Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)

1969-11-13 / 263. szám

*M9. notwwSer 1*. fff* WT MfffV.APnrie-r »fl « «fás* Vita a népművelésről CSAK A PEDAGÓGUS ? Csupán néhány negatí­vumról akarok megemlékez­ni amiket tudnak felsőbb szinten is, de mire odaér a probléma, valahogy elfakul. Szalonképesebb formába öl­töztelik a problémát és most már nem is olyan nagy baj a baj. Jelentésekben, beszá­molókban ugyanis el kell ke­rülni a bajok és problémák, hiányosságok okainak elem­zését, Ebből adódik a követ­keztetés, hogy a népművelő sokszor egyedül marad ter­veivel, problémáival. Egye­dül, mert sokszor beleütkö­zik a láthatatlan „kínai fal­ba", a „néma ellenállásba.” Vagy itt van az anyagiak kérdésé. Arányban álle a végzett munka a népművelé­si munkára fordított idő a tiszteletdíjjal? (Hozzávetőle­ges számításom szerint órán­ként 2—5 forint.) Addig a 1 edagogus a háromszorosát kér: si meg a túlórával, a he­lyettesítéssel, mert neki job ban lehet túlórázni, illetve helyettesíteni, nekünk pedig rohannunk kell a próbákra. A népművelők kellemet­lenkedő emberek, akiktől jó, ha az ember távol tartja magát. Kellemetlenkedő, mert mindig kér, könyörög, problémákat vet fel és ha látja, hogy minden erőfeszí­tése hiábavaló, magasabb hangot használ, vagy vélt igaza tudatában felsőbb szer­vekhez fordul. Ekkor aztán az illetékesek már nem jó szemmel nézik. Higgyék el, a népművelők nagy többsége nem anyagiak miatt csinálja ezt a munkát. Mindenki jó szándékkal, va­lami nagy lendülettel kezd munkához és mi lesz egy pár év múlva belőle? Egy belefáradt ember. Vajon miért váltakoznak, miért nagy a fluktuáció ebben a szakmában ? Mikor itt kezdtem a mun­kát és egyes kartársaim lát­ták a lendületet, az akarást, mosolyogtak, sőt szemembe mondták, hogy nem fogom én ilyen lelkesen csinálni egy pár év múlva, mikor megismerem az itteni prob­lémákat. Igazuk lett. Bár ezek a problémáit általáno­sok. minden faluban ugyan­ezek. Néhányat mutatóba: 1. Csak a pedagógusra le­het építeni a faluban (a tiszta udvar, rendes ház mozgalomtól kezdve, az ön­kéntes véradás szervezéséig.) 2. A pénzügyi bizottságok illetve az anyagi lehetősé­gek hiánvy. (Lehet gazdái kodul évi 6000 forintból egy 2800 lelkes faluban ?) 3. Egyéni bajok, problé­mák vagy éppen sértődött­ség. Hogyan beszéljen kul- turáról az a népművelő, aki 5 tagú családjával él és nincs egy rendes lakása? Va­jon ezek nem befolyásol­ják-e a népművelők munka­kedvét, alkotó tevékenysé­gét? Vagy itt van például a ju­talmazás kérdése. Miért csak a tantestületre korlá­tozzák a november 7-1, áp­rilis 4-í jutalmazásokat? Csak a pedagógust lehet ju­talmazni ilyen és más al­kalmakkor? Miért tisztelet- dijakat adnak a népműve löknek? Adjanak fizetést a végzett munkához és a la­kosság lélekszámához vi­szonyítva. A legeltetési bi­zottság elnökének ÖOU forint a havi tiszteletdija. Meny nyi a népművelőé? A népművelőket miért nem hívják meg a járási, magasabb szintű tanácskozó sokra? Igaz, van egy pór továbbképzési nap egy év­ben, de ezeken csak a mun­kával kapcsolatos kérdések ről beszélhetünk, a szakmát érintő problémákról nem be­szélhetünk. Vagy itt van egy másik eset. Szakmai to­vábbképzésre kellene menni 3 napra Nyíregyházára. Az ezekre a napokra eső túl­órákat elveszítjük, mindent összevéve: ini fizetünk rá az elmen és re. Nem is beszélve arról, hogy a járás sem biz­tosítja a részvételt. Beszélhetnénk még a kuí túrpolitikánk hiányosságai­ról, amelyek elsősorban a falusi népművelési munkát sújtják. Gyökeres változás kelle­ne, de ennek a változásnak hangot is kellene adni tá- gabb keretek között. Javas­lom, hogy minden népmű veléssel foglalkozó ember véleményét kérjék ki, gyűjtsék és rendszerezzék azokat az országos konfe­renciára. ' Oláh^stván néprn- ügyvl Penészlek Több mint 2 millió forint vízbírság Szabolcsban Twswrgyártás Dyirkclíekcn Bővítették a Szatniórvidé- ki Faipari Vállalat nyírbélteki «larővesszőüzemét. Ide került — csaknem teljes egészében — a tanszergyártás. Szá­mos vonalzótipust, négyfajta tolltartót, iskolai táblákat, s egyéb, fából készülő tanesz­közöket gyártanak itt a rajz­tábla kivételével. A bővítéshez — amire a csökkenő mérővesszöigény miatt volt szükség — a gé­peket egy fővárosi vállalat­tól „szerezték”, könyvjóvá­írással- Ezeket a gyorsan elké­szített épületekben helyezték el. A próbaüzemelés novem­ber elején indult. A kis nyírbélteki üzemben a bővítéssel 20 új dolgozót is foglalkoztatni tudnak, pedig a kevés mérővessző-rendelés miatt a régiok munkája is veszélybe került. Ha a rende­lésállomány ismét normális szintre kerül az üzem dolgo­zóinak létszáma elérheti a 100 főt. s------------ . ... 1 r.­Két éve stagnálás tapasz­talható a vizek szennyezett­ség! mértékében Szabolcs- Szatmár területén — állapítot­ták meg a megyei vízvédelmi bizottság szerdai ülésén. A gyorsan iparosodó megyében már ez is eredménynek te-/ kinthctő, s a további feladat, csökkenteni a vizek szennye­zettség! fokát. A bizottság ko­rábbi kezdeményezésére tett intézkedések nyomán Nyír­egyházán már több olyan üzem, intézmény van, amely nem engedi a szennyvizet a várost átszelő Ér-patakba. Sok üzem szennyezi azonban még a folyék vizét. Ez kiderül ab­ból, hogy a vizek szennyezé­séért az idén 31 vállalatot, intézményt bírságoltak meg, összesen több, mint 2 millió forintra. Ezt az összeget szennyvíztisztító berendezé­sek építésére használják fel. Foglalkozott a bizottság az elhasznált termálvizek el­helyezésének problémájával. A meleg vizű, gyógyhatású strandok száma örvendetesen emelkedik, nem megoldott azonban az elhasznált vizek elhelyezése, a legtöbb helyen a csatornákba, folyókba en­gedik. A bizottság javaslata, hogy az elhasznált meleg vi­zeket a strandok melletti mély fekvésű területeken gyűjtsék össze és az öntözést nem zavaró időszakban ve­zessék le a folyókon. A népszámlálás krónikája Néhány hét múlva. — 1970. január l. és 10. között — nép­számlálási biztosok keresik fel Magyarország valamennyi lakosát, hogy összeírják sze­mélyi- és lakásadatait. A tíz­evenként lebonyolított nép­számlálások során összegyűj­tött adatkincs nélkül ma már elképzelhetetlen az állam gazdasági, társadalmi életé­nek és a közigazgatásának irányítása, a fejlődés tudomá­nyos vizsgálata. EGY FÜST ALATT Az újkori magyar nép­számlálások sorozata 1869-ben teli it éppen száz esztendeje ke. dődött. Ezt megelőzően is voltak összeírások, de ezek céljaikban is alapvetően kü­lönböztek az újkoriaktól; nem a népesség megszámlálása ér­dekében, hanem adózási vagy katonai célra készültek Ó3 nőm is terjedtek ki minden­kire. Karoly Robert idejében pél­dául a jobbágyporták kapuja volt az adókivetés alapja. Egy jobbágyporta elvileg egy job­bágycsaládnak felelt meg. Az adókötelesek úgy bújtak ki az adózás alól, hogy az egy közös telken megtelepült csa­ládok csak egy kaput építet­tek, s az összeírás nyomán kivetett adót megosztották maguk között. Miután a ki­rályi kincstár jövedelme így megapadt, a kémények ösz- szeírására serüR sor, a hadi kiadások fedezésére az adót füstönként szedték. Az egy­főst alatt élők lettek az adó­alanyok. 1569-ben a zsellérek, a szén­égetők és a bányászok is összeírásba kerültek, hogy adót hajthassanak be rajtuk. Az adóztatás alapjául szolgá­ló összeírások elsősorban a jobbágyság vagyoni helyzetét firtatták. A XVIII. században kezdődött meg egyházkor­mányzati célokból a népesség átfogóbb vizsgálata. Az egy­ház ismerni akarta a hatal­ma, „gondozása” alatt élő népesség számát. E század utolsó évtizedeiben készült egyházi összeírások már nem csak vallási adatokat tartal­maznak, hanem a lajstromba vettek nemét, családi állapo­tát. foglalkozását is feljegyez- ték A NEMESEK IS MEGSZÁMLÁLT ATNAK^ II. József, mint felvilágo­sult uralkodó nem nélkülöz­hetett átfogó statisztikai ada­tokat. Az általa elrendelt 1784-es általános népszámlá­lás gyakorlati célja az újonc­állítás és az adókivetés jobb megszervezése volt, eredmé­nyességét tekintve rendkívüli jelentőségűvé nőtt. Eddig az összeírásig ugyanis az ország lakóinak száma nem volt is­meretes. A II. József-féle nép- számlálás azonban a neme sekre, minden rendű, rangú lakosra kiterjedt, még a fog­lalkozási megoszlást is feltár­ta. Az első Ilyen modern jel­legű népszámlálás fényénél elindulhatott az államigazga­tás fejlődése, a földrajz és történettudomány elevenebb művelése. Az összeírás gyen­gesége volt, hogy csupán a Tele vízió a Nemzetitől a Salamon-bokori gyermekeknek Rajz János színművész a Salamon-bokori gyerekek között. Hammel József felv. A hír napokkal megelőzte érkezésüket, A Salamon-bokori iskolában nagy várakozással készültek a találkozóra. A gyerekek, a szülők ég Tóth Ferencné tanítónő szeretettel és sok-sok virággal fogadták a művészküldöttséget. A Nemzeti Színház gesztu­sa lassan lezárja az ajándéko­zás sorát. Kevés már azoknak a kis iskoláknak a száma a megyében, ahová még nem jutott tv-készülék e nemes szándékú mozgalom jóvoltá­ból. De van ebben valami jelképes gondolati összefüg­gés: éppen a nemzet első, ve­zető színházának gárdája, nemzeti kultúránk terjesztői adják á kis szabolcsi tanya iskolájának azt az ajándékot. amelynek segítségével igé­nyesebbé, sokoldalúbbá vál­hat az oktatás. Ahol négy al­só tagozatos osztály összevont tanítása folyik, ott bizony szükség van erre a segítség­re. — Éppen az volt a célunk, ha adunk, olyan iskola kapja, amelyiknek valóban nagy szüksége van rá, — mondja Dóba Ferenc, a színház párt­titkára és hozzáfűzi: — Rajz Jánossal beszélget­tünk erről, ő fogalmazta meg így, s ezzel valamennyien egyetértettünk. Különben, ki adjon ilyen ajándékot, ha elsősorban nem mi? Dániel Vali színművésznő meséli a részleteket: — Amikor felvetődött, hogy mi is vásároljunk tv-készüle­kel, a színházban mindenki azonnal elfogadta a gondola­tot. Nem keltett agitálni, sem pénzt gyűjteni. Elhelyeztünk egy urnát, felírtuk rá: Tele­víziót az iskolának —, s ebbe helyezte el ki-ki a maga mód­ja szerint, amennyit az ak­cióra szánt. Egy fizetésnél ősz- szejött a nagyképernyős ké­szülék ára. Hozták volna már előbb, de közbejött a színház művészei­nek jugoszláviai vendégjáté­ka. Azután azt is el kellett dönteni, kik kapják az érté­kes ajándékot? Egy nyíregy­házi színházi est emléke dön­tötte el végül; legyen szabol­csi az az iskola. S, jött a le­vél a nyíregyházi színház igazgatójához: jelöljék ki, hogy melyik? Amikor megérkezett a gép­kocsi a Salamon-bokorba, Rajz János Kossuth-díjas színművész és Kadelka Lász­ló, a Nemzeti Színház KISZ- titkára ragaszkodtak hozzá, hogy ők cipeljék be a súlyos készüléket, ök is készültek erre a találkozásra, s az első pillanat örömét emlékül akar­ták vinni. A kölcsönös üdvözlések utáni megilletődött feszültsé­get Rajz János oldotta fel. kossuth-díjas színművészünk civilben is meghódít minden­kit. Azzal a belső melegség­gel, áradó emberszeretettel fordult az őt körülvevő gye­rekek, felnőttek felé. amely- lyel az annyi elesett, elnyo­mott kisembert alakította emlékezetes szerepeiben. Be­ült a padba a gyerekek közé és az iskolai közös televízió­zás örömeiről beszélt nekik. — Ha rám hallgattok, úav nézitek a tévé műsorát, hogy először jöjjön a tudomány és csak azután a szórakozás. — intette kedvesen a ráíigyelő gyerekeket. Mire megkezdődött a gye­rekek rögtönzött kis műsorit. Rajz János és Dániel Vali ölé­ben már egy-egy apróság ült, s szoros gyerekkopzorű fogta közre Dóba Ferencet és Kadelka Lászlót Is. Ver­sek, dalok csendültek. —■ örülök, hogy eljöhettem —- foglalja szavakba érzéseit Rajz János. — Nagyon ara­nyosak ezek a gyerekek, eső­sorban ezért. De harminc után viszontláthattam ezt a várost, ahol hat éven át anv. nyiszor játszottam szép szín. házuk elődjében. Őszinte érdeklődéssel hall­gattak a válaszokat a tanyai emberek életéről, az itt mű­ködő szakszövetkezet eredmé­nyes gazdálkodásáról, az is­kolai munkáról, a felső tago­zatos gyerekek kollégiumi el­látásáról. Ez a nyíregyházi 7-es számú általános iskola tagiskolája, itt már csak az alsósok tanulnak. Négy tanyá­ból járnak ide a gyerekek. Ügy fogadták a Nemzeti Színház képviselőit Salamon- bokorban. ahogy mifelénk a kedves vendégeket szokás. Kádár Edit férfinépesség adatait kérdezte részletesen, a nőkét nem. A nemesség jogai csorbítását látta az összeírásban és nem különben abban, hogy kato­nai közegeket keltett fogad­nia otthonában. így II. József halála után, az 1790-es or­szággyűlés által megszavazott népszámlálásra nem is került sor. 18()2-ben ismét felmerült a népszámlálás szükségessége magyar ezredek állításához, de ezt már csak azzal hagyta jóvá 'az országgyűlés, hogy a nemesekre ne terjedjen ki. A II. József-féle és az 1869- es első hivatalos népszámlálás közötti időben az egész lakos­ságra kiterjedő összeírást nem végeztek. EGYENJOGÚSÁG AZ ÖSSZEÍRÁSNÁL I Az első hivatalos összeírást 1869-ben osztrák mintára szervezték, Iajstromosan vé­gezték az adatfelvételt; folya­matosan írták fel az adatszol­gáltatók nevét, nemét, szüle­tési évét, vallását, családi ál­lapotát, keresetét, foglalkozá­si viszonyát, szülőhelyét. de például a nemzetiségi hova­tartozás kimaradt az össze írásból. Miután ezeket az adatokat decentralizáltan ösz- szesítették és a feldolgozás is meglehetősen kezdetleges volt — nem adott teljesen tiszta képet a népességet érintő minden lényeges kérdésről. Az 1900-as népszámlálás az első, amelynél létrejött a két nem összeírási egyenjogúsága Ezen túl nem külön férfi és női számlálólapon, hanem csupán egy külön kérdés ke rétében tudakolták az össze­írtak nemét. Az 1910-es összeírás össze­függött a helységnevek tör vényi szabályozásával. Ko­rábban ugyanis 826 olyan helynév volt az országban, amelyet több község is viseli az is gyakori volt, hogy más néven ismerték hivatalosan a helységet, mint ahogy a k“'7- ség lakói nevezték. Ez a bi­zonytalanság nem kevés za­vart okozott a közigazgatás ban. Az eddig lezajlott tíz nép- számlálás közül az 1920-asra az iskolai végzettség körülte kintőbb adatfelvétele jellem ző; a szakképzettséget is be­hatóbban tudakolták. 1930- ban az önálló iparosokra és kereskedőkre vonatkozóan történt külön adatgyűjtés. Az t941-es népszámlálásnak a származási és vallási ada­tók korábbinál is tüzetesebb firtatása volt a sajátossága. A kérdőlapra be kellett vezetni, hogy az illető az 1939. IV te. értelmében' zsidónak tekint­hető-e, s hány nagyszülője volt az? NÉPSZÁMLÁLÁS A TERVEZÉSHEZ A következő népszámlálás­nak a kialakult gyakorlatnak megfelelően 1950 december 31-én kellett volna lezajlania- (A nemzetközi ajánlások is a 0-val végződő évek végén rendezett népszámlálásokat kérik, de ez a helyi adottsá­gok miatt olykor egy-egy évet eltolódik). Az első népgazda­sági terv az összeírás előbb­re hozását tette kívánatossá. A húsz évvel ezelőtti népszám­lálás a háborúval kapcsolatos népességmozgást és a földre­form nyomán bekövetkezett változásokat vette alaposab­ban szemügyre. Az 1960-as népszámlálás bővítette a fog­lalkozási kérdések körét es első ízben dolgozta fel a csa­lád és háztartási statisztikát. Az 1960-as népszámlálás újí­tásai közé tartozott a lakos­ság 1 százalékára vonatkozó úgynevezett reprezentatív fel mérés, továbbá az, hogy a feldolgozást gépekkel bonyo­lították te. Mit hoz az 1970 cs nép­számlálás? Ezt valamennyien érdekltxieseel várhatjuk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents