Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-15 / 239. szám
tÜS. oíXél&ét !S. 9 «8* Az alkotó légkörért EGYIK NAGY ÜZEMÜNKBEN hat hónap alatt 60 munkás mondott fel. Azok, akik a legnehezebb fizikai munkát végezték. Indok: alacsony a kereset, durvák a művezetők, akiknek a többsége párttag. A pártszervezet taggyűlés elé vitte az ügyet. Csaknem valamennyi érdekelt fizikai párttag felszólalt. E vélemények alapján született határozat, melynek nyomán megszűntek a kilépések, többen visszamaradtak, s a művezetők hangneme is megváltozott a munkásokkal szemben. Ez is tanúsítja, hogy a párttagság többségének a véleménye nyomán született döntés hatékonyabb végrehajtásra kötelezte a pártvezetöséget és erősítette a cselekvési egységet. És ez nagyon fontos. A pártszervezet vezető szerepének növekedését nem a pártdemokrácia kibontakoztatásától, az éles, őszinte kritikai hangoktól, véleményektől kell félteni, hanem ezek korlátozásától. Bár a pártélet fejlődésében, a demokratikus centralizmus elvének gyakorlati alkalmazásában és a pártdemokrácia fejlesztésében figyelemre méltó eredményeket értünk el a IX. pártkongresszus óta, néhány jelenség van, amire fel kell figyelni. Általános probléma a jogok és kötelességek elválasztása. Itt van például a tagság tájékoztatása, a különböző rendezvények szervezése. Ezek a vezetőségek részéről mint kötelességek jelentkeznek, a párttagság oldaláról viszont lehetőség a demokratikus jogok gyakorlására. Sok helyen megfeledkeznek erről. Ezért tapasztalható, hogy az üzem, a tsz, az intézmény kommunistái kellő tájékozottsággal rendelkeznek ugyan országos Laziscsina 1 944 szeptember 22-én a 2. ejtőernyős gSr- dahadosztály, a 138. lövészhadosztály csa- pataival együtt elfoglalta az ellenség vo- rohtai megerősített állásait, majd a Tatár-hágót — olvashatjuk az akkori hadijelentésekben. Ezzel megkezdődött a Kár- pátontúli terület felszabadítása. Vörös csillagos katonák jelentek meg az első faluban, Laziscsinán. .. .Gépkocsink kígyózva kapaszkodik egyre magasabbra a bíborköntösbe öltözött erdők szegélyezte meredek úton. Már szinte a felhőkben járunk. Sűrű tejszínű köd nehezedik a kacskaringós útra; csökkenteni kell a sebességet. Körös-körül erdő, lép- ten-nyomon vad zajjal rohanó patakok, csermelyek, hatalmas sziklák. Itt élnek a kárpáti sasok. Valaha ezt a vidéket a világ végének nevezték. No nem a távolság miatt, inkább a sötét szegénység miatt. Ütitársunk: Ma- nyivlec Iván laziscsinói tanácselnök, Scetkának, a csehszlovák burzsoá parlament képviselőjének 1932-ben egy parlamenti ülésen elhangzott beszédéből idéz „Éhség és nyomor uralkodik csaknem az egész Kár- pátontúlon. A lakosság 80 százaléka a szó szoros értelmében nyomorog, éhhalál fenyegeti őket. — Valóban így volt — folytatja a tanácselnök. — Annak idején az emberek, még télen is mezítláb jártak, csak a templom küszöbén húzták fel rongyos cipőjüket, bocskorukat, az isten színe előtt, de ő bizony, nem nagyon törődött velük. Annál inkább „törődtek” a csendőrök, akik kínozták a szegényeket, rá-rálőttek a létükért küzdő szerencsétlen emberekre... Gépkörünk közben befutott a faluba és megállt a tanácsháza előtt. A beszélgetést n ár bent folytattuk, pontosabban ő, a tanácselnök — A felszabadulás után az volt az első dolgunk, hogy a lehető legrövidebb időn belül felszámoljuk a nyomort. A katonák elláttak bennünket élelemmel, jó tanáccsal. fUosztottuJi a földeket, azügyekben, de hogy körülöttük mi történik, nem tudják. Nem ismertetik velük a vezetők a terveket, elképzeléseiket, a tsz, a falu, az üzem fejlődését, nem vonják be őket megfelelően a közös gondolkozásba. így sikkad el a pártdemokrácia elve. AZ ELMULASZTOTT, VAGY ELHANYAGOLT TÁJÉKOZTATÓKBAN kimondva vagy kimondatlanul is lappang egy helytelen szemlélet. Egyesek túlzottnak tartják a pártdemokrácia érvényesítését. Ezek hangoztatják: a párttagság nem érett még politikailag a nagyobb demokratizmusra. „Minek kell nekik mindenről tudni?” Kizárólag a centralizmus erősítését tartják időszerűnek. Pedig objektíve időszerű és törvényszerű a pártdemokrácia érvényesítése, mert csak ezen a csatornán át jut és juthat megfelelő információkhoz, véleményekhez a pártvezetés, amelyet nem nélkülözhet. Különben a megnövekedett önállóság csak fikció. Márpedig a gazdasági mechanizmusban bekövetkezett változások parancsolóan vetik fel a pártélet, a pártirányítás mozgékonyságát is. a gyors és szükséges reagálást a mindennapok termelési-emberi problémáinak a megoldásában való aktív segítséget. A gyakorlat igazolja, hogy a párttagság, a pártonkívü- liek aktivitása, felelőssége növekszik, ha azt tapasztalják, hogy véleményüket, javaslataikat igénylik, figyelembe veszik, számítanak rá. Ha azt látják, hogy ezt im- mel-ámmal fogadják, nem reagálnak rá, közömbössé válnak. Tapasztalható, hogy a bírálatok zöme a gazdasági — az első tán kolhozt alakítottunk — a Budapesten kivégzett Bor- kanyuk Oleksza nevét viseli, — igaz, ma sincs sok szántóföldünk, alig 100 hektár, de a hegyi viszonyok közt ez is aranyat ér. Aztán jött a szakosítás. Mi szarvasmarha- és juhtenyésztésre rendezkedtünk be, ez nálunk a legki fizetődőbb. A felszabadulással együtt megszűnt a kivándorlás. Ki a kolhozban, ki pedig a Ja- szinyai Erdőipari Vállalatnál találta meg számítását. S nem csak anyagilag gazdagodtunk meg, szellemileg is. Elfelejtettük, mi az írástudatlanság. Négy iskola van négyezer lelkes községünkben. Aztán van 8 üzletünk, 2 étkezdénk, 4 könyvtárunk, 2 klubunk, óvodánk, villanyvilágításunk. De jöjjenek, lássák maguk is. Ismét gépkocsiba ülünk. Gyalogszerrel sok időbe telne bejárni a 16 km hosszú 9 km széles községet. Az egész falu egy hatalmas építkezés. A központban 660 férőhelyes nyolcosztályos iskola falait emelik a kőművesek, kissé tovább az óvodát bővítik, az utolsó simításokat végzik a kereskedelmi komplexumon. Kísérőnk elmondja, hogy az építkezés költségeit az erdőipari vállalat fedezi, de természetesen továbbra is számítanak a lakosság társadalmi munkájára... — Laziscsinán ma keresve sem találkozhatunk a múlttal. Pedig emlékeznünk és emlékeztetnünk kell ró — folytatja a tanácselnök — mert igazán csak úgy tudjuk értékelni mindazt, ami ebben a hegyi faluban végbement, ha összehasonlítjuk a múlttal. .. .Dél van. Az Iskolában befejeződött a tanítás. A gyerekek párosával, szép sorban elindulnak a községi parkba. Mi is velük megyünk. Megállnak a felszabadító hősök emlékművénél. virágot helyeznek el azoknak a sírjára, akik negyedszázaddal ezelőtt életüket áldozták értük, értünk. Egressy György, az Ungvári Rádió vezetője munka valamilyen fogyatékosságával van összefüggésben. Ez nem véletlen, összefügg a nagyobb helyi önállósággal. Bár itt-ott tapasztalható bizonyos tartózkodás pártvezetőségek részéről a gazdasági kérdésekkel kapcsolatban. Mondván: nem a mi feladatunk. Nem is arról van szó, hogy az igazgató, a főmérnök, stb. helyett irányítsanak. De arról igen, hogy vizsgálják egy-egy gazdasági intézkedés politikaiemberi kihatásait, s ha szükséges emeljenek szót, vagy segítsék a végrehajtását. Az új körülmények között új módon érvényesül a párt- szervezet termelést segítő és ellenőrző tevékenysége. Ennek a módszereit kutatni kell, s nem belenyugodni a problémákba. Bár az utóbbi esztendőkben a pártszervezetek öntevékenysége, kezdeményezőkészsége sokat fejlődött, az önállóság területén még mindig csak a kezdeti lépéseket tették meg. Ennek több oka van. Egyik az, hogy még nem tudnak új módon dolgozni, a másik, hogy bizonyos függési viszonyok, egzisztenciális kérdések gátolják őket. Legjellemzőbb gond az önállóság érvényesítésében a párt politikájának, határozatainak helyileg történő alkalmazása. Pedig a párt-alap- szervezetek tekintélye, tevékenységük hatása ott kezdődik, hogy a párt határozataiból van-e helyi önálló politikájuk és mennyire következetesek azok végrehajtásában. A pártszervezetek önállóságát akadályozza az is, hogy az utóbbi időben egyre több újra a központilag kötelezően előírt napirend a taggyűléseken, pártrendezvényeken. Ez jó is, nem is. Helyes azért, mert ezzel is növekszik a párttagság tájékoztatása. Gond azért, mert az anyag ismertetése sok időt igényel, s nincs elég idő a végrehajtás megszervezésére, de ami a fontosabb: a helyi problémák megvitatására, elemzésére jut kevés idő. Csökkentő- leg hat az önállóság kibontakozásába az is, hogy sokszor túl általános, érdektelen kérdések kerülnek megtárgyalásra, s a tapasztalható passzivitást ez is kiváltja, így nem lehet csodálkozni azon, ha némely pártszervezetben közömbösség tapasztalható a párttagság körében. Ha élő-eleven, az egész tagság, az üzem problémáit érintő kérdések kerülnek napirendre, mindjárt tapasztalható az aktivitás, érvényesül az igényelt légkör is. Értékes viták alakulnak ki, s ezek jó alapot nyújtanak a határozatok kidolgozásához, a pártdemokrácia érvényesüléséhez. Farkas Kálmán A borravaló A hunyori tekintetű Csuga- ri Kálmán, már a tsz szervezésekor jól helyezkedett, mert a kapanyelet a kazánfűtő lapáttal cserélte fel, s ezzel öt évet nyert a várható nyugdíjon. Ezúttal a neki járó harmadrész kukoricát fuvarozták haza a tsz fogatával, mert a háztáji gondjának enyhítésére a harmados kukoricával is megpróbálkozott ezen a tavaszon: amikor bekövetkezett a baj. Amikor egy nagy pohár bor kíséretében megköszönte a szívességét a kocsisnak, a hirtelen természetű Csitári Daninak, akivel máskülönben egy osztályba jártak volt annak idején, észrevette, hogy kukorica maradt a kocsin. Egy abrakra való, de a szebbjéből. Nem szólt. Ügy tett, mintha csak véletlenül maradt volna ott. Fellépett, ledobálta, majd egy seprővel a leverődött szemeket is lekotorta a kocsifenékről. — Ez is az enyém, de még mennyire az. — motyogta a művelet elvégzése alatt. A ritka fogú, sűndisznóba„SZABOLCSBAN VEGYIPART, PARASZTOKKAL ?“ GYÍKKÚL Az egyik fővárosi vezető szakember mondotta néhány évvel ezelőtt, amikor végleg eldőlt, hegy a gumiipar egyik centruma Nyíregyháza lesz: »Vegyipart Szabolcsban, parasztokkal. .. ?” Ha teljesen élethűen idéznénk a fővárosi vezető szavait, sértenénk vele önmagunk, s minden szabolcsi ember önérzetét. Nem is ez most már az érdekes, hiszen az elmarasztalásban féltés is volt, vajon Szabolcsban tényleg megvannak-e a feltételei a több százmilliós beruházásnak, a gyorsított ipartelepítésnek. Szakmunkások, „bliccelők“ Volt alapja, valljuk be ennek az aggálynak. Megyénkben korábban nem volt gumiipar, menet közben kellett kiképezni az új munkásokat, technikusokat, műszakiakat, mérnököket. Miközben épült, terjeszkedett a gumigyár, nőttek a gondok is; hely, munkaerő, munkabérgazdák kodéri, munkavédelmi és még ki tudná felsorolni mennyi újfajta gond. De Szabolcs — téri izetesen a fővárosi szakemberek segítségével — az évek során megteremtette a gumiipart. Különösen a 68-as év volt szinte robbanásszerű, új gépsorok, üzemrészek kezdtek dolgozni. Sajnos voltak csúszások is a nagy beruházások elkészülésében. Ma már a gyár létszáma meghaladja az 1700-at. tizenhét üzemrészben termelnek a szak- és betanított munkások, akik közül többen a háztartásból, a földekről és a legkülönbözőbb helyekről jöttek az új gyárba. Nem is mindenki találta meg az elképzelését, számítását a mozgásban, változásban lévő üzemben. Több mint háromszázan továbbmentek, 96-an, többnyire családanyák a több műszak miatt, 46-an jórészt hasonló okból családi indokokra hivatkoztak, 21-en az egészségi ártalmakat említették, míg 72-en nem is indokolták, miért mennek el. (Nyilván más munkahelyet találtak.) Voltak az elmenők között Kossuth téri bliccelők is, akik a város minden munkahelyét megjárták, nem szeretik az állandó munkát, a fegyelmet. Egyensúlyt tartani S bár a háromszázvalahány elmenővel szemben csaknem 1300-an jöttek és maradtak a tizenéven aluli gyárban — elgondolkoztatta a gyáralapítókat, a törzsgárdát. Ilyen juszú Csitári Daninak nem kellett egyéb! Hogy kellett volna, amikor a ló volt a mindene! Annak élt, arra dolgozott. Ö is mehetett volna fűtőnek, meg egyébnek, de nem tette. Lovai mellett maradt. Nyelte a port, emésztette a méreg — mert a legjobb tsz sem volt szanatórium az első időkben — és vállalta a következményeket; a figyelmeztetést, a megrovást, a munkaegység-levonást, amivel az elcsent takarmányok miatt sújtották, Ezek pedig még a hulladékot is leseperték. — Mindjárt fizettek ti is! De duplán, meg triplán, csak várjatok egy kicsit — gondolta magában és két marokra fogta a gyeplőt. Szeme csillogott, vérvörös nyakán kidagadtak az erek, s mintha csak véletlenül tenné, amint a virágágyakkal megkisebbített udvaron fordulni próbált, a rúd hegyével leüttette az esőcsatornát. — Vigyázzon, jaj, vigyázzon ! — sikoltotta nyomban Csugariné. — Vigyázok én ... de még mennyire vigyázok, válaszolta nagy hangon és nagy komolyan Csitári, majd szándékának bizonyítása végett a lovakra kezdett arsarkodni. Hő- hőha... a várbéli Szűz Máriáját a gazdátoknak! kiáltotta és még hangosabban „curik- kal”, hátrálásra kényszerítette a pejkókat. munkaerő-hullámzás mellett nehéz tartani az irányt, új gépeket, technológiai eljárásokat bevezetni, eleget tenni a hazai és az exportkötelezettségeknek. Ugyanis a hagyományos labdagyártáson kívül piacra „dobták” az új termékeket, köztük különféle campingfelszereléseket, gumimatracokat, stb, melyeket a távoli és iparilag magasan tej lett Egyesült Államokban is szívesen vásárolnak. (A legújabb szállítmány 17 ezer matrac a tengerentúlra.) A piac, a versenyképesség és nem utolsósorban a gyáregység gazdasági egyensúlya, a borítékokba kerülhető ősz szegek is kényszerítették a fiatal üzemet, hogy az átlagosnál gyorsabban számolja fel az akadályokat, a géphibák, gépállások dolgától egészen a védő-elszívó berendezések, az üzemi étkezés problémáinak megoldásáig, s jobban figyelembe vegyék a dolgozók jelzéseit, véleményét Az üzemi pártszervezet taggyűlésein gyakran vettek részt a párton kívüli műszaki vezetők is, hogy egyeztessék a tennivalókat. Anyák és a harmadik műszak Elég sok gondot adott a harmadik műszak hullámzó munkája, ahol többnyire családanyák dolgoznak, s az otthoni munka után fáradtan érkeznek az éjjeli műszakokra. Az új munkások be tanítása is rengeteg munkakieséssel járt. Nem is beszélve arról, hogy mintegy 6—7 ezer forint bért fizet ki a gyár a hathónapos begyakorlás idején, amikor kevés, vagy alig mérhető az új munkaerők termelési értéke. Ez a befektetés kockázattal jár, mégis vállalják, a szakmunkások kétéves képzésénél is. Bár nincs biztosíték, hogy akit iskolára küldenek, akik tanulmányait anyagilag is fedezik, valamennyien visz- szajönnek az üzembe. Olykor a textilanyag-ellátás is akadozott. Egyszóval a 68-as év a „krízis” időszaka volt. KOMMENTÁR A Magyar Közlönyben kormányrendelet jelent meg az egyes állami tulajdonban lévő házingatlanok értékesítésének újraszabályozásáról. A lovak szinte feladatszerűen tették az egészet. Fejüket felkapták, hátrabillentették nyakukat, mellyel úgy meglendítették a közel húsz mázsa súlyú kocsit, hogy a jobb hátulsó kereke a virágágy közepén vigyorgó kerti törpének azonnal kinyomta a bélit, ha annak vesszük a porba szóródott gipsztörmeléket. Az asszony sírt, majd kiabált, hogy nem régen adott érte kétszáz forintot stb, stb és nem vette észre, hogy a kocsi sarka közben a nemrégen épült nyárikonyha falának ütközött. Húllott a vakolat, meglazultak a téglák, szinte beleremegett az egész épület... Csitári tovább hőgetett és a gazdáját szidta azoknak a büdös dögöknek, amiért nem fogadnak szót! Mert megmutatná ő, ha az övéi lennének, de mit tehet így? — mondotta az eget fenyegetve és hajtott, ment' A következőket, Csugari Kálmán se hagyta szó nélkül. — A kerítés ... a kapu ... a fal... az anyád Szűz Máriáját. te bitang — kiáltotta, mert akkor kezdte érteni az összefüggéseket. De Csitári Dani, ha hallotta, se hallotta ezeket. Illetve nem vett róluk . tudomást, mert az elégtétel öröme mindenért kárpótlást nyújtott... Szállási László A Ságvári telepen, ahol évekkel ezelőtt még a napraforgó virágzott, felépült az országos gumiipar égjük számottevő gyára, amely ma még a Palma Gumigyár leányvállalata, azonban a tervek szerint a jövő évben nagykorúvá válik, önállósul, A saját lábára álló nyíregyházi gumigyárnak bizonyára megnő az érvényesülési köre, de nagyobb lesz a gondja, felelőssége is. Főként a gépeket irányító emberek, az Üzemrészele kollektívájának nevelése lesz hosszabb távú munka. Ez az „üzemi munkáspedagógia” — amely a politikai neveléstől, a közületi érdeklődés felkeltésén át a jó m' "helyi közérzetig felölel számos elemet. a nyolcvankét tagú üzemi pártszerve, zet gondozására van ■jxó. a. Nem is olyan egyszerű nagyüzemi munkásokat nevelni egy változatos összetételű, nemű, korú, műveltségű népes csoportból. Hogy gondolkodásban, életstílusban is nagyüzemi munkásokká vál. janak. Változó élet Mert a szabolcsi parasztból, nyíregyházi és vidéki csr'ád- anyóból, alkalmi munkásokból mégis szakképzett vegyipari dolgozó válik az évek során. Talán a napi munka sodrában a bérproblémák, a géphibák, az anyagellátási gondok között alig veszik észre, hogy életük mennyire megváltozott. Elsősorban azzal. hogy tartoznak valahová, egy közösséghez. Ahol számítanak a munkájára, a véleményére, s hiányzik, ha beteg, vagy szabadságon van. Nem csak a gyorsan futó szalagok miatt, ahonnan két. percenként lekerül egy gumi. matrac, hanem hiányzik a munkatársaknak, barátoknak, akik úgy érzik jól magukat, ha együtt van a „család”. Ilyen statisztikai adatokkal nem mérhető átgyúró, formáló hatása is van Szabolcs- ban az ipartelepükének... Páll Géza A most hatályba lépett rendelet arról intézkedik, hogy nem állami szervek, vagy magánosok megvásárolhatnak állami tulajdonban lévő és 12 lakásosnál nem nagyobb ingatlanokban lévő lakrészt, vagy egyéb rendeltetésű (műhelynek, üzletnek, garázsnak, raktárnak használható) helyiséget. Az értékesítésre szánt lakások, illetve egyéb helyiségek kijelölését a területileg illetékes tanácsok végzik. Aa adás-vétel lebonyolításával megbízhatják az OTP-t, vagy az Ingatlankezelő Vállalatot. A rendelet úgy intézkedik, hogy elővételi joga van a lakás, illetve más helyiség jelenlegi bérlőjének, akár a saját maga, akár várható örököse részére kívánja azt megvásárolni. Intézkedik a rendelet arról is, hogy az állami tulajdonból vásárolt lakásokat 5 évig semmilyen jogcímen nem lehet megterhelni és újra értékesíteni. Lényeges kedvezmény, hogy az állami tulajdonban lévő ingatlanrészek adás-vétele teljesen illetékmentes: a bonyolító szerv — az OTP, vagy az Ingatlankezelő Vállalat — kétszázalékos kezelési költségét a vételár magában foglalja. Az ilyen lakrészt vásárlókra is érvényes az a törvény. amely kimondja, hogy egy családnak csak egy lakása és egy üdülési célokat szolgáló ingatlana lehet sa- tulajdonában. H. U Közérdekű rendelkezés
