Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)
1969-11-22 / 271. szám
9. offlal RELOT-MAGYARORSZAG 2999. november 82. Szülők fóruma A gyerekek holnapjáért Vidéki szülő érkezett szakközépiskolai első osztályos kislányának szülői értekezletére A kollégiumban megnézte kislánya ellenőrzőjét és látta tp három darab elégséges osztályzatot. Hirtelen haragra lobbant és ott azonnal meg is pofozta kislányát. A gyerek sírva fakadt, magyarázkodni próbált. , Hogy mit mondott? Azt, hogy ötödikes kora óta tavasszal és össze' mindennap iskolai foglalkozás után mennie kellett dolgozni hol a háztájiba, hol a közösbe, hol pedig otthon kellett ellátni a ház munkát, a jószágok etetését és csak este tudott leülni tanulni. A szülő azzal érvelt, hogy „így is az általános iskola egyik legjobb tanulója voltai. Itt meg kollégiumban lakva, amikor semmire sincs gondod, hogy-hogy nem tudsz ötösre felelni.” Első látásra a szülőnek is igaza lehetne, de pedagógiailag vizsgálva a helyzetet semmiképpen nincs. Az általános iskolai tanterv célkitűzése egy általánosan művelt fiatal életbe indítása. A szülői ház feladata, hogy e célkitűzéseket mindenben támogassa, segítse, különösen akkor, ha középiskolába akarja küldeni gyerekét. és ott is jó eredményt vár gyerekétől. Leírtuk már e rovatban, hogy a „gyorsuló idő”, most tegyük hozzá, hogy az űrrepülésekkel a növekvő tér; no meg napjaink tudományos—technikai forradalma végtelen lehetőségeket nyit meg a felnövekvő generációk előtt. Igen. Ez szent igaz. De az is, hogy ezzel viszont az jár együtt, hogy a gyerekre egyre több terhet kell raknunk, hogy tudásmennyiség kor szabta szinten mozogjon, hogy felnőve helyt tudjon állni a rá váró feladatok megoldásánál. Pedagógiailag ítélve azon szülők életvitelét el kell marasztalnunk, akik — minden családi gond, nehézség ellenére — át nem gondolt, csak mát látó gondolkodásmódjukkal akadályokat gördítenek gyerekeik tudás- mennyiségének, — szintjének —, mélységének a végtelen felé tágítása -elé. Nem értünk egyet azon szülőkkel, akik nem veszik figyelembe az élet realitásait, nem érzik saját felelősségüket gyerekeik nevelésében. akik csak követelni tudnak és azt sem a körülmények diktálta adottságok figyelembe vételével. Az ilyen esetek figyelmeztetnek is. Figyelmeztetnek arra, hogy az iskola egy teljes gyereket kíván, akit ha ma elvonunk a a tanulástól, akkor a holnapját keserítjük meg. Innen nézve, ilyen tények ismeretében talán az elsős kislány arcán sem az anyai pofonok csattantak volna, hanem megértő, meleg bátorító szavak hangzottak volna el. Ez is pedagógia? Az, még ha szülő alkalmazza is. Sigér Imre Gárdonyi Géza: \A láthatatlan ember Képregény változat: Cs. Horváth Tibor, Korcsmáros Pál GYEREKEKNEK A bal oldali szavakból egy-egy betű megváltoztatásával képezzetek új szavakat, írjátok be az új szavakat a jobb oldali ábrába úgy, hogy a megváltoztatott betű mindig a körrel jelölt kockába essen, majd olvassátok össze a körök betűit. jojm tejjof :s37fajasjvi J Volt nyuszi, nincs nyuszi ka elinda, az állami gaz-LY1 daság agronómusá- nak ötéves kislánya fürgén, mint egy mókus kapaszkodott fel apja motorkerékpárjának hátsó ülésére. Nagy fekete szeme ragyogott az örömtől, mert ő is megnézheti a kaszálást. Gyönyörű májusi reggel volt. Aránylóit a napfény és a langyos levegő lágyan cirógatta arcukat. A fűszálakon úgy villogtak, sziporkáztak a harmatcseppek, mintha a tavasz tündérei drágakövekkel szórták volna tele a mezőt. Már messziről megcsapta orrukat a száradó széna édes, fűszeres illata. Nemsokára eléjük tárult a lekaszált nagy tábla, melyen egyenes sorokban feküdt a fonnyadó lucerna. Apu lassított, és nemsokára leállította a motort. Ahogy közelebb mentek, megpillantották a piros, ügyes kis kaszálógépeket. Jobboldalt kinyúló hosszú karjukkal szorgalmasan borotválták a rét üde, zöld szakállát, és a megdőlt fűcsomókat félre sodorva, olyan egyenes sorokban— hagyták maguk mögött, mintha vonalzóval mérték volna ki. Melinda gyönyörködve nézte ezt a tiszta, rendes munkát, már a berregő hang sem bántotta. A gépek nyomában egész sereg gyerek bandukolt, és vizsla szemmel keresgéltek valamit a tarlón. Mikor megpillantották Melindát, odakiáltottak neki: — Melinda, gyere ide, nézd mennyi madártojást találtunk! — Mutassátok! Milyen tojások ezek? — kérdezte Melinda. — Ez a nagyobb fogolytojás, egész fészekkel találtam — mondotta a legnagyobb fiú, Pista. — Ezek a kicsik meg fürjtojások. — Jaj. de aranyosak! — kiáltott Melinda. — Én is szeretnék ilyeneket. De mit csinálsz velük? — Otthon kotló alá teszem — felelte Pista. — Tavaly is kikelt néhány, fel is nőttek, aztán elmentek a társaikhoz, pedig olyan szelídek voltak. De nem baj, a vadmadár szereti a szabadságot, hadd menjen. Nesze, adok néhány tojást, talán nálatok is kikel valamelyik. Melinda boldogan tette zsebre a kis tojásokat és szaladt apjához, hogy megmutassa kincseit. Újból felültek a motorra és tovább mentek a laposban fekvő rétre, ahol kézzel kaszáltak, mert ott vizenyős volt a talaj. Amint odaértek, Melinda megpillantotta egyik jó barátját, Mátyás bácsit a kaszások közt. Már messziről látta, hogy Mátyás bácsi félreteszi a kaszát és valamit felemel a földről. Odaszaladt hozzá és megkérdezte. — Mit talált, Mátyás bácsi? Madártojást? Nézze, nekem is van. — Nem madártojás ez, Melinda, hanem... De nézd csak meg! Majdnem belevágtam a kaszát. Melinda szemügyre vette a kis gombolyagot, amit Mátyás bácsi a kezében tartott. Hát egy apró kis nyuszi Volt, amely rémületében annyira összegömbölyödött, hogy a szeme alig látszott ki a pihés bundájából. — Bizonyára ez volt a legkisebb — mondta Mátyás bácsi —, még nem tudott elmenekülni és itthagyta az anyja. — Nyuszika, aranyos kis nyuszika! — kiáltott Melinda. — Mátyás bácsi, adja nekem ezt az édes kis nyuszit! — Jól van, odaadom, majd belekötöm a kis kendődbe, nehogy megkarmoljon. Aztán otthon adj neki friss füvet, sárgarépát, káposztátj talán életben marad. Melinda szeretettel ölelt« magához a kis jószágot. Aa pedig olyan bizalommal simult a kislányhoz, mintha az anyja lett volna. Otthon fészket készített neki egy kis ládában, minden jóval ellátta és a nyuszi úgy szerette Melindát; hogy ha meglátta, mindjárt két lábra állt, egyik fülét hátrácsapla, és ennivalót kért. Mikor nagyobb lett a nyuszi, Melinda kivitte magával a gyepes udvarra és ott kergelőztek, játszadoztak. A kis állat szépen nőtt, gyarapodott. Egy alkalommal játszadozás közben a nyuszi hirtelen két lábra állt, beleszimatolt a levegőbe, azután nagyot ugrott és elvágtatott a mezők felé. Melinda ámulva nézett utána, majd lassan megtelt a szeme könnyel. Tudta, hogy a nyuszi nem tér többé vissza. Hívta a szabadság. Csuka Zoltán "IZSZ1NTES: 1. Megfejtendő. 6. SL. Feltételez, gondol. 8. Sértetlen, egész. 9. Lárma. 11. Római 50 és 1001. 12. Elmés. 14. Lepasszol. 16. Népszerű. fejtörőkkel gazdagon ellátott folyóirat. 18. Cipészeszköz. 20. Megfejtendő. 21. Megkülönböztető rövidítés családnevek előtt. 22. Tengervíz Jelzője. 24. Tejipari melléktermék. 25. ... Katica (magyar népmese). 27. Kor- tyolnivaló. 28. Becézett férfinév. 29. Ilyen termés a burgonya is. FÜGGŐLEGES: 1. Forma. 2. tvomal 505. S. Bel- fegor is az. 4. Hamis. i. Nem tud beszélni. 6. Megfejtendő. 11. JOF. 11. Labdarúgó műszó. 18. Ilyen disznó is van! 14. Lepedő fele. 15. Halkan énekelő. 17. Mézet pergetnek belőle. 19. Ravaszdi állat. 21. Tempó. 23. Dolgok, tárgyak egymásutánja alkoija. 24. ITU. 26. Téli sport. 27. Igazgató, rövidítve. Megfejtendő: November 80-cal kapcsolatosait az ... vízszintes 1., 20. .függ. 6. Múlt heti megfejtés: ELJEN NAGY ÜNNEPÜNK, NOVEMBER HÉT. Könyvjutalom: Takac- Karoly Nyírbátor, Bravics Viola Kisvár- da és Petruska Róza Nyuegyhá- za. Jövő szombati számun kban folytatjuk.) Törd a faiad!
