Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-01 / 227. szám
XTvi évfolyam. 227. szám ÄRA 80 FILLER 1969. OKTÓBER 1, SZERDA Kekkemen finn elnök Ülést tartott keddi programja a megyei pártbizottság Losonczi Tál ebédel adott az elnök tiszteletére — Kekkonent diszdoktorrá avatták az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Délután látogatás a Csepel Vas- és Fémművekben Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden az Országház vadásztermében ebédet adott dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke tiszteletére. Részt vettek az ebéden az elnök kíséretének tagjai is. Magyar részről jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyu~ A meleg, baráti hangulatú ebéden Losonczi Pál pohárköszöntőt mondott: — A mostani hivatalos látogatás új szakaszt nyit kapcsolataink fejlődésében — mondta többek között. — Nem csak azért, mert az ilyen találkozás feleleveníti a két nép közös történelmi múltját, hanem azért is, mert alkalmat ad felmérni együttműködésünk jelenlegi állását, továbbfejlesztésének lehetőségeit, mind a kétoldalú kapcsolatok, mind a nemzetközi élet területén. — Örömmel mondhatjuk, hogy megbeszéléseinket az együttműködést szorgalmazó és a baráti kapcsolatok elmélyítését őszintén óhajtó szellem jellemzi, s ezért kö- szönetemet szeretném kifejezni mindenekelőtt önnek, elnök úr. A két testvérnép hagyományos kapcsolatainak megfelelően tárgyaltuk és vitattuk meg az országainkat, népeinket érintő és érdeklő kérdéseket. Ez a szellem hatja át eszmecserénket a nemzetközi kérdések megtárgyalásánál is. Megítélésem szerint különösen vonatkozik ez azokra a kérdésekre, amelyek szorosan összefüggnek Európa békéjével és biztonságával. Mondhatom ezt azért is, mert ebben a vonatkozásban nagyon közel került egymáshoz Budapest és Helsinki neve. Ha szabad emlékeztetnem rá, itt, ebben a házban írták alá a Varsói Szerződés Az ebéden pohárköszöntőt mondott dr. Urho Kaleva Kekkonen is. Köszönetét mondott Losonczi Pál meleg szavaiért, majd a többi között ezeket mondta: — Nemzeti kulturális hagyományaink hosszú időre nyúlnak vissza, értékesek. Az első alapokat már jó kétszáz évvel ezelőtt a nyelvészek rakták le. Ez a kapcsolat azonban a következő kutatónemzedékek során már nem szorítkozott a tanult emberek szűk körére, hanem mindkét országban kiterjedt a népművelést, a megújhodást sürgető bátrak körére, tehát egyre szélesebb körre is. A finn nép ismeretei gazdagabbak lettek, amikor egy távoli szellemes, művészileg és eszmeileg is fejlett testvért talált, a magyar testvért. így jött létre egy baráti hagyomány, örökség, amelyet rendkívül sokféle tevékenység ápolt évtizedeken át. Most a mi nemzedékünkön a la, az országgyűlés elnöke, dr. Ajtai Miklós, Fehér Lajos, Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Bíró József, Czinege Lajos, dr. Horgos Gyula, Nagy Jó- zsefné, Péter János, a kormány tagjai, a politikai, a gazdasági és kulturális élet több más vezető személyisége. Politikai Tanácskozó Testületének tagjai azt a felhívást, amely — a jelenlegi európai realitásokból kiindulva — nagy jelentőségű javaslatokat tett az európai béke és biztonság intézményesítésére. — Őszintén örülünk annak, hogy a finn kormány magáévá tette az európai biztonság eszméjét, s a finn fővárost javasolta a konferencia színhelyéül. Üdvözöljük a finn kormány kezdeményezését, meggyőződésünk, hogy az össz-európai biztonsági konferencia sikeres előkészítése ügyében kifejtett erőfeszítésekkel Finnország is jó szolgálatokat tett Európa minden népének érdekében. — Az európai biztonság kérdései nem választhatók el az általános nemzetközi viszonyok problémáitól. Vietnamban és a Közel-Keleten vér folyik, s a helyi háborúk magukban hordozzák a világháború veszélyét. A magyar és a finn kormány álláspontja ismert ezekben a kérdésekben, s őszintén örülünk annak, hogy sok tekintetben azonos, vagy hasonló módon közelítjük meg és értékeljük ezeket a nemzetközi béke és biztonság szempontjából olyan fontos problémákat. — Köszönöm önnek, elnök úr, hogy elfogadta meghívásunkat, örülök a tárgyalások jó eredményének. Bizakodva tekintünk kapcsolataink fejlődésének új állomásai elé. sor, hogy a régieknél fejlettebbként továbbra is ápoljuk és gondozzuk kapcsolatainkat, a kölcsönös előnyök szem előtt tartásával. Magyarország nagyon régi, önálló kul- túrállam, amelynek népe a történelem folyamán gyakran szerzett súlyos tapasztalatokat arról, miképpen fojtották el a haladás iránti törekvéseket és milyen sok különféle erő próbálta kioltani az emberek tudatában élő reményt is. Ennek ellenére a magyar nép és vezetői megtalálták az előre vivő utat, azzal, hogy a lényegesre, saját népük sikerének és jólétének ápolására koncentráltak. Sok vonatkozásban mi is képesek voltunk Finnországban elfogadni a történelem kihívását, éppen azáltal, hogy a lényegesre tekintettünk Semlegesség! politikánk kialakításakor eltekintettünk attól, hogy máshonnan vegyünk példát. A leglényegesebb népünk biztonsága volt számunkra, s az ezt figyelembe vevő semlegességi politika volt a nekünk megfelelő. Külpolitikánknak két tartópillére van: ez megfelel eredeti érdekeinknek és nagyon alkalmas arra, hogy megszabja a nemzetközi politikában a mi helyzetünkben lévő ország feladatait. Megőrizzük felfogásunkat, kifejezésre juttatjuk, de nem indulunk érte keresztesháborúba. Hiszünk a sokféleségben a többféle megoldási lehetőségben és a türelmességben. Feltételnek tekintjük, hogy minden egyes nép maga döntse el társadalmi rendszere fejlődési formáját. Einök úr! Ebben az évben olyan új törekvést figyelhettünk meg Európában, amely földrészünk legfontosabb kérdésére, biztonságára próbál megoldást találni. Az európai biztonság kérdései megoldásának kiindulópontja az az alighanem mindenütt elfogadott tény, hogy semmiféle pozitív eredményt nem lehet elérni erő alkalmazásával, vagy az azzal való fenyegetéssel. A megoldás alapja csak az érdekelt felek eléggé nagymérvű egyetértése lehet. Nekünk finneknek az a nézetünk: ha erre összpontosítjuk figyelmünket, talán el lehet érni, hogy mindenki pizití- van és ne óvatoskodva vegyen részt közös problémáink megoldásában. így friss nézetek alakulnak ki, amelyek tovább szolgálhatják az új közeledési módok megtalálását a régiekkel, a zsákutcának bizonyultakkal szemben. Finnországban úgy hisszük, hogy az európai népek biztonsága létrejöttének útja a kölcsönös, egyetemes, az egymás iránti érdekek megtalálásában és az ezekre épülő együttműködési formák fejlődésében rejlik. Elnök úr! Engedje meg, hogy mind a magam, mind Finnország nevében hálámat fejezzem ki azért, hogy néhány napot itt tölthettem rokonnépünk vendégeként. Szeretném hinni, hogy ezzel a látogatással tovább erősítettük azokat a szálakat, amelyeknek olyan fontos szerepe volt nemzeti létérzésünk fennmaradásában. Remélem, hogy nekünk, rokonnépeknek saját tevékenységünkkel is sikerül hozzájárulnunk az európai népek közös feladatának megtalálásához és tisztázásához. ★ Bensőséges ünnepség zajlott le kedden a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ahol dr. Urho Kaleva Kekkonent az állam- és jogtudományok díszdoktorává avatták. Ez alkalomból Kekkonen elnök beszédet mondott a finn—magyar kapcsolatokról, a jogtudomány szerepéről, a béke iránti felelősgégről. Dr. Urho Kaleva Kekkonen. a Finn Köztársaság elnöke és kísérete kedden délután a Csepel Vas- és Fémművekbe látogatott el. A vendégeket a látogatásra elkísérte Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, dr. Ajtai Miklós, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Losonczi Pál pohárköszöntője Kekkonen válaszbeszéde 1969 szeptember 30-án ülést tartott az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága. Az ülésen megjelentek és felszólaltak: Nagy Tibor elvtárs, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezetek osztálya helyettes vezetője, Kurucz Imre elvtárs, a Központi Bizottság tudományos, kulturális és közoktatási osztályának helyettes vezetője, Csáki Norbert elv- társ, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője. Részt vett az ülésen Tóth József elvtárs, a Központi Bizottság munkatársa. Orosz Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatót adott az MSZMP Központi Bizottsága tudománypolitikájának irányelveiről, a KB 1969 június 26-1 határozata alapján. Kállai Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára javaslatot adott elő az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának gazdaságpolitikai és területfejlesztési irányelveire. Ezután szervezeti kérdéseket tárgyalt a megyei pártbizottság. Dr. Tarr Imre elvtársat, az MSZMP Központi Bizottsága munkatársát a megyei pártbizottság kooptálta soraiba, majd egyhangúan megválasztotta a párt megyei végrehajtó bizottságának tagjává, a megyei pártbizottság titkárává. Szovjet és magyar pártmim kás-delegációk cserelátogatásai Kedden délelőtt Beregsu- rányban találkozott az a szovjet és magyar pártmunkás-delegáció, amely egyrészt a Szovjetunió Kárpátontúli területe képviseletében, másrészt Szabolcs-Szatmár megye küldötteként érkezett megyénkbe. illetve utazott a Szovjetunióba. Az öttagú szovjet pártmunkás-küldöttség vezetője Scsádej Iván Vasziljevics, területi osztály- vezető. A megyénket képviselő, szintén öttagú pártmunkás-delegációt Csepelyi Tamás, az MSZMP Nagykállói Járási Bizottságának első titkára, a megyei párt vb tagja vezeti.- Mindkét küldöttség célja; a szolgáltatóipar helyzetének tanulmányozása, tapasztalatok gyűjtése. A szovjet küldöttség első napi programjában városnézés szerepelt. Ennek keretében tekintették meg a’ nyíregyházi Patyolat-szalont és az Északi Alközpont szolgáltatóházát. Délután a megyei tanácson folytattak eszmecserét a szolgáltatás helyzetéről. Szerdán Tiszalökre látogatnak, ahol a tanácsi, ktsz-i és az fmsz-i szolgáltatórészle gek tevékenységével ismerkednek. Délután a járási pártbizottságot keresik fel, baráti beszélgetés céljából. A csütörtöki program keretében délelőtt Nagykállóba, délután pedig Nyírbátorba utaznak. Látogatásuk célja ugyancsak a két járásban folyó lakossági szolgáltatás helyzetének tanulmányozása. A tapasztaltak értékelésére pénteken kerül sor Nyíregyházán. Délután — rövid vá- sárosnaményi tartózkodás után — utazik haza a szovjet delegáció. Francia gazdasági küldöttség érkezett Budapestre Bernard de Morelnek. a francia gazdasági és pénzügyminisztérium főigazgatóhelyettesének vezetésével kedden francia kormányküldöttség érkezett Budapestre, a magyar—francia gazdasági és ipari együttműködési vegyes bizottság ülésére. Az ülés kedden a Külkereskedelmi Minisztériumban kezdődött meg. A tárgválásokon részt vevő magyar küldöttséget Nyerges János, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője vezeti. A kormányközi bizottság létrehozásában Fock Jenőnek, a kormány elnökének franciaországi látogatásakor állapodott meg a két miniszter- elnök. A vegyes bizottság feladata a két ország közötti gazdasági és ipari együttműködés támogatása, a lehető-; ségek tanulmányozása és kihasználásuk előmozdítása. A vegyes bizottság a múlt év decemberében alakult. Az alakuló ülés tárgyalásai eredményeként aláírták a kormányközi gazdasági és ipari együttműködési megállapodást. Szirmai István életútja Szirmai István elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja — mint arról keddi lapszámunkban hírt adtunk — szeptember 29-én, hétfőn szívroham következtében elhunyt. A Központi Bizottság Szirmai István elvtársat saját halottjának tekinti. Temetése október 3-án, pénteken 15 órakor lesz a Mező Imre úti (Kei'epesi) temető munkásmozgalmi pantheonjában. Szirmai István elvtárs 1906 április 13-án született Zila hon. Jogtudományi egyetemet végzett. 1929—1941 között — a Kommunisták Romániai Pártja tagjaként — elsősorban Erdélyben tevékenykedett. Tagja volt a KRP erdélyi tartományi vezetőségének és titkára a Vörös Segélynek. Részt vett az illegális kommunista sajtó szerkesztésében. 1941-től az erdélyi pártszervezetek össze- kötőjeként, majd a felvidékiek instruktoraként Magyar- országon tevékenykedett. 1943-ban tagja lett a Kom munisták Magyarországi Pártjának, majd a békepárt titkárságának. 1943. decemberében letartóztatták és 15 évi fegyházbüntetésre ítélték. 1944 októberében megszökött. A felszabadulás után Szegeden a Magyar Kommunista Párt dél-magyarországi titkárságának helyettes vezető jévé, majd vezetőjévé választották. 1946-tól a Központi Vezetőség póttagja és a tömegszervezetek osztályának vezetője volt. 1947—1949 között az MKP, majd az MDP országos szervező bizottságának titkári teendőit látta el. 1949 és 1953 között a rádió vezetője, a párt KV póttagja volt. 1953-ban koholt vádak alapján letartóztatták, majd rehabilitálták. 1956-ban az Esti Budapestet szerkesztette. 1957 elején kinevezték a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökévé. 1957 júliusától 1959 végéig az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda osztályát vezette. 1956 végétől az MSZMP Központi Bizottságának tagja, 1959 végén az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, 1962 novemberétől pedig a Politikai Bizottság tagja lett. 1959 decemberétől 1966 decemberéig a Központi Bizottság titkára volt. A párt IX. kongresszusa után a Központi Bizottság agitációs és propaganda bizottságának vezetőjévé választották. Országgyűlési képviselő volt. Több évtizedes munkás- mozgalmi tevékenysége, politikai és társadalmi munkássága elismeréséül a Magyar Népköztársaság Zászlórendje t. fokozatával tüntették ki. Cikkeinek és beszédeinek gyűjteménye a Kommunista eszmék győzelméért címmel 1964-ben jelent meg. VILÁG nOLtTÁRJAl, EGYESÜLJETEK! LAPUNK TARTALMÁBÓL» Miért mennek el a munkások? (5. oldal) Gazdát cserélt 100 vagon áru (3. oldal) Totó-tanácsadó (7. oldal) A tárgyalóteremből (5. oldal)
