Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-22 / 245. szám
W89. október 3®. KEL BT MAGYARORSZA8 3. eíflsíi Miért nem tanulnak a népművelők? Bevallom, szándékosan választottam ezt a vitára ingerlő ts kategorikusnak tűnő címet: Miért nem művelődnek a népművelők? Valójában — mint a legtöbb általánosítás — ez is rejt magában egyedi példákat. Vannak hivatásos és nem hivatásos, lelkes népművelők, akik művelődnek. De most nem azokról szólnék Sokan vannak ugyanis, akik egy megszerzett alaptudás es tájékozottság alibijébe kapaszkodva, részben, vagy teljes egészében lemondta* az átgondolt és tudatos művelődésről. elmaradnak a napi közéleti és kulturális, művészeti problémák iránti fogékonyságban. Egyszerűen immunisak, közömbösek egy- egy új társadalmi dráma, regény, film, tárlat, vagy más kulturális eseménnyel szemben. Elveszítették az önkontrollt, nem gondolnak az önképzésükre, mert úgy hiszik eleget tudnak, újat már nem meríthetnek sehonnan. ■.smerek olyan kulturális funkcionáriust, aki mély tájékozatlanságot árul el nem csak a szépirodalom legújabb alkotásait illetően, de évek óta nem volt moziban, színházban. Találkoztam már olyan könyvtárossal is, aki nem is titkolt csodálkozással hallott az új magyar irodal- rri művek körül íolyó vitákra . s ó ezekről nem is halloa. Hogyan is ajánlhatta volna ezeket a könyveket? Vezető népművelők között is szép számmal találhatunk olyanokat, akik nem tartják szükségesnek a rendszeres és állandó önművelést, információszerzést. A népművelők között is kialakult egyfajta karos specializálódás, a szűke bb érdeklődési kör szerint, a zene, a képzőművészet, az irodalom, a klubmozgalom, stb. érdekli őket és azon túl megáll a figyelem. Természetes, hogy egyes népművelési ágakban adódnak profilok, amelyekkel az átlagosnál mélyebben kell foglalkozni. Ha valahol veszélyes és fölöttébb „gyanús” a túlzott specializálódás, a népművelésben az. Itt nem lehetnek szűkre szabott érdeklődési területek és nem lehetnek „külqn asztalok”. Hisz a modern népművelés éppen a sokoldalú műveltséget és tájékoztatni tudást követeli meg azoktól, akik ezzel foglalkoznak. Nem elég otthon lenni a szépirodalomban, ha nincs áttekintésünk a film, vagy a képzőművészeti életről, a mai gondokról, problémákról. De a honismerettel foglalkozó népművelő sem tud jo munkát végezni, ha nem Iái tovább a saját területén, beszűkül, sőt elszürkül, s fenyegetővé válik a szakmán belüli .szakmásodás”, amit jobb híján szakbarbárságnak is nevezünk. Miért nem művelődnek hát azok a népművelők, akiknek lenne ehhez kedvük, hajlandóságuk? A probléma összefügg a megterheléssel, azaz az egyenlőtlen munkamegosztással. Sajnos a népművelő csak a legritkább esetben népművelő. Sokszor mellékhiva- tásként végzi felelősségteljes és sokágú munkáját. Az ilyen öntevékeny tiszteletdíjas könyvtárostól, művelődési otthon vezetőtől, klubvezetőtől számon kérhetjük-e az elmaradást? Az esetek többségében, ha igazságosak akarunk lenni, nem kérhetjük számon. Vagyis ez is összefügg a nagy egésszel, a népművelés káderhelyzetével, a tennivalók ésszerű megosztásával, a tiszteletdíjasok gondjainak fokozatos megoldásával. A hivatásos népművelőket már más mércével kell mérni, az ö művelődésük már nem magánügy, és nem is korlátozódhat a továbbképzésekre, különféle szakmai rendezvényeken tanúsított puszta részvételre. A feladat kettős: azoknál, akik még nem szerezték meg a szükséges főiskolai, egyetemi képzettséget, feltétlenül ragaszkodni kellene annak sürgős pótlásához. Akik már rendelkeznek valamilyen közép, vagy felsőfokú népművelési végzettséggel, meg kellene találni a módját, hogy ismereteiket újabbakkal gyarapítsák. Ma még — elvétve ugyan. — találkozhatunk olyan művelődési otthon vezetővel, klubvezetővel, aki azért kapta meg a beosztást, mert semmi másra nem volt jó. „Nem kell a népműveléshez különösebb képzettség, hozzáértés” — mondják többen — „azt bárki el tudja végezni.” Nem ártana megvizsgálni azt a gondot is, hogy túl sok időt vesz el a papírmunka, a különféle rendezvények adminisztrálása, a jelentések összeállítása, stb, ami mind a tanulásra, önművelésre fordítható időből csíp el tetemes mennyiséget. Bizonyos észszerű statisztikára, mi a munka érdekében szükséges, kell időt fordítani, de a felesleges és „alibi” jelentések azt hiszem nem tartoznak a modern népműveléshez. Egy kicsit távolinak tűnik, de mégis ösz- szefügg a hiányos művelődéssel. Természetesen minden nem magyarázható ezzel, és a hasonló elfoglaltságokkal. A tunyaság, a közöny és szűk- látókör üség fenyegeti a legjobban a népművelőt, hogy elmarad azoktól, akiket művelni, oktatni, nevelni alter. Reméljük: — nem csak a népművelőknél gondot pkpzu probléma — sok hasznos indítékot kap az év végén sorra kerülő népművelési konferenciától. A modern népművelés aligha képzelhető el modern műveltséggel rendelkező népművelők serege nélkül. Páll Géza Négymilliós beruházással növelik az exporttermelést a vencsellöi cipészek Messze földön ismertek a vencsellöi cipészek. Ezt bizonyítja az is, hogy például az idén 130 ezer pár női cipőt, csizmát exportálnak. Megrendelőik között első helyen a Szovjetuniót kell említeni, de kedvelik a vencsellöi készítményeket Ausztriától Angliáig, az NDK-tói Svédországig. Termékeik korszerűsége, jó minősége nyomán jelenleg csak külföldi megrendelésre termelnek, s mert a kereslet nőttön nő, most nagyarányú üzemfejlesztésbe kezd a helybeli szövetkezet. Gépek dolgoznak A kisipari szövetkezetek kölcsönös támogatási alapjából egymilliót juttattak a vecsellőieknek: ez lehetőséget nyitott régen dédelgetett tervük, a kapacitásnövelés megvalósítására. A juttatott ösz- szeghez 1,8 millió forint hosszú lejáratú hitelt vettek, jelentős saját erőt is „bevehettek”, — így összesen csaknem 4 milliós üzembővítést hajtanak végre egy éven belül. A rendelkezésre álló pénz nagyobb részét — 3 milliót — építési jellegű kiadásokra költik, még egymillióért korszerű gépeket vásárolnak. Egy negyvenszer 12 méteres üzemcsarnok épül meg, melyben már az úgynevezett „kényszermozgásos szalagrendszert” honosíthatják meg, fokozva ezzel a termelékenységet Jóllehet, újabb munkaerők felvételét Is lehetővé teszi a fejlesztés, de a jövőben Vencsellőn főként a gé pék végzik a munka zömét. Megépítik a szükséges öltözőket is az új létesítményijén, de az a tervük, hogy a fejlesztés nyomán felszabaduló helyiségekben alakítják ki az egyre jelentős üzem dolgozóinak szociális létesítményeit. t Évi 300 ezer cipő Már elkészültek a kiviteli tervek, s a' Rakamazi Vegyes Szövetkezet — mint kivitelező — jövő szeptemberben át akarja adni az új üzemcsarnokot. Ezt követően a gépek beszerelése történik meg, s a következő esztendőben — 1971-ben — már évi 300 ezer pár cipőt tudnak készíteni a külföldi és a hazai megrendelőknek a ven- csellői cipészek. (as) Megjegyzés Csak külföldön? A mezőgazdasági termékfeldolgozó iparágbaj) az asz tr lás nagyüzemi a’kalmaz >a erőteljesen fej'ődik. Érth ö, hiszen alapanyag — szilva* alma — bőven terem a megyében. Az Apagyi Állami Gazdaságban második éve működik az aszalóüzem. T;\- valy alig több mint 10 vagon almát tartósítottak aszalással, idén már 16 vagon lesz a termelés. Az alma n. gy részét a Szovjetunióba, ki-* sebb hányadát az északi államokba exportálják. A szilva aszalása befejeződött, két és fél vagon aszalványt készítettek. Az aszalt gyümölcsök felhasználása és fagyasztása — mert vitamin- dús és tápláló — igen célszerű. Ennek ellenére Magyar- országon nincs iránta kereslet — talán rt'.crt. a kereskedelem nem csinál neki pro* pagandál. Az apagyi aszalóüzem idén — azon túl. hogy növelte a kapacitást — egy kombináttá fejlődik ki. Feldolgozzák az aszalásból keletkező mellékterméket is, az úgynevezett almacsutkát. Rövidesen átadják üzemeltetésre azt a pálinkafőzőt, amely naponta 6 hektó pálinka készítésére alkalmas, Apagyon azonban a pálinkafőzőben jobbára nem pálinkát, hanem 60 fo kos p'maborpárlatot készítenek. Vákuumos eljárással ez aimaborpárlatba csak o ara anyagok kerülnek, amelyek az italnak kellemesek. étjeitek. négy folyón... SOKAT IRTUNK MÁR a „fekete vonat” utasairól. A harmincezerről, akik hetenként, kéthetenként járnak haza. Néha megemlítjük azokat is — százezernél jóval többen vannak — akik végleg elköltöztek megyénkből. Most egy kedves történet révén ők jelentkeztek. Az elköltözőitek, akikről keveset hallunk. Pedig ők nem felejtették el Szabolcs-Szatmárt, szűkebb pátriájukat. A Komárom megyei Építőipari Vállalat négy szocialista brigádjáról van szó. Schmiedmayer Ede aranykoszorús kőműves szocialista brigádja, Vass Lajos ezüst- koszorús kőműves szocialista brigádja, Horváth Emil ezüst- koszorús kubikos szocialista brigádja, Tóth József szocialista komplex brigádja. ötvenegy férfi. Csaknem kivétel nélkül szabolcsiak, Tatabányán, Már két televíziós készülék vásárlását segítették, mint a vállalat törzsgárdájának tagjai. Amikor arra készültek, hogy egy harmadikat is kezdeményeznek valamelyik Komárom megyei iskolának, egyikük ezt olvasta: „Komárom megyében már csak 44 iskolának nincsen televíziója, Szabolcs-Szatmár- ban pedig még mindig 290 iskolából hiányzik. Vegyünk mi is, de kössük ki, hogy Szabolcsba vigyék!” AZ EGYIK BRIGÁDVE- ZETÖ kiszámította: ha mindenki egy napi keresetéről mond le, ötvenegyen megvásárolhatják a készüléket. így történt. Megvásárolták a tévét. Ez a készülék az elmúlt napokban 450 kilométert utazott. Átjött a Dunán, a Tiszán, a Krasznán és a Szamoson. És átjutott olyan akadályokon is, mint amit más esetekben az ilyen mondatok jelentenek: „van nekem mire költeni.” Az ötvenegy ember között egyetlenegy sem akadt, aló azt mondta volna: „nem az én ügyem.” Most adták át az ajándékot Panyolán. A tantestület és a kisiskolások arcán ott ragyogott a hála a Tatabányán dolgozó szabolcsi építők tettéért. Az építőipari vállalat gazdasági igazgatója alig tudta végigmondani rövidre szánt üdvözlő beszédét a meghatottságtól. És a négy brigádvezető is csak némán egymásra nézett és nyelt egyet. „Hogy fogjuk ezt a többieknek elmondani?” — aggódott egyikük, a kis panyolai ünnepség után. „NE FÉLJ, — válaszolta egy másik — ők legalább úgy értik ezt, mintha valamennyien itt lettek volna.” Jólesik tudni: így is van. B. J. 4 nagyközségi címért * Vízmű, termálmedence, üzletház Nagykállóban A nagykállói járásban három község kérte nagyközségi rangra való emelését. Közülük a legesélyesebb jelölt maga a járási székhely, Nagy kalló. A nagyközségi cím elnyerésének feltételei között első helyet foglal el a közművesítés és a területrendezés, melyek közül különösen az előbbi biztosítottnak látszik. Az elmúlt évek során különösen sokat költött a tanács a belvízelvezető csatornák felújítására, ugyanakkor nem feledkeztek meg a tbc gondozóintézet korszerűsítéséről sem. Átalakították a járási tanács épületét is, valamint új politechnikai műhelyt kapott a gimnázium. A városiasodó jelleg igen fontos tényezője a község teljes vízművesítése, amelynek munkálatai folynak, a vízmű építésének befejezését, az anyagellátás nehézségei miatt, egy évvel elhalasztották, így csak 1972-re adják át rendeltetésének. A vízmű csatornázásával egy időben épi- tették meg a községi fürdő termálkútját, ami már most elfátja a két meglévő meden. cet. Ehhez a jövő évben építenek egy nyitott és egy fedett uszodát Az utóbbi két esztendő alatt korszerűsítették a vendéglátóipari hálózatot is, bár a jelentkező igényeket meg így sem elégíti ki. Készül az fmsz üzletháza, az alapozást már befejezték, jelenleg a betonozási munkálatoknál tartanak. A következő, 1970-es évben főleg a kereskedelmi hálózat javítását és korszerűsítését tervezik, hogy az eddig mostohán ellátott területeket is leendő nagyközséghez méltóan kapcsolják be a kereskedelmi forgalomba. (hsfl Népszerűek az új állatteuyésztési akciók Börtönben a tiszavasvári verekedők Járőrszolgálatot teljesített az esti órákban Volosi- novszki János rendőr őrmester, körzeti megbízott. A ti- sza. ásván 3. számú italbolt belső helyiségéből zajt és üvegcsörömpölést hallott. A zsúfolt helyiség vendégeinek egy része már alaposan be- szeszelt. Az egyik részeg dúlta j földhöz vágott eg>’ sörösüveget, melynek szilánkjai szanaszét repültek. Emiatt vita támadt, egy helybeli lakos vitázott ifj. Rézműves Jenővel — aki a tettes volt — mert ruháját beszennyezte a szétfröccsenő sör. A rendőr intézkedett. — Mi történt, ki vágta földhöz az üveget? — kérdezte — En — ordította magá- bó’ kikelve a húsz év körüli Kovács József. — Kinek nem tetszik ez? Neked? — folytatta és máris a rendőrre támadt, kezét ütésre emelve. .. Ót még meg tudták fékezni a rendőr segítségére sietök, de a hirtelen támadó ifj. Rézműves Jenőt már nem. A jogszerűen intézkedő rendőr gumibottal igyekezett elhárítani az első ütéseket Ekkor többen a védekező rendőrre törtek es bántalmazták. Az italbolt vezetője és néhány ott tartózkodó férfi megpróbálta a támadókat elrángatni a rendőr mellől. de az italbolt előtt is tovább támadtak. A támadás elhárítása érdekében Volosinovszki őrmester előbb riasztó lövést adott le a levegőbe szolgálati pisztolyával. Miután látta, hogy ez sem használ, isméi felhívta Rézmüvesék figyelmét a támadás abbahagyására. Az eredménytelen felhívás után célzott lövést adott le a támadókra, akik Közül ketten összeestek. A garázda társaság ekkor sem tágított, sőt újabb személyek kapcsolódtak be a rendőr bántalmazásába. Az egésznek — Volosinovszki őrmester telefonhívására — a helyszínre érkező rendőrök vetettek véget, akik a közben karókkal felszerelt részeg bandát szétoszlatták. A napokban megtartották a bírósági tárgyalást. Csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak miatt mondták ki bűnösnek a verekedésben részt vevő hat személyt. Ifj. Rézműves Jenőt két év és hat hónap, ifj. Kovács Józsefet két év és két hónap, Bancsi Jánost egy év és hat hónap, további három társukat pedig egy évtől egy év négy hónapig terjedő szabadságvesztésre és mellékbüntetésekre ítélte a bíróság. Az ítélet nem jogerős. (A tárgyaláson a korábban megsérültek is részt vettek, mert időközben felépültek.) Volosinovszki rendőr őrmesler bátran, törvényesen intézkedett, ezért a megyei rendőr-főkapitányság vezetője soron kívül törzsőrmesterré léptette elő. A rendőr munkáját segítő polgári sze, melyek elismerésben és jutalomban részesültek. Ezzel a tiszavasvári ügy lezárult. Sajnos, a megyében és más országrészeken is előfordulnak ilyen esetek, ha nem is ennyira durva módon. A rendőri szervei: eseményei között rendszeresen szerepelnek olyan büntettek, amelyeket ilyen Rézműves- felék követnek el, mint Ti- szavasváriban is. Hazánkban egyforma jogok is kötelezettségek illetnek meg minden állampolgárt. De a törvény teljes szigorával kell fellépni a törvény- sértők ellen. Ahhoz, hogy a tiszavasvárihoz hasonló esetek megszűnjenek, összefogásra van szükség. Meg kell találni a helyi szervek és a lakosság együttműködésének helyes módját az izgága rendbontók megfékezésére. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a nyáron két új állattenyésztési akcióra adott engedélyt; mindkettővel a háztáji állattartási igyekeznek fellendíteni. Az MTI munkatársa az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt illetékeseitől kérdezte meg: népszerüek-e az akciók, van-e érdeklődés a gazdák részéről? A tröszt illetékesei elmondták, hogy a legutóbbi állatszámlálás szerint jelentősen csökkent a háztáji gazdaságokban lévő kocák szá ma. Ezért hirdették ineg azt a kedvezményes akciót, amely nem köti készpénzfizetéshez az állatok beszerzését. A háztáji akció lényege: a koca árát később, a szaporulattal törleszthetik a háztáji termelők. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy három süldővel kiegyenlíthetik a tartozásukat a tröszt vállalatainál, tehát az anyaállathoz lényegében ingyen jutnál: hozzá. Az akció iránt annál is inkább nagy az érdeklődés, mert idén bőségesen van takarmány. Az ösz- szesítések szerint 22 000 kocára jelentettek be igényt a háztáji gazdaságok, ebből 15 00Ö-et a vállalatok rövidesen ki tudnak elégíteni, 7000 anyaállatra azonban meg várniuk kell a megrendelőknek. Hasonló módon felkeltette a figyelmet az üszőakció is, amely lehetőséget kínál arra, hogy a híüóállományból szaporításra kiválogatott vemhes üszőt vásárolhassanak a háztáji gazdaságok. Az illatokhoz jelentős, mintegy ■'-000 forintos árkedvezménynyel jutnak hozzá a gazdák. A megrendelők mintegy 3000 forintért vásárolják meg a vemhes állatot, amelyért a vállalat általában 8000 forintot fizet a termelőszövetkezeteknek. A vállalatnak állami ártámogatással téritik meg az árkülönbözetet. Az állattenyésztési és -forgalmi szakemberek szerint mindkét fikció elősegíti a hazánkban még mindig jelen* tős állománnyal rendelkező háztáji gazdaságok, egyéni állattartók munkáját.
