Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-03 / 229. szám

KELET-MAGYARORSZA» ». oMaí Párbeszéd a békéről Gondoljunk Európára „A víz most kincs...u Három falun át a liszalöki járásban Az európai biztonság kér­déseit elemző kongresszusi témabizottság társelnöke dr. Bognár József akadémikus, a Kulturális Kapcsolatok In­tézetének elnöke és Pethő Tibor újságíró, a Magyar Bé­ketanács alelnöke. Dr. Bognár Józseftől kér­tünk nyilatkozatot a VII. magyar békekongresszus elé kerülő tanulmányról: — Idézzük Hja Ehrenburg egyik mondatát: „Itt az idő, hogy az európaiak Európára gondoljanak” — mondja be­vezetőül dr. Bognár József. — írásos előterjesztésünk első részében azokat a kez­deményezéseket tekintjük át, amelyek a második világhá­ború befejezése óta az eu­rópai biztonság megszerve­zésére törekedtek. Ismertet­jük a Szovjetunió és a többi szocializmust építő európai ország kezdeményező tevé­kenységét. Ennek során szó­lunk a Rapacki és a Gomul- ka tervről, elemezzük azokat a törekvéseket, amelyek atomfegyvermentes övezetek létrehozására törekedtek Eu­rópa különböző térségei­ben. Rámutatunk a Varsói Szerződés békefenntartó sze­r „Szolidaritásunk az impe­rialista agresszió ellen küzdő arab népekkel” címet viseli az a kongresszusi előterjesz­tés. amelyet Darvasi István főszerkesztő, az Országos Béketanács Elnökségének tagja. valamint dr. Román József igazgató főorvos veze­tésével dolgozott ki a kong­resszusi témabizottságok egyi­ke. A vitaanyag részletesen elemzi a közel-keleti ellenté­tek igazi forrásait. Megálla­pítja, hogy a közel-keleti el­lentétek lényege az imperia­listák, illetve a társadalmi haladás erői közötti küzde­lem. Az egykori gyarmatok és félgyarmatok helyét ma 15 független arab ország foglal­ta el. Több arab országban — mindenekelőtt az Egyesült Arab Köztársaságban — a társadalmi fejlődés új szaka­sza kezdődött, jelentős szo­ciális és gazdasági reformo­kat hajtottak végre. — Ezeket a változásokat tér >.észetesen az imperialista Nagy S. József: Hurinyák Fuxi életében sok mindennel próbálkozott, volt már ügyvédbojtár, ügynök, diótörő. csoportvezető, volt már előzetes letartóztatásban és nem előzetesben is, nap­jainkban éppen munkaerő szerződtetéssel foglalkozott. Járta az országot, s leiké kibeszélte, hogy milyen elő nyös feltételek mellett lehe például a Földelhordó Válla latnál idénymunkát vállalni; a munkásszállás kacsalábon forgó kastély, az üzemi kosz tot osztályon felüli minőség­be főzik, és osztályon aluli áron. fizethetik ki. a munka­ruhát.. amit adnak, az Operá­ban is hordhatják. repére és különösen felhív­juk a figyelmet a márciusi budapesti felhívásra, vala­mint a kommunista- és munkáspártok 1969 júniusi moszkvai tanácskozásának jelentőségére. Határozottan leszögezzük: a magyar béke­mozgalom minden erejével és cselekedetével sürgetően tá­mogatja egy európai biztonsá­gi konferencia összehívását. — Tanulmányunk második fejezete Európa kettéosztott- ságának problémáit taglalja, a harmadik rész pedig a két Németország létéből fakadó kérdésekkel foglalkozik. Ki­fejtjük, hogy a szocialista or­szágok a tényleges európai helyzet elismerésének alap­ján állnak. Ez világos és egyértelmű: két szuverén né­met állam van, így a Német Szövetségi Köztársaságnak nincs joga a német nép egyedüli képviseletére, a há­ború után kialakult határok érintetlenek és Nyugat-Ber- liii nem tartozik az NSZK- hoz. — Külön fejezetben szé­lünk az európai biztonsági rendszer és a nemzetközi jog összefüggéseiről. A vitaanyag egy másik részében a kon­erők nem akarják tudomásul venni — hangoztatja a béke­kongresszusra készült előter­jesztés. — Ezek a reakciós erők, különösen az Amerikai Egyesült Államok, Izraelt használják fel saját céljaik elérésére. Az ő bátorításukkal és támogatásukkal hajtotta végre Izrael az arab országok elleni agresszióját. Az izraeli agresszorok több mint 60 ezer négyzetkilométernyi te­rületet és csaknem egymillió- nyi arab lakosságot hajtottak igájuk alá. — Melyek a békemozgalom feladatai az izraeli agresszió leküzdésében és az arab né­pek igazságos harcának tá­mogatásában? — teszi fel a kérdést a kongresszusi vita­anyag. A tanulmány részle­tesen ismerteti és elemzi azo­kat a kezdeményező lépése­ket, amelyeket a Szovjetunió tett a közel-keleti helyzet békés rendezésére. Kifejti, hogy a Biztonsági Tanács megfelelő határozatot hozott, De a Fakitermelési Kombi­nát ügyét is szívén hordta, meg a Kövek és Kőzetek problémáit. Most éppen az Országos Fogdmeg Tröszthöz irányította az embereket. Az ottani illetékes, Tromba kar­társ boldogan fizette ki a ko­ponyánként járó pénzt. Kitö rő örömében még néhány fa­linaptárt is adott, amelyeket ő szintén kapott valakitől, s oocsék kivitelük miatt éppen ki akarta dobni. Csak az volt a baj, hogy a izerzemények fele hajthatat­lan önbizalommal lógott. Fog­ni való még lett volna, csakhogy kevesen akartak él­ni a lehetőséggel. Szí dór felügyelő éppen va­gonkirakást ellenőrzött az ál­íerenciák rendszerét, illetve az ebben rejlő lehetősége­ket értékeljük. Megállapít­juk, hogy fokozni kell az az összeurópai biztonsági konferencia előkészítő mun­kálatait — Fontosnak tartom azt a részt ahol a gazdasági együttműködés kilátásait részletezzük. Megállapítjuk: a tapasztalat már eddig is bebizonyította, hogy nemcsak azonos, vagy hasonló társa­dalmi rendszerű országok képesek gazdasági és tudo­mányos együttműködésre. A gazdasági kérdésekben egy­másra találhatnak eltérő tár­sadalmi rendszerű országok is. Az ilyen együttműködés­nek az alapja a gazdasági ér­dek és Európa országainak további fejlődésében nagy szerepe lehet a gazdasági ér­dekek egyeztetésének. — Végezetül az európai biztonság megteremtésével kapcsolatos feladatainkról szólva megállapítjuk, hogy a magyar békemozgalom egyik legfontosabb feladata a biz­tonság megteremtéséért foly­tatott küzdelem erősítése, mert ez létérdeke minden eu­rópai népnek. valamint az Egyesült Arab Köztársaság és több más arab ország a Biztonsági Ta­nács határozatának szelle­mében hajlandók ésszerű kompromisszumokra és ké­szek cselekvőén hozzájárulni a viták megoldásához. Ám az izraeli vezető körök és az őket katonailag támogató imperialista erők mindmáig semmibe veszik a Biztonsági Tanács határozatát és az arab népek érdekeit. Ilyen körülmények között a békemozgalom foijtos fela­data, hogy a népek körében következetes és állandó ak­ciókat folytasson a közel-ke­leti helyzet békés rendezése érdekében. Befejezésül a vitaanyag ki­nyilvánítja: a magyar béke­mozgalom hazánk népével és kormányával egységesen ás cselekvőén szolidáris az arab népek igazságos harcával és elítéli Izrael agresszív politi­káját. K. S. i„máson. Csaknem szétpat­tant a látottakon. Különösen két hústorony, két igazi izomköltemény hoz­ta ki a sodrából. Állnak a vagonban a lapátra támasz­kodva és beszélgetnek. — Neki kéne fogni. — Neki! — Te is azt mondod? — Világos, azért fizetnek. — Hát akkor fogjunk neki! — Fogjunk! — Csakugyan nekifogjunk? — Hát persze. — De előbb rágyújtunk. Rágyújtottak, s újra rá­kezd ték: — Neki kéne fogni... Egy másik legény a vagon­ban álltában aludt, közben magában beszélt. A Tisza meűti községek la­kói egykor rettegve várták az áradások idejét. De ez már a múlté. Tavasszal, ami­kor a folyó kilép medréből, a tiszai ember is nyugodtan alhat. Az árterületeket elön­tő víz nem fenyegeti életét, házát, lakóhelyét. A tiszalöki járás, megyénk vízben leggazdagabb járása. A Tisza mellett, a Keleti Fő­csatorna és számos holtág ta­lálható. A víz energiát szol­gáltat, közlekedési út, és a tsz-ek mindinkább és mind­jobban kihasználják az álta­la lehetővé tett öntözést. A „vizi embereknek”, a halá­szoknak megélhetést, az uta­soknak felfrissülést nyújt. Három Tisza menti közsé­get látogattunk meg. Tisza- lököt, Tisza dadát és Tiszado- bot. A piactól a lakótelepig A három község közül a legnagyobb Tiszalök. Beérünk a hatezer lakosú községbe. A piacon nagy a forgalom. A kistermelők mellett a tsz-pa- vilonok is ellátják a lakossá­got friss termékkel. Paprika, paradicsom, káposzta, kara­lábé. Dinnyehalmok. A négy tsz közül csak a „Szabadság” nem hsználja ki az öntözés adta lehetőséget. Tiszalök épül. A régi kor­szerűtlen posta átadja helyét egy modernebbnek. Üj egész­ségügyi kombinát, SZTK- rendelő alaprajzi pontjait tűzték ki. A főúton álló há­zak új köntöst kapnak. 9 há­zat tataroznak és 4 új épül. Az erőmű felé visz az utunk. Nemrég kapott új bur­kolatot és egyúttal másfél méterrel kiszélesítették. Át a Keleti Főcsatorna híd- ján. Itt kezdődik a nagysza­bású öntözőrendszer, mely a Tiszát a Berettyóval köti ösz- sze. A tiszalöki járás tizen­hat termelőszövetkezete ön­tözi közös földjét. Keresztezve a vasútvonalat egy kis lakótelep. Kétemele­tes házak. Az erőmű dolgo­zóinak lakásai. Liget köze­pén, fás, árnyas környezet­ben. Üzletek. Nem kell a háziasszonyoknak Tiszalökre bemenni bevásárolni. Fárasz­tó is lenne gyakran megtenni a több, mint négykilométeres utat. Megyénk egyetlen „hajó­gyára” a Tiszalöki Hajójavító Üzem. Fejlesztés előtt áll. 1970-re már 170 munkást tud foglalkoztatni a jelenlegi 69 helyett Tiszalököt a vízierőmű tet­te híressé. A zsilipek tövében horgá­szok. A lezúduló oxigéndús — Üristen. még csak öt nap múlva fizetnek! — mondogat­ta. — Még csak öt nap múl­va fizetnek. A sínhordóbrigádban min­den hórukk után lejátszottak egy ultipartit. Elküldeni még­sem merték őket — még ilye­neket sem kaphatnak, s hát­ha egyszer mégis meggon­dolják magukat és ritkábban nyúlnak az ördög bibliájához. így aztán, amikor ismét arra járt á Hurinyák Fuxi, Tromba kartárs így szólt hoz­zá: — Tetemes összeget kap fejenként, ha elviszi az abszo­lút használhatatlanokat és azonnal másokat hoz helyet­tük. Azokért természetesen ki­járna a szokott pénz. Percek alatt létrejött az üzlet. Hurinyák éppen előző nap kapott hasonló ajánlatot az ottani naplopókat illetően a Földhordó Vállalattól. Azokat onnan ide. ezeket innen oda — igazán gyerek­játék lesz átirányítani. víz idecsalogatja a halakat. A zsilipkamrában hajó. Átzsilj­pelik, folytathatja útját dél télé. „Régen mentünk a gátakra“ Az erőműtől hat kilométer­nyire Tiszadada. Több, mint 3000 lakosa van, három ter­melőszövetkezete 760 taggal. Sokan más vidékeken keres­nek munkát, pedig a Vörös Csillag a Dózsa és a Kossuth Termelőszövetkezet évről év­re erősödik. Üj gyógyszertár a Rákóczi utcán. A falu kocsmája he­lyén kisvendéglő. Sáros falu volt. A KISZ-fiatalok azon­ban vállalták, 300 négyzetmé­ter járdát építenek ebben az évben. A községi tanácstól a munkájukért kapott pénzen utaznak a fiatalok. A szegedi ifjúsági napokon is itt vol­tak. Molnár Endre bácsi: Ré­gen gyakran kellett a gátak­ra menni. A víz most kincs. Meggazdagodhatunk. A művelődés fellendítésére a Vörös Csillag és a Dózsa Tsz kulturális alapot létesí­tett. Évente 35 ezer forinttal járulnak hozzá a művelődési otthon fenntartásához. A köz­ségi tanács 50 ezret ad a fej­lesztési alapból. A Kossuth Tsz tagjainak színház, mozi­látogatásokat szervez. Nyír­egyházára is beutaznak. A három tsz 320 holdat ön­töz a Tiszából. A konzerv­gyár vette át a borsót, ubor­kát, paprikát. Mégis van kapás! Sok ebben a községben a fa. A falu strandjára a me­gyéből sokan járnak fürödni. A KISZ-esek társadalmi mun­kával kiirtották a strand partján elterülő erdő egy ré­szének aljnövényzetét. Kitű­nő táborhely fogadta egész nyáron a fürödni vágyó ven­dégeket. Árnyas, szép fasorok kö­zött jutunk a „tubus” alakú Tiszadobra. A falu szélén te­mető. Néprajzi érdekességű Gyors fejlődésről tanúsko­dó külön kis falunak tűnik a leveleki Dózsa Tsz központi majorja. Sok az értékes új épület, tetszetős a rend, a tisztaság. Ur Fodor János a tanya­gazda. Alapító tagja a közös gazdaságnak, elnöke az elle­nőrző bizottságnak. Alapos ismerője a szövetkezetnek — ez derül ki szavaiból. (Nyil­ván nem véletlen került az ellenőrző bizottság élére). Azt mondta: — Azóta került rendbe és áll jól a közös szénája, mi­kortól megvan a tagság és a vezetőség közötti egyensúly. Vagyis: érvényesül a szövet­kezeti demokráciánk. A megállapítást tények so­rozatával magyarázta. Azt, hogy minden lényegesről tud a tagság; a vezetőség nem rej­teget titkokat. „Ellenőrizzük mi a vetések tőszámát is. Azonnal intézkedést kérünk, ha valahol hibát észlelünk.” Ez történt akkor is, mikor a premizálás kialakításába szólt bele a tagság. Aki jobban igyekszik, többet ad a közös­nek, kapjon ő maga is többet — győzött a közös elv. — Odafigyelünk a szemé­lyes panaszok kivizsgálására, intézésére. Mert sok függ at­tól, milyen a tagság kedély- állapota, munkakedve. Lehet dolgozni jól, de még jobban is. Érezze minden becsületes tag, miénk a szövetkezet, gazdái vagyunk. Nyitva az fejfáit ma is a régi, és csak itt használt motívumokkal díszítik. Másik ritka néprajzi érdekesség a község érdekes formájú gabonaraktára. A mozi épülete egykor is­tálló volt Már tervbe vet­ték az új művelődési ház építését. A termelőszövetke­zetek pénzzel és társadalmi munkával járulnak hozzá az építkezés sikeréhez. A tsz-ck is új létesítményeket avattak. 28 személyes fiaztatót és sző- lőfeldolgozót. De Tiszadob legnagyobb nevezetessége mégis a gyer­mekváros. Az egykori Antí- rássy-kastély ma a nevelést szolgálja. Lakói közül ebben az évben 37-en kapták meg a szakmunkás-bizonyítványt. Asztalos, cipész, elektrolaka- tos, lakatos szakmunkások lettek. Dr. Kuki Lajos tiszadobi orvos szenvedélyes vadász. A víziszárnyasok idehúzódtak az egyre lüktetőbb, motorizál- tabb Tiszáról. Vadkacsa ugyan nem került puskavég­re, de megtudtunk valamit Tiszadob egészségügyi hely- zetéről. Ami talán a legfon­tosabb; a falu lakói felkere­sik az orvosi rendelőt. Nem kell már meggyőzni az embe­reket arról, hogy az orvos nagyobb segítséget nyújthat, mint a házi gyógykúrák. Űj gyógyszertár és gyógyszerész­lakás épül. A külső vakolás elvégzése után gyógyszerésze is lesz Tiszadobnak. Elérjük a holtágak után az élő Tiszát' is. „Gazdag még ez a víz halakban! Annak el­lenére, hogy a vízmű ketté­osztotta a Tiszát és élővilá­gát. És a zsilipelés miatt gyakran változik a víz szint­je. Mégis van kapás!” — mondja dr. Kuki Lajos. Bi­zonyíték erre az a 71 kilós harcsa, melyet itt fogtak nemrég. Elbúcsúzunk a három tiszai községtől. Lakóitól, a nagy víztől, amely ellenségből ba­ráttá szelídült. Sarudi István iroda ajtója bárki előtt. aki indokolt magán- vagy köz­ügyben szólni akar. Nagy eseménynek számít egy-egy közgyűlés. Valóság­gal „megmozgatja” a falut Nem feltűnő húsz-harminc felszólalás a tagság sorából. Az 1965. évet tartják for­dulópontnak. Azóta van meg „a tagság és a veeetőség kö­zötti egyensúly”. Azelőtt két évvel még majdnem három­millió (pontosan 2 millió 700 ezer) forint volt a mérleg­hiány. Tavaly már minden, a közösben ledolgozott munka­napra 110 forint kifizethető kereset jutott. Ennek hasonló feltételét idén is megterem­tették. Ur Fodor János kérésének tettem eleget azzal, hogy más tagoktól is ellenőrizzem szavait. (Az ilyesmit szinte demokráciájuk követelményé­nek érzik.) S a tanyaközpont­ba hordott burgonya váloga­tóinak népes csoportja „iga­zolta” Ur Fodor János sza­vait. Szószólójuk különösen Vad János és Halász József volt, akik ugyancsak alapító tagjai a szövetkezetnek. Idén, augusztus 27-től mind számbelileg, mind területileg gyarapodott a gazdaság: egyesült a leveleki Dózsa és a magyi Üj Barázda. A de­mokráciának növekszik a je­lentősége. De növekszik az iránta való felelősség is. A, S. Szolidaritásunk az arab népekkel Előnyös cserebere Demokrácia Leveleken

Next

/
Thumbnails
Contents