Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-01 / 227. szám
T9B9 otftőber T. KFTHTMAfiV AROTfCT «J í ot<!at Miért mennek el a munkások? Vezetők a termelés buktatóiról — kisvárdai üzemekben A vezetés, az üzem irányítása, a termelés szervezése gonuokkal jár. Ezek között vannak, amelyek ismétlődnek, akadnak újak, s nem könnyű a megoldásuk. Termelési, termelékenységi és üzemfejlesztési gondokról beszélgettünk vezetőkkel. Partnereink: Mokány László, a Kisvárdai Dohánybeváltó üzemvezetője, Batta János, a Kisvárdai Szeszgyár üzemvezetője és Makláry Lajos, a Vulkán főmérnöke. Visszatérő gond különösen ősszel, a betakarítási időszakban a munkaerőhiány. Ez aztán hatással van a termelési tervek teljesítésére és a termelékenység alakulására is. Ezt említi Makláry főmérnök. Különösen olyan nehéz fizikai munkákra nem lehet kapni embert, mint az öntés, ürítés, formázás, ahol teljesítménybér van. „Az öntödei munka nagy erőkifejtést igényel, s a jelenlegi alacsony bérszinttel ezt nem tudjuk megfizetni. Amíg ebben nem történik változás, mindig munkaerőhiánnyal küzdünk.” Pedig az öntödei munka az üzem termelési tervének az alapja. S épp itt a leghullám- zóbb a termelés, teljesítés, termelékenység. Míg az év e'ején a tervfeladatot 110 százalékra tudják teljesíteni, c” közepére lecsökken 98 száza ikra. Elmennek az öntök a örnyező tsz-ekbe dolgozni, ar-ol könnyebb munkával többet keresnek. 3v közepéig 175 ezer négy- ze .méter radiátornak kellett volna elkészülni, de emiatt 23 ezerrel kevesebb lett. Év végére ezt pótolják, de ehhez többletszám szükséges, s alacsonyabb a termelékenység is. Mokány Lászlót hasonló gondok foglalkoztatják. Jelenleg 40 munkaerő hiányéi k a dohányválogatáshoz, berakáshoz stb. Itt is részben a bérrel nincsenek megelégedve, meg csak idénymunka Tanévkezdésig diákokat foglalkoztattak. De a munkaerőhiány miatt így is augusztusban ezer mázsa zöld dohány berakásával maradtak el a tervtől. A munkaerőhiány újabb gond forrása. Ez pedig a munkafegyelem. Makláry főmérnök elmondja, hogy fegyelemsértés miatt felelősségre vonást nem minden esetben alkalmaznak. „Bizony megtörténik, hogy szemet hunyunk az ittasság láttán. Fizetéskor sokan egy napra kimaradnak a munkából. Ez rontja a munkamorált, veszélybe kerül a terv, alacsony miatta a termelékenység. Véleménye szerint ez elkerülhető lenne, ha kéthetenkénti fizetési rendszert vezetnénk be.” Ez évben 60-an léptek ki az üzemből, munkafegyelem-sértés miatt 30 százaléka, a többi az alacsony keresetre hivatkozva. Panaszkodik a fegyelmezetlenségek miatt Mokány László és Batta János is. A szeszgyárban előfordult társadalmi tulajdon elleni vétség is. Néhány hónapja még eléggé közömbösen szemlélte a pártvezetőség is. Utóbb már szigorúbbak, de ehhez rendet kellett teremteni a párttagok soraiban is. Ugyanis akadt közöttük is fegyelemsértő. A dohánybeváltóban sok az igazolatlan mulasztás. Az itt dolgozók többsége a mezőgazdaságban is tevékenykedik. Otthon maradnak igazolatlanul. Ha ezért figyelmeztetik őket, kérik a munkakönyvét. E mindennapos gondok megoldása mellett egyéb fontos feladatok is foglalkoztatják a vezetőket. És ezeket nem lehet elválasztani a munkásokról való gondoskodástól, a termelés fejlesztésétől. A Vulkánban az ipari tanulókkal együtt ezer ember dolgozik. A főmérnök elmondta, most a technológiai elmaradottság felszámolása foglalkoztatja őket. Kevés a nagy teljesítményű gép, az öntödét gépesíteni kell. Ezzel javulnak a munkafeltételek, s növekszik a termelékenység is. Könnyíteni akarnak a nehéz fizikai munkán, növelni az anyagi érdekeltséget, s megoldani a munkaerőhiányt. Ezért már készül az öntöde korszerűsítése 15 milliós beruházásból. Jövő év végén üzemelni fog. Ezzel nem csak a létszámhiány szűnik meg, a termelékenység 150 százalékkal fog növekedni. Most az évi radiátorgyártási tervük 300 ezer négyzetméter. A rekonstrukció után 600 ezer négyzetméter lesz. Gondoskodnak a dohánybeváltónál is a munkafeltételek javításáról és a dolgozók szociális, egészségügyi igényeinek a biztosításáról. Uj üzemi konyha, étkezde és fürdő épül 6 millióból, melyet decemberben adnak át. Ezek hiánya miatt sok bírálat érte a vezetőket, a párt és az szb vezetői talpaltak értük, hogy megvalósuljon. Batta János elmondta, hogy tovább épül a szeszgyár is. Konyakpalackozó üzemet építenek 14 milliós költséggel. jövőre üzemelni fog, s újabb 200 női munkaerőt tudnak majd foglalkoztatni. Végre ez évben befejezik a Vulkánban is az üzemrészek szociális ellátását. Uj fürdőt, öltözőt, ebédlőt kaptak a munkások. Uj csarnokok épültek, bennük korszerű gépeken dolgoznak. A szociális létesítményekre 3,5 millió forintot fordítottak. Megvalósulásukban sokat segített a párt és a szakszervezet. Makláry főmérnök mondta: ..Akkor örül a vezető, ha jót tehet, ha megoldja a dolgozók, az üzem problémáit. Mert e kettő összefügg.” Gond, probléma azonban mindig lesz. Nagyon fontos, hogy ezekre idejében és érzékenyen reagáljanak a gazdasági, párt és szakszervezeti vezetők, igényeljék hozzá a dolgozók segítségét. így megoszlik a gond és könnyebb a megoldásuk is. Farkas Kálmán Arcok közelről A kidobó ember — Kérem, nekem öt gyerekem van! Ez az öt szó az öt gy erekről állandóan visszatérő motívum Huszárszki Józsefnél, amíg beszélgetünk az életéről. Az Ezerjó étteremben vagyunk, melyet tavaly év végen alakítottak át elavult „kispiszkosból” rendes vendéglátó hellyé. Megyénk egyetlen olyan étterme a volt „Vesszős”, melynek portása, köznyelven „kidobó embere" van. Ö a felelős azért, hogy a vendégek közé ne szűrődjenek be huligánok, részegek, kötekedők, piszkos, vagy elhanyagolt ruházatú emberek ne jöhessenek be. Nem köny- nyű feladat sehol az ilyesmi, de Nyíregyházán, az autóbuszmegálló mellett. . Miért vállalta Huszárszki József? — Az öt gyerek miatt — mondja. Sokáig voltam betonos az építőknél, meg sportoltam is elég tűrhetően fiatal koromban. Van itt erő' Kérdezzen csak meg akárkit, mennyit segítettem a brigádtársaimnak tavalyi munkahe lyemen, a húsipari vállalatnál Megfogtam a dolog végét mindig. Júniusban szereztek oda a barátaim, mert a ré gebbi munkahelyemen apadt a kereset, nem az én hibám ból, az öt gyerek meg éhes Hát szóval ott dolgoztam. Ki az ördög tudta, hogy nem vagyok státuszban, csak szer ződéses. Szilveszter előtt szó a portás: tudja-e szaki, hogi utoljára jön? Micsoda? Hó lejárt a szerződése. De a ku tyafájút, megyek az egyik vezetőhöz, miért csinálják ez1 egy ötgyermekes családapával. Ha létszám vagy valami, jó, de szólhattak volna hamarabb. Azt mondja egy jó- tnctulatú vezető, ezt nem ó intézte, leépítés van, majd jöjjek hozzá tizenkettedike után, beszélgetünk az újra- felvételról. No jó, de mit fog addig enni az öt gyerek? Megyek haza, ideges vagyok, olvasom az. újságot, hát ben ne van. hogy erre a helyre keresnek valakit. Már volt előttem, úgy tudom, kettő is, de megszöktek. Ezt meg is mondták. Nehéz dolog, ismételgették. Nekik is mondtam, bízzák rám, én nem fogom cserbenhagyni ezt a posztot. Hogy kulturált hely, attól sem félek, kályhafűtö voltam 45 után az egyik iskolában, sokat jártam a tanárok közt, ragadt rám elég kultúra. Min denesetre meg tudom különböztetni a hanyagul öltözött professzor-főorvost az elegánsan díszelgő közveszélyes hu ligántól, amit nem minden portás tud. A zajt, a bajt, a veszélyt mindig, szinte estéről estére ugyanaz a néhány ember okozza. Már arcról ismerem őket. ha jönnek részegen és próbálnak behatolni, elég egy erélyes intés és elolda- lognak. Ok is ismernek engem, tudják, hogy ha nem, nem, akkor kár beszélni "ovább. Használt ez a múltkori bicskaügy is — meg volt egy boxerhistória is. Egyre ritkábban kell a rendőrjárőr segítségét igénybe vennem 3z családi étterem, aki ide a feleségét vagy a lányát el- iozza, annak sem szabad előadnia. Ez az én kötelességem. Örülök neki, hogy meg tudok felelni neki, remélem, innen megyek nyugdíjba is Van mire gondolnom közbe. — Az öt gyerekre — vágok közbe. — Hatra — igazít ki finom mosollyal. — Ugyanis várjuk a hatodikat „Ember ember meg tudsz verni, de egy kendőt nem tudsz venni...” A cigánydal felszámyal, a zenekar felerő södik. Pohár koccan a sarok- asztalnál, pincér siet el illa tos sülttel mellettünk, kül földiek ülnek a hátsó aszta 1- sor mellett Huszárszki József csöndé sen felveszi az egyensapkát és ismét odaáll az ajtó elé, fo gadni a vendégeket (—gesztelyi—) Lehííx^H redonwök e Ki kaphat üzlethelyiséget? — Ösztönzés a cserere A helyzet lassan változik „Lehúzott redőnyök” — évről évre ismétlődhet a cím, a helyzet azonban mégis lassan változik Nyíregyháza városközpontjában. Még mindig sok az olyan reprezentatív üzlethelyiség, amelyet más célra használnak: irodát, vagy éppen raktárak. Jelenleg az egyik legnehezebb dolog a helyiségekkel gazdálkodni a megyeszékhelyen. Építeni természetesen lehet. De az hosszú idő és üres telek alig akad a város- központban. Nagykereskedelmi vállalatok a belvárosban Jó üzlethelyiségeket foglalnak el a nagykereskedelmi vállalatok vagy más cégek, amelyek nem állnak közvetlen kapcsolatban a lakossággal. A helyzeten változtatni csak egyetértésben lehet. Nyilván saját szempontjaikból is indokolt lenne új raktárak építése, hiszen azok a helyiségek, amelyek üzletnek ragyogóan megfelelnének, a legtöbb esetben raktározás céljaira kevésbé. Mégis nagyon kevés törekvés tapasztalható, a helyzet csak alig változik. Az egyik oka ennek az, hogy e cégek többségének központja Budapesten, Debrecenben, Miskolcon van, s kétségtelenül nehezebb hely-, zetben vannak, mint a helyi vállalatok. Az egyik ilyen üzlethelyiség-sorozat a textil nagykeré a Jókai téren. Mellette építik az új autóbuszpályaudvart, s így az egyik legforgalmasabb helyen lesz — kiskereskedelmi vásárlók, vendégek nélkül. A másik különösen szép és értékes hely a PIÉRT-é a Luther-házban. Évek óta hadakoznak már a legkülönbözőbb fórumokon e helyiségek jobb hasznosításáért, de eredménytelenül. A legutóbbi terv ugyanúgy kútba esett, mint a korábbiak. A Szabolcs-szálló Kossuth téri szárnyában az idegenforgalmi hivatal mellett már átalakított szép helyiséget használnak raktárnak — a város főterén. Igaz nem nagy, de a város ismert helyiséggondjai közepette — nagy luxus. És éppen a vendéglátótól. A Felszabadulás útján a Gyógyszertár Vállalat ugyancsak olyan helyiségeket használ raktár céljaira, amelyek sokkal hasznosabbak lehetnének üzletként. Néhány kezdeményezés Néhány helyen már foglalkoznak a csere gondolatával, mindkét fél szempontjából hasznos és jó megoldáson. A MEZÖBER például újonnan épülő irodaházához akar pénzt kapni, s jelenlegi kereskedetté vagy vend iglátó- ipari célra kitűnően alkal más — a sétáló utcában lévő — helyiségeit átadná. A Gabonafelvásárló c: Feldolgozó Vállalat Szabadság téri irodáinak nagy része is sokkal jobban szolgálhatná a város lakosságának kényelmét, érdekeit. Lehetne még sorolni a példákat. Ettől azonban a gya korlati kivitelezés sokkal fontosabb. És ebben előre lépni csak úgy lehet, ha maguk, az ott elhelyezett vállalatok is aktívan részt vesznek a városrendezés ilyenfajta elgondolásainak megvalósításában Saját fejlesztési alapjaikkal több évre előre gazdálkodva s közben megkeresve azokat a partnereket, akikkel a leg jobb együttműködés valósítható meg. Az természetes, hogy helyiséghez kérvény alapján ingyen senki nem juthat és helyiségeket elvenni sem lehet. A partnereket azonban össze kell hozni, s ebben alapvető szerepet vállalhatna a városi lanács illetékes osztálya. Hasonlóan meg kelle ne találni annak módját, hogy megfelelő gazdasági szankciókkal tegyék érdekeltté az ilyen vállalatokat helyiségeik cseréjére, illetve a lakosság szempontjából jobb’ hasznosítására. Nehéz társulások Helyes az a gondolat is, hogy az újonnan épülő nagy bérházak földszintjén üzleteket helyeznek el. A társulja izonban nehezen megy. AI vállalatok egyrészt szíveset« ben telepítenék üzleteiket ai városközpontba,, az üzletnek gyedbe, mint bármelyik ak központba. Az is igaz, hogy hátráltatja az ilyen építkezéseket, társulásokat a hosszú határidő, a kései beköltözhe- tőség. Talán érdemes lenre foglalkozni a városi tanú s- nak azzal, hogy hitelezze meg ezeket az építési kőiké- geket, s majd megfelelő díjszabás ellenéken az elkészülés után ajánlja fel azok- t megvételre. Feltételezhet i, hogy a befektetett pénz kétszeresen is kamatozna. Az első lépéseket azonban változatlanul annak kell jelentenie, hogy minél több más célra használt üzlethelyiséget adjanak vissza eredeti rendeltetésének. Ez nyilván nehéz, mint ahogy az eddigiek is nehéznek bizonyultak. De a korábbi péld'is alapján megérte a befektetés, a cserék hasznosak voltak, ■* mielőbb továbbiakra var* szükség. M. St Készül az új pos'a Gyorsabb, kulturáltabb kiszolgálás 5000 új telefon 1970 végén adják át a tér vek szerint a Bethlen Gábor és a Bercsényi utca sarkán azt az épületet, amelynek alsó két szintjét a nyíregyházi I. számú, központi posta foglalja el. Mostani székhazukban több. mint 50 éve dolgoznak. Ma már szűknek bizonyul ahhoz hogy megnövekedett feladatukat zavartalanul elláthassák. Minden vonatkozásban korszerűbb, s ami a legfonto sabb: gyorsabb lesz a posta munkája új helyén. Itt kap nagy helyiségeket a távirda- gépterem, a hírlapcsoport, a kézbesítés, a felvételi terem, a teljes, úgynevezett forgal mi részleg. A felvételi csar nokot. ahol az ügyfelek fogadása történik, a jelenlegihez hasonlóan a földszinten ala kítják ki. a mostaninál jóval tágasabb kulturáltabb külső vei. az igényeknek megfelelő en. A posta új székházát a vá rosközpont távfűtési hálóza tára kapcsolják, később pe dig a régi épületet is. Meg marad a postának a mostani épület is. Ttt a postaműszafti terjeszkedik. Bővítik a telefonközpontot és az erősítőállomást. Már most 1000 telefonigénylöt tartanak nyílván, azonban az új központ felszerelése előtt egyetlen kérelmet sem tudnak teljesíteni. A jelenlegi felvételi teremben helyezik el az új automata telefonközpontot, amely svéd licence alapján már készül a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban. A kétezer most működő állomás mellé újabb ötezer telefonvonal bekapcsolása válik lehetővé. A későbbiekben ez a szám 12 ezerre növelhető. Ezt az ígéretes jó hírt kiegészíthetjük azzal, hogy a régi, elavult telefonközpont tehermentesítésével a helyi telefonbeszélgetések minősége jelentősen megjavul. A műszaki részleg fejlesztése az. interurbán-hálózat bővítésére is kiterjed. Az új inter kezelőközpont gyorsítja majd a távolsági beszélgetések lebonyolítását. Több közvetlen vonalon hívható az új központból a főváros, valamint az ország nagyobb '’árosai és megyénk járási székhelyei. 4 tárgyalóteremből Csalásokért 30 hónap Csalás miatt nemrég börtönben volt Bánszki Islvánné 38 éves nyíregyházi lakos, s amikor kiszabadult, férje — gyermekeik könyörgésére — visszafogadta. A házastársi viszony azonban továbbra is igen rossz volt közöttük. Az asszony a konzervgyárban kapott munkát, s itt ismerkedett meg M. Margittal. F. Gyulánéval, és I. József- nével, majd egy kórházi kezelés ideje alatt a máriapócsi Sz. Bélánéval. Az új ismeretségeket arra használta föl, hogy ismét visszatérjen korábbi „mesterségéhez”: kölcsönök kéréséhez. Illetve aligha nevezhetők ezek kölcsönnek, hiszen azt vissza szokták adni. Bánszkinénak pedig ehhez semmi kedve nem volt. Sőt, ha valaki kérte tőle a pénzt, még örülhetett, ha nem kellett újabb „pénzsegéllyel” kisegíteni az asz- szonyL Rámenőssége Sz. Béláné esetében különösen nyilvánvaló. Kiutazgatott hozzá Má- riapócsra, s különböző ürügyekkel többszőrre 4600 forintot csalt ki tőle. Volt úgy hogy Sz-né is kölcsönkérte a Bánszkinénak szánt pénzt. Konzervgyári ismerősei sem jártak különben: I. Józsefné. >50, M. Margitot ezer, F. Gyű iónét pedig 3150 forinttá' „vágta meg”. A pénzekkel a mai napig tartozik, kivéve F-nét, mert neki egyszei megadott ötven forintot. (!) Hasonló - sorsra jutott V. Jánosné 1200, H. Sándorné 400, B. Miklós 1350, B. Gyu- láné 3800, és R. Ignácné ötezer forintja is. A legmerészebb zsákmányt mégsem ezeknél, hanem Kon- csolai Lajos nyíregyházi lakosnál érte el Bánszkiné. Koncsolaitól már 1963-ban csalt ki pénzt, mégpedig úgy, hogy nem is kölcsön kérte. Vállalkozott előnyös tűzifa vásárlására és — tekintve, hogy előre fölszámította a fuvardíjat is, — 1600 forintot sikerült kiemelni Koncsola: zsebéből. Fa persze azóta sincsen, cl«, az nem gátolta meg Bánszki- nét abban, hogy tavaly márciusban újra vissza ne térjen előző áldozatához. Most azzal az ürüggyel kért ötszáz forintot, hogy gyermeke megvágta a lábát. Az átlátszó és gyermekes mese hatására megkapta a pénzt. Pár nap múlva 690 forintot kért vásárlásra, s ezt is megkapta. Ez persze nem volt elég. rendszeresen visszatért a hiszékeny emberhez és összesen t440 forintot csalt ki tőle. Még férje bundáját is elzálogosította nála. Bánszkiné a csalások sorozatával összesen 28 ezer forint kárt okozott. Bármennyire- hiszékenyek az emberek, egyszer úgyis elérkezik a felelősségre vonás pillanata, de Bánszkinét ez sem érte váratlanul. Azzal védekezett, hogy a csalásokat — két esetet kivéve — férje felbűjtására követte el. (A férj a tárgyaláson: Amikor meg- ludtam, mit csinált, elzavar- (am és feljelentettem.) Nagyon alapos nyomozás után lehetett csak dönteni az igyben, hiszen az asszony vélekedése hihetőnek látszott, sok körülmény ellene mon- lott, például az. hogy a ká- ■osultakat kérte. •>- beszéljetek az ügyről ser' mek. még i férjének sem. írásszakértő mutatta ki. hogy a . Bánszki slván” aláírású elismervé- tyeket is az asszony hamisította, így a férjet már első "okon, a járásbíróság jogerőben felmentette. Az asszony azonban példáim súlyos büntetést kapott a nyíregyházi megyei bíróságon: 30 hónap szigorított börtönt, ezenkívül három évre a közügyektől is eltiltották. A bíróság arra is ’ kötelezte Bánszkinét, hogy az általa okozott kárt fizesse meg Az ítélet jogerős. k. t.
