Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)

1969-11-10 / 260. szám

UH. wmtäx fi. t. Ezerkétszázötvea CSALÁD OTTHONA f az Északi Alközpont Fogadás a megyei pártbizottságon a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából A megyei pártbizottság ünnepi fogadásán Orosz Ferenc, az MSZMP Szabolcs-S/^t­mai meggyei Bizottságának első titkára méltatta november 7 jelentőségét. Hammel József felvétele Amikor a panorámabusz, városunk vendégeivel, turis­tákkal elhagyja a megye- székhely központját, s észak felé kanyarodva a Vasvári Pál utcára fordul, néhány méter után a régi építésű, alacsony házak mögött há­rom torony ház sziluettje hív­ja magára a figyelmet. Ilyen­kor kezdi meg az idegenve­zető az új, modern nyíregy-( házi városrész jellemző ada­tainak ismertetését. Az érd őszéi i hóim- > in bök... Nyíregyhaza Északi Alköz­pontjának valódi arculatát, sajátos levegőjét, az ötezres városrész pezsgő életének lüktetését valamennyire is megismerni örömeivel és gondjaival — ehhez legalább néhány hetes ismerkedésre van szükség. A bemutatást az idegenve­zető szavaival kezdhetnénk. Valahogy így: Az egykori er­dőszéli, homokdombokkal hullámzó területen emeletes házakban, 1253 lakásban öt­ezer ember él. Az alközpont területén 669 állami, 372 szö­vetkezeti és 152 OTP-örökla- kás épült s ezeknek mint­egy 85 százaléka — távfűté­si és melegvíz-szolgáltatással ellátva — kielégíti az össz­komfort korszerű követelmé­nyeit. .. A fiatal házasok, az al­központ sok-sok mai lakója egy évtizede még számhábo­rút vívott a homokbuckák mögött, aztán 1962-bcn meg­jelentek a buldózerek. A földgépek után jöttek a pa­neleket szállító teherautók, épitőmunkások. Itt is, ott is daruk „kúsztak” a magasba, s .megkezdődött a Városié- remtés munkája. És ez' «iá is és még évekig tart. Két nagy építési szakaszról ad­hatunk számot a múltból. Az első 1965-ig tartott, s ötven­egy többszintes épületbe köl­töztek be az új lakók a Vas­vári Pál utca és a Sóstói út közötti területen. A Széna tér és az Erdő sor között új utat nyitottak. Ez az Északi nagykörút, s a nyíregyházi bulvár mentén megindult a második építési szakasz. Ez tart a mai napig, újabb épü­letelv emelkednek a magas­ba. Uj közintézmények Kilenc év óta sokszor gör­dültek végig bútorszállító kocsik a Vasvári Pál utcán. „Valamennyi nép ^szabad­ságának és egyenlőségének, a népek együttműködésének és barátságának elve. (Ide­, gén szavak szótára). „A proletár internacionalizmus a demokráciáért, a szoci­alizmusér«;, a békéért ví­vott harc egyik leghatalma­sabb mozgató ereje.” (Uj gyár lexikon.) Most látták egymást elő­ször Szkorin Genagyij 21 éves. a szovjet hadsereg őrvezető­je. Varga János 21 éves, a Ma­gyar Néphadsereg őrveze­tője. Téma a régmúlt. Amit tud­nak, szüleiktől hallották, az iskolában tanulták. ' Genagyij elmúlt már tíz­éves. amikor édesapja elő­ször beszélt a múltról, a há­borúról. Hogy harcokról esett szó, nem volt váratlan, hi­szen édesapja egyenruhát vi­selt, katona volt. Most a fiú elgondolkozva, néha egy-egy szó vagy ki­fejezés mélyebb értelmén töprengve beszél. . Az apa fiatal katona, a mongol határon a támadó japánok elleni harc a tűz­keresztség. Amikor egy-egy új épület­tömböt átadnak, valóságos költözködési karaván indul a város más részeiből erre. Úiabb lakóit köszöntötte az „Északi”. A körúton 56 la­kásos tanácsi lakótömböt ad­tak át... A múlt krónikájához tar­toznak a közintézmények is. Az alközpont első lakói ta­núi voltak az ABC-áruház, a szolgáltatóház, a bölcsőde, a gyógyszertár, az orvosi ren­delő, a posta építkezésének. Itt épült fel a Víz- és Csator­namű Vállalat központja, s itt épült és épül a tanár­képző főiskola 200 milliós értékű diákvárosa... Az „Északi” joggal nevez­hető a fiatalok városának. Nem véletlen, hiszen a törzs­lakosságot itt a fiatal háza­sok alkotják. Az ötezer la­kó átlagéletkoráról hivatalos felmérés ugyan nem készült, de amatőr népszámlálást igen könnyű végezni, ha va­laki az ÁBC-áruházban egy este a fél hatos csúcsforga­lomban szemügyre veszi a megrakott kosarakkal bevá­sárló embereket. Eszerint az átlagos életkor úgy 30 év le­het. De más is indokolja a „fiatalok városa” elnevezést: a háztömbök közötti zöld­övezet vasárnap délelőtti ba­bakocsiparkja, a játszóterek zaja, a főiskolai diákotthon több száz 18—22 éves lakója, fél nyolckor a körúton hosz- szú sorban kígyózó úttörő- nyakkendős gyereksereg, a 12-es iskolába induló tanyai kollégisták sora. És még va­lami igazi ifjúsági vonása van az „Északidnak: a stadion, a sportlétesítmények: Szövetkezetiek, barátok A korszerű külsőségek fpö- gött vajon ilyen korszerű, tartalmas élet van-e, a sok­sok helyről ideköltözött la­kók tömegéből alakul-e iga­zi lakóközösség? Egyértel­műen nehéz lenne erre vála­szolni. A sok közös tehervi­selésen túl a „Stadion” la­kásszövetkezet jó szervező munkája is fonja a közössé­get összekötő szálakat. A la- kószovetkezet javítóbrigád­ját az itt lakó szakemberek­ből szervezték, így a gyors javítószolgálat megoldódott. De ezen túl is sokat segíte­nek egymásnak egy-egy ház­tömb lakói. Ebben a formá­lódó világban beszélnek olyan lépcsőházi-ól is, ahol egyik lakó sem ismeri a másikat, zárkózott világukat talmas, sorsdöntő csata. Az­tán nem ismer más fogalmat, mint azt, hogy „Előre!”. Ber­linig űzte a német csapato­kat, az elsők között volt, aki láthatta a vörös lobogót Reichstag ormain. Ma nyugdjas, alezredes. ★ János középiskolás korában kérdezgette először édesapját mai fogalmazással izgalmas és „kényes” kérdésekről. Miért földalatti harc az ille­galitás, miért voltak titkosak azok’ a találkozások, amelyek­ről addig soha, senki sem be­szélt vele. S arról sem, ki volt az az ember, akit hete­ken át ők ápoltak, gondoz­tak, és akiről akkor beszél­ni egyenlő lett volna a bör­tönnel. Akkor értette meg: édes­apja és a -család néhány „vendége” már akkor egy új világot, egy új rendet remélt. Politizáltak, a szervezkedés­ről, a kollektív harcról be­szélgettek. élik a családok. Másutt egy egész emelet éli a „két szomszédvár” haragos vi­szonyát. De az ilyen együtt­élés ritka. A körúton pél- dáül van egy olyan szövet­kezeti épület is, ahol már a. beköltözés utáni első szil­vesztert csaknem az egész' ház együtt töltötte... Vannak gondok is A közösséget, összetarto­zást jelenti az, hogy egy épü­letben 80—100 különböző­foglalkozású, érdeklődésű, temperamentumú ember él, s együttélésre van utalva (kevesek szerint: kárhoztat­va) a lakótársakkal. S a súr­lódások az évek múltán spontán kialakuló szükséges szabályokkal ritkulnak: az Északi legrégibb lakói, a ki­lencéves „őslakosság” leg­alábbis ezt tartja. E városrésznek vannak jócskán gondjai is. Ezek kö­zül ezúttal csak a legna­gyobbakat említenénk: meg­bízhatatlan az autóbusz­közlekedés. Nem pontos a 12-es kör járat; nincs köz­vetlen járat az alközpontból a déli ipartelepre dolgozni járók népes csoportjának. Elég szűk az ÁBC-áruház profilja. Nagyon elkelne ezen a területen is egy élelmiszer­iparcikk árusító szupermar­ket. A legnagyobb gond azonban a korszerű óvodai ellátás hiánya, melyen még a jövőre átadásra kerülő új körúti óvoda sem enyhít lé­nyegesen. Sokan és joggal hiányol­ják a parkokban a képző- művészeti alkotásokat, szob­rokat, amelyek még mele­gebbé tehetnék a környeze­tet. Kevés a kulturálódási lehetőség. Mindössze egyet­len fiókkönyvtár jelenti' rttt a népművelési tevékenységet. Jövőre van biztató ígéret. Filmszínház épül a 12-es is­kola előtti téren. A szórakozást egy néhány négyzetméteres cukrászda, a „Mini” biztosítja, de már a körűt sarkán épül az étte­rem és presszó. Az „Északi”-nak múltja, jelene és jövője van: moz­gásban. forrásban lévő, szép nyíregyházi városrész, mely­nek egészséges erdei levegő­jébe — az ipar távolsága miatt — nem keveredik sem füst, sem korom. Ezerkét- százötvenhárom nyíregyházi család otthona az alközpont, mely naponta alakítja, for­málja e családok közösségét. És aki a család „vendége” volt olyan sokáig, az tulaj­donképpen nem is vendég volt. Katona, aki elszakadt társaitól, s csak jóvail később csatlakozhatott újra — a szovjet csapatokhoz. Akik úgy jöttek be a faluba, hogy idős Varga János fedte fel előttük: merre van a néme­tek által telepített akname­ző. .. Pedig az érkezők közül senki sem volt rokona, test­vére, s ha úgy vesszük, is­merőse sem. És mégis valamennyien azok voltak ... ★ Két nagyon különböző életút. Mégis azonos. Mert ugyanazok az esz­mék. célok vezették a harc­ban Alekszej Szkorint. ami­kor a mongol nép oldalán védte barátaink államhatá­rát. És amikor harckocsijá­ban Sztálingrádtól Berlinig országokon át haladva szorí­tották vissza a német csapa- fecfcafc, napról napra újabb Fogadást adott a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 52. évfordulója alkalmából az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága. Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára mondott beszédet. Köszöntöt­te a megjelenteket, köztük ki­tüntetett dolgozókat, a szovjet hadsereg jelenlévő tisztjeit, a negyedszázados jubileumát ünneplő Kelet-Magyarország szerkesztőségének vezetőit és a lap munkatársait, a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat ve­zetőik­Beszédének bevezető ré­szében méltatta a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom jelentőségét, az azóta eltelt fél évszázad eredményeit. Hang­súlyozta: — 52 éve nehéz kö­rülmények között győzött a forradalom. Nagyszámú külső •és' belső ellenséggel kellett megküzdenie a fiatal szoüj’et államnak. A harc sikerült. — Amikor ilyen ünnepi al­kalommal emlékezünk, újra és újra kifejezzük a nagy szót jel nép iránti megbecsülést és erősítjük népeink között a testvéri érzést. Ez adja mun­kánk egyik legfőbb tartalmát, ez viheti előre a mi ügyünket és az egész kommunista mun- ■ kásmozgalom ügyét. — A kommunista párt veze­tésével a magyar nép fél év­százada már megpróbálta megvalósítani hazánkban is a nagy október eszméit, de csak 25 esztendeje, a felszabadulás óta koronázza teljes siker a városok, Falvak népének ad­va vissza a szabadságot. Ha más formában, de ugyanez volt a célja idős Varga Jánosnak, amikor szervezték az embereket, ott­hont adtak a szovjet katoná­nak, akiről azt sem tudták, nős-e, van-e családja. Csak azt tudták: egy jobb rend, egy nemes cél érdekében jött, s ezért nekik segíteni kell. Mint ott, az akname­zők szélén... Máshogy, más időszakban, más körülmények között ugyanazért harcolt a szovjet harckocsizó tiszt, s ugyan­azért a magyar munkás. ★ És ez a közös sors. az esz­méért vívott küzdelem to­vább él fiaikban, munkájuk­ban. Lehet, hogy sem Gena­gyij Szkorin, sem ifjú Varga János nem olvasta, hogyan határozták meg tudományos alapossággal, mi az: interna­cionalizmus. De egyszerű szavakkal, a maguk, családjuk történeté­vel példázzák azt. Mert, ha ki sem mondták ezt a »szót, akkor is, amiről beszéltek, a szó legnemesebb értelmében internacionalizmus. Először látták egymást, de barátok lettek... M. S. békés építőmunkát. Számve­tésünkben most is ptt szere­pel: mennyire tudjuk valóra váltani ezeket az eszméket, hogyan tudjuk megvédeni a néphatalmat — amelyet jogo­san vár el egy felszabadult nép a párttól, kormánytól. A továbbiakban a moszk­vai tanácskozás, a nemzetközi munkásmozgalom néhány kérdését említette Orosz elv­társ, majd kiemelte: a nem­zetközi munkásmozgalom, az internacionalizmus szilárdí­tása állandó és kölcsönös fela­dat, amelyet a baráti népek­kel együtt közös ügynek te­kintünk. Beszédének második részé­ben a jubiláló Kelet-Magyar­ország szerkesztősége, a Lap­kiadó Vállalát és a nyomda dolgozóit' köszöntötte Orosz Ferenc. Huszonöt éve, -1944. november 8-án a Tiszántúlon, Nyíregyházán elsőként jelent meg demokratikus lap. a Ma­gyar Nép. Méltatta az első számokat, azt a nehéz, felelős­ségteljes munkát, amelyet /az újságírók végeznek. Külön megemlékezett Farkas Pálról, aki a lap megindulásától szer­kesztője és kiadója volt . az újságnak és jelenleg a megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója. — A megyei pártlap kom­munista újság, tartalmánál és módszerénél fogva — mondta a megyei pártbizottság első titkára. — Munkatársai az elmúlt 25 év minden jelentős küzdelmében jelen voltak: a néphatalomért vívott harcban, majd az államosítás, az első földosztás idején. Segítettek az ellenforradalom után a konszolidáció munkájában, később a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésében. Hangsúlyozta: — Jelenleg is fő feladat naponta közvetíte­ni a párt és a kormány po­Vasárnap ünnepélyes kere­tek között emlékeztek meg a Kelet-Magyarország Lapkiadó Vállalatnál a lap megjelenésé­nek 25. évfordulójáról. Az ün­nepségen megjelent Orosz Fe­renc, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Fekszi István, a megyei tanács vb, elnöke. Gombás Sándor, Kállai Sán­dor, dr. Tar Imre, a megye: pártbizottság titkárai, Murcz- kó Károly, a városi pártbi­zottság első titkára, Bíró László, a városi tanács vb elnöke, Markovics Miklós, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Gulyás Emilné dr., a megyei tanács vb elnökhelyet­tese, Antal Pál megyei rend­őrfőkapitány, valamint a poli­tikai, gazdasági és társadalmi élet számos képviselője. Benkei András belügymi­niszter, aki az ünnepségen litikáját, ugyanakkor a lap munkatársainak be kell töl­teni azt a feladatot is, hogy közvetítsék a megyei vezetők­höz a munkások, megyénk la­kosságának észrevételeit. — A megyei lap a 25 év alatt állandóan fejlődött, megerősödött népünk is. és egyre igényesebb a sajtó iránt is. Bízunk abban, hogy a párt vezetésével még eredmé­nyesebbé teszik munkájukat a sajtó munkatársai, s ha a lap­nak lesznek átmeneti nehéz­ségei, azt a párt segítségével mindenkor meg fogják olda­ni: ez az újság mindig megfe­lelő kapcsolatot jelent maid megyénkben a párt. az ál­lamhatalmi szervek és a nép között — mondotta befejezé­sül Orosz Ferenc, majd átad­ta a megyei párt vb és a megyei tanács vb jókívánsá­gait: A beszédét követően kitün­tetéseket adott át Orosz Fe­renc. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka érdemrend arany fokozatát adományozta Gulácsi SándornálC a fe­hérgyarmati járási pártbi­zottság első titkárának. A Munka érdemrend ezüst fo­kozatát adományozta Eleiéi Györgynek, az MSZMP Sza- bolcs-Szatmár megyei Oktatá­si Igazgatósága vezetőjének Kanda Jánosnak, a Nyírbáto­ri járási pártbizottság titká­rának, Kovács Bélának, a kis- várdai járási pártbizottsár osztályvezetőjének. Kultsá Mihálynak, a nyírbátori köz­ségi pártbizottság titkárának. A Munka érdemrend bronr fokozatát adományozta Far­kas Ferencnek, a megyei párt- bizottság gépkocsivezetőjé­nek. nem tudott megjelenni, meleg hangú levélben üdvözölte a 25 eves Kelet-Magyarországot. Budapestről eljöttek a megemlékezésre Gerencsér Jenő, a Központi Bizottság munkatársa, Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára, Pallag Ró­bert, a KISZ KB munkatár­sa. Eljöttek a Hírlapkiadó Vál­lalat vezetői: Csollány Ferenc igazgató, Vass Henrikné igaz­gatóhelyettes. A Tájékoztatási Hivatalt Pataki László osz­tályvezető, a debreceni posta- gazgatóságot dr. Deák Ignác gazgató képviselte. Az ünnepségen Farkas Pál, a Lapkiadó Vállalat igazgató­ja emlékezett meg a negyed­századdal ezelőtti indulás kö­rülményeiről és az elért ere ’- mmyekEöL Szilágyi Szabolcs Barátok lettek Később Sztálingrád. A ha­Megemlékezés a Kelet-Magyarország Lapkiadó Vállalatnál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents