Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)

1969-11-11 / 261. szám

* eíéa! KÉLET-MAGYARORSZAG Í968. november tt. Külpolitikai összefoglaló km Helsinki előtt UH Bonni erőpróba i Egyiptomi hadisiker ' Érdeklődéssel tekint a vi­lág a Helsinkiben néhány nap múlva — november 17-én — megkezdődő szovjet—ameri­kai tárgyalások elé, amelye­ken a stratégiai fegyverek korlátozásának kédéseit vizsgálják meg. Mint a TASZSZ hétfőn közölte, a szovjet küldöttség vezetője Vlagyimir Szemjonov külügy­miniszter-helyettes lesz. A világ közvéleménye sokat vár ezektől a tárgyalásoktól. Annyi bizonyos, hogy a Szovjetunió régen meghirde­tett elvi politikája — a békés egymás mellett élés — alap­ján képviseli majd álláspont­ját Helsinkiben. Elsősorban Washingtonon múlik, hogy ezeknek a meg­beszéléseknek lesz-e kézzel­fogható eredménye. Nixon el­nök ugyan hivatalba lépése óta (választási korteshadjára­ténak idejéről nem is beszél­ve) sokat beszélt arról, hogy békét kíván, de — a vietnami kérdésben legalábbis — sza­vait eddig még nem követték olyan tettek, amelyek szónok­latainak aranyfedezetét biz­tosíthatnák! Helsinkiben Wa­shington újabb esélyt kap a bizonyításra. Úgy tűnik,' Bonnban most kerül sor az első igazi erőpró­bára a szerepet cserélők: az új kormány és az új ellenzék között. Szerdán vitatja meg a Bundestag az atomsorompó- egyezmény kérdését, illetve azt a választ, amelyet a kor­mány ezzel kapcsolatban az ellenzéki CDU—CSU kérdé­seire adott. Mint ismeretes, a kormány alá akarja írni, Kie- singerék viszont ellenzik az atoms top-szerződést. A Brandt-kormány az el­lenzék kérdéseire adott írá­sos válaszában sok érvet hoz fel az atomsorompó-szerződés aláírásának szükségessége mellett, a többi között választ ad a Kiesinger—Strauss párt „szovjet mumus’* rágalmaira is, hangsúlyozva: „a CDU— CSU is jól tudja, hogy dajka- mesékről van szó”... Minden­esetre helyes és örvendetes, hogy az új bonni kormány el­utasítja a Szovjetunió esetle­ges támadó szándékairól szóló reakciós koholmányokat, sőt, élesen leszögezi azt is, hogy az ENSZ ' alapokmányának a CDU által idézett cikkelyeit kifejezetten — a nácizmus feltámadása ellen szövegez- ték. Mindemellett érdekes és éles vita várható a nyugatné­met parlament szerdai ülé­sén. Bizonyosra vehető, hogy a klerikál-konzervatív ellen­zék nem adja fel pozícióit és továbbra mindent elkövet majd. hogy az NSZK-t meg­próbálja távol tartani az atomsorompó-egyezmény alá­írásától. Figyelmet érdemlő hír érke­zett hétfőn a Közel-Keletről. A kairói lapok vezető helyen jelentették az egyiptomi ha­ditengerészetnek a Sinai fél­sziget Izrael által megszált ré­szén végrehajtott sikeres tá­madást. Az EAK sajtója úgy tudja: a támadás olyan ered­ményes volt, hogy Dajant Iz­raelben a minisztertanács elé idézték, magyarázatot követel­ve tőle. „Az EAK folytatja a felőrlő háborút Szárazföldön, tengeren és levegőben mind­addig, amíg fel nem szabadít­ja megszállt területeit” — ír­ja az A1 Gumhurija című kai­rói napilap vezércikke. Brezsnyev fogadta Numeirít f Szovjet—szudáni gazdasági egyezményt írtak alá Moszkva (TASZSZ)-: Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára hétfőn fogadta Dzsafar Numeirit, a Szudáni Forradalmi Tanács elnökét, Szudán miniszterelnökét és fegyveres erőinek főparancs­nokát. A beszélgetés során Numei- ri Ismertette azokat az ered­ményeket, amelyeket Szudán elért azóta, hogy az 1969. má­jus 25-i forradalom után a szocializmus útját választotta és megkezdte az új élet épí­tését. Leonyid Brezsnyev sikere­ket kívánt a baráti szudáni népnek a nemzeti demokrati­kus erők egységének meg­szilárdításához. a Szudáni De­mokratikus Köztársaság és más arab népek szolidaritásá­nak és együttműködésének megerősítéséhez. A felek állást foglaltak a szovjet—szudáni barátság és sokoldalú együttműködés fej­lesztése mellett. ¥ Moszkvában hétfőn szovjet —szudáni gazdasági egyez­ményt írtak alá, amely a két ország kereskedelmi kapcsola­tainak kiszélesítését irányoz­za elő. RASID KARAMI: Moszkva (MTI): „A Szovjetunió ismét bi­zonyságát adta annak, hogy önzetlen barátja az arabok­nak” — hangoztatta Rasid Kanimi. Libanon kijelölt miniszterelnöke abban az in­terjúban, amelyet Jevgenyij Primakov, a Pavda beirúti tudósítója közöl a lap hét­fői számában. Kijelentette, hogy „egész Libanon elismeréssel adózik annak a szerepnek, amelyet a Szovjetunió a libanoni vál­ság nehéz napjaiban töltött be. Sorsdöntő pillanatban a libanoniak számára világo­sabbá vált, mint valaha, hogy ki az, aki őszintén az oldalukon áll, és ki az, aki a veszélyes fejleményekkel Az egyezményt szovjet rész­ről Alekszej Koszigin mi­niszterelnök, Szudán részéről pedig Dzsafar Numeiri írta alá.-¥■ Ahmed Szulejman, Szudán moszkvai nagykövete hétfőn vacsorát adott Dzsafar Nu­meiri tiszteletére. A vacsorán részt vettek Nyikolaj Podgor- nij, Alekszej Koszigin és más szovjet vezetők. Alekszej Ko­szigin szovjet kormányfő a vacsorán mondott beszédében üdvözölte Szudán Forradalmi Tanácsának és kormányának azokat az erőfeszítéseit, ame­lyek az arab országok egysé­gének megteremtésére irá­nyulnak az izraeli agresszió következményeinek felszámo­lásáért vívott harcban. Kije­lentette: „Kétség sem férhet ahhoz, hogy az agresszorok nem tudják arra kényszeríteni az arabokat, hogy belenyu­godjanak arab területek el­foglalásába. Az ilyen számítá­sok figyelmen kívül hagyják a közel-keleti realitásokat és ezért az arabok nemzeti érzé­seit sértő izraeli politika vész­terhes lehet magára Izraelre nézve és veszélyessé válhat a világ békéjére. játszva előnyöket akar húzni a maga' számára.” Az interjúban Karami ki­domborította azoknak a hi­vatalos nyilatkozatoknak a pozitív jelentőségét, amelye­ket a Szovjetunió a libanoni válság idején tett. „Az önök országának politikáját — •hangoztatta a kijelölt minisz­terelnök — az igazság támo­gatásának elve vezérli, és ebből a körülményből fakad az a rendkívüli tekintély, amelyet a Szovjetunió az arab világban élvez.” A kormányalakításról szól­va Karami kijelentette a Pravda tudósítójának, hogy a „dolog nem lesz könnyű”. „Sok zavart kell még elhárí­tani ”— tette hozzá. (Folytatás az 1, oldalról) egymás mellett élésének fon­tos politikai követelményét — fejezte be nyilatkozatát Lo- sonczi Pál. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, aki indiai hivatalos meghívásra Üj- Delhibe utazik, hétfőn dél­ben rövid időre megszakí­totta útját Moszkvában. A szovjet főváros vnukovói re­pülőterén az Elnöki Tanács elnökét Mihail Jasznov, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa elnökségének elnökhe­lyettese. Mihail Leszecsko miniszterelnök-helyettes, Le­onyid íljicsov külügyminisz­ter-helyettes, Szipka József hazánk moszkvai nagykövete köszöntötte. Jelen voltak a magyar nagykövetség és a kolónia tagjai. A repülőtér szalonjában Mihail Jasznov, a Legfelső Tanács elnökségének nevé­ben villásreggelit adott Lo­sonczi Pál és a kíséretében lévő személyek tiszteletére: Az IL—18-as elnöki külön- repülőgép egyórás moszkvai tartózkodás után folytatta útját Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke hétfőn át­utazóban Taskentbe érke­zett. Az Gzbég főváros repülő­terén az Elnöki Tanács elnö­két és a kíséretében levő személyeket az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság párt és állami vezetői fogadták. Az IL—18-as elnöki kü- lönrepülőgép program sze­rint kedd reggel folytatja út­ját az indiai főváros felé. Q Közös Piac ülése Brüsszelben Hétfőn megkezdődött Brüszelben a Közös Piac mi­niszteri tanácsának értekezle­te. A külügyminiszterek az olasz kérésre december 1-re halasztott közös piaci csúcsta­lálkozó előkészítésével foglal­koztak, s megvitatták Anglia csatlakozási kérelmének prob­lémakörét is. A tanácskozáson részvevő Scheel nyugatnémet külügy­miniszter Schumann francia külügyminiszterrel Párizsban folytatott megbeszéléseire utalva hangoztatta, Francia- ország biztosítékokat kapott arra. hogy még mielőtt meg­kezdődnének a tárgyalások Nagy-Britannlával. a Közös Piac hat tagállamának meg kell egyeznie, miként segítse elő december 31-e vagyis a közös mezőgazdasági politika hatályba lépése után, a — fő­képpen Franciaország v -n.at- kozásában jelentkező — me­zőgazdasági feleslegek export­ját A Szovjetunió önzetlen barátja az araboknak Külpolitikai széljegyzet: Atomcsend a tenger fenekén MOSZKVA November 8-án, súlyos be­tegség után elhunyt Vaszilij Biszjarin vezérezredes, a Kár­pát melléki katonai körzet pa­rancsnoka. A Pravda hétfői számában közzétett nekroló­got, amely Biszjarin katonai pályafutását méltatja, Leo­nyid Brezsnyev, Alekszej Ko- Szigin, Nyikolaj Podgornij, Andrej Grecsko marsall és más szovjet vezetők írták alá. PÁRIZS 'Három hírneves francia író: Jean-Paul Sartre, André Mal- raux és Francois Mauriac le­velet intézett. Alfredo Óvandó tábornok, bolíviai elnökhöz, és kérte, hogy a küszöbön ál­álló, a politikai foglyokra vo­natkozó amnesztiát terjesszék ki Regis Debrayre, akit 1967- ben ítéltek 30 évi börtönre a Che Guevara vezette parti­zánmozgalomban való részvé­tel vádjával. KENNEDY-FOK Végső szakaszukba érkeztek az Apollo—12 holdutasainak előkészületei. Az űrhajó, fe­délzetén Charles Conraddal, Richard Gordonnal és Alan Beannel, ha semmi nem jön közbe, pénteken indul el a Hold felé. Az űrhajósok „jó állapotban és kitűnő hangu­latban vannak — nagyon vágynak már a repülésre”. A Kennedy-fokon feltételezik, hogy az Apollo—12 útnak In­dításakor közel sem leszany- nyi érdeklődő, mint az Apol­lo—11 emlékezetes júliusi fel­lövésekor. TUNISZ Tunézia újonnan kinevezett miniszterelnöke, Bahi Ladg- ham vasárnap lényegesen megszilárdította hatalmát az­zal, hogy fő riválisát, a szö- vetkezetesítési elképzeléseiről ismertté vált Ahmed Ben Szalah egykori gazdasági csúcsminisztert az ország' egyetlen politikai pártjából, a szocialista Desztur pártból is kizárták. VLAGYIVOSZTOK Szovjet geológusok Víz alat­ti aranylelőhelyre bukkantál: a Szovjetunió távolkeleti ré­szének Japán-tengeri partvi­dékén. A magas érctartalmú kőzetréteg ‘ 25—30 méter mélységben található. BELGRAD Irodai felszereléseket és elektronikus számítógépeket bemutató nemzetközi kiállítás nyílt hétfő délelőtt Zágráb­ban. A bemutatón húsz or­szág 200 vállalata vesz részt. A szocialista országok közül Magyarország is kiállította termékeit. A kiállítás novem­ber 16-án zárul. KAIRÓ Ibrahim Zaki ICinaui, az EAK öntözésügyi minisztere bejelentette, hogy az asszuáni nagy nílusi gát megépült« után öt újabb gátat építenek a folyamon. Az új nílusi gá­takat, mint az asszuáni Szádd el Alit, szovjet segítséggel építik. A költségeket 60 mil­lió fontra tervezik. befejezte ÜLÉSSZAKÁT a genfi leszerelési bizottság, s ezúttal „jó esztendeje volt”. Űjabb, komoly lépést tett előre a leszerelés egy igen fontos területén: a tengerfe­nék atommentesítésében. A közvélemény természete­sen hajlamos az ilyen meg­egyezések, illetve közös elő­terjesztések fontosságának lebecsülésére. Hiszen a nem­zetközi feszültség nagy gó­cai földrajzilag is egészen más elosztásban jelennek meg, a fegyverkezési ver­seny folytatását pedig ezek­hez a fő földrajzi gócpontok­hoz kapcsolja. A leszerelés azonban túlságosan nagysza­bású és bonyolult probléma althoz, hogy rögtön a legne­hezebb, a legtöbb ellentétet kiváltó pontokon közelítsék meg. Ez a magyarázata annak, hogy a leszerelési bizottság és általában minden leszere­léssel foglalkozó konferencia erőfeszítései a legkisebb ne­hézséget kínáló, de a jelen­legi haditechnikai fejlettség mellett mégis létfontosságú területek felé összpontosul­nak. Így jött létre például a világűr atommentesítéséről szóló egyezmény, s így ke­rült most a genfi leszerelési bizottság figyelmének közép­pontjába a tengerfenék de- militarizálása. Mindkét eset­ben olyan területekről volt szó, ahol különleges nemze­ti-hatalmi érdekek nem bo­nyolították a tárgyalásokat, s ezért, könnyebb volt a kompromisszumos megállapo­dások elérése. Ez azonban egyik esetben sem csökkenti a megegyezés jelentőségét. Hiszen az óceánok mélyé például a fegyverkezés új technikai lehetőségei mellett erőteljesen felhasználható rejwiil kilifyőállolnások léte­sítésére, sőt tenger alatti há­zi sok - -kiértitésére is.* - A leg­közvetlenebb és legreálisabb problémát természetesen a z atomrakétákkal felszerelt nukleáris meghajtású tenger- , alatt járók víz alatti tevékeny­sége jelenti. A MODERN HADITECHNI KA feltételei között tehát meg­volt a lehetősége annak, hogy az óceánok mélyén ki­bontakozzék a fegyverkezési verseny egy új szakasza. Ez a meggondolás vezette a Szovjetuniót, amikor 1969 márci usában, Genfben nagy­szabású javaslatokat terjesz­tett elő. Az átfogó szovjet szerződéstervezet minden ka­tonai tevékenység betiltását javasolta az óceánok mélyén. A szovjet javaslat fényé­ben az Egyesült Államoknak felül kellett vizsgálnia mély­tengeri stratégiáját, s ily mó­don több mint két hónapig tar toll:, amig elkészült az amerikai ellenjavaslat. Ez lé­nyegesen korlátozottabb volt és főképpen abban különbö­zött a szovjet indítványtól, hogy nem minden katonai tevékenységet tiltott volna be az óceánok mélyén — ha­nem a vétó csupán a tömeg­pusztító fegyverekre és az azokat továbbító fegyverekre vonatkozott. a két álláspont KÉPVISELŐI között egé­szen őszig tartott a vita. amely végül is egy kö zös szovjet—amerikai terve­zettel, tehát eredményes kompromisszummal végző­dött A kompromisszum egyik oldalán elfogadták azt a korlátozottabb amerikai el­képzelést, hogy egyelőre nem demilitarizálják, csak atom* mentesítik az óceánok mé­lyét, A másik oldalon vi­szont az amerikaiak elfogad­ták, hogy a szovjet álláspont alapján az egyezmény hatá­lya alól 12 mérföldes széles* ségben vonják ki a parti vi­zeket. A szovjet álláspont ju­tott kifejezésre abban is, hogy a közös tervezet az atommentesítést „első lépés­nek” nevezi — tehát nyitva hagy minden lehetőséget a Szovjetunió által sürgetett teljes demilitarizálás eiőít. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy valamennyi kérdést megoldottak volna. Kényes és érdekes prob’ má­kat kell még kibogozr. . Meg kell határozni például, hogy pontosan mit kell érteni a „tengerek - mélye”, illetve tengerfenék” fogalmán. Hi­szen egy ilyen meghatározás lényegesen befolyásolhatja például a nukleáris rakéták* kai rendelkező atom-tenger* alatt járók tevékenységét. Nincs kidolgozva pontosan az ellenőrzés rendszere sem, bár elvben megállapodtak abban, hogy a tizenkét mén- földes határon kívül minden szerződő államnak joga van a tenger mélyén, illetve a tengerfenéken elhelyezett ob­jektumok ellenőrzésére. Ha nem is oldották meg az összes gordiusi csomókat, a közös szovjet—amerikai határozattervezet megszüle­tése mégis reálissá teszi azt a következtetést, hogy a be­látható jövőben aláírják a szerződést. Ezzel a tengerfe­nékét — a világűrhöz hason­lóan — kikapcsolják aa atomfegyverkezési verseny­ből. A KÖZÖS HATÁRO­ZATTERVEZET politikai jelentősége azért is kü­lönösen komoly, mert jó nyitány a Helsinkiben meg­induló szovjet—amerikai ra­kétatárgyalásokhoz. Ezek a két szuper nagyhatalom stra­tégiai rakétarendszerének korlátozásáról folynak, tehát egy esetleges nukleáris kon­fliktus legfontosabb, döntő arzenáljáról. Ezért nyilván mérhetetlenül bonyolultab­bak, nehezebbek és hossza- dalmasabbak lesznek, mint a tengerfenék atom mentesítését belátható közelségbe hozó genfi tárgyalások. A genfi eredmények azonban jelzik, hogy a megegyezés elvi le­hetősége nem csak a tenge­rek mélyén, hanem a földön is nyitva áll. — ic —1 Ú’abb arab estes December közepén Rabat- ban rendezik meg az arab or­szágok következő csúcsérte­kezletét — jelentette be Bu- taleb marokkói külügymimsz- ter, az arab védelmi tanács hétfő délutáni ülése után. A védel­mi tanács részvevői egyhan­gúlag jóváhagyL- a csúcs .-r* tekezlet összehív...áriak gon­dolatát. Az arab országon e legmagasabb szintű tanácsko­zásán a közel-keleti’ konflik­tusban követendő új stratégiát dolgozzák majd ki. Mi van a bécsi Duna-lríddal? Lóránt László Endre, az MTI bécsi tudósítója Írja: A hétfőre virradó éjszakán reflektorok fénye mellett lá­zas munka folyt az összeom­lással fenyegető új bécsi Du- na-hídon. Az Ybbs-ből érke­zett úszódaru merevítő acél­síneket emelt a magasba, eze­ket hozzászegecselték a híd 40 centimétert süllyedt kö­zéprészéhez és a hídszerkezet­hez, s így — hivatalos je­lentés szerint — átmenetileg biztosították a katasztrófa el­kerülését,. megmentették a hidat az összeomlástól. A rak partokon ugyan — biztonsá gi okból — továbbra is szü netel a forgalom, de miután az úszódaru a legsürgősebb mentési munkálatok elvégzé­se után félreállt az útból, megengedték a bácsi Duna- szakaszon veszteglő hajókara­vánok áthaladását. Megszűnt a 3—3 uszályt vontató magyar Vác és Szolnok motorosok fogsága is. A közben hozzájuk csatlakozó magyar Kőszeg motoros hajóval együtt — át­haladtak a hid alatt és útban vannak a magyar határ felé. Hétfőn reggel ismét lezárták a híd alatti hajóforgalmat és az úszódaru segítségével foly­tatják a biztosítási munkála­tokat, amelyek költségét mintegy 8 millió sehillingre becsülik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents