Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)

1969-11-29 / 277. szám

1 oMal KELET-MAGYARORSZAtíi W89. november 2£. Külpolitikai összefoglaló ISü Francia—egyiptomi közeledés 1 *01111 i aláírás az atom­korom pó-egyezményen Párizs is aggódik a közei­ké' Helyzet feszültsége mi­att, Ez az egyik oka annak, Hogy Pompidou elnök megbí­zásából Kairóba utazik Bet­tencourt miniszter. Látogatá­sa azt jelzi, hogy a francia kormány egyrészt személyes csatornán át és részletesen kívánja kifejteni Párizs állás­pontját. Amely egyébként, lényegét illetően azonos a hat szocialista ország — a minap közös nyilatkozatban kifejtett — állásfoglalásával, vagyis Franciaország is a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozata alapján képzeli el a rendezést. Másrészt a fran­cia kormányt közelebbről és részletesen érdekli az EAK álláspontja is — ennek meg­hallgatása Bettencourt útjá­nak másik fő célja, Kairo komoly jelentőséget tulajdonit a látogatásnak, amit az is bizonyít, hogy Bet­tencourt Otunriad külügymi­niszteren és Favzin, az el­nök politikai tanácsadóján, valamint Fajek tájékoztatási és oktatásügyi miniszteren kí­vül Nasszer elnök is fogadja majd. Remélhető, hogy a francia —egyiptomi közeledés és köz­vetlen véleménycsere egy kis lépéssel talán segíti előbbre vinni a közel-keleti helyzet megoldását. Egyéb­ként az egyiptomi sajtó pén­teken közölte a hat szocialis­ta ország nyilatkozatát és hangsúlyozta, hogy a bará­ti szocialista országok teljes támogatást nyújtanak az arab népeknek. Jelentős eseménye volt a napnak az NSZK csatlakozá­sa az atomsorompó-egyez- ményhez. Csaknem három évig húzta-halasztotta az elő­ző bonni rezsim az aláírást, a kereszténydemokraták a végtelenségig szerették vol­na elodáznia a dolgot, mert Kiesinger és Strauss élesen szembeszegültek az egyez­ménnyel. A pénteki aláírás kétségtelenül az új Brandt— Scheel-kormány sikere és bi­zonyos mértékig jószándéká­nak is bizinyítéka, habár szépséghibának könyvelhet­jük el, hogy a szerződés ra­tifikálásával még ők is vár­ni akarnak, mert úgymond az ellenőrzés kérdésében még nem jött létre megegyezés. Mindamellett, miként ezt moszkvai politikai körök megállapítják, az atomsorom- pó-szerződésen lévő nyugat­német aláírásnak pozitív sze­repe lehet abban is, hogy ál­láspontjuk felülvizsgálatára késztetheti azokat a tőkés országokat, amelyek eddig különféle okokra hivatkozva vonakodtak csatlakozni az atomstopszerződéshez. A/ Elnöki Tanács távirata Albánia nemzeti ünnepe alkalmából AZ ALBAN népköztársaság NEMZETGYŰLÉSE ELNÖKSÉGÉNEK, Tirana Az albán nép fasiszta iga alóli felszabadulásanak 25. év­fordulója alkalmából üdvözletünket küldjük az Albán Nép- köztársaság nemzetgyűlése elnökségének. Nemzeti ünnepük, történelmük e jelentős évfordulója al­kalmából kívánjuk, hogy az albán nép további sikereket érjen el az Albán Népköztársaság felvirágoztatásában. A MAGYAR NÉPKÖZT ARS AS ÄG ELNÖKI TANACSA Befejezte magyarországi látogatását az NKP küldöttsége A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának meghívására novem­ber 24—28 között látogatást tett Magyarországon a Né­met Kommunista Párt kül­döttsége: Kurt Bachmann, a párt elnöke, Hermann Gau­tier, az elnökség tagja, Sepp Mayer és Herbert Stiefviter, a vezetőség tagjai. A Német Kommunista Párt delegációja találkozott Kádár Jánossal, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottsága első titkárával, Ko­mócsin Zoltánnal, a Politi­kai Bizottság tagjával, a Központi Bizottság titkárá­val, Gáspár Sándorral, a Po­litikai Bizottság tagjával a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának főtitkárával és a Magyar Szocialista Munkás­párt más képviselőivel. A küldöttség megtekintette a Szászhalombattai Hőerőmű­vet és látogatást tett a kis- ívunlacházi Petőfi Termelő- szövetkezetben. A megbeszélések során a párt képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást állás­pontjukról és megállapítot­ták, hogy kapcsolataik jól fejlődnek. Folytatni fogják erőfeszítéseiket az együttmű­ködés további fejlesztésére, Marx, Engels és Lenin esz­méinek alapján és a proletár internacionalizmus szelle­mében. A Német Kommunis­ta Párt küldöttsége magyar pártmunkásküldöttséget hí­vott meg a Német Szövetsé­gi Köztársaságba. Az MSZMP képviselői köszönettel elfo­gadták a meghívást. A két párt képviselőinek megbeszé­lésein teljes egyetértés ural­kodott valamennyi fontos kérdésben. A megbeszélések szívélyes, baráti légkörben folytak le. A Német Kommunista Párt küldöttsége pénteken eluta­zott Budapestről. A repülőté­ren búcsúztatásukra megje­lent Komócsin Zoltán és Ga­rat Róbert. a Központi Bi­zottság osztályvezető-helyet­tese. Magyar vezetők távirata Jugoszlávia nemzeti ünnepe alkalmából JOSZIP BROZ TITO elvtársnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének, MITJA RIBICSICS elvtársnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsa elnöké­nek Belgrad A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a ma­gyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a magyar nép nevében köszöntjük önöket, önökön keresztül a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökségét és választmányát, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormányát, vala­mint országuk dolgozó népeit. őszintén kívánjuk, hogy Jugoszlávia népei, .pártjuk és kormányuk Vezetésevei további sikereket érj éhek ét szócial is­ta társadalmuk építésében, a békeéri és ä nemzetközi ^bizton- ság megerősítéséért folytatott harcukban. Meggyőződésünk, hogy az országaink és népeink közötti baráti együttműködés továbbfejlődik és erősödik az egyetemes béke, a biztonság, a szocializmus javára. KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, IOSONCZ1 PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, FOCK JENŐ, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Gerencsér Miklós: !Mé4, atókéidalú 9. — Örült, őrült, üssék agyon, segítség! Karola rontott rám elsőnek. Alig tudtam lefogni­— Azonnal meneküljünk, elvisznek bennünket Eingrá- benbe — közöltem vele tel­jesen normálisan. Jótevőm állta a szavát Kérésére még vizet, szappant is kaptam a kocsmárostól, sőt fizetett egy krigli sört, majd nekivágtunk a szelíd osztrák éjszakának Eingráben felé. Karola félt a majomtól, ezért ragaszkodva hozzám simult. — Maradjunk együtt — ajánlotta a Volksbund ke­resztfia. — Mellettem biztos a jövője és napról napra szí­nesen élhet. — Köszönöm, Schiller úr — rebegtem hálásan. — Ajánlata több. mint nagy­lelkű. de a színességből egy estére is elég volt, örülök, hogy minden komolyabb megrázkódtatás nélkül kimo­sakodhattam. Nem vágyom én a nagyvilág rivaldafé­nyébe, beérem az egyszerű családapa szerepével­Alig győztem kivárni a pil­lanatot, amikor kislányomat magamhoz ölelhetem. Egye­dül Karola aggasztott, mert feltételeztem erről a megbíz­hatatlan asszonyról, hogy el­újságolja Nusikának divat­hölgy múltamat, ha majd eszesebb lesz a gyerek. ILLÉS, A LÁGERLAKÖ Az emberi sors viharban lengedező gyenge nádszál — mondta egykor Szervác atya, nagy múltú családunk házi­lelkésze. Igaza volt. Álmom­ban vaddisznóvá maszkírozott Robi majom, megszöktem szülővárosom állatkertjéből, hajtóvadászaton üldözött az Észak-dunai Vadásztársaság, megtorlandó, amiért nem léptem soraiba- Durrogtak mögöttem a puskák, sörtéim az égnek meredtek és éppen földre akartam rogyni a ki­merültségtől, amikor Karola rám ordított: — Ne röfögj ilyen tör­vénytelenül ! Hálából, hogy elűzte rólam a lidércet, hajnali csókkal akartam illetni, de félálom­ban is eszembe jutott, hogy rég elmúltak a mézelhetek, így hát nem láttam értelmét a hízelgésnek. Legyőzve élv- hajhász gondolataimat, komo­lyabb szellemi munkához lát­tam mindjárt virradatkor. Sajnos, távol a hazától nél­külöznöm kellett az Arany Körte beli barátaim kollek­tív bölcsességét, így egyedül kényszerültem felvenni a harcot az egész világgal, egyedül én, a viharban len­gedező gyenge riádszáL Karola mit sem gyanított szomorúságomból. Valószí­nűleg kimerítette a csapás, hogy hiába loholtunk gyer­mekünk után, mégsem ta­láltuk az eingrábeni fogadó­ban, ahol anyósomnak kel­lett volna várni bennünket. Amíg drága Karolám neki­keseredve fújta a kását, én a hajsza folytatása mellett döntöttem. — Öltözz, szükségem van tolmácsra a rendőrségen — riasztottam életem párját, mivel ő tudott németül. — Inkább hozasd fel a pincérrel a reggelit — ásí­tott Karola szolid pikantériá­val. — Igazad van. Elvégre bírja a vadonatúj csekkfüze­tünk. — Ha nem tudnád, Ameri­ka vendégei vagyunk. A hálaérzettől akkora za­varom támadt, hogy vaka­róznom kellett — Vérzik a szívem a gyer­mekért és akkor te a recés bendődre gondolsz? Azonnal tápászkodj fel! Még az álla­tok is elmarják maguk kö­zül azt a nőstényt, amelyik nem törődik a kölykével! — Te kalocsnifilozófus! Te békanyál! így mersz velem beszélni egy szabad ország ban?! — indult rohamra Ka róla, zilált hálóingben. Kénytelen voltam szenvedé lyesen megölelni, nehogy csúffá tegyen borotvakörmei­vel. — Ne taglózz le! Mire mennél idegenben egy nyo­morékkal ! Bocsánatát ezután kiérde­meltem és alig egy óra múl­va kart karba fűzve sétáltunk az alpesi stílusú villamoson a csendőrség felé. Noha roppant kedves em­ber volt az őrs parancsnoka, számomra nagy csalódást okozott azzal, hogy még egy könnyű indulatszót sem tu­dott drága anyanyelvemen. Karola viszont annál nagyvi- lágiabban csevegett vele. Fél­tem, hátha elad, mint egy lo­pott tengerimalacot, ezért szemrehányón morogtam rá: — Most azért szenvedjek hátrányt, mert Kossuth La­jos ragyogó körmondatain nevelkedtem? Fordítsd le azonnal, hogy mit beszél a tábornok úr. Előbb is szólhattam volna, mert az őrsparancsnok nyom­ban a legfigyelmesebbnek bi­zonyult. Széles mosollyal vont be a társalgásba és di­rekt az én kedvemért a bűn­ügyi eszperantó nyelvet al­kalmazta. Mire észbe kaptam, már birtokba is vette az ujj­lenyomatomat. Keserűen tö­röltem a faromhoz festékes mancsomat. — De kérem — szóltam a kezdők szerénységével. — Érdemtelen emberre pazarol­ják a bizalmukat. Egyelőre semmi tekintélyem az Inter­pol szemében. Én egy szürke édesapa vagyok, aki jelenleg fizetés nélküli szabadságon keresi a gyermekét. Nem lát­ták véletlenül? (Folytatjuk) Közlemény (Folytatás az 1. oldalról* kell, a nem nagyüzemi (ház táji, stb.) állattartás lehető­ségeinek jobb hasznosítását pedig különböző intézkedé sekkel elő kell segíteni; — gazdaságpolitikai cél­jaink elérése megköveteli, hogy a szorgalmas munkát, a képzettséget, az üzemi törzs gárdát minden vállalatnál jobban megbecsüljék erköl csileg és anyagilag, A szoci­alista elosztás elvének kö­vetkezetes alkalmazásával el kell érni, hogy a nagyobb teljesítményt, a különlegesen nehéz és a felelősebb munkát a bérek, a jövedelmek meg­állapításánál mindenütt fo­kozottabban ismerjék el; — gondoskodni kell a fo gyásztól! piac jobb egyensú­lyáról, a lakosság áruellátá­sának bővítéséről. A terme lő és kereskedelmi vállala­tok gondoskodjanak arról, hogy a tömegfogyasztás szem­pontjából fontos, olcsóbb tik keket is folyamatosan lehes sen vásárolni; — fokozni kell az állami ellenőrzést a vállalati árkép­zés javítása érdekében, a fogyasztói árszínvonal emel­kedése 1970 ben sem halad hatja meg az egy két száza­lékot; — a külkereskedelmi kö­telezettségek teljesítéséhez fontos népgazdasági érdekek fűződnek. A külkereskedelmi forgalmat úgy kell tervezni és lebonyolítani, hogy a vi­lágpiacon javítsa a verseny- képességet, de az exporttevé­kenység ne menjen a belföl dl piac rovására. 5» A Központi Bizottság felhív minden párt- szervezetet, minden kommu­nistát, hogy példás helytál­lással, a dolgozók mozgósí­tásával segítsék elő gazda­ságpolitikai céljaink elérését. Felkéri a Hazafias Népfont Országos Tanácsát, a Szak- szervezetek Országos Taná­csát, az Országos Szövetke­zeti Tanácsot, a KISZ Köz­ponti Bizottságot és a tö­megmozgalmak vezetőit: se­gítsék a határozat végrehaj­tását A Központi Bizottság fel­hívja a szocialista brigádok tagjait és minden dolgozót, hogy szélesítsék és gazdagít­sák a munkaverseny-mozgal- mat 1970-ben, hogy a jubile­umi évfordulók megünneplése újabb munkasikerekkel páro­suljon. jobb, hatékonyabb érvényesí­tésére. O A Központi Bizottság ■“* úgy véli, hogy a párt­demokrácia fejlesztése növe­li a párt erejét, eszmei-poli­tikai egységét, a tagság akti­vitását, a párt tömegbefolyá­sát. A partéiét demokratiz­musa, a megfelelő légkör, a helyzet reális elemzése. a pártmunka rendszeres kriti­kus értékelése, a feladatok: helyes kijelölése a. legfonto­sabb, hogy mindenkor meg­találjuk a megfelelő megol­dásokat azokra a sokszor bo­nyolult problémákra, amelyek a szocializmus építése során felvetődnek. Q A pártélet demokratiz- musának fejlesztésével összhangban a Központi Bi­zottság határozatot hozott több, a munkastílus további javítását érintő kérdésben. /j A széles körű előkészítő *'•* * munka során számos helyes javaslat, gondolat ve­tődött fel. A Központi Bizott­ság ezeket megtárgyalta és utasította végrehajtó szerveit, hogy egy részükre a kong­resszusi előkészítő munkában a szervezeti szabályzatra vo­natkozó javaslatok kidolgozá­sánál vegyék figyelembe, a kérdések más csoportjában pedig a Központi Bizottság osztályai és a Társadalomtu­dományi Intézet folytassanak további kutató-elemző mun­kát, s arról tegyenek jelen­tést IV. A Központi Bizottság a Belügyminisztérium munká­járól megállapította: 1. A Belügyminisztérium egész tevékenységét pártunk és népünk szolgálata vezérli, hivatását betölti. Jelentős sze­repe volt és van abban, hogy a személyi kultusz éveinek torzulásait, az 1956-os ellen­Torn-idgjpm; tárp^dásait egy­aránt .Jelsözdy©, „helyreállítot­tuk a Magyar Népköztársaság alkotmányos, belső rendjét a szocialista törvényességet, , és ma államunk teljes védelmet biztosít törvénytisztelő pol­gárai számára ás következed tesen felelősségre vonja, bün­teti a törvény megszegőit. 2. A Központi Bizottság el­ismerését fejezi ki a Belügy­minisztérium dolgozóinak, egész személyi állományának, amelyet hivatástudat, áldozat­készség és helytállás jellemez; elismerését fejezi ki és köszö­netét mond a munkásőrség tagjainak, az önkéntes rend­őröknek és annak a sok tíz­ezernyi állampolgárnak, akik különböző területeken önkén­tes munkával rendszeresen segítik hatóságainkat a köz­rend, a közbiztonság fenntar­tásában. A Központi Bizottság a pártszervezetek széles köré­nek tapasztalatait és javasla­tait figyelembe véve meg­vizsgálta a pártdemokrácia helyzetét és fejlesztésének le­hetőségeit. A Központi Bi­zottság megállapította: a Magyar Szocialista Munkás­párt tevékenységében érvé­nyesülnek a lenini normák, a demokratikus centralizmus elvei; érvényesül a kollektív vezetés. összhangban a pártpo- * litikájával az elmúlt évtizedben erősödött és el­mélyült a pártélet, a párt­munkában a demokratizmus; növekedett a középfokú és az alsóbb pártszervek önállósága és felelőssége. A párt minden vezető szer­vét demokratikusan és titko­san választják. Javult a párt­szervek és a párttagság tájé­koztatása, a beszámolási köte­lezettség teljesítése. A köte­lességek és a követelmények növelésével együtt bővültek a párttagok szervezeti szabály­zatban rögzített jogai. Ugyan­akkor a Központi Bizottság megállapította azt is, hogy a szervezeti szabályzat ide vo­natkozó rendelkezéseinek be­tartása a jelenlegi gyakorlat­nál lényegesen nagyobb lehe­tőséget nyújt a pártélet de­mokratizmusának, a mainál 3. A Központi Bizottságnak az az álláspontja, hogy e fontos közszolgálati ágazat számára a munka megfelelő feltételeit biztosítani kell, ugyanakkor elvárja a Belügy­minisztérium dolgozóitól, hogy továbbra is következetesen védelmezzék a Magyar Nép- köztársaság államhatalmát minden külső és belső ellen­séggel szemben. Erősítsék a közrendet és közbiztonságot, továbbra is határozottan lép­jenek fel törvényeink megsér­tőivel szemben és biztosítsák a törvénytisztelő állampplgá- rok védelmét, személyi és anyagi biztonságát, s ügyeiket gyorsan és lelkiismeretesen intézzék. 4. A Központi Bizottság felhívja a párt, állami és tár­sadalmi szerveket, hazánk la­kosságát, hogy továbbra is hatékonyan támogassák a Belügyminisztérium munká­ját. * A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a tanácskoxás- ról, az ülés határozatairól a pártbizottságokat, a pártszer­vezeteket, az érintett területek dolgozóit részletesen tájékoz­tatni kelL

Next

/
Thumbnails
Contents