Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)
1969-11-13 / 263. szám
*. «t<fa! KELET-MAOYARORSZÄG 1989. november ti. Húszéves a MÉK A termékértékesítési szerződések rendszere A Szövetkezetek Szabolcs- Szatmár megyei Értékesítő Központja az ötvenes évek elején az állami gazdaságoktól, földművesszövetkezetektől és kisebb mennyiségekben termelőszövetkezetektől vásárolta fel a zöldség-, gyümölcsféléket és a burgonyái A MÉK a két évtizedes fennállása alatt mindig szerződéses úton végezte a felvásárlást. A szerződéskötéssel államunk egyformán segítette és segíti továbbra is a termelőket és fogyasztókat. Kölcsönös érdek ez, a termelők áruja biztos piacot kap, a fogyasztók pedig idejében megfelelő mennyiségű áruhoz jutnak. Az ötvenes években a szerződést területre kötötték és annak minden termését átvették. Az utóbbi években, ahogy biztonságosabbá vált a termelés, a MÉK mennyiségre köt szerződést. Például, ha egy termelőszövetkezet 100 vagon burgonyára köt szerződést, a MÉK-et nem érdekli, hogy nyolcvan vagy százhúsz holdon termeli meg a szövetkezet ezt a mennyiséget. Termelőszövetkezetek és a felvásárlás A későbbiek folyamán az állami gazdaságok értékesítését a MÉK-től, illetve az akkori elődtől, a MEZÖKER- től átvette az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Irodája. A termelőszövetkezetek fejlődésével egyidejűleg csökkent az egyéni termelőktől és növekedett a termelőszövetkezetektől történő felvásárlás. Az első években, 1950—55 között mintegy 5000 vagon zöldségfélét, 12—13 ezer vagon burgonyát, 2—3000 vagon gyümölcsöt vásárolt fel évenként a MEZÖKER. 1969-ben 1400 vagon zöldségre, 4000 vagon burgonyára, 12—13 ezer vagon gyümölcsre kötött szerződést a MÉK, a gyümölcs döntő többsége téli alma, aminek nagyobb részét a termelőszövetkezetek szállítják. A számok azt mutatják, hogy zöldségből és burgonyából nagy a csökkenés. Ezekből a cikkféleségekből más megyék is önellátók lettek, másrészt a burgonyaterület a korábbi 96 ezer holdról 55—60 ezer holdra csökkent. Bizonyos mértékben a csökkenéshez hozzájárul a többcsatornás értékesítési rendszer is. A gyümölcs- féléknél a kezdeti évek felvásárlásának 5—6-szorosát teljesíti most a MÉK. Ez elsősorban a termelőszövetkezetek nagyarányú gyümölcstelepítésének, illetve azok termőre fordulásának tudható be. Ezzel a felvásárlási meny- nyiséggel a többcsatornás rendszerben is messze a legmagasabb volumennel dolgozik a MÉK. Közvetlen kapcsolat a termelőkkel Az új gazdasági rendszer bevezetésével, mivel a termelők megválaszthatják partnereiket, a MÉK közvetlen kapcsolatot létesített a termelő- szövetkezetekkel, több községben az egyéni termelőkkel és a földművesszövetkezetek bevonása nélkül vásárolja fel az árut. Természetesen a földművesszövetkezetek továbbra is partnereik maradtak a MÉK-nek, mivel az fmsz-ek által az egyéni termelőktől felvásárolt cikkekre a MÉK értékesítési szerződési köt és a felvásárolt mennyiség értékesítéséről gondoskodik. A MÉK zöldség-gyümölcsfélék, burgonya és újabban a vegyes cikkekre (bab, mák, tojás, baromfi, szalma, stb.) termékértékesítési szerződést köt termelőszö vetkezetekkel, földművesszövetkezetekkel és egyéni termelőkkel. Az önálló exportcsomagolást és szállítást végző tsz-eknél és fmsz-eknél, mint bizományos működik közre és az árrés egy bizonyos összegéért segíti és irányítja az exportszállításokat. Egyéb áruféleségeket a termelőhelyen vesz át, mennyiségileg és minőségileg. Egyes cikkek szedésének, szállításának, illetve átadásának meggyorsítása érdekében originál állapotban is átvesz a MÉK téli almát és burgonyát is, amit a megyében lévő exporttelepén dolgoztat fel, saját kockázatára szállít el exportra, vagy belföldre. Az exportszállításokat a HUNGAROFRUCT-on keresztül bonyolítja. Burgonyából és téli almából nagyobb mennyiséget, míg vegyes cikkekből kisebb meny- nyiségű tárolást végez megyén belüli és budapesti lakossági ellátásra. A MÉK az utóbbi években, mint említettük áruértékesítési szerződéseket köt, de számos olyan szaksegítséget is ad, ami a termelési szerződések idejéből maradt fenn, vagy újabb, termelést segítő munkára ad megbízatásokat. Ilyen például a Szabolcs- Szatmár megyében termelt téli almafajták talaj- és tápigényére, beleértve a vízigényt is, az optimális öntözés és szedés idejét, a legeredményesebbnek mutatkozó termelési eljárások kidolgozására, a Gyümölcs-zöldségfejlesztési, Raktározási Irodával egyetértésben a MÉK 1968—70 évekre vonatkozóan 750 ezer forintos kutatási megbízást adott a Nyírségi Mezőgazda- sági Kutató Intézetnek. Az elért eredményeket széles körben ismertetik a termelőkkel. Bemutató telep 1970-ben A bogyós gyümölcsök, elsősorban a szamóca és a málna telepítésének elősegítése érdekében a MÉK már 1970- ben bemutató telepet létesít, ahol fajta és telepítési eljárásokkal ismerteti meg a termelőket. A jó termőképességű csonthéjas gyümölcsök elterjedése céljából a Zöldség- gyümölcskertészeti Egyesülésen keresztül a Kertészeti Kutató Intézettel nagy mennyiségű meggy és cseresznyeoltványokra kötött szerződést, amit 1970 őszén már a termelőszövetkezetek rendelkezésére bocsátanak. A meggyfajták közül kiemelkedő a meteor, az érdi bő termő, az M—112, az M—145 fajta, amelyek öntermékenyülők és rendszeresen évenként nagy hozamot biztosítanak. 1968-ban a MÉK a megyei növényvédő állomással egyetértésben öt helyen létesített a megyében előrejelző állomást. Ezek az állomások a MÉK saját kezelésében vannak. Az állomások jelzéseiből a növényvédő állomás készít prognózist és azt ismerteti a termelőkkel. A primőr zöldségtermelés fejlesztésének érdekében a MÉK a termelőszövetkezeteket anyagilag is segítette. Több termelőszövetkezet részére mintegy 1 100 000 forint értékben vásárolt a primőr zöldségtermelést elősegítő tárgyakat, mint például gép, melegágyi felszerelés, öntöző- berendezések, fóliaalagutak. Ilyen anyagi támogatásban részesült termelőszövetkezetek: a vencsellői Szabadság, a tisza- dobi Táncsics, a tiszanagyfa- lui Uj Élet, a nyíregyházi Ságvári és Dózsa Termelő- szövetkezetek. A fólia alatti termelés növelése érdekében a termelő gazdaságok szakembereit minden évben tapasztalatcserére viszi el a MÉK Bács és Csongrád megyébe, ahol ezek a kultúrált jobban el vannak terjedve. Az áruburgonya-termelés segítésére a MÉK szerződést kötött a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézettel, ahonnan neves kutatók járnak ki a burgonyát termelő tsz-ekbe, hogy szaktanácsaikkal segítsék a termelést. .Ezentúl évente, mintegy 3—400 vagon szokvány minőségű vetőburgonya kiadásával is segíti a MÉK a termelőszövetkezeteket A piae megváltozott szerepe A MÉK felvásárló kereskedelem forgalmi részesedése a megváltozott körülmények ellenére is a korábbi szinten alakul és az eddig elért pozíciókat lényegében megtartották. A piac szerepének jövőbeni biztosítása, sőt növelése érdekében számolva a többcsatornás értékesítési rendszer, azon felül pedig egyes szektorok versenyképességének további erősödésével, az eddiginél hatékonyabb üzletpolitika folytatására; ezzel összhangban álló reális célkitűzéseket tartalmazó előirányzatok kialakítására törekedtek. Termékértékesítési szerződéseiket mielőtt azzal a termelőszövetkezeteket felkeresnék, minden esetben a tsz-szövetségek- kel és több, nagyobb meny- nyiségű árut szállító termelő- szövetkezet vezetőivel megtárgyalják. Az így elfogadott irányelveket öntik szerződéstervezetbe és azt veszik tárgyalási alapnak, amikor egy- egy termelőszövetkezetet felkeresnek szerződéskötésre. Elkészültek az 1970 évi termékértékesítési szerződések feltételei. Minden áruféleségekre vonatkozó szerződés tartalmazza, hogy a partnerek a lekötött mennyiséget 10 százalékkal túlléphetik, illetve 10 százalékkal kevesebbet szállíthatnak minden kötbér nélkül. Valamennyi cikknél a leszerződött árut a termelőhelyen veszik át, mennyiségileg és minőségileg is. Ha az árut a termelőszövetkezet szállítja el, fuvarköltséget fizet a MÉK. Ugyancsak térítést kapnak a termelők a vagonba rakodásáért is. A téli alma exportszerződése A téli alma exportra való értékesítését négyféleképpen bonyolítja le a MÉK, e négy feltétel között válogathatnak a termelőszövetkezetek: ]_, Amennyiben a termelő- szövetkezet a téli almáját az előírásoknak megfelelően exportra feldolgozza (becsomagolja), vagonba rakja, úgy kilogrammonNAGY A FORGALOM ezekben a napokban a MÉK mátészalkai új feldolgozó telepén. Naponta több vagon alma érkezik a telepre, melyet válogatás és csomagolás után exportra szállítanak. ként 15 fillérrel alacsonyabb áron, mint amennyit a HUNGAROFRUCT fizet a termelőszövetkezetnek, a MÉK ezt is bonyolítja. Kilogrammonkénti 15 fillér ellenében a MÉK vállalja, hogy minden 100 mázsa exportalmához 200 darab szedőgöngyöleget biztosít. Ezt a MÉK terhére kiszállítja a termelőszövetkezeteknek. Ezen túl a 15 fillér kilogrammonkénti jutalék ellenében segítséget nyújt a MÉK az export- göngyölegigény felmérésében, a vasúti szállítóeszközök biztosításában, a diszponálásban, segíti az önálló feldolgozást szaktanácsadással és a termelőszövetkezet érdekében közreműködik a HUNGAROFRUCT részére történő áru átadásánál. Az áru ellenértékét 10 napos átutalási rendszerben fizeti ki a termelőszövetkezetnek. A téli alma exportárából 20 fillér árrést kér a MÉK, ha az elszállítandó áru minden 100 mázsájához 300 darab szedőgöngyöleget biztosít. Az egyéb feltételek megegyeznek az L pontban leírtakkal. 3 a Amennyiben a termelő- szövetkezet az exportra szerződött almájához 100 mázsánként 400 darab szedőgöngyöleget Igényel, úgy a MÉK kilogrammonként 25 fillér árrést számol fel. Az egyéb feltételek megegyeznek az L pontban leírtakkal. Ha a MÉK szedőgöngyöleget nem biztosít, illetve a szedőgöngyöleget a termelőszövetkezet maga szerzi be, vagy saját göngyölege van, az export téli álmáját önállóan, az előírásoknak megfelelően feldolgozza és vagonba rakja, úgy a MÉK kilogrammonként a bonyolításért 5 fillért számol fel. Az egyéb feltételek megegyeznek az 1. pontban leírtakkal. A MÉK mind a négy esetben vállalja a belföldi és feldolgozatlan, úgynevezett originál minőségű téli alma saját számlájára való egyidejű átvételét is. A téli alma belföldi értékesítése A belföldi és az önállóan fel nem dolgozott exportra szállítandó téli almát a tsz- ek az alábbi pontok szerint adhatják át; | m Amennyiben a termelő- szövetkezet az export és belföldi minőségű téli almáját az előírásoknak megfelelően válogatja^ és azt a MÉK-nek átadja, úgy a MÉK minden mázsa alma elszállításához saját számlára négy darab szedőgöngyöleget biztosít. Ez esetben a MÉK az érvényes, Illetve a területileg kialakított felvásárlási árat fizeti az átvett almáért. 2 s Amennyiben a termelőszövetkezet a belföldi minőségű téli almáját az előírásoknak megfelelően előkészíti, a MÉK diszpozíciója szerint vagonba ralija, azt a fogadó részére elszállítja, úgy a MÉK kilogrammonként 25 fillért tart vissza az eladási árból. A 25 fillér ellenében vállalja a MÉK a szükséges szedőgöngyöleg legyártását, minden leszerződött és elszállításra kerülő téli almához mázsánként 4 darab szedőgöngyöleg biztosítását saját számlára. Ez esetben a téli alma szállítási költsége és egyéb felmerült költségek a tsz-t terhelik. A MÉK a kilogrammonkénti 25 fillérért diszpozícióban közreműködik a szállítóeszköz biztosításánál és segítséget nyújt az áru átadásához. 3 • Hu a termelőszövetkezet a belföldi minőségű téli almáját a MÉK diszpozíciójára önállóan szállítja el, a szükséges belföldi göngyöleget saját készletéből biztosítja, illetve a a göngyöleg költségeit magára vállalja, úgy a MÉK ezt az árut kilogrammonként 5 fillérért bonyolítja, Az 5 fillér ellenében a MÉK vállalja a diszpozíció leadását a vasúti és közúti szállítás biztosításában való közreműködést és a szállításhoz való szak- tanácsadást. Amennyiben a belföldi minőségű és export originál téli almáját saját belföldi göngyölegében adja át a tsz, belföldi göngyöleget a MÉK-től nem igényel, és téli almáját nem önállóan akarja a MÉK diszpozíciójára bonyolítani, úgy ez esetben a MÉK a megyében kialakított szerződéses felvásárlási ártól kilogrammonként 10 fillérrel többet fizet az export originál és belföldi minőségű almáért. A fenti négy pont alapján végzett áruszállítások után az ellenértéket ugyancsak 10 napos átutalási rendszerben fizeti ki a MÉK. A téli almán túl a többi gyümölcsféleségek szállítását Ls bonyolítja a MÉK, bizományi jutalék ellenében. A burgonya értékesítése A burgonya átvételénél a MEK a szerződésben meghatározott, illetve az Árhivatal által kialakított szerződéses árat fizeti. A tsz a burgonyát a MÉK diszpozíciója alapján önállóan is szállíthatja. E» esetben az eladási árból az L és II. fajtacsoportnál 10 fülért, a III—IV. fajtacsoportnál 8 fillért tart vissza bonyolítási költség címén a MÉK. A zöldségfélék szerződése A MÉK 1970-ben is fenntartja és biztosítja a termelőszövetkezetek részére aa ingyen vetőmagvakat. A korai karfiol, korai karalábé, korai kelkáposzta, zeller, paradicsom, zöldpaprika, uborka, korai és nyári fejes káposzta vetőmagvait az áru átadása után a termelőszövetkezet részére megtéríti a MÉK. A szerződéses átvételi árakat az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének utasítása alapján alakítja ki, illetve, ha hatósági előírás az átvételi árat rögzített, vagy védőárban nem határozta meg, úgy a MÉK szerződése ezekre a cikkekre meghatározott „vé- dő”-árat alakít ki. Például uborkánál 100—500 forintig, zöldpaprika 100, petrezselyem 210, paradicsom 100, fokhagyma 1400 forint mázsánként. A téli almához hasonló feltételek alapján a termelőszövetkezetek a zöldségfélékből is végezhetnek önálló bonyolítást. Kedvező feltételeket biztosít a MÉK azoknak a termelőknek, akik babra, mákra, tojásra, baromfira és egyéb vegyes cikkekre szerződést kötnek. A földművesszövetkezetekkel kötendő szerződések hasonlóak a termelőszövetkezetek szerződési feltételeihez. A néhány szerződési tervezettből kiragadott szemelvények is mutatják, hogy a MÉK 1970-ben még rugalmasabban, nagyobb körültekintéssel, az újabban felmerült igényekhez alkalmazkodva fogja bonyolítani az árufelvásárlást. A termelők a fentiekből megállapíthatják, hogy a sajátos helyzetüknek megfelelően válogathatnak egy. egy cikk esetében is többféle •zarzádósá luwóii.
