Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-17 / 241. szám
Xfrr. -ET-MACY A BORS**« * oMsT Szeg a szék alján Nyíregyházától hat kilométerre van, a nagykállói országút mentén Nagyszállás. Száztíz ház. 423 lakó. villany, televízió minden második háztetőn, elég jól működő szakszövetkezet — és rengeteg fiatal, aki ragaszkodik szülőhelyéhez. Elsősorban az ő foglalkoztatásuk érdekében hozta létre a Nyíregynázi Háziipari Szövetkezet a tanya régi uradalmi szeszgyárának épületében kosárfonó üzemét. Hatvan embernek ad kenyeret az emeletes épületben működő üzem. Egy kis kézügyességgel a fiatalok havi keresete is felmehet kétezer forintig. Naponta jelenleg több mint száz kerti szék kerül ki a szorgos kezű lányok .ét (iák kezéWü. Túlnyomó többségük értékes exportáru, mert mindenütt F,lek Emil felv. kedvelik a jól font nagyszál lási kerti garnitúrákat. A napfényes őszben a gon dósán lemosott új székeket az üzem udvarán szárítják szállítás előtt. Képünkön Hajtó Ferenc raktáros éppen átveszi az egyik dolgozótól a székeket. A meózás ötletes. Hogy elkerüljék a fölösleges adminisztrációt, minden dolgozónak van egy jele: egy bizonyos hely a székláb vázán, ahová bever egy aprószeget. A külön kis szeg jelzi, ki készítette a széket és később, bármilyen reklamáció esetén a készítő megtalálható. Ezek a kis külön bevert szegek, melyeket a vásárló észre sem vesz, nagymértékben járulnak hozzá az üzem belső munkafegyelméhez, a kivívott megbecsülés megőrzéséhez. Könyvművészeti ritkaság Csütörtökön délután a Kossuth Klubban a Magyar Bibliofil Társaság választmányi ülésén ismertették a hazai bibliofil kiadás eredményeit és a Magyar Bibliofil Társaság gondozásában jövőre megjelenő albumok tervét. Brestyánszky Ilona dr, a társaság titkára elmondta, hogy rövidesen párját ritkító albumfémek készül el a Békéscsabai Kner Nyomdában: Humana Hungarica címmel. 500 számozott példány van születőben, csakis a társaság tagjai számára lesz hozzáférhető. Négy nyelvű — a magyarral párhuzamosan angol, francia és latin szövegű — kötetóriásról van szó, amely a magyar történelem kiemelkedő alakjainak és irodalmunk nagyjainak a szabadságról és az emberi jogokról szóló alkotói hitvallásait, emberi megnyilatkozásait tartalmazza. Janus Pannonius, Hunyadi Mátyás, II. Rákóczi Ferenc, Katona József, Kossuth, Petőfi, Arany, Táncsics, azután Kassák Lajos, Bartók Béla, Illyés Gyula és mások szavait formálják a modern tipográfiának megfelelő szövegoldalakká a könyv tervezői. Az album értékét rangos grafikusművészek karcai, metszetei, illusztrációi emelik. A smucig Nem csak egy brigádban dolgoztak, de egy faluba valók is voltak. Amikor elszerződtek az építőiparba, úgy gondoltál:, talán jobb lesz, ha mint gyerekkori ismerősök együtt maradnak az új, számukra ismeretlen helyen. És az elmúlt évek alatt rájöttek, hogy helyesen tették, amikor együtt maradtak. És ma már elmondhatják, hogy nem csak a brigádban dolgoznak közösen, de az utóbbi időben az otthoni kis háztáji munkákat is együtt végjük eL Megszokták, megszerették egymást. Vasárnap este, amikor elfoglalják helyüket a vonatban, előkerül a táska és belőle a jó hazai, amit szintén közösen fogyasztanak el. No és ami a legfontosabb, a jó kis házi bor, amivel szívesen koccintgatnak egymás egészségére. így telt el három, vagy Október 20—21—22, Nyíregyháza: Országos tanácskozás a szakmankásbépzÉs reformjáról, s a páíyaválasztásró! A szakmunkásképzés reformjáról és a pályaválasztás kérdéseiről rendeznek országos jelentőségű tanácskozást október 20—21—22-én Nyíregyházán az illetékes megyei szervek. A rendezvényre Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza város falszabadulásának 25. évfordulója jegyében kerül sor. Az első napon délelőtt fél 11 órai kezdettel plenáris ülésre kerül sor a megyei tanács nagytermében, ahol dr. Fekszi István, a megyei tanács vb elnöke mond megnyitó beszédet, ezt követően Buda István munkaügyi miniszterhelyettes referátumát hallhatják a résztvevők. A szakmunkásképzés reformjának szükségességéről Pápai Béla, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője beszél, majd délután a résztvevők három szekcióban folytatják tovább a tanácskozást. Az egyik csoportban a vállalatok szerepéről, érdekeltségéről tanácskoznak a szakmunkásképzésben, a másik szekcióban a képzés korszerűsítésének feladatait elemzik, míg a harmadikban a leendő szakmunkások eszmei, politikai, világnézeti nevelésének javításáról fejtik ki véleményüket. Október 21-én Nyíregyházán tartja soron következő ülését az Országos Pályaválasztási Tanács az illetékes meghívottak részvételével. Erre ugyancsak a megyei tanács nagytermében kerül sor délelőtt 11 órai kezdetr tel. Az ülés előadói között találjuk majd többek között Kubinyi Ferencet, az OPT titkárát, dr. Jandek Gézát, a SZOT osztályvezetőjét, Szabó Ferencet, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkárát. Ortutay Zsuzsát, a Magyar Nők Országos Tanácsának titkárát. A tanácskozássorozat harmadik napján a szekcióvezetők értékelik a végzett munkát, majd Pápai Béla, a MŰM főosztályvezetője foglalja ösz- sze a háromnapos tanácskozás eredményeit, ezt követően dr. Fekszj István mond zárszót. 200 milliós kártérítés 1969-ben Sajtótájékoztató az Állatni Biztosítónál négy év, amikor a brigádve- zetönél új tag jelentkezett, szintén falubeli. A brigádla- gok megbeszélték egymás között. Mivel úgy ismerték a faluban, mint jó munkást, becsületes embert, maguk közé fogadták. így aztán nem öten jártak hét végén haza és vissza, hanem hatan. Az új brigádtagban nem csalódtak. A munka — ahogy mondani szokták — szinte minden frontján megállta a helyét. Nem csavargóit, nem volt részeges. Sokszor előfordult, hogy még munkaidő után is rá kellett szólni, hogy hagyja már abba. Ezen a téren tehát nagyon is bevált a brigádban. Azonban mint barát, mint a kis kollektíva egy tagja, sehogy sem tudott beilleszkedni közéjük. Elfogadta ő, ha megkínálták egy pohár borral, egy stampedli pálinkával, vagy egy kis hazaival. Azonban ezt viszonozni mindig elíéAz Állami Biztosító Szabolcs-Szatmár megyei igazgatóságán csütörtökön Révai Zoltán igazgató sajtótájékoztatón informálta a hírközlő szervek munkatársait az 1909. évi kárkifizetésekről. Elmondotta, hogy 1968-ban a mezőgazdasági üzemeknek kifizetett kártérítés 80,6 millió forint volt, ezzel szemben eddig szeptember 30-ig a kártérítési összeg meghaladta a 200 millió forintot. A kár összege részben a gyakoribb és nagyobb arányú elemi csapások miatt növekedett, de hatással volt az Állami Biztosító által év elején bevezetett kockázatbővités is. Idén több olyan károso dásra fizettek térítést, amely korábban nem szerepelt a kockázatvállalásban. A 202 millió forint kártc rités megoszlásánál a bizto sító igazgatója a követ'••7 számadatokat ismertette: Termelőszövetkezeteknél a tel elemi kipusztulás több mint 17 ezer hold területet érintett, ezért közel 21 millió forint kártérítést kaptak a közös gazdaságok. A homokve- rési és viharkár 15 500 hóidat érintett, a károsodás szintén meghaladta a 20 milliót. Állami gazdaságok részé, re téli elemi kipusztulás, homokverés, illetve viharkártélejtette. Az 6 kis korsója, ami olyan háromliteres volt és szivárványszínűre volt fonva, szinte a hét végéig kitartott mindig. Eleinte a többiek azt hitték, hogy ez csak véletlen, később azonban kezdtek bosszankodni, hogy pont az ő brigádjukban kell egy ilyen smucignak lenni. Megválni nem akartak tőié, mert különben szerették. Elhatározták: kissé megtréfálják, hátha okul belőle. Majd egy hónapig járták az üzleteket, amíg egy olyan színű és olyan fonású korsót találtak, mint az övé. Aztán vasárnap este, amikor visz- szafelé vonatba szálltak és mindenki felrakta a kis poggyászát a csomagtartóra, a brigádvezetö csodálkozva kiáltott fel: „No nézz oda, pont egy olyan korsót találtam venni, mint. a tiéd.” Aztán persze véletlenül a kis korsót a másik mellé tette. A vonat alighogy elhagyta az állomást, a brigádvezető poharakat szedett elő a táskájából. Levette a szép korsót és na isten, isten, megkezdődött a koc- cintgatás. Természetes, az új brígádtagot is kínálták. „Igyál komárri, rités címén 3 millió forintot fizettek ki. Legjelentősebb károsodást a jégverés okozta. A jégverés különösen a gyümölcsösökben okozott pótolhatatlan pusztítást. A jégvert terület nagysága termelőszövetkezeteknél meghaladta a 37 ezer holdat (egyes terűiét többször kapott jégverést) s az okozott kár, illetve kártérítési összeg 105 millió 698 ezer forint volt. Az állana gazdaságokban 3912 hold károsított gyümölcsösterületben 29 millió 190 ezer forint kár keletkezett. A termelőszövetkezetek részére az új módozatú összevont vagyonbiztosítás alapján a növénykárokon kívül 22 millió forintot fizetett a biztosítás. Az Állami Biztosító igaz gatója elmondotta, hogy Szabolcs-Szatmár megye mindig is elsők között volt az országban az elemi károsodásban, az-idei,év azonban minden elképzelést meghaladt. S. E. Jehova mentette meg? A napokban töiíent a k > várdai kórház sebc.zelin. J. J. negyvenéves lencséstan; á lakost egyszei'a vakbélcpc á. cióra hozták be a kórházba. Az operáció után két nap múlva komplikációk léptek fel. Újabb műtét vált szükségessé. Sok vért veszített, s ezért vérátömlesztésre volt szüksége. A műtőben már mindent előkészítettek a tranzfuzió- hoz. A véradóállomá: ról azonnal friss vért hozta! Az orvos munkához kezdett volna, ha a beteg meg nem szólal: — Az én ereimben más bűnös ember vére nem folyhat! Én hívő ember vagyok, Jehova tanúja! Az orvos próbálta rábeszél* ni. Hiába. A főorvos is hiába próbálkozott okos szóval meggyőzni. — Jehova engem meg fog gyógyítani, és ha meghalok, majd ő gondjaiba veszi az árvákat. Mert feltámad! Az orvosok nem tehettek semmit, mert a makacs beteg aláírta a nyilatkozatot, amelyben felelőssége tudatában kijelenti, hogy orvosi beavatkozást nem igényel. A látogatási idő kezdetére már nagyon megromlott az állapota. Ott volt felesége, gyermekei és a szekta csodaváró tagjai. Az asszony az ágyára borulva zokogott, a papjuk „szent” mondatokat mormogott. Még ott voltak a látogatók, amikor sürgős infúzió vált szükségessé. S. J. nagynehezen beleegyezett, hogy a tűt beszúrják a karjába. Azon az éjszakán az orvos nem tudott belenyugodni abba, hogy S. J. meghaljon, hiszen tudta, hogy kis segítség, gél megmenthető. Döntött Hozzálátott az életmentéshez. Másnapra visszatért S. J-be az élet. De meg van róla győződve most is, hogy Jehova mentette meg. (egri) A negyedik ötéves tervben # Uj megyei könyvtár épül Nyíregyházán Terveit az NDK-ban is bemutatják Hosszas vita után született meg a döntés a nyíregyházi megyei könyvtár új épülete ügyében. A két korábbi elgondolás — egy régebbi irodaépület átalakítása, vagy új könyvtár építése — az utóbbi javára dőlt el, tehát egyedi tervezés alapján épül fel a megyeszékhely új művelődési csak úgy, mint a magadéból.” Az pedig ivott és dicsérte, hogy éppen olyan, mini az 6 bora. Színre, zamatra, de ízre is. És ittak mindnyájan, ameddig a korsó fenekére nem értek. Akkor szólalt meg a brigádvezető megint. — Hallod-e komám, kóstoljuk meg már a te korsódat is — mondta — hiszen a te borod sem igen rosszabb, mint a miénk. S mit volt mit tenni, leemelte ő is a korsóját, s mindenkinek megtöltötte a poharát. Volt ám csodálkozás, ugyanis kiderült, hogy a korsóban közönséges víz volt. — Ejnye komám — mondták a többiek — hát neked vizet tesz az asszony a korsóba? Ö persze kézzel lábbal védekezett, hogy ezt nem érti és el sem tudja képzelni, hogy történhetett És, hogy tényleg mennyire értette és hogy mennyire nem, az hamarosan kiderült. Ugyanis rá a következő héten ő volt az első, aki leemelte a korsót. — Na — mondta — ezt kóstoljátok meg. Ezt én töltöttem, nincs benne víz. (falcsik) intézménye a negyedik ötéves terv idején. Az új megyei könyvtár épületét Paulinyi Zoltán, a NYlRTERV mérnöke tervezte. A tanulmányterv színvonalára jellemző, hogy a magyar könyvtárügy vezető szakemberei a szocialista országok egyik legkorszerűbb könyvtári épülettervének tartják, olyannyira, hogy az NDK-bun rendezendő kiállításon is szeretnék bemutatni a nyiregvházi mérnök tervét. A tanulmányterv címlapján egy modern, kétemeletes épület rajzának fotókópiája van, s csupán kevés képzelőerő kell hozzá, hogy a városközpont egy új, harmonikusan illeszkedő színfoltját fedezzük fel az új könyvtárban. Különösen ha hozzátesszük, hogy a lakosság és város vendégei által évek óla kifogásolt üres télékre, a Sza- bolcs-szállótól keletre eső sarokra építik. A könyvtár egy része a Kossuth térre, másik oldala a Lenin térre néz, tehát mind a centrum, mind a lassan kultúrparkká alakuló Lenin tér impozáns objektuma lesz az épület. A tanulmányterv szerint az új épületben a jelenlegi megyei könyvtár 60 ezer kötetes könyvállománya 225 ezerre növekedhet. A jelentős kötetszám-növekedés önmagában is szép ígéret a könyv, a kultúra barátainak. A terv ennél többet is tartogat: a korszerű tartalmú kultúra korszerű kereteit kívánja biztosítani. Az alagsorban könyv- és folyóiratraktár kap helyet. Itt lesznek a művelődési autók garázsai., valamint a műszaki raktárak. A földszinten ruhatár, 200 személyes Ismeret- terjesztő előadóterem, kiállítások rendezésére is alkalmas előcsarnok, gyermek- könyvtár lesz. Ugyancsak ezen a szinten biztosítják a könyvtár „hátországának” — a tudományos feldogozó- munkának, a könyvkötészetnek. a --’-szorosításnak — feltételeit is. Az első és második entölet látja el az olvasókkal való közvetlen kapcsolat funkcióit. Az első emeleten fogadja felnőtt olvasóit az új megyei könyvtár szabad polcos — önkiválasztó — kölcsönzője, ahol képzett könyvtárosok segítségével önmaguk is jól tájékozódhatnak az olvasók. Itt lesznek a különböző olvasótermek — gazdag kézikönyvtári anyaggal berendezve — külön folyóiratolvasóval, dohányzó-olvasóteremmel, nyelvtani kabinettel, hanglemez- és kottatárral. Az épület második emeletén az olvasószolgálat egyéb csoportjait talál ia majd az olvasó, így például tájékoztató csoportot, vr'aminl a mikrofiimlárat. Ezen a szinten kap helyet a fotólaboratórium. mint a helytörténeti munka egyik műhelye, valamint a városi és járási könyvtárhálózat központja is itt lesz. Végül innen indulnak napi útjukra a művelődési autók népművelési könyvtárosai. A mintegy 16—17 mil'ió forintos költséget igénylő szabolcsi kulturális beruházás kiviteli tervé mar készül. Az elgondolások szerint 1P7Ó közepére rendelkezésre is áll. Építését a negyedik ötéves terv éveiben tervezik. (Miiégyi)
