Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-22 / 245. szám

$ íffew KEt-ET-MAGYABORSZÄ« IM9. oktőfter If Külpolitikai össacloiflatónk Hin Brandt első kancellári nyilatkozata 1 Libanoni tiltakozás Washingtonná! i!i Lapvélemények a szovjet—kínai tárgyalásokról A csaknem bizonyosságból immár bizonyosság lett: a Bundestag, az NSZK szövet­ségi gyűlése zsúfolt karzatok előtt feszült légkörben kancel­lárrá választotta a szoci­áldemokrata pártvezért, Wil­ly Brandtot. A CDU—CSU— SPD nagykoalíció tehát átad­ta helyét a Szociáldemokrata —szabaddemokrata kiskoa­líciónak, amelyben Schéil, az FDP vezetője lesz a külügy­miniszter. Az új kancellár a DPA-nak adott első nyilatko­zatában kifejezte azt a re­ményét, hogy a jelenlegi for­máció a következő Választá­sokig „eltart”, majd kijelen­tette: „Pozitívan reagál a lengyel kormánynak a tár­gyalások felvételével kapcso­latos érdeklődésére.” Brandt eddig sok tekintet­ben Kiesingerékre hárította a felelősséget az NSZK „keleti politikájáért.” Most majd ki­derül, hogyan él a kancellári hatalommal. Mindinkább bebizonyoso­dik, hogy az az amerikai nyilatkozat, amely szerint megtarthatják állampolgár­ságukat az izraeli hadsereg­ben harcoló amerikaiak — bumerángnak bizonyult. Vi­lágszerte számos megfigyelő hangsúlyozza, hogy a wa­shingtoni lépés veszélyes és bonyolult következményekkel fenyegető precedens. Az arab világban egymást követik a komoly lépések. Mahmud Riad, az EAK külügyminisz­tere magához kérette Fran­ciaország, Nagy-Britannia és a Szovjetunió nagykövetét és kifejezte kormánya álláspont­ját, amely szerint az ame­rikai lépés azt jelenti: Wa­shington nem támogatja a Biztonsági Tanács 1967 no­vember 22-i határozatát. Ugyancsak Kairóban 14 arab állam nagykövetei és ügyvi­vői tanácskoztak a washing­toni lépés nyomón előállott helyzetről. Egyiptomi részről a magas rangú diplomatákat tájékoztatták arról a jegy­zékről, amelyet az EAK meg­bízottja nyújtott át az ENSZ főtitkárának és a Biztonsági Tanács e havi elnökének. Karami libanoni kormányfő nyilatkozatban ítélte el az amerikai lépést, amely ellen Juszif Szalem libanoni kül­ügyminiszter hivatalosan til­takozott az Egyesült Államok beiruti nagyköveténél. A világsajtó természetesen jelentőségének megfelelően foglalkozik a Pekingben meg­indult szovjet—kínai tárgya­lásokkal, „a szovjet—kínai viszony — írja az Otecseszt- ven Front című bolgár lap — kihat az ázsiód helyzetre és a kontinens egész at­moszférájára. Az eredmé­nyes megbeszélések komoly szerepet játszhatnának az imperialista hatalmak ter­jeszkedő politikájának meg­fékezésében. A Zycie War- szawy című lengyel lap ko­rainak tartaná a tárgyalások kimenetelére vonatkozó jós­latokat, de — érthetően — rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít a tárgyalások té­nyének is. Szovjet—csehszlovák tárgyalások Kedden a Kremlben meg­kezdődtek a szovjet—cseh­szlovák tárgyalások. Szovjet részről a tárgyalá­sokon részt vesznek Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgor- nij, Alekszej Koszigin és más szovjet államvezetők, csehszlovák részről — Gus- táv Husák, a CSKP KB első titkára, Ludvig Svoboda köz- társasági elnök, Oldrich Cer- n yik kormányelnök és a csehszlovák delegáció más tagjai. Kedden délben a tárgyalá­sokról sajtóközleményt adtak ki. A közlemény rá­A nyugati hírügynökségek jelentése szerint a japán rendőrség a kora délutáni órá­kig 400 személyt tartóztatott le Tókióban, még a meghir­detett nagy béketüntetések előtt. Radikális diákszerveze­tek tagjai ugyanis a főváros központjában több helyütt benzinbombákkal intéztek tá­madást középületek ellen, másutt pedig kísérletet tet­tek amerikai támaszpontokra való behatolásra. mutat, hogy a megbeszélé­sek során megkülönböztetett figj’elmet szenteltek a Szov­jetunió és Csehszlovákia kö­zötti barátság és sokoldalú együttműködés továbbfejlesz­tésével kapcsolatos kérdések­nek, az SZKP és a CSKP közötti kapcsolatok fejleszté­sének a marx izmus—leniniz- mus és a szocialista interna­cionalizmus elvei alapján. Ismét hangsúlyt kapott, hogy a szocialista közösség, az egész nemzetközi kommunis­ta és a munkásmozgalom egysége megerősítésének elvi jelentősége van. A nyugati hírügynökségek jelentései szerint a délutáni órákban Tokió központjában leállt az élet, bezártak a hi­vatalok, az üzletek. A UPI tokiói helyi idő sze­rint az esti órákban kelte­zett jelentése azt hangoztat­ja, hogy Japánban kedden százezrek csaptak össze a rendőrséggel, hogy kifejezzék tiltakozásukat az Egyesült Államokkal kötött szövetség miatt Államcsíny Szomáliában A kedden reggel végrehaj­tott szomáli államcsíny után megalakított legfelső katonai tanács rendkívüli állapotot vezetett be. A fővárosban, Mogadiscióban helyi idő sze­rint 16 órától délelőtt 10 óráig kijárási tilalom van. A mogadisciói rádió —- amely a „Szomáliái nép hang­jának” nevezi magát — kö­zölte, hogy Szomália külpoli­tikája változatlan marad és továbbra is tiszteletben tart­ják a baráti országokkal kö­tött szerződéseket és megál­lapodásokat. Puccskísérlet Chilében Nyugati hírügynökségek egybehangzó jelentései sze­rint kedden reggel fellázadt a chilei hadsereg két gyalogsági ezrede Santiagóban, illetve a fővárostól északra fekvő San Felipe városban. A zendülés­ről a kormány hivatalos köz­leményben adott hírt, s fel­szólította az összes rádió és tv-társaságokatj hogy újabb rendelkezésig csak a kor­mány által jóváhagyott érte­süléseket közöljék. Több száz emberi 8ef artézi attak Tokióban Mihajlo Babidorics: Magyar partizánok a kárpátaljai harcokban Fordította: Szilágyi Szabolcs 5. „Féladata teljesítése köz­ben a Buzsora és a martine- ci sziklák térségében ka­tasztrófa érte a második re­pülőgépet. Induljanak a sze­mélyzet és a desszantosok felkutatására és a szerencsét­lenség okának felderítésére. ’ Amikor Priscsepa és Úszta megérkeztek a partizánok pusztulásának helyéhez, mindnyájan elborzadtak. Sze­mük előtt meghalt társaik Szörnyű képe tárult ki. Egy kettétört és megperzselt bükkfa meredt ki á földből, s alumíniumdarabok halma­za emlékeztetett a repülőgépre. A boritölemez felrobbanásá­val az ejtőernyősöket kive­tette magából a gép törzse. Testük maradványai szétszó­ródtak. A parancsnok fel­emelte a főjét és magasan égj' fa tetején ejtőernyő vász­nára figyelt feL Ez volt Hássz Imre ernyője. A kö­zelben feküdt a partizán is, egyedül öt lehetett felismer­ni az egész fémmel, agyag­gá!, kővel és üszőkkel borí­tott, szörnyű helyen. A partizánok összeszedték társaik maradványait, közös sírt ástak és eltemették őket. A bükkfához odaszegezték a repülőgép stabilizátorát a következő felirattal: „Örök hála az elhunyt partizánhősöknek.” Lehajtott fejjél, fájdalom­tól lesújtva tértek vissza tá­borukba. Szeptember hatodikén az ukrán pártizánmozgalOm tör­zse a körülményekre való te­kintettel jóváhagyta a két csoport erejének egyesítését — Úszta Gyula és Iván Pris­csepa kettős parancsnoksága alatt. A harcokkal télt hónap nem csupán tragikus esemé­nyekét, nem csupán vesztesé­geket hozott a partizánoknak a Buzsora hegynél. Vidám napok is voltak. Ezek abból adódtak, hogy a desszantosok minden faluban könnyen sze­reztek barátokat és segítőtár­sakat. Egy hónap alatt széles szövetséges hálózattal gaz­dagodtak, s a csapathoz fon­tos információk érkeztek. Rádióállomásaiknak jócskán akadt munkája — a törzs hadműveleti csoportjának adták a híreket Á csapat kezdte lassan felvenni sorai­ba az utánpótlást. Szmologo- vlciből jött Vaszil Kidov, Mi- kóla, Mihajlo és Andrej Pen- zenyik; Voloszkból Vaszil Scseka, Csornlj Pótokból Lengyel Pál, László és János; Tibávából Andrej Sipovies, Kárpát-ukrajnai levél Munkácsi anziksz A munkácsi várkapu és a bejáratot védő bástyák. Kovács Alfréd felvétele Újjászületik a vár Aligha kell valakinek be­mutatni részletesen a mun­kácsi várat, hiszen tör­ténetét, mely a magyar történelemben fontos he­lyet foglal el, iskolákban ta­nítják. Csak az érdekesség kedvéért említjük meg a Ta- bódy József uram „Munkács múltja és jelene” könyvéből átvett rajz kommentálásául, hogy a XVII. század végén 12,65 méter széles, 5,6 méter mély vízesárok vette körül a 90 méter magas trachit- sziklahegyen épült erősséget. Ez a vizesárok részben még ma is megvan. A várhegy magassága egyébként — az újabb méré­sek szerint — csak 68 méter. A várban mintegy 80 lakható szoba található, ezeket egy­részt a munkácsi mezőgazda- sági szakiskola foglalja el. Több szobában múzeumot lé­tesítettek. Az alapító Dvorak István középiskolai tanár volt, aki eleinte csak hobby- ból foglalkozott a vármúze­um létrehozásának gondola­taival. Az ötlet aztán megtet­szett a városi tanácsnak és pártbizottságnak. Most mór több ezer kiállítási tárggyal — köztük sok értékes darab­bal — rendelkeznek. Itt lát­ható a vár kulcsa, különbö­ző kuruc fegyverek, régi ok­mányok, a város és környéke történetének utóbbi évtizede­it illusztráló tárgyak. — A közeljövőben jelentős összeget fordítunk a vár res­taurálására — mondja Dvo- rák elvtárs. — Szó van ar­ról, hogy a várat teljesen az idegenforgalom fellendítésé­nek szolgálatába állítják. Most is igen nagy az ér­deklődés a Rákóczi-vár iránt. Erről magunk is meggyőződ­tünk. A külső várudvaron a kijevi Dovzsenko Filmstúdió forgatja legújabb játékfilm­jét, mely a polgárháború éveiben játszódik, a múzeum­ban kamcsatkai turisták nagy csoportjával találkoztunk, a bronzkori leletek raktárában pedig Mozsolics Amália archeológussal, a történelem­tudományok doktorával, akit a Budapesti Nemzeti Mú­zeum küldött hozzánk egyhe­tes kutatóútra. Bejárjuk a bástyákat, be­kukkantunk a sötét börtöncellákba, ahol a sza­badságharcosok százai rabos­kodtak a Habsburgok ural­ma idején. Természetesen, útunkba ejtjük Zrínyi Hona lakosztá­lyait is. Ezekben rendezték be a szakiskola tanári szo­báját, a nagy előadótermet. A felsó vár udvarán vidám gitárpengetés fogad bennün­ket. Furcsa kontraszt a beat- melódia és a komor falak, amelyeken jól kibetüzhetóen ott áll Ioannis Bailing várka­pitány 1628-ban keltezett fel­írása. A felírás szerint a ka­pitány a várat átépítette. Az árkádos folyosón statiszták pihennek — marcona matró­zok és bajuszos, manseres komisszárok. Ne csodálkozzunk, Kárpát­alja az utóbbi időben mam- mutfilmek forgatásának szín­helye. Munkács környékén fényképezték a Háború és bé*-" több jelenetét a nyáron pedig a Waterlooi csata kop- rodukciós film stábja székelt a Városban. Munkácsi volt-e Cziuka Panna? A Magyar Életrajzi Lexikon szerint nem. A lexi­kon is tévedhet azonban. Ezt a feltevést látszanak Iga­zolni azok az adatok, ame­lyekre a munkácsi állami le­véltárban bukkant rá Petách Erzsébet tudományos munka­társ. Az ötletet a kutatásra két véletlen felfedezés adta. Az Ungvári Állami Egyetem tör­ténészei rábukkantak Le- hoczky Tivadar egyik cikké­re, mely a munkácsi cigányok­ról szólt. A levéltárban vi­szont több száz éves iratok között találtak olyanokat, melyekből ha meg most tiem is, de később érdekes követ­keztetéseket lehel levonni. Lehoczky szerint a híres Rákóczi-nóta a munkácsi ci­gányoktól ered és Barna Mi­hály a fejedelem udvari ci­gányzenésze volt Czinka Panna nagyapja. „E Barna Mihály bizonya, ra azonos azzal a Barnával, ki Tökölyi Imre alatt már a zenekar tagja volt és ennek híres unokája Czinka Panna szármarik azon Czina Fe- rencz nevű czigánytól, ki 1682. évben itt a lajstromban elő­fordul, csak hogy e széli és híressé vált művész leányt később kedveskedésből CZin- kának nevezték el ismerősei, mely név azután rajta is ma­radt az ősi Czina helyett. Nagybátyja ennek, Barna Mi­hály, a Rákóczi-nóta állító­lagos szerzője, a Munkácsról 1711. február 18. távozó feje­delmének azokat az ismert szavakat mondotta volna; „Mégysz, mégysz fölséges fe­jedelem, itt hagyod a vagyont és keresed a nincs”-et s elkese­redésében szerző a szép nó­tát.” Ez azonban csak az egyik feltevés. Sokak szerint a Rá­kóczi-nóta csak 100—150 éves. A kutatás most nagy lázzal folyik. Megpróbálják azt is megállapítani — él­nek-e Munkácson a fejede­lem zenészeinek leszárma­zottjai. Érdekfeszítő nyomo­zás ez még akkor is, ha nem lesz jelentősebb tudományos értéke. Barátság—Druzsba — Priatelstvi A múltból ugorjunk égy nagyot a mába feltéve rög­tön egy kérdést. Mi jellemzó Kárpát-Ukrajna második leg­nagyobb városara? A válasz: a gyors fejlődés és az, hogy Munkács a barátság városa. Itt halad el a Testvériség gázvezeték. Az ősi várból jól látni a Béke energetikai al- állomást, mely Magyarország­nak ad olcsó villanyenergiát Gyakori vendégek a városban a szomszédos Szabolcs-Szat- már megye és a kelét-szlo­vákiai országrész dolgozói. Az iparvállalatokban Ukrá­nok, magyarok, oroszok, szlo­vákok és más nemzetiségek fiai és lányai dolgoznak. Térjünk be a trikógyárba, mely évente 12 millió rubel értékű kötöttárut Szállít a kereskedelemnek. Kérdezzük meg Lévandovszkí Istvántól, a gyár igazgatójától, hogy az Utóbbi két évben mennyivel növekedett a vállalat tiszta jövedelme és hány rubelt költöttek vállalati lakásépít­kezésre. A számok jellemző­ek lesznek más üzemekre és P’-árakra is. A jövedelmek összege majdnem megkétsze­reződött. A lakásépítésre fordított összeg 120 ezer ru­bel. Befejezésül álljon itt né­hány adat, melyek a fejlődést és a baráti szálak erősödését bizonyítják: Munkácson az utóbbi 15 évben több. mint háromezer új lakás épült Munkács tavaly több millió rubel értékű vülanyehergiát éá Iparcikkét adott. illett'* szállított Magva'-országnak Márkus Csata* Kovács László és János, Krajnja Mártinkéból Iván és Jurij Ciljo, Andrej és Jurij Gleb, Nelipinből Bodnár Ist­ván, Sztrojnovból Iván Kosel- ja... A hévsorba — amelyet precízen vezetett az egyesült csoportok tőrzsfőnöke, Geor- gij Kaznacsev — mindennap új név, új község került Hű­séges segítőtársuk, összekötő­jük lett Gafija Ciljo, Vaszil Burcs, Alekszandr Makszirn, Vaszil Griga, Maria Szokal és számos más kiváló hazafi. Az új ismerősökkel, segítő­társakkal, összekötőkkel az Úszta—Priscsepa partizán- osztag megerősödött, bonyo­lultabb feladatokra is felké­szülhetett. Az ejtőernyősök megjelené­se Kárpátalja különböző ke­rületeiben é magyar hadsereg parancsnokságát kétségbe­esett intézkedések megtételé­re kényszeri tette, hogy leg­alább lokalizálják a partizán- osztagok tevékenységét. A megszállók büntető hadmű­veleteinek, létszámának, frekvenciájának és irányvo- nálának elemzése bizonyítot­ta: 1944 szeptemberében a megszállóknak már remé­nyük sem lehetett árra, hogy elfojthatják a partizánmoz­galmat. Úszta, Priscsepa, Kaznacse- jev kidolgozták a hadműve­leti tervet. A földet éréskor megmentett robbanóanyag­gal és aknászaik segítségével kellemetlen meglepetéseket szerezhettek a fasisztáknak. Egy szakasznyi partizán — 39 harcos, Fedor Krjucsko parancsnoksága alatt — a Huszt—Volovo közötti úthoz indult, melyen szünet nélkül folyt a megszálló hadsereg szállítása az úgynevezett „Árpád-vonalhoz”. Georgij Ivanov szakasza a Szvaljava —Ttbava körzetében egy út „megnyergelését” kapta fel­adatául: alá kellett aknáz­niuk és az ellenség éló erejét, technikáját kellett itt meg­semmisíteniük. A Buzsora alól a vólóVi kerületbe igyekvő csapat, Kfjukov szakasza kihűzgálta a télefönoszlopokat, megron­gálta a kábeleket; Kerecki falucskában kiverte az állo­másról a csendőröket, tönk­retette távbeszélő készülé­küket és megsemmisítette irattárukat. Szeptember 21-én, kihasználva az erdők jó ál­cázását és a környék cserjéit, eljutottak a huszt—volovi úthoz. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents