Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-19 / 243. szám

KBLBT-MAOYARORSZAB — VASÁRNAPI fM. ofeMber ft.' A MŰTŐBEN A DOHÁNYOS SÍREMLÉKE Mit lehet tudni ? Barátom, Csemetke Nemrég egy társaságban néhány asszony sarokba szo­rított: micsoda dolog, hogy még mindig agglegény va­gyok, miért nem nősülök meg? Amikor szóhoz jutot­tam, kétségbeesetten ma­gyaráztam: nem bennem van a hiba, mert hiszen én háza­sodnék, de nem találok meg­felelő asszonyt. Rögtön valla- tóra fogtak. Milyen feleséget szeretnék? Tömören vázol­tam: legyen fiatal és csinos, de főképpen jólelkű, szolid és házias. Az asszonyok szo­katlan figyelemmel hallgatták szavaimat. Harmadnap levél várt ott­hon. A társaságból az egyik asszony írta. „Nagyon örül­nénk, ha kedden este eljönne hozzánk. Véletlenül ott lesz a férjem unokahuga. Csinos, szolid, házias. Mit lehet tud­ni? Szeretettel várjuk. Bodro- giné.” Mit lehet tudni? — ismétel­tem magamban eltűnődve. És a meghívást bejegyeztem a naptáramba. Negyednap ismét jött a postás. Újabb levelet hozott. FÉRFIPARÖKAK Rövid hajú férfiparókákat hoztak forgalomba New Yorkban. A hosszú hajú fiatal férfialkalmazottakkal ugyan­is mind gyakrabban közölték szigorú főnökeik: vagy rövid haj, vagy a felmondás! A különös problémát az ötletes parókakészítők oldották meg. Olyan kiváló műfrizurákat készítettek, amelyen a hajzat klasszikusan hagyományos hosszúságú. A lengő sörényű titán munkahelye beiáratánál egyszerűen — alágyűrheti le- omló hajzatát. SPORTHORGÄSZ Samuel Rockson Í7 éves li­bériái ifjút néhány heti el­zárásra ítélték, mert nem volt horgászengedélye. Igaz, a szorgalmas Sámuel nem a für­ge halakat háborgatta, ha­nem ötletes csalétekkel ellá­tott horgát a szomszéd ud­varába lógatta át. Naponta 10—15 tyúk volt a zsákmány... A VIRÁGCSOKOR Szintén az asszonytársaság ­bóL Jöjjek el. Ott lesz ez és ez. Kedves, szolid, házias. Ezt is előjegyeztem. Aztán néhány napig még jöttek az invitáló levelek. Fe­ketére, vacsorára, kártyapar­tira. Ezeket is előjegyeztem. Megkezdtem a látogatáso­kat. Remekül ment a dolog. Minden este jól éreztem ma­gam és későn jártam haza. Egyik éjszaka hazafelé me­net régi barátommal akadtam össze. — Jó, hogy találkozunk — mondta. — Tudom, nősülni akarsz. Bemutatnálak egy remek kislánynak. Gyere jö­vő héten szerdán este hoz­zánk. Megnéztem a naptáramat. A szerda este még szabad volt — Rendben van, öregem, el­megyek. És bejegyeztem ezt is a naptáramba. Jókedvűen indultam haza­felé, a jövő héten már nem lesz gondom a vacsorára. (v. I.) kezelés után úgy fest, mintha a saját leánya lenne, hat ke­zelés után, mint saját unoká­ja. További kezelést csak sa­ját felelősségére vállalunk!” FÉNYSZÓRÓT ELEFÄNTLÄBAKRA A nairodi Daily Nation című kenyai lap a következő olvasólevelet közölte: „Éjjel autómon Monbasába tartot­tam és majdnem belehajtot­tam egy elefántba. A közle­kedés biztonsága és az álla­tok védelme érdekében javas­lom: e nemes óriáslények mindegyikének a hátsó lábá­ra két vörös fényszórót he­lyezzenek, amelyek idejében figyelmeztetnék az autósokat, hogy éjszaka kiruccanó ele­fántok kószálnak a környé­ken. Elöl nem szükségesek a fényszórók, mert ennek a rendeltetésnek nagyon jól megfelelnek a fényt visszave­rő elefántagyarak.” Csemetke Jenő barátommal huszonnégy évvel ezelőtt ta­lálkoztam először össze az utcán. (Mármint a második elemi évzárója óta először. Akkor ugyanis ők vidékre költöztek.) ő ismert meg, a nyakamba borult és közölte velem, hogy rendkívül meg­elégedett, sőt boldog. Kis bőr. díszműboltocskája van, szép társbérleti lakása és gyönyö­rű kislánya. Megnéztem a kicsi fényképét és azt mond­tam: „Irigyellek!” — No, azért csak ne iri­gyelj! — szólt sóhajtva Cse­metke. — Én nem kapok ke- nyérpótjegyet, s így... — könnyeit nyelve dadogta: — Ha csak tíz dekával több ke­nyeret kapnék naponta! Szó nélkül a zsebembe nyúltam, átadtam neki a ke- nyérpótj egy emet, biztosítot­tam, hogy „de igazán nem hiányzik”, s miután megad­tam címemet a további pót­jegyek érdekében, elmenekül­tem hálálkodó kézcsókjai előL Csemetke Jenő minden hó­nap elsején pontosan megje­lent a pótjegyekért, kará­csonykor hozott egy óraszí­jat és a kislánya fényképét. Dedikálva. Azután megszűnt a kenyér­jegy és egyidejűleg megszűnt számomra Csemetke is. De nem sokáig. Ha jól emlék­szem, ötvennégy tavaszán fel. keresett és megkért, hogy szerezzek a kislányának egy lakkbetétes cipőcskét, mert ez a felesége egyetlen vágya. Lejártam a lábamat térdig, megszereztem a lakkbetétes cipőcskét, Csemetke hálálko­dott és megígérte, hogy imá­ba foglalja a nevemet, ugyanis — „köztünk marad­jon” — ő imádkozik. ötvenhét tavaszán jelent­kezett újra. Elmondta, hogy társbérlője disszidált, sze­retné megkapni a szobáját. Ez egyetlen vágya. Sima ügy, mondtam, de neki aggályai voltak, kérLkönyörgött, hogy intéznem H éta. Elintéztem.' Hála, imába foglalás,, óra» szíj. ötvennyolc őszén csak úgy felugrott hozzám, mert ép­pen arra járt Megemlítette, hogy a boldogságához csak egy kimustrált taxi hiány­zik. Megszereztem neki. Hatvanegyben háromszo­bás öröklakásért kilincsel« tem neki az OTP-nél. Hatvanháromban egy hé­ten keresztül bizonygatta ne« kém, hogy mindennél jobb érv a népfrontpolitikánk mellett, ha ő vásárolhat egy Moszkvicsot. Különben, ha ezt nem intézem el, öngyil­kos lesz. Kijártam neki, ki én. Nem azért az óraszíjért, és imába foglalásért, hanem igenis po« litikábóL Hatvannégyben csak a* hiányzott Csemetke Jenő „jó közérzetéhez”, hogy családos­tul Olaszországban turistás­kodhasson. Nem volt nehéz dolgom, kitöltöttem az űr* lapjait és átvettem az óra­szíjat, meg a kézcsókját. Hatvanhatban telefonon felhívott, és háborogva kö­zölte velem, hogy miközben mi az újságokban a masze­kokat irigyeljük, ő a három* éves Moszkvicsával jár, hex lőtt már két éve befizetett egy újra. Elemi kötelessé­gem lenne, hogy közbejárjak. Mire közbejárásom — esetleg — eredménnyel vég« ződhetett volna, Csemetke- nek „született” Belgiumban egy unokabátyja, aki küldött neki egy kétszázhuszas Mer-« cit Kicsit bántott a belgiumi vetélytárs, de az idén vi* gasztalódtam, mert a múlt hónapban Csemetke közölte velem, hogy tökéletes bol­dogságához csupán egy telek hiányzik a Duna kanyarban. Most éppen a Duna-kanyart parcellázáshoz keresem a» összeköttetést. Sólyom László Ilyen ez a krónika KERESZTREJTVÉNY Tűz ütött ki az egyik lon­doni filmstúdióban. A szol­gálatos tűzoltókkal együtt a szereplők a stúdió egyik asz­talán heverő, nagy értékű, bérbe vett ékszerek megmen­tésén fáradoztak, miközben a rendező egy mindössze 3 dol­lár értékű művirágcsokrot még akkor is görcsösen szo­rongatott, amikor a tüzet el­oltották és jelentették, hogy az ékszerek, sajnos, megsem­misültek. — Jó, hogy sikerült meg­mentenem ezt a virágcsokrot — mondotta a rendező. — Ennek a jelenetnek a filme­zése ugyanis még hátra van, az ékszerek különben is biz­tosítva voltak«. BOLDOGSÄGTAN Egy ’amerikai statisztikus évekig kutatta és tanulmá­nyozta ugyanazt a témakört. Érdekelte, hogy az amerikai nők mikor találják meg ál­maik lovagját. — Rendszerint 30 éves korukban — állította kutatá­sai befejeztével a statiszti­kus, s kissé sajnálkozva tet­te hozzá: — Csakhogy akkor már férjnél vannak... KOZMETIKAI HIRDETÉS Egy New York-i kozmetikai szalon különös hirdetéssel csábítja ügyfeleit: „Három Juhász Gyula „Forradalmi nap­tár” c. verséből idézünk egy sza­kaszt. „A bor havában mustja forr ké­véi yen, ..folyt, függ 16. és vizez. 1. A vers címe franciául a függ. 18. sorban szerepel. Ezeket kell beküldeni. VÍZSZINTES: 12. Kikötő. 13. Igen oroszul. 14. Nyugati nép. 15. Egyedül előadott dal. 16. Létezésed, költőiesen. — ötvenöt és ötszáz római számmal. 19. Férfinév 20. Fűszer. 21. So­mogy megyei község. 23. Végtele­nül okos! 24. ötszázötven római számmal. 26. Pusztító erejű szél­vihar. 30. IFEK. 33. Fájdalomcsil­lapító gyógyszer. 34. Szovjet Szo­cialista Köztársaság. 36. Szovjet államférfi. 38. Kártya és más sze­rencsejátékokban erre megy a játszma. 39. Búsul utána. 40. Va­dászemlék. 41. Művészi tornagya­korlatokban használt eszköz. 42. Kínai település az indiai határ mellett. 43. Ki az, falusi tájszolás­sal. 45. Háromszor ketten (+’). 46. A vízsz 19. becézve. 47. Rádiómű­sor sugárzó. 49. Borsod-Abanj- Zemplén megyei község, utolsó betűn ék. föl. 50. Kelet németül. 51. Izzadtság. 53. A törzshangsor ötödik foka. 54. Indulatszó. 55. Tiltószó. 56 Trombitahang.. 57, Helyhatározó rag. 59. Sál végek! 60. A Nemzeti Színház főrendezője, (Béla). 62. Rózsafajta. 64. A leg­fontosabb ólomérc. 67. Női név. FÜGGŐLEGES: 2. Borsod-Abauj-Zemplén me­gyei község. 3. Kaszáló. 4. Tizen­két hónapot. 5. Idősebb jelzése a név előtt.. 6. Hamisan játszik. 7. Fedd, ró. 8. Vigyázó. 9. Borsod- Abaúj-Zemplén megyei község. 10. Kárt tesz. 11. Ijed. 17. Részeg­eset rövidítése a latinban. 19. Ré­gi űrmérték. 22. Szeszesital. 23. Óid betűi keverve. 25. Kábítószert 27 Zenei rövidítés. 28. ÁOT. 29. A portát, kertet veszi körül. 31. Tajvan. 32. Péksütemény. 34. Sze­relmi költészetem. 35 Csinos. 37. NEI. 39. Keleti uralkodó. 43. Csa­ládi házak tartozéka. 44. Nyújtot­ta. 47. A mélybe. 48. OÉ. 51. Ma­got tenne a földbe. 52. Rátka be­tűi keverve. 55. Rosszallást kifeje­ző két szócska. 58. A vidám. 60. BLR. 61. Folyó két partja között ível. 62. Szovjet sakkvilágbajnok. 63. Folyó Ausztriában. 65. Klasz- szikus „É”. 66. Virág része. 67. Alanyi kérdőszó. 68. Kicsinyítő képző. A megfejtéseket legkésőbb ok­tóber 27-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FO­GADUNK EL! Az október 5-i rejtvénypályá* zatunk megfejtése: A nemzeti függet­lenség ügye szólította vissza a küzdés ós a bízás elvéhez. Nyertesek: Máté Józsefné, Oláii Sándor, Raichl Györgyné, Torna? Amália, Simkó Magdolna és Var­ga Lászlóné nyíregyházi. Agárdi László kántorjánosi. Molnár Ist­ván nagykállói, Bartha Elvira napkori és Vajda Sándor tisza- vasvári kedves rejtvény fej tőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. tt. sttM ŰSZÓLECKE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents