Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-29 / 251. szám

1989. október 29. KÉT ET MAGYARORS7AG TÁJÉKOZTATÓ a november 7-tel kapcsolatos munkaidő-beosztásról Több ezer vagon zöldsfg, gj ömölt a háztáji gazdaságokból BURGONYA TÁROLÁS TÉLRE. 280 vagon burgonyát tárolnak téli felhasználásra Nyírtelek határában. Képünk: Ügyes női kezek válogatják a burgonyát, aztán prizmák­ba elföldelik. Elek Emil felvétele ORSZÁGOS VÁLLALKOZÁS: a termelőszövetkezeti vagyonbiztosítás A Munkaügyi Minisztéri­um ismételten felhívja a fi­gyelmet a november 7-ével kapcsolatos munkaidő-be­osztásra és a következőket közli: Mivel az idén 7-e pénteki napra esik, tehát egy mun­kanap választja el a munka­szüneti napot a heti pihenő­napot, vasárnaptól, a jog­szabályok szerint a heti pi­henőnapot a munkaszüneti nappal összevontan kell kiadni és a munkaszüneti nap előtti napon szombati munkaidő-beosztást kell al­kalmazni. Ennek megfelelően a hatnapos munkahéten dolgozó és a páros heteken szabad szombatot tartó vál­lalatoknál a munkaidő-be­osztás a következőképpen alakul: november 6-án, csü­törtökön szombati munkáidé­rt uminal es a Pénzügyminisz­tériummal egyetértésben ál­lást foglalt az üzemegészség- srgügyi szolgálat és a területi bölcsődék munkaidő-beosz­tásának ügyében. A miniszte­ri n állásfoglalását az tette Időszerűvé, hogy az ipar és az építőipar nagyobb részében az év végéig általában heti 44 órára csökken a mukaidő és jelentős számú üzemben megvalósult, vagy a közeljö­vőben megvalósul a szabad szombat. Ennek következté­ben a területi bölcsődék ki­használtsága szombati napo­kon jelentősen csökken. Az állásfoglalás szerint az, üzemegészségügyi szolgálat­ban foglalkoztatott orvosok, közéofokú egészségügyi dol­gozók munkaidejét az üzem (Tudósítónktól) A járás lakossága foglal koztatásának helyzetét vitat­ta meg október 28-i ülésén a Tiszalöki Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az 1967. évhez képest 1968-ban tovább csökkent a járásból eljáró dolgozók szá­ma. A 11 ezer kereső közül mindössze nyolcszázan dol­goznak a járás, illetve a me gye halárain kívül, elsősor­ban Tiszadobról és Tiszaesz- lárról, ahol nincsenek meg­felelő munkavállalási lehe­tőségek. Egy év alatt 22,3 száza­lékkal nőtt az iparban fog­Aprilis 29-én reggel Géressy Sándorné mátészalkai lakos halva találta sógorát, Géressy Károlyt. Amikor bement a lomtárnak használt kamrába — a sógor lakhelyére, — el­ájult a látványtól. Nem is csoda, hiszen Géressy Károly nem természetes halállal hali meg, hanem azért, mert meg­gyilkolták. De hamarosan kiderült hogy Géressyné ájulása csak tét! etett, mert ő követte el ezt a szörnyű bűncselekményt. Férjével 1949-ben kötött há­zas ;ágot. Kezdetben együtt élt a család, de aztán a halálozá­sok és elköltözések miatt csak Károly maradt a házban a testvérek közül. A testvérek közötti kezdeti jó viszony ké­sőbb megromlott, gyakorivá váltak az összetűzések. Károly elég különös ember volt. Hónapokon keresztül nem dolgozott, még a ház kö­rüli munkákban sem segített pénteken munkaszüneti nap, november 8-án, szombaton heti pihenőnap, november 9- én, vasárnap rendes munka­nap. A páratlan heteken szabad szombatot tartó és ötnapos munkahéttel dolgo­zó vállalatoknál a munkaidő­beosztás, november 7-én, beosztás nem változik, te­hát november 8-án szabad szombatot tartanak, novem­ber 9-e marad a heti pihe­nőnap. Az előbbiekben kö- zöltektől eltérp munkaidő­beosztást nem szabad elren­delni, illetve engedélyezni. Ugyancsak nem szabad a munkaszüneti napot megelő­ző vagy követő munkanapok előre, vagy Utólag történő le­dolgozásával szabadnapokat beállítani és a munkaidő­beosztást ilyen módon meg­változtatni. munkarendjéhez kell igazíta­ni. Szabad szombatokon az üzemegészségügyi szolgálat működése is szünetelhet — az üzem igényének megfelelően. A területi bölcsődék nyitva tartási idejének a lakosság igényeihez kell alkalmazkod­nia. Ha a szombati napokon jelentősen 'csökken a gondo­zott gyerekek száma, a böl­csődét megfelelően csökken­tett létszámmal lehet üzemel­tetni. Ebben az esetben a böl­csődei dolgozók szombaton­ként felváltva dolgozhatnak, egy részük minden második héten szabadnapot kaphat. Az üzemegészségügyi szol­gálat és a bölcsődék dolgozói­nak munkaidejét az állásfog­lalás nem érinti, tehát to­vábbra is heti 48. illetőleg kéthetenkénti 96 órát kell dol- gozniok. lalkoztatottak száma. Ez idő-' szakban az Alkaloida Ve­gyészeti Gyárban százötven­nel emelkedett a munkás­létszám, a Tiszalöki Vegyes­ipari Vállalat fizikai dolgo­zóinak száma megkétszerező­dött. Bírálólag állapította meg a végrehajtó bizottság, hogy a létszámnövekedés nem állt arányban a terme- .ési érték növekedésével. Tovább erősödtek a járás termelőszövetkezetei. 521 új tag kérte felvételét a kö­zös gazdaságokba. Az új be­lépők hetven százaléka 40 éven aluli, így a tsz-tagok átlagéletkora 54 évről 52 évre csökkent. a fuvaros testvérének és fele­ségének. Furcsa szokásai vol­tak. Egész nap verebet fogdo- sott, kártyázott, muzsikált. Mégis takarékos embernek le­hetett nevezni, vagy inkább zsugorinak. Megtakarított pénzét betét­ben őrizte. Kölcsönöket adott rokonainak, ismerőseinek. Gé­ressy Sándoréknak is adott: s ez az összeg tavaly 20.ezei forintra növekedett. Év vé­gén azonban e kölcsönöket visszakapta. Az 1969-es év tavaszán má napirenden voltak a veszeke dések a két testvér között Lassanként romlott Géressy né és a sógora közötti jó vi szony is. Ezek miatt Káról- elhatározta, hogy házat vásá rol és elköltözik. Erősített az elhatározását, hogy testvé rénél már a fűthetetlen kam rába szorult. Géressyné igyekezett sür­A Hold meghódítása héiyegsorozaíon A posta november 1-én „A Hold meghódítása” cím­mel bélyegsorozatot hoz for­galomba. A nyolc értékből álló sorozat a fantasztikus elképzelésektől . a kísérlete­ken át a megvalósulásig kö­veti a holdkutatás állomásait. A 40 filléres bélyegen Ver­ne regényének egy elképzelt részlete látható. A 60 fillé­res bélyeg Ciolkovszkij 1903- ban készült űrállomástervét ábrázolja. Az 1 forintos bé­lyegen a Luna—1 hold­szonda. az 1.50 forin­toson a leszállóhely- kutató Ranger—7 űr­hajó látható. A 2 forin­tos bélyeg azt az eseményt örökíti meg, amikor 1966- ban a Luna—9 holdszonda a Hcldra érkezett. A 2,50 forintos bélyeg az, Apollo—8 űrhajó 1968 évi Hold körüli keringését idézi, a 3 forintos a Szojuz—4, —5 űrhajók 1969 évi összekapcsolását ábrázolja, míg a 4 forintos bélyeg az Apollo—10 Holdra szállási főpróbáját mutatja. Ezer ezüstdénár a répaföldön Értékes középkori pénzle- lelet — ezer ezüstdénár — került elő a Baranya megyei Bezedek község határában. Egy nyugdíjas állami gaz­dasági dolgozó, Biond Péter és felesége a répaföldön dol­gozott, amikor a kapa ki­fordította az első érméket Ezek nyomán felásták a te­rületet és mintegy fél kilo- grammnyi ezüstpénzt gyűj­töttek össze. A leletet eljut­tatták a Pécsi Janus Pan­nonius Múzeumba, amely­nek munkatársa — dr. Kiss Attila régész — megállapí­totta, hogy az érmék a mo­hácsi vész körüli időből származnak. A feltűnően jó állapotban lévő dénárokat a múzeum­ban gondosan megtisztítják' és konzerválják, majd tudo­mányosan értékelik. Tovább nőtt a nők fog­lalkoztatottsági aránya. Az Alkaloida Vegyészeti Gyár­ban és a Tiszavasvári Gépja­vító Vállalatnál 70 érettségi­zett lány ‘tett szakmunkás vizsgát Foglalkozott a végrehajtó bizottság a csökkent munka­képességűek elhelyezési le­hetőségeivel is. A nyilván­tartott 104 csökkent munka- képességű dolgozónak bizto­sítottak munkát sőt egyes üzemekben, például a Tisza­löki Vegyesipari Vállalatnál még betöltetlen munkahe­lyek vannak. getní az elköltözést. Április­ban névtelen levelet irt só­gorának, amelyben megfe­nyegette: ha nem költözik el. megölik. Amikor Károly a rendőrségra akarta vinni a le­velet, kikapta á kezéből és el­égette. De azt elhatározta, hogy megöli sógorát. Előbb nikotin nal akart végezni vele, de Ká­roly észrevette a málnaszörp furcsa ízét, s kiköpte. Április 29-én került volna sor a házvételre. Előző este Károly majdnem éjfélig kár­tyázott és jó hangulatban tért haza. Géressyné megvárta, míg sógora elalszik, aztán be- iopózott a kamrába. Az előre odakészített baltával 15 csa­pást mért az alvó emberre. Géressy Károly meghalt. . A baltát és a véres ruháit elrejtette az asszony, aztán lefeküdt. Másnap reggel úgy tett, mintha mi sem történt b Az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek az új gazdasági rendszerben is a háztáji gazdaságok szá­mos áruféleségeinek közvet­len felvásárlói. Változatlanul szerződéskötésekkel igyek­szenek biztosítani a különbö­ző áruféleségeket. Forgalma­zási célkitűzéseiket, ez évben a tavalyinál is nagyobb meny- nyiségben határozták meg. így például csak almából mintegy ötezer, burgonyából 1660 vagonnal terveztek fel­vásárlást. Burgonyából, gyü­mölcsből, zöldségből több mint nyolcezer vagon áru- mennyiség felvásárlására, bonyolítására készültek fel a megyében az ÁFÉSZ-ek. Ok­tóber 24-ig 3600 vagon al­mát és .1400 vagon burgo­nyát vásároltak fel a ház­táji gazdaságokból. Megfele­lő szervezésre vall, hogy a háztáji alma értékesítése ide­jére mind a szedő, mind a szállító göngyöleget és cso­magolóanyagot biztosítani tudták. A szilva és körte bonyolí­tásánál esetenként nehézsé­gek merültek fel. a feldol­gozó és felhasználó vállala­tok és üzemek körteátvéte­lét nem mindig fogadták; különösen nehéznek bizo­nyult a konzervipar minő­ségi követelményének kielé­gítése. Szilva tekintetében pedig a szeszipar eseten­ként korlátozta az átvételt. E jelenségek azzal jártak, hogy a termelői árakat a korábbi évekénél alacso­nyabban lehetett kialakítani. Befejezettnek tekinthető a háztáji burgonya őszi felvá­sárlása. Az eddig felvásárolt mennyiségnek mintegy felét a fogyasztok, illetve a fel­használók részére elszállítot­ták, míg a . visszamaradó mennyiség betárolása - folya­matos. A fogyasztási szövet­kezetek — elsősorban saját szükségletükre — 300 vagon körüli burgonyát tároltak té­lire, az eddigi őszi felvásár­lás eredményeként Zöldségfélét 617 vagonnal terveztek az általános szö­vetkezetek idei felvásárlásra. Ez mintegy ötven vagonnal több a tavalyinál. A nagy­üzemekkel párhuzamosan a háztáji gazdaságokban is eredménnyel végzik a zöld­ségfélék betakarítását. Külö­nösen a késeiekből, fejes ká­posztából, sárgarépából és egyéb gyökérféleségekből si­került jó közepes termés. Vörös- és kelkáposztából nincs meg a várt mennyi­ség. A zöldségfélék felvásár­lása és további értékesítése, hasznosítása biztosítottnak látszik. volna. Egészen a holttest „felfedezéséig”. A bűntett elkövetését ha­marosan beismerte. A nyo­mozás során többféle vallo­mást tett, s ezek nagyobb ré­szét visszavonta a bírósági tárgyaláson. A nyíregyházi megyei bíró­ság kedden hozott ítéletet ügyében. A tárgyaláson nagy erőfeszítéseket tettek az igaz­ságügyi szervek, hogy megál­lapítsák: miért ölte meg só­gorát Géressyné? Védekezése szerint azért, mert a sógornak elferdült nemi igényei voltak vele szemben. Felvetődött az is, hogy Géressy Károly pén­zéért ölt az asszony. (A pénz nincs meg.) Sem az egyiket, sem a másikat nem lehetett kétséget kizáróan bizonyítani. így a bíróság Géressynét előre kitervelt módon elköve­tett emberölés miatt tizenöt §v- szigorított börtönre bün­tette és tíz évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet nem jogerős, má­sodfokon a Legfelsőbb Bíró­ság mondja ki a végső szót. (kun) A termelőszövetkezet ma már lényegében mezőgazdasá­gi nagyüzem, az önállóság, a vállalatszerű gazdálkodás pe­dig az eddiginél sokkalta éle­sebben veti fel a felelősség kérdését is. Gondoskodni kell a kivédhetetlen vagy alig el­hárítható elemi csapások — többek körött a vihar, tűz, jégverés, árvíz, az állatok járványos megbetegedése — anyagi fedezetének megterem­téséről. Ennek világszerte ki­alakult formája a biztosítás. A tsz-vagyonbiztosítás koc­kázatainak kibővítése után, 1967-ről 1968-ra a kárkifize­tések összege 73 százalékkal növekedett, 1968-ban 872 millió forint kártérítést fizet­tek ki a mezőgazdasági nagy­üzemeknek, a befolyt díjak 90 százalékát. Az idén a kártérí­tések összege már szeptember közepéig meghaladta a 800 millió forintot. Nagyon valószínű, hogy 1969-ben a károk csaknem a teljes díjbevételt felemésztik, pedig az idei jellegzetesen magyar nyár volt. A tavalyi esztendő is átlagos kárlefo- lyásunak mondható. Hogyan lehetséges, - hogy az idősza­konként visszatérő nehezebb evekre (gondoljunk csak pél­dául az 1965-ös árvízre) a biztosító jóformán semmit sem tartalékolhat? A biz­tosítás már annyira difié rencialt, oly sok kárveszélyre terjed ki, hogy a károk szihte matematikai pontossággal be­következnek. Éppen ezért az ilyen nagy, országos vállalko­zás, mint a tsz-vagyonbiztosí tás, képes az évről évre bekö­vetkező károkat, katasztrófa lis következmények nélkül egy szintre hozni. A kiegyenlí tődés tényezői: 8—10 éves táv latban az egyes évek időjárá sa közötti, országosan a kü lönböző vidékek és a biztosi tás keretében az egyes kárve szélyek fellépése közötti kü lönbség. A kockázatkiegyenlí­tődés tette lehetővé, hogy a 73 százaléknál nagyobb kárki­fizetést eredményező bővítést az Állami Biztosító mindösz- sze 23—30 százalékos díjemel­kedés mellett vállalja. Nem minden megyét ér minden évben pusztító elemi csapás. Természetes azon­ban, hogy ők is viselik a sú­lyosan károsodott megyék terheit, a fizetett biztosítási díj formájában. A szórás azonban igen nagy: az egyik évben kármentes terület kárt szenvedhet a kö­vetkező évben, ez viszont is­mét a szerencsésebb vidékek biztosítási díjaiból térül meg. Ez egyben az „önbiztosítás” egyik kiküszöbölhetetlen el­lentmondása. A feltételek kidolgozása ts például elképzelhetetlen az Állami Biztosító statisztikái és szakemberei nélkül. Az önbiztosítás mindenképpen drágább és kevésbé megnyug­tató megoldás volna, mint a sokéves tapasztalatok alap­ján kialakított biztosítási rendszer. Tegyük fel, hogy öt terme­lőszövetkezet összeáll és ahe­lyett, hogy a biztosítónak utalná át — befizet összesen 2 millió forintot egy közös alapba — 50 millió forint ter­melési értéket véve alapul, négy százaléknál nagyobb kárnál már ráfizetnének; 20 százalékos kárnál pedig egyenként további 1,6 millió forintot kellene fizetniük, nem is beszélve arról, hogy sokkal nafivobb mértékű vesz­teségek is előfordulhatnak. Megoldatlan maradna még a károk felelős, érdekte­len becslése és nyilvánvaló az is, hogy az „önbiztosítás” leg­kisebb mérvű elterjedése azonnal és szükségszerűen maga után vonná s biztosítá­si díjak emelkedését, miután a károk kevesebb gazdaság körött oszlanának meg. Erről az „önbiztosítás”-nak ma máj- igen kevés híve is könnyen meggyőződhet. (—f Hogyan áfákul a szabad szombat az üztme!>észségüq yben ? Az Egészségügyi Miniszté- ri am a Munkaügyi Miniszté­A foglalkoztatottságról tárgyalt a Tiszalöki Járási Tanács VB A lárgyatóteremböt Megölte sógorát — vajon miért?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents