Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)

1969-11-11 / 261. szám

rtW. november 11. KELET-MAGYARORSZAO I. otda! Olvasó népért és a könyvtárak nyitva tartása „Vagyok olyan mester, mint teu Felhívás jubileumi vetélkedőre Jóindulatúan, kicsit fanyar humorral könyvtáros baráta­im figyelmeztettek: ha nem akarom, hogy sokan szidja­nak, ne feszegessük azt a bi­zonyos vasárnapi nyitva tar­tást. A vasárnapi pthenés a könyvtárost is éppúgy megil­leti, mint más dolgozót. Kü­lönben nincs is igény rá. Ez nem kenyér vagy tejbolt, aho­vá szűnne pon is elugrik az ember. Aki kölcsönözni vagy böngészni akar az olvasóte­remben, az ta'ál rá módot hét­köznap is. Nincsenek meg a személyi és más — anyagiak­kal is járó — feltételei. In­kább divatos ezt manapság feszegetni, minisem égető szükség lenne ' rá. Hisz nem ezen múlik ..Az olvasó népért” mozgalom sikere... Ilyen érvekkel védték állás­pontjukat a könyvtári veze­tők, akikkel különböző al­kalmakkor szót váltottunk. Kiváló és hivatásukat szenve­délyesen művelő, új iránt fo­gékony könyvtárosok közül is többen a fejüket ingatták és legjobb esetben is töprengés­sel válaszoltak. „Nem, talán még korai, örülünk, hogy be tudtuk vezetni a szombati kölcsönzést...” Vállalva a „szidást” — még­is vitázni szükséges a meg­fontolásra intő nézetekkel. Azért kell ezt tenni, mert ha eldőlt volna a könyvtárak va­sárnapi nyitva tartásának sor­sa — máris késő lenne. Nem­csak arról van szó, hogy me­gyénkben is több mint 4 ezer ipari munkás dolgozik rövidített munkahéttel és 5 éven belül 15 ezer szabolcsi dolgozó veheti igénybe a hét utolsó két napját pihenésre, szórakozásra, művelődésre. Ez önmagában egy pozitív adat, s nemcsak a könyvtárakra vár a feladat, hogy gondos­kodjanak a szabad idő hasz­nos eltöltéséről. Nemcsak, de nagy részben — igen. Az olvasás éppen sajátossá­gai, hagyományai és más nép­művelési eszközökkel, formák­kal szembeni előnyei követ­keztében az önművelésben, szórakozásban nagyobb szere­pet érdemel, mint némelyek gondolják és részesítik. Hisz a lakosság nagy többsége, több mint kétharmada alig, vagy egyáltalán nem olvas. Közis­mert, hogy „Az olvasó népért” mozgalom széles körű munkát kíván — az iskolai irodalom- tanítástól a felnőtt olvasóvá nevelésig szinte kimeríthetet­len a skála. Nem várjuk, hogy minőségi előrelépés következik, ha a nagyobb községek, városok könyvtárai bevezetik az ün­nepnapokon és vasárnapokon a kölcsönzést, nyitva tartják a hírlap- és folyóirat olvasóter­meket. Egyedül ettől nem hagyjuk magunk mögött a főbb gondokat, de szívós és árnyalt munkával igen meg- növekedhetnek az olvasó- fogadás lehetőségei. Nem áll az a megállapítás, hogy nincs igény, nem jelezték az olva­sók, hogy szükség lenne a nyitva tartásra. Nem is, mert akik el tudnak jönni a hét valamelyik napján, azok rend­szerint elintézik a kölcsönzést, vagy idejük egy részét az ol­vasóteremben töltik. De szá­zak és ezrek nem tudnak el­jutni hétköznap. még szom­baton sem, amikor azt hin­nénk, hogy a többség ráér. De a ház körüli munka, a sokféle más elfoglaltság nem teszi lehetővé, hogy az este 6-ig, 7-ig nyitva lévő könyvtárak meglátogatása beférjen a programba. A vasárnap az, amikor a legtöbben mennének el egy-egy könyvért, vagy ül­nének be a presszó helyett az olvasóba. Ekkor tetőzik a sza­bad idő. Jámbor óha.i lenne azt vár­ni. hogy amint sokan meg­tudják a könyvtárak ajtónyi­tását, nyomban roham indul a könyvekért. Nem, önmagában a nyitott ajtó nem ösztönöz a látogatásra, ahhoz még sok mér bevált és még kevésbé alkalmazott program, az érdeklődés felkeltése kell. De csukott' ajtókkal nem lehet vendéget fogadni. Nem lehel külön „áldásnak” feltűntetni, hogy szombaton lehet könyv­tárba menni. Alaposan meg­késnénk az igények kielégíté­sével, ha ünnepelnénk a szom­bati nyitva tartás bevezetését, amikor már meg kellett' volna oldani a vasárnapit is. Persze, könnyebb felvázol­ni a követelményeket, nehe zebb megoldani a pénzügyi, szervezési és szubjektív prob­lémákat, amelyek vele járnak. Mégis időszerű megvizsgálni, hogyan lehetne belátható időn belül megoldani a megyei könyvtár, a járási és a na­gyobb községek könyvtárai­nak vasárnapi nyitva tartását. Hangsúlyozzuk, nem azért, mert egy kalap alá vesszük a könyvtárakat a szolgáltató- iparral. Még csak nem is, azért, mert a presszók, mozik, múzeumok, kiállítási termek, stb. mind nyitva vannak a legjobban ráérő napon. Nem azért, hogy teljes legyen a „sor” — hanem egyszerűen, mert csukott könyvtárakkal nem lehet olvasókat nevelni, új híveket toborozni az iroda­lomnak. Szolratlan kívánság? Meg­lehet. Különösen a nehéz szabolcsi könyvtárviszonyok mellett? Igen. De még akkor sem térhetünk ki sokáig előle, mert ezt a „divatot” napja­ink megnövekedett művelődé­si, szórakozási igényei írják elő. Követelőén! Páll Géza Hazánk felszabadulásának jubileumi évfordulója tiszte­letére négy szerv — a megyei tanács, a KISZ megyei bizott­sága, az SZMT és a KISZÖV megyei elnöksége — pályáza­tot hirdet a szakmunkások kö­rében „Vagyok olyan mester, mint te” címmel, mesterjteme- kek készítésére. A pályázat célja, hogy gya­korlati munkadarabokon — dísz- és használati tárgyakon, gépmodelleken, üzemmaket­teken és másokon — keresztül fejezze ki a szakmák sajátos­ságait, mutassa be ezek szép­ségét és a pályázó felkészült­ségét. A pályamunkákon ke­resztül a pályázó — mivel kö­töttség szinte nincsen — lehe­tőséget kap tehe'sége és al­kotó képessége kibontakozta­tására. fis mivel a pályázatot [elszabadulásunk évfordulójá­nak tiszteletére írták ki, fon­tos kívánalom, hogy a pálya­munka tükrözze Szabolcs­A gyalogos egy álló teher­gépkocsi mögött lépett le a járdáról, sietett. Átlósan akart átmenni az úttesten. A hir­telen kilépő nőt a Bethlen Gábor utcán érkező motoros elütötte. A gyalogos a kór­házban meghalt. A kerékpáros Kemecsén a sportpálya felől érkezett. Fi­gyelmen kívül hagyta az ..El­sőbbségadás kötelező!” jelző­táblát. Felhajtott az elsőbb­séggel rendelkező útra, ahol éppen akkor haladt él ott egy motoros. Elütötte. A kerékpá­ros két nap múlva halt meg a kórházban. Tipikus esetek Szinte tipikusak ezek a balesetek. Gyalogos, kerékpá­ros figyelmetlensége a súlyos balesetek okozója. A legtöbb közlekedési bal­esetet mégis a motorosok okozzák: az összes balesetek egyharmadát. Ittas vezetés, gyorshajtás, szabálytalan elő­zés, szabálytalan kanyarodás a fő ok. Különösen sok a bal­eset a hétvégeken. A munká­ba eljáró fiatalemberek itt­hon sorra látogatják ismerő­seiket, ahol beszélgetés köz­ben az ital is előkerül. Aztán ittasan bukósisak nélkül mo­toroznak, átengedik a veze­tést jogosítvánnyal nem ren­delkező barátoknak. Ezek a motorozások gyakran baleset­tel végződnek. Ahogy szaporodnak a nagy teljesítményű motorkerékpá­rok, úgy szaporodnak a vir­tuskodásból bekövetkező bal­Szatmár megye 25 éves fejlő­dését. Pályázni nem csak egyé­neknek, hanem kollektívák­nak is lehet, s minden szak­munkásnak, korhatár nélkül. A pályamunkák megterve­zésében — a pályázati kiírás szerint — egyik legfontosabb követelmény, hogy egyszerű és közérthető formában ■ fe­jezze ki a készítők szakmáját, ugyanakkor tanúsítsa, milyen jó felkészültségű a pályázó. A pályázatra november vé­géig lehet jelentkezni az üze­mi KISZ-alapszervezeteknél és a városi, járási KISZ-bi- zptlságokon. Nevezési lapokat ugyanitt kérhet a pályázni kí­vánó. A mesterremekeket május 31-ig kell eljuttatni a KISZ megyei bizottságára (Nyíregy­háza, Benczúr tér 21). Ezután a beküldött pályamunkákat szakmai zsűri értékeli, s a megállapított sorrendiség alapján történik a díjazás. esetek. Sokan néni tűrik, hogy megelőzzék őket, felveszik a versenyt a gyors személyko­csikkal, versenyeznek. Az ilyen virtuskodás — különö­sen ittas állapotban — sok halálos baleset okozója. A motorosok „vezetnek“ A rendőrség állandó ellen­őrzéseket végez. Az ittas vezetésben ugyancsak a mo­torosok vezetnek. Az italozás miatt felelősségre vontak kö­zül 50—80 százalék a moto­ros. Ez nem csak százaléko­san, hanem az esetek számá­ban is nagyon magas: az or­szágos statisztikákban is az elsők között szerepel me­gyénk. Az ittasságot a har­madik negyedév halálos bal­eseteinek statisztikája szem­lélteti: júliustól szeptemberig 14 súlyos baleset következett be ittasság miatt, s további í>l-ben szerepel mellékokként az alkohol fogyasztása, tehát hatvanöt balesetnél játszott szerepet az ital.1 Alig maradnak el a balese­tek okozásában a kerékpáro­sok. Az összes balesetek húsz százalékát ők okozzák. A nagymértékben megnöveke­dett forgalomban ugyanis már nem elég csak kerékpá­rozni. A közúti forgalomban részt vevő kerékpárosoknak elengedhetetlen a fontos jelző­táblák, szabályok ismerete. A hiányos ismeretek miatt — a kötelező elsőbbségadás fi­gyelmen kívül hagyása, a jel­zés nélküli kanyarodás, kivi- lágitatlan kerékpárok, továb­bá a szabálytalan kanyarodás miatt történik a legtöbb és súlyos baleset. A kerékpáro­sok italfogyasztása túltesz a motorosokén is. Pedig a köz­úti forgalomban való ittas közlekedésük legalább olyan veszélyes, mint a gépjármű- vezetők alkoholfogyasztása. Lámpa nélkül Van egy tipikus kerékpá­ros baleset, amely szinte he­tenként visszatér. A kerékpá­ros kivilágításon járművel megy az út szélén. Mögötte, és vele szemben is autók ha­ladnak. Ezek természetesen tompítják a fényszóró világi tását. Ez viszont azzal jár. hogy armkor egymás mellei' elhalad:--!: és újra h^'-mcsol- iák a ref1 s' “őrt. már olyan köz'-t -árnak az f'W"- hala dó lé .ipa nélküli ke "“áros­hoz, hogy alig kerülhető el a súlyos baleset, amely nem ritkán emberáldozatot is kö­vetel. A pályázat első helyezettje — a KISZ megyei bizottságá­nak nagydíjasa — 5000 forint pénzjutalomban részesül, a második a megyei tanács kü- löndíját — 3 ezer forint —, a harmadik és a negyedik az SZMT és a KISZÖV különdí- iát — 2 ezer, illetve 1500 fo­rint — kapja. A további he­lyezettek között 16 vásárlási utalványt osztanak ki, egyen­ként 100—800 forint közötti értékben. Ezenkívül vala­mennyi résztvevő megkapja a rendező szerv oklevelét és emléklapját. A beküldött pályamunkák­ból — a zsűri véleményének alapján — megyei kiállítást rendeznek, s a legjobb mun­kákat kiállítják az ipari ter­mékbemutatón is. Az elké­szített pályamunkákra azon­ban a rendező szervek to­vábbra is igényt tartanak, mert. pályaválasztási kiállítá­sok rendezésére szeretnék felhasználni. Sokan csodálkoznak azon, hogy gyalogos is okozhat bal­esetet. Pedig gyakori: az ösz- szes balesetek mintegy 10—-12 százalékát a gyalogosok okoz­zák. Tipikus eset: féktávolsá­gon belül lépnek le a járdá­ról. Mások nem a kijelölt gya­logátkelőhelyeken mennek át, az álló járművek mögül lép­nek az úttestre és nem ve­szi k figyelembe a jobbról ér­kező járműveket. Ilyen fi­gyelmetlenségek miatt hat gyalogos halt meg ez év há­romnegyedében. Megszapo­rodott a gyermekbalesetek száma is. Figyelmetlenül sza­ladnak ki a nagy forgalmú utakra is, gyakran az arra haladó járműveknek, vagy azpk kerekei alá. Hiányos ellenőrzés Vannak ezek mellett közve­tett okok is. Szabályok írjál elő: ittas gépjárművezetőt nem engedhetnek munka adóik a forgalomba. Meg kell győződni arról is, üzemképe­sek-e, biztonságosak-e a gép­járművek indulás előtt. Mégis a legritkább az ilyen vizsgá­lat, sőt gyakran előfordul, hogy egyes gépkocsivezetők közvetlen felettesei együtt italoznak a traktor-, vontató-, vagy gépkocsivezetőkkel. Az ellenőrzésre vonatkozó rende­letet így megtartani szinte le­hetetlen. t A rendőrség sok megelőző intézkedést végez. Rendszere­sen ellenőrzik az utakat, ta­nácsokat adnak a forgalom­szervezéshez, KRESZ-vetélke- dőket. autós versenyeket ren­deznek, előadásokat tartanak. Mindezek ellenére mégis sok a baleset, sok a szabálysértés. Megdöbbentő statisztika Pedig a háromneg.vedév bal­eseti statisztikája megdöbben­tő: negyvenen vesztették éle­tüket- a közutakon, s további háromszáz súlyos sérüléssel végződő baleset volt, s jelen­tős a' könnyű sérülések száma is. A gépjárművekben kelet­kezett kár egymillió-hétszáz­ezer forint. A jegyzőkönyvekben visz- szatérő ok: ittasság, alkohol- fogyasztás, figyelmetlenség, gyorshajtás... Marik Sándor 340 ezer új személy- gépkocsi A Merkur Személyi 'P-J kocsi Értékesítő Vállrlat. ’ e-> zetői a rendelkezésre álló in­formációk és prognózisok alapján össz: Tiltották 1980 ig szóló távlati áiuforgalnV, fej­lesztési és pazdálkodási ter­vüket, ezanbelül 1975-ig a legsürgősebb tennivalókat. A személygépkocsi-forgalom 1968—70 között kötszere.- :.'3 növekszik, I97ü--e pedig leg­alább megnógysz? -eződik. / z eddigi évi 2ü—22 ezerrel szemben jövőre 40 500. 1971- ben 58 000, a további években 64 000—72 000. 1975-ben r ? már több mint 80 003 új gép­komi beszerzésével számol­nak. Ezenkívül a használt gépko^-tk ' “rgalma is a mos­taninak ná'jvr/r'•“'■p'-e, c 5* rösére növekszik. Csupán az új kocsi'ot számolva 1975-ig mintejf” 340 000 személyautó ku'túréit eladásáról kelt gon­- í odr ot a Merkúrnak. A fokozottabb gépkor “'be­szerzés nyomán 1972-tól, 197-3- tól várható a viszonylagos piaci telítettség. Ez az ^••tő­késítési módszerek változta­tását követeli; bármen-tre valószínűtlennek tűnik a je­len pillanatban, a >• -.••nély- gépkocsival is ke”pT ndni kell majd. A forgalmi prognózis­hoz igazodva készült el a Merkur hálózatfejlesztési terve. Jelenleg a beérkező gépko­csik fogadására, tárolására* vizsgálatára egyetlen, 20 000 autót befogadó telep, a csévé­li áll rendelkezésre. Csu n néhány száz kocsi fedett tá­rolására van lehetőség, ez ml szemben az idén átlagosan mintegy 2500-at kellett raktá­rozni. A tarthatatlan he'' / t megszűntetésére a csered repassztelepet 1972-ig csak­nem kétszeresére bővúi'c. Ezenkívül valószínűleg Debre­cenben és Győrött évi 15 000 —20 000 kocsi fogadására ki­bocsátására létesítenek Mer- kur-kirendeltséget. Vál ru­tainak a kínálat, az eiarl s módszerein is. Az árusítás n szaktanácsadás, a külön' e autótartozékok, ápolási cik­kek eladása, az autószalonois feladata lesz. Budapeten 1971—73 között hármat, Mis­kolcon, Debrecenben, Győrött, Szegeden és Pécsett 1972 — 1975 között egyet-egyel nyit­nak. Gombate'ep nyárfarönkön Az encsencsi Virágzó Ter­melőszövetkezet mintegy száz nyárfarönkön kísérletképpen laskagombát termeszt. A fa­rönköket a gomba spóráival beoltják, s a rönkök egész évben dús termést adnak. A kísérleti gombatelepen idén több mint öt mázsa laska­gomba termett. A laskagomba barázdás, tölcséres alakú, füstszürke színű és igen ízletes. Az is­mert gombaételek bármelyi­ke készíthető belőle. A laskagomba-termesztés minimális munkaigény mel­lett jól jövedelmező ég azon­kívül egy költséges munka is megtakarítható vele. A termelőszövetkezetek nagy területeken nevelnek úgyne­vezett celullóznyárt, amelyek­nek kitermelése után — mi­vel a tüskök értéktelenek —, a tuskóásás felesleges mun­kaerő és munkabér-felhasz­nálást jelent. Ha ezeken a tüskökön laskagombát ter­mesztenek, a gomba a túszo­kat pár év alatt elporlasztja, így a gombáért kapott jöve­delem mellett a gombatenyé­szet értékes „munkát” is vé-. géz. Az édesség műhelyében Régi szakma fiatalok kezében Ä nyírbátori ÁFÉSZ cuk­rásztermelő üzemét a megye egyik legjobbjának emlege­tik. Vezetője, Budavári György a SZÖVOSZ orszá­gos versenyén a nyolcadik helyezést érte el. Két cuk­rászmester is van a 10 em­berrel dolgozó műhelyben. — Abban különbözünk a háziasszonytól — magyaráz­za Budavári György —, hegy nálunk mindennek si­kerülni kell. Sikerül is. mégpedig ha- ta’mas választékot kielégítve. Hetente 35—40 fajta süte ményt készítenek, nem be­szélve a különleges torták­ról, az ünnepi alkalmakra készített egyéb nyalánksá­gokról. A két sütőkemence pedig valóságos „tortagyár”- ként működik. Van olyan nap, hogy 300 tortalapot is megsütnek. A bérezés, a jutalékos rendszer arra sarkallja őket, hogy minél több süteményt adjanak el a cukrászdákban, a boltokban. Nálunk most van a szezon, az ünnepek előtt. Jönnek az esküvők, a közismert névnapok, a ka­rácsony. Fel kell készülni rá. előre keli termelni, ne­he V valaki p- : T;odjon rá­juk. A napi .ütemen: ékből 40 százalékkal többet készí tenek a tervezettnél. Pedig gondjuk is akad. Nincs áruk1 hordójuk, a cuk­rászoknak kell a raktárak bői, a hűtőkből kihordani a süteménnyel megrakott (ál­cákat, a tortákat az autóra. Nem csak fárasztó munka ez, hanem időrabló is. Egy embernél négyórás munka­időt venne igénybe. Mégis így beszél Budavári György: . — Nem bántam meg, hogy ezt a mesterséget sikerült megtanulnom. Nincs harmincéves, s már önállóan vezeti az üzemet. A többiek még fiatalabbak, Kétszeres ifjúsági szocialista brigád címmel rendelkeznek. A cím kötelez: a jövőben is közmegelégedésre akarnak dolgozni. 0. b.) Ittasság, íigyelaetlsnség, gyorshaftás Sok a közúti baleset megyénkben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents