Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-17 / 241. szám

ffiSI. ol$(5Ee? Vi, Költői Anna 1944. október 17-én, kora este, Árpád-sávos terroristák nyomultak egy bérházba szemben a józsefvárosi temp­lommal. Költői Annát keres­ték. Becsengettek hozzá, s amikor kinyílt az ajtó, az egyik bilgericsizmás alak fel­kiáltott: „Ö az!” Nyomban ezután lövések dördültek és az 53 éves Költői Anna, a magyar munkásmozgalom megbecsült régi harcosa hol­tan zuhant a folyosó kövére. Marx szavait idézve beállt a munkásmozgalom mártírjai­nak végtelen sorába, és örök­re befogadta a munkásosztály nagy szíve. Budapesten született 1881 június 13-án. Apja és anyja munkás volt, korán eltávoz­tak az élők sorából, Anna négyéves kora óta árvaságban nőtt fel. Életútjának állomá­sai: 1905-ben a Riegler-nyom- daban dolgozik — 14 éves. Innen az első világháború alatt „kizeccelik” — Csepelre megy vasmunkásnak. Ott 1918-ban már női bizalmi: 27 éves, tagja a gyári mun­kástanácsnak, sőt a községi és megyei tanácsnak is. 1919-ben országos nőmunkások szerve­zője. Ezért a fehérterror szörnyű kínzásoknak veti alá a Szerb utcai kazamatákban. Százhatvan társával éhség- sztrájkot kezd, megjárja a Gyűjtőt, Márianosztrát és a zalaegerszegi internálótábort. Kiszabadítja a nemzetközi munkásszolidaritás, de rend­őri felügyelet alá helyezik. A vasasok 1922-ben önálló nőtitkárságot szerveznek, s őt állítják az élére, Pécsett így beszél a munkásnőkhöz: „Mi­nek az a sok fegyver? Mi nem akarunk háborút, a fegyve­reknek a múzeumokban a he­lyük!!” Elítélik lázításért. Ugye megjárja a táblát, a kúriát, de a kiváló szocialista jogászok addig ügyeskednek, míg évek telnek el és a bűn­ügy amnesztia alá esik. Ekkor változtatja meg eredeti nevét és Kristóf Annából Költői Anna lesz. Bekerül a Buda­pesti Törvényhatósági Bizott­ságba és élete utolsó napjáig legálisan és illegálisan a mun­kásság ügyéért harcolt. Az OTI-ban, mint vezető­ségi tag, védte a munkások érdekeit és szerette volna ezt az intézményt teljes egészé­ben munkásvezetés alá he­lyezni. Kiharcolta a baleseti kórház felépítését, amely ma az ő nevét viseli. A Fővárosi Törvényhatósági Bizottságban fellépett a korrupt, panamis­ta, kisemberellenes várospoli­tika ellen. A harmincas évek elején a gyermekbarát-moz­galom keretében segített a proletár gyerekeken, mint a mozgalom elnöke. Férjhez nem ment, gyermeke nem volt, egész életét a proletariá­tus felemelkedésének szolgá­latába állította. A neves szocialista asszo­nyok egész sorával együtt harcolt a munkásnők egyen­jogúságáért, kegyetlen életük terheinek könnyítéséért. Köl­tői Anna kiváló szónok volt. Rajongtak érte a munkásnők, mert érveivel, tiszta élete példájával, marxista művelt­ségével — a felemelkedés út­ját mutatta meg nekik. A gyilkos golyók csak az életét oltották ki, az eszmét, amelyet hűségesen szolgált mindhalálig — nem tudták megsemmisíteni. Halála 25. évfordulóján az emlékezés füzei lobognak sírján. Földes Mihály Talpon lesz az egész megye KI JUT TOVÁBB? Á Kossuth rádió ma este 19 óra 35-kor közvetíti a Békés—Szabolcs*Szaf már jubileumi vetélkedőt felszabadulása megünneplésére készül l\agykálló Nagykálló 1944 október 21- én szabadult fel. Az évforduló előestéjére Nagykállót ünnepi díszbe öl­tözteti a község lakossága. Hétfőn, október 20-án, 18 és 19 óra között lampionos felvonulás tesz: a fiatalok a kollégiumtól a Ságvári kert­be vonulnak. Este 7 órakor a járási művelődési központ kis­termében fotodokumentumok- ból kiállítást nyitnak „Járá­sunk 25 éve” címmel. Az évforduló napján zenés ébresztővel köszöntik a köz­ség lakóit. 9 óra 40 perckor a szovjet hősi emlékmű előtt gyújtják meg a „felszabadu­lási lángot”. Ezt követően a járás és a község vezetői, a Nagykállóban működő válla­latok, szövetkezetek, iskolák képviselői megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékművet. A koszorúzásnál katonák adnak díszőrséget. Az évforduló alkalmából kibővített ünnepi községi pártbizottsági és tanácsülést tartanak a járási művelődési központ nagytermében. Az év nagy rádiós vetélke­dőjének ígérkezik a szabol­csiak számára a ma esti ju­bileumi küzdelem. A Kossuth rádióban 19 óra 35 perckor kezdődik a Békés—Szabolcs- Szatmár csapatai közötti több, mint kétórás vetélke­dő. A nyírségi „főhadiszál­lás”, a megyei tanács nagy­terme már 24 órával az elő­adás előtt teljes készenlétben, berendezve, telefonokkal el­látva várta az izgalmas ese­ményt. Telefonhívások szá­zait bonyolították le, hogy gördülékenyen menjen az egész megyére kiterjedő ver­sengés. Érdeklődők százai „ostromolták” a rendező szerveket, hogy megtudják a legfontosabbakat a pontszer­zésről, a csapatok segítéséről. Kérdések minden témakörben A finis előtti hetekben, hó­napokban már megkezdődött a csapatok összeállítása, a játékosok ..kiválogatása. Vala­mennyi témakör, foglalkozási ág, a tudományos, a gazdasá­gi és a kulturális, valamint a sportélet megannyi terüle­tének szakemberei készültek fel a változatos játékra. Több mint öíven szabolcsi fordult meg Békés mesében. Min­den járást, jelentősebb köz­séget, várost meglátogattak, adatokat, érdekességet, fon­tos tudnivalókat gyűjtöttek az „ellenfél” megyéről. Várhatóan a kérdések zö­me a felszabadulás 25 éves fejlődésével, eseményeivel foglalkoznak majd, de más témák is szóba jöhetnek. Sőt az ellenfél megyék egymás gazdasági, kulturális és egyéb jellemzőiről is kapnak fela­datokat. kérdéseket. Ezért vették komolyan a szabolcsi csapatok a Békés megyei ki­rándulásokat. De a felkészü­lés java mégis az ország és a megye negyedszázados múltjának, történeti fejlődé­sének alaposabb megismeré­sében tetőzött. S mivel nem csupán lexikális kérdések, hanem játékos, szórakoztató és ügyességi feladatok is sze­repelhetnek a műsorban, a szabolcsi csapatok ezek ren­geteg variációját gyakorolták az utóbbi napokban. Tulaj­donképpen a „bemelegítés” az adás megkezdésének első percéig tart. A játékosok ki­adványokat, segédeszközöket is magukkal vihetnek és használhatnak is a vetélkedő alatt. U ltU-kapcsolat És hogyan zajlik a nagy küzdelem? A játék „vezérkara” a fő­városban, a rádió 6-os stú­diójában lesz, élén Szepesi Györggyel. A két megyében két-két állandó rádiós stab közvetíti a játékot. A béké­siek egyik csapata Békéscsa­bán a Megyei Művelődési Központban, a másik Oros­házán a városi tanács dísz­termében, a szabolcsiak egyik csapata a megyei tanács nagytermében, a másik a Nyírbátori Járási Tanács szék­házában helyezkedik el. Ezen­kívül mindkét megyében két- két URfí-s gépkocsi is részt vesz a játék lebonyolításá­ban, gyors kérdésekkel kere­sik meg a ..gyanútlan” sza­bolcsi és békési embereket. Nyíregyházán a megyei ta­nács nagytermében este 7 órakor már elfoglalják he­lyüket a csapatok, a nyíregy­házi járás, a város, a nagy- kállói, a kisvárdai és a ti- szalöki járások képviseleté­ben. Egyenruhás KISZ-isták irányítják az érkezőket a megfelelő helyekre. A disz­pécser rádiós szoba állandó kapcsolatban lesz a nyírbá­tori csapattal, és a közvéle­mény telefonhívásainak, he­lyes válaszainak feldolgozását végzi. Sajnos a megyei ta­nács nagyterme, és a rendel­kezésre álló szobák véges volta miatt az érdeklődők, akik személyesen is ott sze­retnének lenni. elsősorban telefonon tudnak segíteni, kapcsolatba lépni a nyíregy­házi csapattal, melynek ka­pitánya dr. Margócsy József főiskolai docens. Milyen számokat hívhatunk Bárki, a posta gyors kap­csolásának jóvoltából a kö­vetkező telefonszámokon ad­hat rövid és frappáns vála­szokat, vehet részt a felada­tok megoldásában: 10—00, Mint testvérlapunk, a Békés megyei Népújság közölte, minden várossal, községgel, kulturális intézménnyel ál­landó kapcsolatot tartanak a verseny idején. Sőt, felkérték a Budapesten lakó Békésből elszármazottakat; neves köz­életi személyiségeket. írókat, sőt megyénk szülöttét, Bal- czó Andrást is, hogy a rádió 6-os stúdiójában foglaljanak helyet és segítsék a békési csapatokat. A szabolcsiak kü­lön meghívót nem küldtek az innen elszármazott, a fő­varosban élő Szabolcs-bará- toknak. de reméljük, többen ott lesznek a stúdióban és segítenek a szabolcsi játéko­soknak, mivel erre a ver­senyszabályok is lehetőséget adnak. Elhangozhat hát a szignál, kezdődhet a minden bizonv- nyal sportszerű, élvezetes és szórakoztató vetélkedő, amin mindenki csak nyerhet, még az a megye is, amelyik nem jut tovább. De nem tagad­juk — azt szeretnénk, ha Szabolcs továbbjutna az or­szág nyilvánossága előtt folyó nemes versengésben. P. G. 10—01, 10—02, 10—03, 10—04, 10— 05, 11—00, 11—01, 11—02, 11— 03,11—04. Ezenkívül a vá­rosi közintézmények, kultu­rális szervek, stb. a külön m°"kapott közvetlen telefon­számokon hívják a csapato­kat. A megye másik rádiós stábja a Nyírbátori Járási Ta­nács épületében helyezkedik el; a csapat vezetője, Gyúró Imre, a járási tanács vb el­nökhelyettese, a diszpécser Szabó Géza, járási népműve­lési felügyelő. Ehhez a csa­pathoz tartoznak a nyírbáto­ri, a baktalórántházi, a má­tészalkai, a fehérgyarmati, a vásárosnaményi járások. Az érdeklődők a Nyírbátor 71, 1, 11, 21 és 31-es telefonszá­mokon adhatnak segítséget a nyírbátori csapatoknak. A megye valamennyi községé­ben a posta ügyeletet tart. akik helyes válaszukat kö­zölni akarják, a tanácsok te­lefonkészülékén tehetik meg. Békés is felkészült Az ellenfél megye is úgy tűnik, minden előkészületet megtett a továbbjutásért. Gyárkapu tábla nélkül 1. Szőke, kék szemű lány Bé- da Katalin. Fiatal, néhány hó­napja került ki az iskolapad­ból. Szeptembertől pedig munkába állt. Ugyanott, ahol bátyja tíz éve dolgozik. ízlé­ses hímzés díszíti fehér mun­kaköpenye gallérját, a zseb fölött piros betűkkel a felirat: Fogtechnikai Vállalat. — Lánynak inkább irodá­ban a helye, ha már leérettsé­gizett. Ez volt a bátyám véle­ménye. Nem ellenezte ő, hogy ipari tanuló legyek, csak több­ször mondta, nem ajánlja. — Fogműves leszek. Köz­nyelvben ez a foglalkozás sze­repel fogtechnikusként. Gon­doltam, ha a bátyám már tíz éve megtalálja itt a számítá­sát. nekem sem lesz rosszabb. Nem ajánlotta, én idejöttem mégis. — Nem bántam meg. Ne­kem is szakmám lesz. Bár hallottam ennek a szakmának a követelményeiről, nem gondoltam, hogy így rátalá­lunk egymásra. Szerencsére latint tanultam a középisko­lában. Az jól jön itt az anató­miához. Az orvosok beküldik a megrendelést, és akkor jön a mi munkánk. Mintaöntéssel kezdtük, aztán harapáskészí­tés következik. Másodikban már fémmunkával is foglal­kozunk. Híd- és koronakészí­téssel. Az sem mellékes, hogy milyen kézügyessége van az embernek. Erre sem panasz­kodhatok.-*■ Két év után még nem testes a helyem. Gyakorlati MÉLY VÍZ idő van. de a szerződés csak a tanulóidőre szól. A 107-es Iparitanuló Intézethez tarto­zunk. Az iskolához még sok kapocs köt, hiszen két-három hónapja én is diák voltam. Mégis érthetetlen, hogy miért kell egy rádió-tv-szerelő osz­tállyal hetenként egyszer osz­tályfőnöki órán megjelenni. Mert így van. Négyen va­gyunk fogművesek. Inkább szakmai oktatást szeretnénk. — Autóbusszal járok be Őrösről. Nem kedvelem a szórakozóhelyeket. Olvasok sokat. Irodalmi színpadnak voltam tagja, de a bejárás megakadályozott. Most majd újra felmérem a lehetőségei­met, es megoldást keresek. Szeretem a szép verseket. El­ső persze itt a munkahely. A legfontosabb, hogy légkört tudjon teremteni az ember maga körül. Ezt sikerült. Pró­bálok én is illeszkedni a ki­alakult törvényekhez. Most is tartom a szavam: inkább munkapad, mint íróasztal. I 2. Fél tizenegy. Az emberek korán behúzódnak a sárga ab­lakok mögé, csak azok árul­kodnak az ébrenlétről. Az utcák már az éjszakai pihenő­höz készülnek. Kihaltak, csen­desek. Csak egy-két késői utas kopog be szállásért a Béke-szálló portájára. A ho­telportás modern külsejű flar tál lány. Vass Ildikó lastex- nadrágba öltözött, hűvös lesz reggelre az idő. Hősugárzóval, magnetofonnal segít magán a hideg, meg az álom ellen. — Telt ház van, nagyon sajnálom, nem tudok szobát adni. Próbálja meg a Sza­bolcsban. — Onnan jövök — hangzik a válasz az ablak másik ol­dalán. S annak reményében, hogy hátha csoda történik hozzáteszi — Kecskemétről jövök, elfáradtam. Ildikó még egyszer átnézi a szobák listáját, pedig tudja, hogy nem segíthet. — Egyetlen szobánk van még, amit foglalásra tartanom kell. Tizenegy után jöjjön vissza, ha addig nem érkezik meg a vendég... El sem megy a sofőr, csak félrehúzódik a sarokba. Né­gyen jönnek. Fiatalemberek. — Telt ház van, nagyon sajnálom... Telefonál. Sem a Szabolcs­ban, sem a Sóstón nincs hely. Az IBUSZ és a fizetővendég­címeket is kiadták. — Hogy most hová men­nek? Amíg nyitva vannak a szórakozóhelyek, oda. Azután meg az állomásra. Tegnap utazott el egy harminctagú szovjet röplabdacsoport. Hol­napra az Állami Bábszínház jön. Hét végén szinte minden szobában csehszlovákok van­nak. — Egyszer mondták, hogy »te szállodában dolgozol?” És hozzátették, hogy ott „olyan” nők vannak. Nem érdekelt. Sikerült beilleszkednem a kollektívába. Pedig nem volt könnyű. Kékről járok be. Ilyenkor éjszakára fél hatkor kell indulnom, s reggel fél tízre érek haza. Mi marad? Ha este kilenc után indulnék, egy fél órával érnék munka­kezdés után. Visszaadnám a helyettesítést, de itt kell len­ni tízre. — Délután sem jobb helyzet Akkor meg Nyírbog- dányba kell átgyalogolni, mert Kéken nem áll meg a vonat. Vagy húszán jöhetünk olyankor. Kérvényeztük már a MÁV-nál, de nem jött vá­lasz. Bérletet nem vásárolha­tok. Több, mint háromszáz forintba kerül az utazás ha­vonta. Nem térítenek. „Akkor városit is vehettünk volna fel” — ez volt a válasz, ami­kor kérdeztem, miért? A fi­zetésem 1200 forint. Jó itt mégis, nem szeretnék ilyen problémák miatt munkahe­lyet változtatni. Hiszen a kö­zösségben jól feltalálom ma­gam. — Amikor idejöttem, azt hittem soha nem tanulom meg ezt a szakmát. Mély víz­be ugrottam fejest. Tizennyolc évesek vallottak önmagukról. A beilleszkedés, a pályakezdés első buktatói­ról. Kinőttek a pádból, embe­rek lesznek. Elsősorban raj­tuk, de a körülöttük élőkön is múlik; milyenek. A legtöbb gyár kapuján évek óta kint függ a tábla: AZONNAL FELVESZÜNK segédmunkásokat, betanított munkásokat, esztergályosokat, gépírónőket, gépkocsivezető­ket, A szakmák gyáranként és időszakonként változhatnak, de azért a segédmunkáshiány jelzése és legalább fél tucat­nyi mesterség felsorolása rendszerint megtalálható minden főbejáratnál. „Van bőven munkaalkalom” — konstatálják a munkások a gyárnegyedekben végigha­ladva. A szemfülesebbek kö­rül is néznek a szomszédos üzemekben, s alkudoznak a bérekről, a feltételekről min­denféle kötelezettség nélkül. S ha az első kedvező aján­latra nem is állnak mindjárt tovább, azért gyakran rátar- tíbbak, követelődzőbbek lesz­nek régi munkahelyükön. A vezetők pedig elbizonytala- nulnak: ígérgetnek, magya­rázkodnak és feltétlenül óva­kodnak a határozott fegyel­mezéstől. Fuvoláznak, minta mesebeli pásztor, nehogy szétszéledjen a nyáj. Hogy ezek a munkásfelvé­telt kürtölő táblák, az újsá­gok oldalnyi álláshirdetései enyhén szólva nem segítik a szocialista munkafegyelem és morál, a helyes vezetői stí­lus kialakulását, az abban a néhány üzemben vált nyil­vánvalóvá, ahol legutóbb lét­számzárlatot rendeltek el. (Ennek a létszámstopnak a lényege: bárki kiléphet a gyárból, új munkást nem vesznek fel). A munkásokat, alkalmazottakat hivogató tábla eltávolítása a főbejárat­tól — mintha a cégjelzést vagy az egész gyárat kicse­rélték volna — többeknek szemet szúrt, s hamarosan szóbeszéd tárgya lett „Vala­mi úgy látszik elkezdődött. Vajon mi történt, hogyan lesz ezután?”' A vezetők pedig türelme­sen elmagyarázták a lét­számzárlat okait. Menjen, aki menni akar, senkit nem tar­tanak vissza kötéllel. De he­lyükbe nem vesznek fel új embereket A régi törzsgár- datagokat kívánják anyagi­lag is, erkölcsileg is jobban megbecsülni. Rájuk építve, az anyagi ösztönzést javítva a meglévő erőkkel oldják meg a növekvő feladatokat Ez a népgazdaság érdeke, lövőre pedig « vállalatokaft is a takarékos létszámgazdál­kodásra serkentik majd a módosuló szabályozó eszkö­zök. Mivel jövőre nem akar­nak létszámfelesleget és gyakran kínos hercehurcával járó felmondásokat, ezért már most abbahagyták a munkáscsábítást és felvételt az említett néhány gyárban Elkezdték a gyáron belüli munkanélküliség felszámolá­sát, a munkaerő belső átcso­portosítását. a rugalmas ösz­tönzési módszerek kialakítá­sát. A dolgozók túlnyomó több­ségének helyeslésével talál kozott ez az intézkedés. Mer igazságérzetüket bántotta hogy az új embereknek, aki) csak ismerkedtek a munka val, a helyi viszonyokká) annyit vagy többet fizette) mint a régieknek. Azt m; még kevesen érzékelik, hog' jövőre, az új szabályozók ha tására egyszeriben terhe lesz a létszámfelesleg, s h. nem készülnek rá időben, a elbocsátás, az áthelyezés sói embert kellemetlenül érint hét Dehát a vezetés lényeg része az előrelátás, a jövő feladataival is számoló terv szerűség. S aligha van ern nagyobb szükség máshol, mint az emberekkel való gazdálkodásban. A munkaerőáramlás bízó nyos mértékig persze elke rülhetetlen, sőt szükséges ér kívánatos. Szeretnénk pél dául, ha a nagy fejlődé, előtt álló, gazdaságosan dől gozó gyárakba áramlana i munkaerő a visszafejlődő, i korszerűtlen üzemekből. Dt pillanatnyilag ez utóbbiak it felvételt hirdetnek, s az in dokolatlan munkaerőkereslei tel pedig a valóságos szük­ségletek kielégítését is meg akadályozzák. Másrészt at aránytalanul nagy munkaerő­vándorlással rendkívüli nép- gazdasági és vállalati kárt okoznak. Minden ki-belépés néhány napos kiesés a mun­kából, de ennél is több vesz­teséget okoz az új munka begyakorlása, a helyi ismere­tek megszerzése. Arról nem is szólva, hogy ha a gyárak átjáróházak, képtelenség fe­gyelmet rendet szervezettsé­get követeink Ezért érdemel figyelmet a néhány tábla nélküli gyár­kapu. A helyi létszámzárlat a vezetés holnapi gondjait enyhíti, a belső munkanél­küliséget számolja fel. *« Baraksó Erzsébet t dm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents