Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-24 / 247. szám
tm atrtótMf 14. *wt'St MxcvxxonzrAß 9. oidal UTAZ AS a *tenJ‘®r korul A Nyíregyházi ÁFÉSZ és a Sütőipari Vállalat vitájából: jól jár a fogyasztó 22 ORSZÁG 100 VENDÉGE ELŐTT megnyitották a nemzetközi vadásznapokat Meghökkentő tartalmú levelet intézett a Nyíregyházi ÁFÉSZ vezetősége a sütőipari vállalat igazgatójához. Néhány idézet a levélből: „„.felsőbb szerveink felhívására. sütőüzemei kellett volna létesítenie szövetkezetünk ne':... Nem utolsósorban azon álláspont figyelembevételével, hogy igényünket a vállalat a legmesszebbmenőkig kielégíti, a vállalatra mindig számíthatunk, ettől a tervtől elálltunk. Felettes szervünktől ezért dicséretet nem kaptunk, sőt... Megbeszéléseink kiterjedtek arra is, hogy vállalatunk a városhoz hasonlóan vidékén is bolthálózatot kíván létesíteni, de ez ellátási körzetünket nem érinti. Sajnálattal vettük mégis tudomásul, hogy Kóla) községben boltot létesítettek, összehasonlíthatatlanul jobb áruellátás mellett, mint ahogyan a m egységeinket addig elláttan... a versennyel egyetértünk, de amit Kótajban tapasztaltunk, az már minden t senyt kizár és kizárólag a vállalat érdekeit képviseli.’’ Mennvit keres e«\ boífvezelő? Folytatjuk a levél egy másik részcél: „Boltvezetői értekezletünkön az érdekelt és más egységvezetők leiháborodva elmondták, hogy eg\ olyan sütőipari vállalati el- aaó. aki a napi jelentésé (tablóját) sem tudja elkészíteni, szakmai képzettség n -ics, ;'él hónapra három é fél ezer forintot keres. (Egyik boltve7-'‘őnk készítefte az el- srati? tt.) Sényő községber is eladóhelyiséget létesítette éppen ott. ahol új eladási formában korszerűsí tettük 35. számú boltunkat, felvetődik a gondolat, érdéin* s-e egyáltalán foglalko?. mik Kótajban a kenyér el- c. ásával. (Vállalatunknak eb- t i az esetben még két eladó- h-’vöt kellene létesíteni) Megbeszéltük, hogy a 28. számú kótaji önkiszolgáló boltunk jobb kenyérellátást kap, ugyanolyat, mint az önök vállalati üzlete. Félreértések következtében ez sem valósult meg. Szakképzett boltvezetőink lényegesen nagyobb erőkifejtéssel nem keresnek fele annyit sem, mint az újdonsült sütőipari eladóit. Még a vállalaton belül is okozhat bér- feszültséget a szakmunkások ás eladók között (utóbbiak magas keresete). Tanult, képzett dolgozók a kemence mellett nem hisszük, hogy kereknek annyit, mint amennyit egy képzetlen olyan eladó keres, aki abban a szerencsés helyzetben van, hogy olyan lakással rendelkezik, ahol kenyeret lehet árulni.” ^ ersenv a friss áruért Eddig a lényegesebb idézet a levélből. Mivel az abban foglaltak egy részével egyetértünk, felkerestük a sütőipari vállalat vezetőit és tájékozódtunk az említett ügyről. Mindenekelőtt megtudtuk, hogy a nyitás után valóban ilyen magas volt a kótaji eladó részesedése, de az abból adódott, hogy nem számítottak olyan nagy forgalomra A kótaji kenyérszaküzlet ma már havi százezer forintos (!) forgalmat bonyolít le. Rendezték az ügyet. Jelenleg ott hárman egyenként 1600—1800 forintot keresnek a kenyér1 zaküzltítben. Tekintve, hogy •eggel négytől szünet nélkül este tízig árusítanak, és vasárnap is, ez arányban áll munkájukkal. Ami pedig Sényőt illeti, a iütőipari vállalat nem csak Kótajban, és Sényőn, hanem nég harmincnyolc községben létesített már kenyérárusító szaküzletet és tovább folytatja, mindaddig, amíg valamennyi. a kőzetébe tartozó községben nem lesz ilyen üzlet, ahol állandóan friss kenyeret lehet kapni. A kisvárdai járásban más típusú kezdeményezés történt: a falusi tejboltokat alakították át közös kenyér-tejüzlet- nek. Ez is bevált és tovább terjesztik. Egyedül a Nagyhalászi ÁFÉSZ területére nem járnak most a sütőipar kocsijai, mert ott megépült az a bizonyos, a levélben említett kis sütőüzem, melynek létesítéséről a Nyíregyházi ÁFÉSZ lemondott. De nem örökre álltak el a nagyhalászi körzet látogatásától. Példa rá a raka- mazi eset. A rakamazi földművesszövetkezet ugyanis a Tisza túlsó partjáról, Tokajból hozza a kenyeret, más megyéből. A sütőipar úgy szállt versenybe a tokaji kenyérrel, hogy vállalja a rakamaziak- nak a kenyér házhoz szállítását is. Igazságot a verő lesz Mivel helyt adtunk a vitában eléggé éles hangnak is a sütőipari vállalat ellen, befejezésül a kereskedelem bírálását kértük. íme: természetes. hogy egy reggel héttől délelőtt tizenegyig, aztán délután háromtól hatig nyitva tartó falusi bolt nehezen tud versenyezni egy reggel négytől est$,,tízig üzemelő elárusító hellyel. A sütőipar egész nap^rgjej, .fs ezt kérik a boltok réggel hétre. A napi egyszer kért szállításban nem lehet az elmúlt huszonnégy óra termeléséből minden kenyér gőzölgő. A sütőipar mázsánként azért enged negyven forint árrést a kereskedelemnek, hogy azzal gazdálkodjék. Ne a kenyéren akarjanak keresni. (Ha friss szállítmány érkezik egy boltba. előbb igyekszenek eladni a szárazát.) A most már havi három- milliós forgalmat lebonyolít* negyven falusi üzletben vil lámgyorsan népszerű lett r péksütemény, amivel a falus’ boltok nem is foglalkoztak. így a sütőipar. Mi nem ki vánunk igazságot t°nni a ké' vitapartner között. Megtesz5 azt majd a vásárló. De ez utóbbi nevében megköszönjük mindkét félnek a vitát, a versenyt. Mert azt hisszük, a végén mégiscsak mi járunk jól: jobb lesz ettől a vitától a kenyér. A negyvenes évek elején Vaján, az alvégen lakók kilométereket gyalogolhattak a vasútállomáshoz, ha utazni akartak. Volt ugyan egy rö- videbb út is, fele a másiknak A kastélytól vezetett az állomáshoz. A történelmi emlékű Tulipán út. Két oldalán hatalmas nyárfák, mint megannyi felkiáltójel nyúltak az ég felé. Az idősebb emberek elbeszélése szerint a századfordulón ültették a fákat és a II. Rákóczi hamvaival egyidő- ben hazahozott gróf Vay Ádám hamvait ezen az úton szállította a megyei lovasbandérium. A falut átszelő patak hídja mellett az angyalszoborral díszített grófi sírbolt és az azt körülvevő fenyves díszelgett. Kerítéssel, lakatta’ zárták el a falu lakói elől Csak a ritkán hazalátogat-5 vak grófnő és nemes famíliá ja, valamint a kastélyra felvi gyázó intéző úr és hozzátarto zói közlekedhettek az úton Más földi halandó legfeljebb csak munkát végezni tehette lábát az útra. Rekordév a növényvédelmi repülőknél 1970-től új bérleti rendszer A mezőgazdasági repülőgépflotta fő szezonja már befejeződött, mindez azonban nem jelenti, hogy őszszel és télen nem lesznek Újabb felszállások. A szolgálat megyei kirendeltségei felmérték az elkövetkező hetek igényeit és a megrendelések ismeretében szervezik meg a munkát. A szakemberek szerint idén még hozzávetőleg 200 000 holdas terület felett húznak el a mezőgazdasági flotta egységei. ötvenezer holdon Hun- gazán típusú növényvédőszert szórnak a talajra és hozzávetőleg 40—60 ezer holdas részen az őszi kalászosokat fejtrágyázzák majd. Novemberben az ország kiterjedt vidékei kapnak majd a levegőből kisebb-nagyobb műtrágyaadagokat. A mezőgazdaság légügyi szolgálata számára rekordot hozott az idei év. A tervek szerint 1 millió 50 ezer holdon kellett volna elvégezni különféle munkákat, azonban a pilóták máris 1,2 millió holdnál tartanak és szinte bizonyosra vehető, hogy az év végéig elérik majd az 1,4 millió holdas teljesítményt. A sikert főképpen annak köszönhetik, hogy élve az új mechanizmus adta előnyökkel, különleges szerződéseket kötöttek a megrendelőkkel. A megáLlapodáf szerint a gazdaságok nem a területteljesítmény alapján fizettek a repülőgépek munkája után, hanem a levegőben eltöltött órákat vették alapul a díjszabásnál. Egy- egy gazdaság 340—380 órára kibérelte a repülőgépet, amelynek feladatait a helyi gények ismeretében határozták meg. Legtöbbször külön repülőteret is építettek a gazdaságok csak azért, hogy a levegőben eltöltött időből minél több számítson a valóban munkában eltöltött órák közé. Az idei tapasztalatok alapján jövőre a mezőgazdasági repülőgépflotta ebben az új bérleti rendszerben dolgozik majd. Egy diák, aki az alvégről naponta járt be vonattal Nyíregyházára, igen fogékonynak mutatkozott a háború, és a fasizmust kiszolgáló urak ellen tiltakozó eszmék iránt Bogyó Bandi — társai így nevezték — elhatározta hogy a maga módján tiltakozni fog. Nem gyt.vgol tovább naponta 7—8 kilométert! Az egyik hajnalon elfűrészelte a Tulipán út kerítésének egy lécét alul, így azok elmozdíthatok lettek. A résen át hónapokig használták a tiltott utat a többi diákok is A léceket minden alkalommal gondosan visszaigazitották. A különös lázadásnak az első hó vetett véget. A diákok tern számítottak rá, hogy a 'rissen esett hóban megmaradnak a lábnyomok. Ez lett árulójuk. Egy reggel, a va- lászni induló intéző a nyomokon eljutott a kerítésen ’ágott résig. Aznap este már két * -ndő* várta az állomáson a megyeszékhelyről hazatérő diákokat. Az első számú gyanúsított természetesen a volt vörösCsütortökön a tisztiklub nyári helyiségében megnyitották az első nemzetközi vadásznapokat. A háromnapos eseményre 22 országból 100 külföldi vendég érkezett, közöttük neves vadászati kutatók, vadgazdák és vadászok. A megnyitón ott volt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Földes László és dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettesek és dr. Val- lus Pál, a Magyar Vadászok Országos Szövetségének elnöke, a Nemzetközi Vadász Szövetség alelnöke. Eljött a nemzetközi vadásznapokra dr. J. G. Van Maasdijk, a Nemzetközi Vadászati Tanács (CIC) alelnöke is. Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese megnyitó beszédében rámutatott: a magyar vadállomány nemzeti Vidáman süt az őszi napocska, arany zománccal vonja be az októberi tájat. Az orosi tanácsháza épületének hátsó udvarán, egy szőlővel befuttatott kerek lugasban leckét kérdeznek néhány gyerektől. katona árva fia, Bandi volt. Két hatalmas pofon után bevallotta, hogy ő volt a tettes, így csak őt kísérték a csendőrőrsre. Másnap, a kihallgatáson a jegyző úr ragaszkodott ahhoz, hogy az elvetemült gyereket javítóintézetbe vitessék. A községi iskola igazgatója és a segédjegyző, akiket tanúként licitáltak az esethez, ismerték a falu forrongó hangulatát. Meggyőzték a jegyzőt: ne ingerelje a népet, engedjék szabadon a „lázadót”. Bandit kiengedték, de ettől kezdve újra gyalogolhattak a diákok körbe a falun. Igaz, már nem sokáig. Eltelt egy év, és a Vörös Hadsereg Va ját is felszabadította. Nem sokkal később a Tulipán út két oldalán házhelyeket osztottak a falu népének. Az évek során Vaja egyik legszebb utcája lett. Örökre és visszavonhatatlanul járnak- kelnek szabadon az emberek És Bandi, ha néha napján erre jár, megdörzsöli az arcát, s mosolyogva konstatálja, hogy annak a két hatalmas pofonnak a helye, de még csak az emléke se fáj. Kovács Endre Nyírbátor kincsnek számít, megvédése és gyarapítása az elméleti és gyakorlati szakemberele közös érdeke. Hangsúlyozta: egyre nagyobo szükség van a vadászok nemzetközi ősz- szefogására. A kapcsolatolt szorosabbra fűtéséhez jó alkalmat kínál az 1971. évi budapesti vadászati világkiállítás. Ezután megkezdődtek a nemzetközi vadásznapok elív adásai. Dr. J. G. Van Maasdijk, u CIC alelnöke arról tartott előadást, hogy az európai vándormadarak védelmére nemzetközi együttműködést és szabályozást kell kialakítani. A var dásznapok délutáni programját Földes László miniszter»- helyettesnek, az 1971. évi va* dászati világkiállítás kor- mány-föiv.egbizoUjának előadása vezette be, a termoszét és az ember kapcsolatát elemezte. Ha nem viselne világoskék köpenyt a rokonszenves arcú asszony, aki türelmesen oktatja a fél tucatnyi gyermeket, azt lehetne Hinni, ő a mamájuk. De világos, hogy pedagógus. Jó dolog a kertben, szabadban való oktatás, de most nem erről van szó. Nincs Orosnak napközije. Valahogy úgy oldják meg, hogy a szabadon álló helyiségekből vagy délutánra tantermekből alakítanak át eme a célra termet. A napközire itt nélkülözhetetlenül szükség van, mert gyógypedagógiai osztály is működik az orosi iskolában, vagyis olyan gyer- mekejc nevelése folyik, akiknek az átlagosnál jóval nagyobb szükségük van a nevelő jelenlétére. Az ideiglenes zsúfoltságok a délelőtt tanteremnek, délután napközinek használt helyiségek problémáját azért könnyű elviselni, mert már készül és befejezés elöt.t álj az új napközi és konyha épülete. Az ötezer lakosú nagyközség 120 férőhelyes korszerű otthont létesít itt 120 gyermek számára. A szükséges költségekből több mint háromszázezret a községiéi lesz lesi alapból és felújítási hitelből teremtettek elő, százezer forinttal pedig a megyei tanács segített. Télen már kényelmes otthonuk teteje alatt tanulhatnak az orosi napközisek, köztük ta* lyaíak is. Addig pedig, mint képünkön is látható, az építők dolgoznak az épület befejezésén. (gesztelyi—elek) KOMMENTÁR / kölcsönösség alapján A termelőszövetkezetek területi szövetségei, de különösen azok áruforgalmi és közgazdasági bizottságai megalakulásuktól foglalkoznak a szerződéses termelés kérdésével. Köztudott ugyanis, hogy egyik fájó pont volt a vállalatok előnyös helyzete a termelő gazdaságokkal szemben. Az eltelt rövid idő alatt értek el eredményeket a tsz-ek, szövetségeik közreműködésével. De még korántsem mondható, hogy minden rendben volna. Az idei szerződéskötéseknél jelentős többek között a Húsipari és Allatforgalmi Vállalattal, a MÉK-kel és a konzerviparra! szemben elért eredmény. Nem sikerült azonban még mindig rendezni, hogy az értékesített vágóállatoknál a súlylevonások mértéke rögzítésre kerüljön a szerződésben. Nem realizálódott a tsz-ek részére a kifizetések határideje sem. (Bár erre vonatkozólag a szövetségek és a vállalat között megállapodás történt). Ugyancsak említeni kell a dohányipar részéről a permetezési díj megtérítését. Itt is figyelmen kívül maradt a nyolc napon belüli kifizetés — csak az év végi elszámolásnál kerül rendezésre. S van még közös rendezni való általában a vállalatok által történő kifizetések határideje, az átadás-átvétel (mennyiségi és minőségi szállítás) helyének konkrétabb sztázása tekintetében. Még mindig fennáll, hogy több vállalat szerződése feltételeivé’ nem ösztönzi közvet'énül és hatékonyan a termelő gazdaságokat, Pedig a gazdaságirányítás mai rendszerében ennek mindinkább előtérbe kell kerülnie. Például: a kötbér kikötések önmagukban nem felelnek meg a mai igényeknek (s űrig inkább nem felelnek meg ilyen értelemben holnap) A’ eddigi gyakorlat jó részében a szerződéses termeltetés- sek nem teszik érdekeltté kellő mértékben sem a termelőt, sem a felvásárlót. A figyelmetlenség, az egyoldalú közömbösség oedig nem jó közgazdasági tanácsadó. Erre vall a már említetteken kívül a szerződéses termeltetés esvik ku'-sfontnsságú es megoldatlan problémája: a termelési előleg. Sok esetben akadályozó, gátló tényező szerződéskötéskor az árkérdések tisztázatlansága is, valamint a vé"atatot* és felvásárló szervek részéről javasolt minimális védőár amely nem egyszer az áru értéke alatt marad. Élesen felszínbe kerilPeU a göngyölegellátás körüli viták is, ami ugv=n-sak sürgős rendezésre vár Most ismét tárgyalások folynak a termelési és értékesítési szerződések kötéséről. Jóllehet, bizonyos szempontokat ha'ályos törvények, rendietek értelmében be kell tartani. Az in^n’mlsd'anu' merev és '-‘árosán hat-“- álláspontokat mégis jn'n-H'St részről érú“TT>“« -•'-gören felölviíSgálni és megtalálni azokban a kölcsönösen jobb feltételeket. Asztalos Bálint (gnz) A Tulipán út Az orosi filugóriában
