Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-30 / 252. szám

#. «Mal KELET-MAGYARORSZÄG 1969. október 3«. Korunk mezőgazdasága Hatszáz millió tehenészeti telepek, sertéskombinátok építésére (»yfiniőfcs-zöldség gépesítési bemutató Ilona-tanyán a Mezőgazda sági és Élelmiszeripari Gépe sítési Vállalat, Mezőgazdasag Gépjavító Vállalat Nyíregj háza, az esült Izzó gyón gyösi gyára és a Szabolcs Szatmár megyei AGROKE1 Vállalat gyümölcs zöldség gé pesitési bemutatót tart. A bemutatóit több .száz szakem­ber tekintette meg a közép­teljesítményű manipuláló kisgépsorokat és csomagoló­gépeket. A gépbemutató m :g- tyitóján »Balogh Bertalan az iGROKER Vállalat igazgato- ,a utalt arra, hogy Szabolcs- izatmár megyében különösen a nagyüzemi almás gyümöl. esősök igénylik a gépesítést a manipulálásban. A ráfordítási költség hamarosan megtérül — Nincs ablak a sertésólakon — Gondolnak ax áilatgondoxókra is Ha lassan is, de 100 szá ralékos fordulat állt be me­gyénk mezőgazdasági üze­meinél az építés jellegű be­ruházásokkal kapcsolatban. Vonatkozik ez leginkább a tehenészeti és sertéstelepek létesítésére. Mint tudott, a nagyüzemi mezőgazdaság ki­alakításakor általában állat- tenyésztésnél a szerfás is­tállók domináltak. Ezt a műszakilag igényes, de még nem korszerű épületek kö­vették. Az 1968-as és idei évvel a mezőgazdasági üze­mek beruházása elérkezett a korszerű épületek, telepek építtetéséhez. Jól illusztrálja ezt az 1970-es évvel jelent­kező igény. Termelőszövet­kezetek és állami gazdasá­gok a következő évre a MEZÖBER-től — mint ter­vező és bonyolító szervtől — 22 szarvasmarha-kombinát — ebből négy már kivitelezés alatt áll — és hat sertés­kombinát elkészítését igé­nyelték eddig. A kombiná­tok összberuházási értéke kö­zel 600 millió forint. Ide tar­tozik még, hogy a termelő- szövetkezetek jövőre 1450 va­gon üzemi hűtőtároló építé­sét kérték a MEZÖBER-től. Közös erővel A termelőszövetkezetek — nagymértékben ők érdekel­tek az említett beruházások­ban — általában a szarvas- marha- és sertéskombinátok építését társulások formájá­ban építtetik. Társulás a ti- szalöki 600 férőhelyes tehe­nészeti telep is. Ennek mű­szaki és egyéb adatait kivo­natosan azzal a céllal kö­zöljük, hogy bárki képet kapjon a termelőszövetkeze­tek további erősödése és az Csócsá roló­veszély A gabonafutrinka-lárvák (csócsárló) veszélyeztetik ga­bonatermésünket. A megyé­ben is, ha időben nem véde­kezünk, hagy kártételi veszély várható. A kártevő veszélyes­ségi küszöbértékét meghala­dóan Szabolcs-Szatmár me­gyében a megye nyugati ré­szén. főként Tiszanagyfalu határában sok a csócsároló. A veszélyességi küszöbértéket a termelőszövetkezeti szak­emberek könnyen meghatá­rozhatják. Ennek vizsgálati módszere, hogy a fiatal, még nem bokrosodó gabonák, amelyeket a fiatal lárvák (csócsárolók) megtámadnak, az egészséges levelekkel ellentét-, ben eldőlnek, vagy erősen lehajlanak és fonnyadni kez­denek. A csócsárolt növények számát úgy állapíthatjuk meg, hogy a gabonatáblákon az átlók mentén, vagy hálózato­sán a terület nagyságától füg­gően egy-három holdanként egy négyzetméteres területet jelölünk ki. Ha négyzetméte­renként a csócsárolt növény a kettőt-hármat eléri, a véde­kezés szükséges, A csócsárolók elleni védeke­zésnél tudni kell, hogy nap­pal a talajban tartózkodnak és csak az esti, éjszakai órák­ban végzett kezelések — per­metezés, porozás — lehetnek eredményesek. A védekezés­hez Hungária —2 (30) 1 szá­zalék, Hungária DL—40 WP (60) 0,8—1 kilogramm holdan­ként, DL-i (60) 15—18 kilo­gramm holdanként, szer fel- használás lehetséges. A nö- vényvédős terek mérgek, ezért 'alkalmazásukkal az óvó rend­szabályokat és a várakozási időt szigor/an be tetű tartá­sé« állatállomány novelese szem pontjából igen lényeges be­ruházásokról. A tiszalöki 600 férőhelyes tehenészeti te­lep építésére a Kossuth, Pe­tőfi, Rákóczi és a tiszalö­ki Szabadság Termelőszövet­kezet kötött egyezséget. A termelőszövetkezetek takar­mánytermesztő lehetősége a beruházást indokolja. A telep beruházási költsé gei 25 millió forintot igé­nyelnek. Ezzel az összeggel a következő kapacitású te­henészet jön létre. 600-as te­hénférőhely, 240 férőhelyes itatásos borjúnevelő, 44 fé­rőhelyes ellető, 28 férőhe­lyes elkülönítő. A telep ter­melőkapacitása, egy tehénre tervezett 3300 literes tejter­meléssel 1 millió 980 ezer li­ter tej. Á borjak szarná 88 százalékos elletéssel tehe­nektől 530 darab, előha- súaktól 95 darab. A telep termelési értéke — tej, tej­zsír, választott borjak, kise­lejtezett tehenek és kiselej­tezett borjak,' istállótrágya — 11 millió 348 ezer forint. A költségek — mezőgazda- sági, ipari eredetű anyagok, szállítás, szolgáltatás, amor­tizáció — 7 millió 327 ezer forint. Az élőmunkaköltség — 51 fős munkaerőszükség­letre tervezve, ebből 15 fő szakmunkás, 30 fő betaní­tott munkás — 2 millió 230 ezer forint. A tiszta jövede­lem — hozzáadva a külön­böző kedvezményeket is — 2 millió forint felett van. Gépesített etetés A sertéskombinátok közül a Dombrád és környéke me­zőgazdasági tsz-ek sertés- tenyésztő és hizlaló közös vállalkozását mutatjuk be. A telep 360 férőhelyes, évi halmozott termelési ■ értéke 18 millió 181 ezer forint lesz. A beruházási költség 35 mil­lió forint. Ez a telep évi 7500 darab hízott sertés ter­melésére alkalmas. A tiszta jövedelem 4 millió forint, évenként. A beruházás meg­térülése, — a termelőszövet­kezetek saját erőire vonatko­zik. — két, két és fél év. A sertéstelepekkel kapcso­latban az érdeklődés a kü­lönböző rendszerű, felsze reltségű kombinátok iránt, egyaránt nagy. A megyében az új sertéstelepek agio komplex, illetve bábolna rendszerű stílusban készül nek. Vásárosnaményban tör ténetesen hét szövetkezeti lársulásában bábolnai alu míniumpaneles, technoló giájában amerikai cley rend szerű sertéstelepet építenek. Koncentrátummal az etetés automatikus, önetetés az ál­latok az etetés időszakát ki véve teljesen sötétben van nak. A sötétre a tápanyag tökéletes felhasználása miatt van szükség. Az állatok ke­vesebbet mozognák, így ki sebb adagú abrakkal gyor­sabban érik el a kívánt súlygyarapodást. Fokozni u kivitelezői kapacitást A gazdaságosság a legfőbb jellemzője a szarvasmarha- és sertéstelepeknek. Nem sza bad azonban megfeledkezni olyan fontos követelmények­ről sem, ami az állatgondo­zókra vonatkozik. Mint már utaltunk is rá, egy-egy te­lepen általában 51 fő dolgo­zik majd és részben a gon­dozók egészsége, de nem kis mértékben állategészségügy szempontjából lényeges a szociális létesítmények töké­letes megoldása. A -telepen a munkások részére fekete­fehér öltözőket, zuhanyozó­kat, étkezőhelyiségeket építe­nek. így a gondozást a köve­telményeknek megfelelően kulturált körülmények kö­zött végezhetik. A beruházási igényekkel kapcsolatban a MEZÖBER által ez év májusában létre­hívott úgynevezett előkészítő csoport alapos munkát vég­zett. Több kötetre tehető ar az iratdokumentáció, amely egy-egy létesítményre vonat­kozóan számokat, adatokat közöl minden tényezőt figye­lembe véve. Az előkészítéssel ilyen vonatkozásban nincs és nem is lehet probléma. Kér­déses inkább, hogy a kivite­lezés körüli gondok megol­dása miként lehetséges. Az állami építőipar és ta uácsi építőipar egyre kisebb mértékben vesz részt a ki- itelezésben. Távolmaradá- >ukat indokolja, hogy Sza- >olcs-Szatmár megyében nás területeken is nagy az építkezési igény. A tsz-be- ruházások kivitelezésére nem marad más, mint a TÖVÁL- ok és a termelőszövetkezetek házi építőbrigádjai. A Tö- VÁL-ok és a házi brigádok erejét, kapacitását a nagy igény meghaladja. Elsősor­ban • az építés gépesítése, a szakemberellátottság az, ami nem megnyugtató. Éppen ezért növelni kell a TÖVÁL- ok kapacitását és egy-egy közös létesítménynél a házi építőbrigádok összevonására is törekedni kell. Ilyen tö­rekvés, a mátészalkai te­lepet saját építőbrigáddal úgy építik meg, hogy össze­vonják a társult tsz-ek épí­tőbrigádjait. A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépesítési Vállalat .különböző gépek mellett bemutatta az AHG automata hálózá­rógépet. A géphez pontos mérleg tartozik, amely az árut a kívánt súlyb.an adagolja, s a hálózárógép / orsan csomagolja. A gép különösen a kereskedelemben és azoknál a termelőszö­vetkezeteknél hasznos, akik önálló értékesítést folytatnak. A kiállításon nagy sikert aratott a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat UNIFRUCT SUPER—30 körasztalos manipuláló gépsora. A bemutatón részt vevők meggyő­ződhettek a gépsor sokoldalúságáról. Egy munkafolyamatban a gép elvégzi az ürítést, selej­tezést, az aprötermények leválasztását, a minőségi válogatást, az osztályozást, a körasztalo- kon való csomagolást és a csomagolt rekeszek továbbszállítását. Több segítséggel gyorsítani kell az Ecsedi-láp komplex rendezését AZ ECSEDI-LÁP TALAJ- VISZONYAIBAN az 1886- ban megkezdett és a század végén megvalósított lecsapo- lás gyökeres változást hős zott. A lecsapolás azonban nem oldott meg mindent, sőt a terület talajvízszintjét a kelleténél mélyebbre szállí­tották le és nem gondoltak arra, hogy a vízgazdálkodás­ra a talajvízszint szabályozá­sára lehetőség legyen. így az Ecsedi-láp tőzegtalaja kiszá­radt, a tőzegállomány roha­mos pusztulásnak indult. Az Ecsedi-láp térségében most a gazdálkodás biztonságát és eredményességét két dolog veszélyezteti: a belvíz, illet­ve az aszály. A sok év át­lagában mért csapadék 600 milliméter alatt van, amely­nek 40 százaléka a tenyész- időszakon kívülre jut. A bel­vizek gyakoriak, a vízborí- tottság nagy. 1966-ban pél­dául a víz által elborított területek jelentős százaléka őszi kalászos volt, s a vetés nagy része kipusztult. A belvíz miatt 1967-ben a ki­jelölt területeken a termelő­szövetkezeteknek 12 205 hold területe maradt műveletlen, ötezer forint holdankénti bruttó jövedelmet figyelem­be véve ez 62 millió forint kiesés. Az Ecsedi-lápon azonban nem csak a vízbőség okoz károkat. Abban az esetben, ha a kotus feltalaj alatti vízzáró, erősen tömött réte­gek is kiszáradásra kerül­nek, a vízrendezés során sü- levény talajok keletkeznek, amelyeknek termelékenysé­ge nagymértékben lecsök­ken. Ha a talajvíz nívója alacsony, az aszálykárok je­lentősen növekednek. Az Ecsedi-láp problé­ma közismert. Ezért is szü­letett meg a Szamos—Krasz- na-közi terület, az Ecsedi- láp térség komplex rendezé­sével kapcsolatos rendelet. A területet a meliorációs be ruházásokat illetően kijelölt körzetté nyilvánították. Ez, a beruházásokhoz százszázalé­kos állami támogatást bizto­sít A kijelölt körzethez 40 ezer 700 hold terület, 8 ter­melőszövetkezet, a Mátészal­kai Áll. Tangazdaság zuhogói üzemegysége, és a Csengeri Állami Gazdaság ural üzem­egysége tartozik. A térség­ben végzendő nagyarányú munkák tervének elkészíté­sével a Debreceni Agrártu­dományi Főiskola kultúr- technikai tanszékét bízták meg. A komplex meliorációs és hasznosítási terv kivite­li és tervezési költsége 330 millió forint. A kivitelezés 12 éves -program keretében valósul meg. A TERV KIVITELEZÉ­SÉT 1968-ban megkezdték 27 milKó forintos állami támo­gatás felhasználásával. Eb­ből hasznos és jelentős be­ruházásnak bizonyult a Nagyecsed—Tyúkod összekö­tő üzemközi út 10 és fél ki­lométerrel. Az út több száz­ezer tonnára tehető ter­mény elszállítását teszi le­hetővé. Megépítése 10 millió forintba került. Ezenkívül 17 millió forint költséggel a mintegy 4500 holdnyi lápra jellemző savanyú kémhatású talajnak 13 százalékát javí­tották meg meszezéssel. En­nek kedvező termésfokozó hatása már jelentkezett, az elmúlt évben például a ja­vított területen 25—30-as többlettermést értek el az üzemek. Az 1968. évi 27 millióval szemben már csak 15,5 mil­lió állami támogatást kap­tak az üzemek, s ezt vízren­dezési, csatornázási, mű­tárgyépítési, valamint terep- rendezési munkák kivitele­zésére fordítják. Két terme­lőszövetkezet másfél millió köbméter befogadóképességű víztárolót épít áthúzódó jel- . léggel. Az említett két év beru­házásai összegben nagyok. Ennek ellenére azt kell mon­dani, ha a jelenlegi ütem­mel folyik a beruházás ki­vitelezése, úgy a program megvalósításához 16 év szükséges. Ez azzal a ve­széllyel jár, hogy a még be nem fejezett beruházás el­ső szakaszát már fel kell újítani. Hogy ezt elkerüljük, szükséges az 1980 évben meghatározott befejezési ütem tartósa, amelyhez 30 millió forint állami támoga­tás szükséges évenként. Ez annál is inkább' szükséges, mert a kivitelezői kapacitás rendelkezésre áll. Egy má­sik probléma, hogy bár ha­sonló körülmények között gazdálkodik az Ecsedi-láp térségében a porcsalmai Dó­zsa, a győrteleki Aranyka­lász, a mérki Kossuth, a vállaji Rákóczi és csengeri Lenin Termelőszövetkezet összesen 16 525 hold terü­lettel, a hivatkozott rende­let ezeket nem nyilvánította kijelöltté. A módosításra szükség lenne, mert ellen­kező esetben átfogóan a térség problémáit nem lehet megnyugtatóan rendezni. Az említett üzemek' . kijelölése esetén az évi állami dotáció összegét további 100 millió forinttal kellene emelni. AZ EDDIG TÖRTÉNT BERUHÁZÁSOK hatékony érvényesülése is szükségessé teszi a kivitelezői munkák meggyorsítását, amelyhez az állami dotáció ‘ összegét évente legalább 30, illetve 40 millió forintra kellene nö­velni. Az Ecsedi-láp térségé­ben végrehajtott rendezés hasznos és elsősorban az ott élő, közel 21 ezer embernek az. akiknek 80 százaléka köz­vetlen, vagy közvetve terme­lőszövetkezetekben dolgo­zik. Ezeknek az embereknek a termelés bizonytalansága, életkörülményeik alakulá­sát döntő mértékben befo­lyásolja. A ő nevükben az eddigi támogatásért is kö­szönetét lehet mondani, de ezt hozzátehetjük, várják és kérik a további támogatást a tervek megvalósításához. Dr. Bélteky Béla, a Mátészalkai Járási Tanács VB MÉM osztályvezetője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents