként 7—800 lakos keresi a felsőbb tanácsokat lakásigénylési és építési céllal. Többségükre Tanácsk A Magyar Nők Országos Ta­nácsa pénteken a Parlament vadásztermében tartotta ta­nácsülését. Péter Jánosné alelnöknő megnyitó szavai után Erdei Lászlóné, az MNOT elnöke beszámolójában utalt arra, hogy hazánk asszonyai és leá­nyai derekasan kiveszik ré­szüket az ország szocialista építéséből, s fokozódó politi­kai aktivitásukat tükrözi, aho­gyan itthoni akciókkal és nemzetközi fórumokon tá­mogatják a vietnami háború mielőbbi megszüntetésére irá­nyuló küzdelmet, és a viet­nami anyák és gyermekek megsegítését. Erdei Lászlóné végül foglalkozott a nőmozga­lom előtt átló feladatokkal. A beszámolót . követő vitá- an felszólalt Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezetője. ozott a magyar nők parlamentje Erdei Lászlóné beszámolóját mondja. ffeíefntn) WLÁ6 HtOUTÁtJAt, EGYESŰL/íttR!

Next

/
Thumbnails
Contents