Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-31 / 253. szám

1 KELET-MAGYARORSZAÖ 1989. októkér 9! külpolitikai összefoglalónk ® Hét szocialista ország külügyminiszteri konferenciája # A Eraudt-nyilatkozat visszhangja Prága közelében, a Lany- kastélyban megkezdődött a budapesti felhívást aláíró hét szocialista ország külügymi­nisztereinek tanácskozása. A budapesti konferencia óta az európai biztonsági értekezlet gondolata világszerte tért hódított és aligha lehet vi­tás, hogy az aláíró országok mostani, magas szintű meg­beszélése: újabb jelentős ál­lomás a magyar fővárosban kitűzött cél megvalósítása fe­lé vezető úton. „Az európai biztonsági ér­tekezlet megtartása a jelen­légi időpontban nem csak kívánatos, hanem reális le­hetőségnek tűnik” — han­goztatja a Rudé Právóbah megjelent cikkében Jan Marko csehszlovák külügy­miniszter, aki a 'továbbiak­ban megállapítja: még sok akadályt kell elhárítani, de az európai szocialista orszá­gok mindent megtesznek ezért. A prágai tanácskozás­ról Marko úgy vélekedik, hogy az minden bizonnyal jeler‘0« döntések fóruma lesz. Hasonló, rendkívül pozitív visszhangja van a találkozó megkezdésének a lengyel fő­városban. Varsóban nagyra értékelik a finn kormány ál­lásfoglalását, alnely szerint kész közreműködni a konfe­rencia előkészítésében, sőt vállalja annak megrendezé­sét is. Lengyel körökben em­lékeztetnek arra, ' hogy a finn memorandumra eddig 22 ország igenlő válasza fu­tott be. Minden jel arra mutat te­hát, hogy kontinensünk köze­lebb jutott az európai biz­tonsági értekezlethez, de a nagy tanácskozás összeülése — és eredményessége — per­sze még sok mindentől függ. Érthető,, ha földrészünkön ilyen összefüggésben is nagy figyelemmel tanulmányozták az új nyugatnémet, kabinet­kormány nyilatkozatát. Nem vitás, hogy az euró­pai biztonság alakulásának egyik legfontosabb szektora az NSZK—NDK viszony jö­vője. Serlinben még nem hahgzótt el hivatalos'nyilat­kozat a Brandt-féle kor­mányprogram kapcsán, de bizonyos utalásokból, vala­mint a külföldi sajtószemlék hangsúlyából arra lehet kö­vetkeztetni; az NDK ugyan fenntartja az óvatos várako­zást, de a program számos kitételével elégedetlen. A Brandt-nyilatkozatból — em­lékeztetnek berlini körökben — hiányzik az európai hatá­rok elfogadása, a Hallstein- doktrina és a kizárólagos képviseleti igény felszámolá­sa. A program kifejezetten megtagadja az NDK nemzet­közi jogi elismerését. Ezzel kapcsolatban az Otecsesztveri Pront című bolgár lap ígjl ír: „Amikor Brandték visz- szautasítják az NDK elisme­rését és a két német állam különleges kapcsolatáról be­szélnek. ez a megfogalma­zás érzékelteti: nem akarják végigjárni az utat, amely az NDK és az NSZK közötti normális kapcsolatok megte­remtéséhez szükséges.” A téma kulcsfontosságúj nem csoda, ha világszerte komolyan kommentálják. Egy kormánynyilatkozat ázonban természetesen ke­vés a mélyebb következteté­sekhez. A kabinetekre is vo­natkozik az általános sza­bály: á világ nem a szavak, hanem a tettek alapján ítél. Kádár lános elvtárs a tsz-moigalem időszerű kérdéseiről (Folytatás as 1. oldalról) Kitért a gazdaságirányítá­si reform néhány kérdésé­re. A reform alapelvei jók, á gyakorlatban azonban job­ban érvényre kell juttatni azokat — mondotta. A gya­korlati tapasztalatokat ter­mészetesen időről-időre ösz- sze kell vetni az elvekkel, és ha szükséges. a gya­korlatot korrigálni kell. Ezt mi meg is tesszük. Részletesen foglalkozott a jövedelmezőség problémái­val Hangsúlyozta, hogy a termelés minden ágában jö­vedelmezőségre kell töreked- I ni. A nyereségérdekeltség^ rendszer serkenti erre is a vállalatokat. Egyes gazdaság gi vezetők azonban a fo­gyasztók kárára, a minőség rovására az áfákkal marti • púiéinak, ily módon igyekez­nek növelni a nyereségüket. Ez számunkra elfogadhatat­lan. A jövedelmezőség növe­lésének a társadalom számá­ra elfogadható módja: a ter­melési lehetőségék jobb ki­használása, az előállítási költségek csökkentése, a jobb mu nkaszervezés. Kitért a társadalmunkban érvényesülő érdekek — az országos, a helyi, a csoport és az egyéni érdek — kérdésé­re is. Kifejtette, hogy az egész ország, az egész nép érdekeit érintő legnagyobb, legalapvetőbb kérdésekben ezek az érdekek természete­sen egybeesnek. Nem ritka azonban, hogy más kérdések­ben viszont a négyféle érdek nem ; mindenben egyezik meg egymással. A felelős vezetőknek minden szinten az a kötelességük, hogy min­den fontos problémát gondo­san mérlegeljenek, s a szo­cialista elvek szerint igyé- kezzenek összehangolni és kielégíteni az igényeket. lía nem így cselekednénk, an­nak az egész társadalom ká rát vallaná. Utalt arra, hogy ebben a szellemben kell fog­lalkozni az olyan — a be­szélgetés résztvevői által is szóba hozott kérdésekkel is, milyen oéldául a mezőgaz dasági építkezésekhez nyúj tott állami dotáció. A félvá­sárlási ár. a szociálpolitik kérdése és sok más hasón ló. sokakat éri--' nagyközösség érdeke például megkívánja a parasztoktól hogy nagyobb erőfeszítéseké* tegyenek a húsellátás jaVí tására. A párt és a kormány olyan politikát folytat, amely egyaránt megfelél a mun­kásosztály, a parasztság és mihden dolgozó érdekéinek Népünk nem egyszer világo són kifejezte, hogy egyeter' ézzel á politikával, lámogat- J& törekvéseinket, a mi ezt a ségjtségét kérjük mindefi- |kitőí a következő időszakban Sis — mondotta Kádár elV- jtárs. A beszélgetés befejeztével a (vendégek visszatértek Szol­Í tokra, ahol a Hazafias Nép­ront' megyei bizottsága va- icsofát adott tiszteletükre a tiszaiigeti KISZ vezetőképző táborban. i Csütörtökön városi prog­rammal folytatódott. Kádár 'János elvtárs Szolnok megyei / látogatása. A párt'első titkára ( délelőtt,., SzpJjaáks<város párt-, j tanácsi- és tömegszervezeti vezetőivel találkozott. Sipos Károly, a városi pártbizottság első títkáJu tájékoztatójában ismertette Szolnok fejlődé­sét, majd városnézésre hív­ta meg Kádár elvtársat. A több mint félórás séta során megtekintették a Zagyva-par­ti paneles lakásépítést, a kö­zelben magasodó 18 emeletes la 'óházat, majd a testvérvá­rosról, Tallinnrói elnevezett lakókörzetet, az itt kialakított 1200 lakásos új települést. A városnézés után a Tisza menti Vegyiművekben folyta­tódott a program. Az üzem bejáratánál Bán László igaz­gató és Lukács Gyula párttit­kár fogadta Kádár elvtársat, majd a tanácsteremben Bán László ismertette a gyár te­vékenységét. Elmondta, hogy jelenleg évente 315 ezer tonna kénsavat állítanak elő, ez az ország összes kénsavtermelé- sének háromnegyed része. Tervezik egy évi 200 ezer tonna kapacitású kénsavgyár építését, amely 1972-ben kez­di meg a termelést. A tájékoztató után a ven­dégek — a gyár műszaki ve­zetőinek kalauzolásával — megtekintették á fontosabb üzemrészeket. A gyár dolgo­zói valamennyi meglátogatott részlegben — a kénsavgyár- tásnál, a mosószer és a por­festék üzemrészben — nagy szeretettel fogadták a párt Központi Bizottságának első titkárát. Kádár elvtárs egy- egy munkahelyen megállt, be­szélgetett az ott dolgozókkal, gratulált a szocialista brigá­dok és az ifjúmunkások jó eredményeihez, s a gyárláto­gatás emlékezetéül jókívánsá­gokat jegyzett be a szocialista brigádok naplóiba. Az üzemet elhagyva rövid séta következett a szomszé- dbs lakótelepen. Acs Sándor villanyszerelő, szocialista brigádvezető meghívta ottho­nába Kádár elvtársat, aki szívesén eléget tett a kérés­nek és elbeszélgetett á ven­déglátó családjával Délután a másik nagy szol­noki üzemet, a Járműjavító Vállalatot kereste fel Kádár elvtárs. A központi épület előtt Jávor Nándor igazgató, Szabadkai Mihály üzemi párt­titkár és más helyi vezetők fogadták Kádár Jánost, aki ezután a gyári tanácsterem­ben találkozott a vállalat mű­szaki vezetőivel^ a szocialista brigádok képviselőivel. A párt első titkára mintegy félórás eszmecser / folytatott velük a különböző munkahelyek problémáiról, megismerkedett az üzem munkájával, tájéko­zódott a vállalat terveiről, feladatairól. Kádár elvtárs ezután a mozdonycsárriókbán gyűlésen találkozott a munkáskollekíi- va tagjaival. A gyűlés, ame­lyen 10—42 ezren vettek részt, Sipos Károly, a Szolnok vá­rosi pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd Vigh Bé­la, a mozdonyosztály marós és esztergályos szocialista brigádvezetője szólalt fel. Ez­után Kádár János, a párt Központi Bizottságának első titkára tolmácsolta a Köz­ponti Bizottság üdvözletét Szolnok város és a megye la­kosságának. Tájékoztatta a gyűlés részvevőit az Időszerű belpolitikai és nemzetközi kérdésekről. A nagy tapssal, tetszéssel fogadott beszéd Után a lelkes hangulatú mun­kásgyűlés . az Tntérnacionálé hangjaival ért véget. Kádár elvtárs kétnapos Szolnok me­gyei látogatása ezzel befeje­ződött. Mint a fergeteg, úgy lep­ték el az utcákat Nagykál- lóban. Mi gyerekek a desz­kakerítés tövében lapultunk és onnan a réseken keresz­tül lestük, hogyan szágulda­nak tajtékos lovaikon. Félel­metes volt az őszi napfény­ben viliódzó mesztelen kard­juk, egybeolvadó kurjantá- saik, s a lovak patáinak dü­börgése. Kozákok — később megtudjuk ők azok — akkor csak percekig láttuk őket. Elszáguldottak Napkor irá­nyába és mert újra rázendí­tettek a katyusák, a felnőt­tek leparanesóltak bennün­ket a pincébe. A katyusák lövedékei valahol a haran­god! erdőnél robbantak, ar­ra, amerre a kozákok men tek. Az erdő jó két kilomé­terre volt tőlünk, de a sza­kadatlan robbanásokba Pen­gett a ház. A kozákokkal újra délután találkoztunk, öt lovas állt az udvaron és kiabáltak. A fel nőttek vártak erre. A pince ajtajába már oda volt ké­szítve égy nyaláb Vessző, mindegyik végén egy fehér rongy. Sándor bácsi nagy mestere volt az ilyesminek. Mindenkit kioktatott, mit kell majd cselekedni, há a katonák újra jönnek. Ö állt A RUDÉ PRÁVO a csehszlovák küldöttség moszkvai látogatásáról I Pravda cikke a libanoni helyzetről Minden, felelősség tudatá­ban lévő libanoni politikai személyiség — nézeteiről és vallásától függetlenül — tö­rekszik a helyzet normalizá­lódására az országban, igyek­szik elhárítani a belpolitikai konfliktus további kiéleződé­sének veszélyét. Ezt a követ­keztetést vonta le Jevgenyij Primakov, a Pravda beiruti tudósítója. A libanoni haladó körök a jelenlegi legfontosabb fel­adatnak tekintik olyan maxi­málisan kedvező körülmé­nyek létrehozását, amelyek­ben a Kairóban megkezdő­dött tárgyalások hasznos eredményeket hozhatnak mindkét fél számára. A li­banoni nép túlnyomó több­sége kész harcolni és áldo­zatokat hozni azért, hogy a Palesztinái kommandók sza­badon tartózkodhassanak Li­banon területén. A beiruti jobboldali lapok olvasása közben — folytatja a Pravda tudósítója — az az érzés alakul ki, hogy eze­ket a lapokat finaszirozó és kiadó hyugatbarát körök szándékosan túlozzák a liba­noni hadsereg és a Paleszti­na! kommandók összeütkö­zéseinek méreteit. Primakov kiemeli: ez azért van, mert egyes nyu­gati körök aggódnak amiatt, hogy kikerülvén a válság­ból, Libanonban még erőseb­ben elterjednek az antiim- perialista nézetek. Ennek megakadályozására ismét napfényre bukkant az a ka­csa, „hogy továbbra is foly­tatódik a szíriai beavatkozás Libanonban.” De mihden igyekezetük ellenére a Liba­non egét beborító sötét vi­harfelhők között már átcsil­lan az első reménysugár. Prága (MTI): A Rudé Právo különtudósí- tói, akik a csehszlovák párt- es állami küldöttséget elkísér­ték szovjetunióbeli látogatá­sára, a lap csütörtöki számá­ban ismét méltatják a moszk­vai út jelentőségét-. Megállapítják, hogy a párl Vezetősége rövid fél év alatt teljesítétte a CSKP KB áprili­si és májusi plénumán kitű­zött fő feladatát: kivezette a pártot nemzetközi elszigetelt­ségéből, s teljes mértékben felújította a testvéri és in­ternacionalista kapcsolatait a szocialista országokkal, első­sorban a Szovjetunióval. „A Szovjetunió segítségé­vel lehetővé válik gazdaság: nehézségeink leküzdése.. ter­mészetesen azzal a feltétellel, hogy mi magunk is derekasan irtunkéhoz látunk. Á szívélyes fogadtatás lát­táit talán most ébredhetünk rá először teljes valójában azoknak a politikusoknak és újságíróknak a bűnösségére, akik a közelmúltban saját, önös céljaik, de idegen ér­dekek szolgálatában is meg akarták bontani kapcsolatain­kat a Szovjetunióval és né­pével. Rádöbbenhettünk, hogy a nem egységes és elvtelen dubceki pártvezetés hibájá­ból milyen hamis és tragikus játékot űztek Csehszlovákiá­ban” — írják a Rudé Právo különtudósítói. Az európai biztonsági ér­tekezlet megtartása a jelenle­gi időpontban nem csak kl- ' vánatos, hanem reális lehe­tőségnek is mutatkozik — ál- .Íapítja meg a Rudé Právóban Jan Marko csehszlovák kül­ügyminiszter, a budapesti fel­hívást aláíró Hét Szöelalisia ország külügyminisztereinek Prágában csütörtökön meg­kezdődött tanácskozása alkal­mából. Még sok akadályt kell azon­ban leküzdénünk — írja „Az európai biztonságért es együttműködés fejlesztéséért” cífnÖ cikkében, hogy ez a le­hetőség valósággá váljék. A szocialista külügyminisz­terek tanácskozásának prágai megrendezésében annak a.po­litikának az elismerését lát­juk, amelyet Csehszlovákia követ áz európai biztonság szavatolása érdekében. Ki­fejezésre jut benne továbbá az ország nemzetközi helyze­tében bekövetkezett konszo­lidáció is.” A prágai tanácskozásról szólva Jan Marko kifejti, hogy a külügyminiszterek megvi­tatják majd a politikai prob­lémák széles körét, egyebek között a lemondást az erő­szak alkalmazásáról. illetve az erő alkalmazásával való fenyegétözésröl az európai országok kapcsolataiban. Nem feledkeznek meg a kap­csolatok fejlesztéséről sem a gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos együtt­működés területén. „A Varsói Szerződés orszá­gai a maguk részéről a jö­vőben is mindent megtesznek a siker kimunkálása végett Jelenleg azonban a nyugati országokon a sor, hogy világo­san és kibúvók nélkül vá­laszoljanak a szocialista or­szágok közös kezdeményezé­sére” — hangsúlyozza cikké­ben Jan Marko csehszlovák külügyminiszter Palomares árnyai J A Vie Nnove leíepEezése A Vié'Nuővé című olasz lapban egy héttel ezelőtt tu­dósítás jelent meg arról, hogy a nyugat-németországi Bad Emis támaszponton kiképzést kapnak az olasz titkosszolgá­lat tisztjei. Az olasz hadügy­miniszter cáfolta és „teljes egészében légből kapottnak” minősítette a közleményt. Ok­tóber 30-án azonban a Vie Nuove újabb tényekkel bizo­nyította állítását. így egyebek között fotókópiát közölt egy hivatalos NATO-dokumen- tumról, amely szerint június 9-től 14-ig Bad Ems-ben a Bundeswehr katonai elhárító- képző iskolájában tanfolya­mot tartottak a NATO orszá­gok tartalékod tisztjei, köztük az olasz titkosszolgálat ügy­nökei számára is. A lap újabb leleplezéseivel! kapcsolatban interpellációk hangzottak el a parlamentben. Moszkva (MTI): Aszkold Birjukov, a Pravda tokiói tudósítója írja csütör­tökön : „A Kyodo japán hírügynök­ség a napokban közzétett egy jelentést, amely a szó szó fos értelmében megrázta Japánt. Kiderült, hogy B—52-es ame­rikai stratégiai bombázók az Okinawa-szigetekről kiindul­va nem csak a szokásos bom- baszállítmánnyal. hanem hid­rogénbombával hajtják végre úgynevezett távol-keleti őrjá­rataikat.” „Az a hír, hogy a japánok is Palomares és Grönland sor­sára juthatnak, meghökken­tette az egész országot. (1968. január 21-én egy ame­rikai B—52-es atombombákat „vesztett el” a grönlandi par­toknál. Ugyanez történt 1968 januárjában a spanyolországi Palomares környékén.) A japánok elkeseredett tünteté­sekkel követelik a kormány­tól, hogy vessen véget Okina­wan és Japánban a B—52- esek fenyegető tevékenysé­gének.” „A Kadena amerikai légitá­maszpont környékén fekvő települések lakossága nagy­gyűlésen tiltakozott az ellen, hogy a Pentagon atomlovag­jai baljós terveik érdekében használják fel Ökinawát.” „A japán közvélemény tu­datában van — írja befejezé­sül a tudósító —, hogy az or­szág sorsa állandó veszély­ben lesz, ha Japán területe a jövőben is a kalandor ameri­kai militarizmus bázisául szolgál.” Seres Ernő: Kozákok a pinceajtóban és azt előbb résnyire kinyitotta, majd ki­nyújtotta az egyik vesszőt és meglengette a fehér rongyot. Ezután következtünk mi gyerekek. Libasorba álltunk és mindegyikünk kezében egy-egy fehér zászlónak ne­vezett botra kötözött lepedő- darabbal kimasíroztunk az udvarra. Utánunk jöttek az asszonyok, az öreg emberek. A kozákok arcán élőbb megdöbbenést láttunk, aztán az egyik hahotára fakadt és vele nevettek a töb biek. Mi gyerekek untuk ezt a dolgot, de meg volt be­szélve, a ceremóniát végig kell csinálni, A megbeszélés szerint következett Sándor bácsi, aki a sor elejére állt, mélyen méghajolt és re­megve elmondta: — Tisztelt oroszok, mi megadjuk magunkat. E szavak titán földre dob­ta á maga zászlaját és mi is sorra odamentünk, halomba dobáltuk a lepedős botokat Fegyverletétel volt így történt Annak rendje és módja szerint megadtuk magunkat. A kozákok nevet­tek és észre sem vettük, inár voltak vagy ötvenen. Gyalogosan átnéztek min­dent, a lakást, a padlást a melléképületeket, majd a pincéből az udvarra felhoz­tak egy kis hordó bort. Sán­dor bácsi akkor is tudta, mit kell tenni. Csapolt és csapolt végül ő ivott a leg­többet Szép ősz volt akkor 1944 október végén. Virítottak az őszirózsák és a kiskertekben még nem fagyott le a pap­rika, a paradicsom, az ubor­ka. Ennek a kozákok örül­tek. Akitor délután, a „meg adás” napjan maguk a ko zákok szedték kósárszámra a zöldségféléket. Paprikát para­dicsomot, hagymát és ubor­kát nagy lábasokba aprítot­ták, megsózták, összekever­ték és ették. Kenyérrel és Szalonnával fogyasztották és bort ittak rá. Később ttiáf mi gyerekek „rekviráltuk” a kertekből a csalamádénak valót (Később megtudtam, zakuszkának hívják ezt a keveréket és nemzeti eledel.) A kozákok nem voltak mindig egy^ helyen. Meghatá­rozatlan időközökben lóra ül­tek és elvágtattak Napkor— Nyíregyháza irányába. Hosz- szú volt a harc. A kozákok ném egyszer kevesebben tér­tek vissza, mint ahányan el­mentek. Volt közöttük egy magas, csontos, darabosan mozgó ember. A gyerekek kedvence. Megszerettük, mert odaadta á kardját, hogy játszunk veié, és azt is meg­engedte, hogy a lovára ül­jünk. Egyik reggel ez a ko­zák sem tért vissza. Akkor sokan nem jöttek meg Akik visszaérkeztek, kevesebbet ettek, s több bort ittak. Volt olyan, amelyik leitta magát, lóra pattant, kurjongatott és száguldozott, Villogtatta a kardját. Félelmetesek voltak, ugyanolyan félelmetesek, mint amikor először láttuk őket száguldani a deszkake­rítés tövében. Alig égy hét után végleg, elmentek a kozákok. Soha többé nem láttuk őkét. Illet­ve Nyíregyházán, a Felsza­badulás útján áll egy szo­bor, lovas kozák. Közülük valamelyik.

Next

/
Thumbnails
Contents