Kelet-Magyarország, 1969. szeptember (26. évfolyam, 204-226. szám)

1969-09-13 / 212. szám

WM. szeptember li.’ KELET-M AG YARÖRSZAö • elás* Gyógyító és megelőző munka — Hiányos orvosi rendelők az üzemorvos SPORTSZATYOR £, UTAZÓTÁSKA Mesterlegény Harminc fiatal, akit a tudás vezérel KEVÉS Kevés az üzemorvos me­gyénkben — állapította meg vizsgálatában a népi ellenőr­zési bizottság. Vállalataink­nál és ktsz-einl|iél az üzem­orvosi szolgálatot összesen 17 orvos látja el napi 39 órával. Hasonlóan kevés a szakkép­zett ápolónő, asszisztens. Az orvosok munkájához a vattaiatok egy részénél kitű­nő körülményeket teremtet­tek, másutt sok hiányosság van. A Nyíregyházi Gumi­gyárban, a Hajtómű és Fel­vonógyárban, a Nagyhalász) Kendergyárban az üzemorvo­si rendelő elhelyezése jó. megfelelő műszerek állnak rendelkezésre. Ahol jól csinálják Az orvosok munkája ket­tős. Gyógyító munkát végez­nek, ugyanakkor rendkívül fontos a megelőzés, amelyre sok gondot és időt fordítanak Az üzemorvosok észrevételei­ket általában írásbeli javas­latokban foglalják össze. A legtöbb esetben a vállalatok vezetői hathatós intézkedé­sekkel szereznek érvényt az egészségügyi szempontból fontos változásoknak. A meg­előzés érdekében jelentős se­gítséget nyújtanak a bizton­sági megbízottak, a vöröske­resztes aktívák. Közösen el­lenőrzik a részlegeket, az elsősegélynyújtó helyek álla­potát, az elsősegélyládák fel- tpitöttségét. A különleges ártalmak miatt veszélyeztetett helyek dolgozóit az üzemorvosok rendszeresen vizsgálják, fi­gyelemmel kísérik egészségi állapotukat és szükség esetén munkaköri változásokra tesz­nek javai atot. A dolgozóké a vállalatok szempontjából egyaránt fon­tos, hogy a rendelési idő al­kalmazkodjék a vállalatok munkarendjéhez, A gumi­gyárban például munkaidőn túl egy óra áll a dolgozók rendelkezésére. A Kisvárdai Bűtor- éá Faipari Vállalatnál az üzemi dolgozók orvosi el­látását munkaidő után is meg tudják oldani. A népi ellen­őrzés vizsgálatai azt is meg­állapították: az üzemorvosok egy része nem tud alkalmaz­kodni a vállalat munkarend­jéhez. Ez különösen a három műszakos üzemeknél jelent sok gondot. Egészségügyi tervek Általános megállapítás: azokban az üzemekben, ahol az üzemorvos naponta több órát tölt a helyszínen, a gyógyító és a megelőző te­vékenységet egyaránt el tud­ja látni. Viszont ahol az üzemorvos tevékenysége napi egyórás, vagy annál keve­sebb, gyakran a gyógyító te­vékenység ellátására sincs lehetőség. A vállalatok vezetői általá­ban támogatják az üzemorvos munkáját, igénylik a segítő javaslatokat, s azokat méltá­nyosan intézik. A több órá­ban foglalkoztatott üzemor­vosok tevékenyen részt vesz­nek az évi egészségügyi komplex terveik elkészítésé­ben és annak megvalósítását, az üzemek vezetőivel együtt biztosítják. Hasonlóan jó ta­pasztalatok vannak a mun­kavédelmi megbízottak, mun­kavédelmi őrök munkájáról. A különböző vállalatoknál eltérő módon végzik a meg­előző munkát. A Kisvárdai Bútor- és Faipari Vállalatnál például 54 tagú egészségügyi szolgálat segíti az orvos munkáját. A vöröskeresztes aktívák észrevételeiket közlik az üzem vezetőivel is, és a legtöbb esetben konkrét in­tézkedésekkel javítanak a helyzeten. Az üzemegészség­ügy i szolgálat munkájába bekapcsolódnak a szocialista brigádok is. A vállalat veze­tősége a brigádmunka során kitűnt dolgozókat az üzem- egészségügyi helyzet javítása érdekében kifejtett tevé­kenység figyelembe vételével komoly jutalomban is része­síti. Az ÉRDÉRT Vállalat tuzsé- ri telepén hiányos az orvosi rendelő felszerelése, ott gyó­gyító munka alig végezhető. Ugyanitt azonban rendkívül sok gondot fordítanak a A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi, valamint az Épí­tési és Városfejlesztési Minisztérium közösen nyilvá­nosságra hozta irányelveit egyes, állami tula j Ionban lé­vő nagyüzemi gazdálkodásra nem alkalmas külterületi föl­dek értékesítéséről, valamint haszonbérbe adásáról. Az irányelvek szerint a kertszerű művelésre való kül­területi földek közül olyano­kat lehet értékesíteni, ha­szonbérbe adni, amelyek me­zőgazdasági rendeltetésűek, de nagyüzemi gazdálkodásra nem alkalmasak. Az ilyen terüle­teket a községi, városi, fővá­rosi, városi kerületi tanács vb tartja saját kezelésében, vagy haszonbérbe adás útján hasznosítja. Erre a célra al­kalmas az a külterületi álla­mi föld is, amelyet állami gazdaság, állami erdőgazda­ság, illetőleg vízügyi igazga­tóság a végrehajtó bizottság kezelésébe ad át. Alkalmas az is, amely úgy került a megelőzésre, az üzemegész­ségügy i szolgalat munkájá­nak állandó segítésére. A vállalat vezetői rendszeresen értékelést végeznek, s az egészségügyi szolgálatban ak­tívan részt vevő dolgozókat az igazgatói alapból jutal­mazzák. A jövőben a jutalma­zás alapja a megszervezendő verseny lesz. A javaslat kevés Nem maradnak ellenőrzés nélkül azok az üzemek sem, ahol nincs üzemorvos. Ezeken a helyeken a KÖ.JÁL tart rendszeres szemléket. Ezek a vizsgálatok azonban csak a megelőzést szolgálhatják. Hasonlóan az egészségügyi szervezet, a községi körzeti orvosok üzemi látogatása. Ez utóbbiak hatékonyságát azon­ban emelni szükséges, mert jelenleg a szóban megtett észrevételek, javaslatok meg­valósítása alig ellenőrizhető. A népi ellenőrzés vizsgála­tának összegezett tapasztala­ta: az üzemegészségügyi szol­gálat a jelenlegi , minimális óraszámmal nem tud eleget tenni a gyógyító és a meg­előző, szaktanácsadói követel­ményeknek. Növelni szüksé­ges az üzemorvosok és az üzemorvosi órák számát, amely jelenleg legfőbb mód­ja az üzemorvosi tevékenység javításának. M. S. vb kezelésébe, hogy a tsz annak tartós használatáról önként lemondott, vagy hasz­nálati jogát a polgári tör­vénykönyv alapján vissza­vonták. Az irányelvek kimondják: nem alkalmas nagyüzemi gazdálkodásra az az állami tulajdonban lévő, külterüle­ti mezőgazdasági rendelteté­sű föld, amely zártkertben, zártkert jellegű területen van, vagy magánszemélyek tulaj­donában lévő földek ' közé ékelődik be. Alkalmatlannak minősül a föld akkor is, ha gépi erővel csak nagy ráfor­dítással, vagy egyáltalán nem művelhető és a mezőgazda- sági termelés a távlatban sem látszik megoldhatónak. Az akció céljára felhasznál­ható területeket 200—400 négyszögöl nagyságú föld­részletekre lehet csak osztani. A 200 négyszögölnél kisebb földrészek kialakítására irá­nyuló előterjesztést elutasít­ják. SZABOLCSIAK AZ ŐSZI VÁSÁRON. Egy sza- bolcs-szatmári falusi cso­port útját követtük a fény­képezőgéppel a Budapesti Őszi Vásáron. A szabolcsi vásárlátogatók — számuk becslések szerint hét végé­re eléri a nyolcvanezret —, mindenekelőtt a mezőgazda- sági gépek nyílt színi kiállí­tását keresik fel. Aztán el nem mulasztja egyikük sem, hogy felüljön a vásár­város kis mikrobusz-vona- tára, amely jó szórakozás is. Képünkön: szabolcsiak a mikrobusz-vonaton. A dokumentum szerint csak az a külterületi állami föld értékesíthető, amely belterü­leti (regionális tervben üdü- lőterüleli) sávnak, ahhoz köz­vetlenül csatlakozó terület­nek, ipartelepítésre, vagy más közület elhelyezésére nincs kijelölve. A nem értékesíthető terüle­teket haszonbérbe lehet adni, de ezeken a földeken csak ideiglenes jellegű szerszám- kanna. vagy hétvégi házépí­tése engedhető meg. A regio­nális tervben meghatározott iidülöterületi sávokon azon­ban még ilyen építkezés sem kezdődhet. Erre a körül­ményre az építeni szándéko­zók figyelmét nyomatékosan fel kell hívni. A távlatban is mezőgazdasági rendelteté­sű földeken szerszámkamra, vagy hétvégi ház tartós jel­leggel is felépíthető, de a szerszámkamra alapterülete a 12 négyzetmétert, a hétvégi ház alapterülete a 30 négy­zetmétert nem haladhatja meg; anyagára, szerkezetére, belső- és külső kialakítására az építésügyi szabályzat elő­írásai és a jóváhagyásról szó­ló kormányhatározat rendel­kezései az irányadók. Ezeket szabadon állóan kell elhe­lyezni úgy, hogy legalább öt méter mélységű élőkért és legalább három-három méter szélességű oldalkert marad­jon beépítetlenül. Évszázadokkal ezelőtt út­ra keltek a mesterlegények. Végigjárták Európa országa­it, kutatták szakmájuk forté­lyait, s míg annak minden csinja-binja a kisujjukban nem volt haza sem térhettek. Most harmincán — nyír­egyházi szakmunkások, vég zett gimnazisták — vágtak neki. hogy az NDK-ban élő, több mint 400 szabolcsi fia­talhoz csatlakozzanak dolgoz­ni és szakmát tanulni. Szá­guld velük a vonat a határon túl, amikorra ezek a sorok megjelennek. „Tanár szerettem volna lenni“ Váradi András és Csécsi Antal együtt érettségizett a Kossuth szakközépiskolában. Géplakatos szakmunkások. Lipcsében ugyanezt a szak­mát folytatják tovább. — Tanár szerettem volna lenni — így kezdi Váradi András. Mondataiban inkább az van, hogy így sincs semmi vész. Tíz évre előre tervez. — Nem csavargás vezérel, de szeretnék más országok életével, a népszokásokkal megismerkedni. Csécsi Antalt főleg a né­met ipar érdekli. A fejlett, precíz gépek, alkatrészek. A nyelvtanulás közös tervük. A német mellé — úgy mondták — még egy világnyelvet; an­golt vagy oroszt. Hogy hasz­nosan teljen a szabad idő is. Jól vizsgázni A kiutazó csoportok érde­keit a hivatalos szervek előtt két fiatal képviseli. KISZ-megbizottként ők fele­lősek majd a fiatalokért. Egyikük Tarczali Gyula, Az előkészítő nyelvtanfolyamon találkoztunk. — Májusban, amikor je­lentkeztem, a szakma von­zott, az ismeretbővítés lehe­tősége. Pesten láttam komoly gepeket, nagyon érdekeltek. Szerszámkészítő vagyok. Jó helyem volt a cipőgyárban. Egyszer csak — augusztus kö­zepén — a csarnokba helyez­tek segédmunkásnak. Nem fogadtam el az írásbeli érte­sítést, nem azért tanultam szakmát. Én nem szeretek csavarogni. A német munka­helyet ismereteim fejleszté­sére használom. Szerettem volna ide visszajönni, de mi­vel a segedrpunkási beosztást visszautasítottam, azonnal felmondtak. Azzal folytatja. hogy a KISZ-megbizott nem csak prókátor, de össze is kell fogni a társaságot. Kulturá­lódási lehetőségeiket együtt kell felmérni, de arra is ügyelni kell, ki hogyan vi­selkedik. Hogyan fogja va­jon megállni a helyét? Építők, szerelők, fonónak — 18—20 évesek a kiutazók — mondja. Az sem elég, hogy a saját lábukon megálljának. A német gyárakban arról is számot kell adni, hogyan ké­szítettek fel itthon bennün­ket. Rajtunk keresztül az ország vizsgázik. Nem min­degy, hogyan. Fiúk, lányok indulnak két- három évre. A fiúk az építő és a gépiparba. A lányokat rádió-tévészerelőkké vagy fo­nónőkké képezik. Mestersé­gük címerét — ha szokás lenne kitűzni — a modern sportszatyrokra és az utazó­táskáikra akaszthatnák. No, és mellé oda kellene írni a hajdani inasok világjáró ván­dorbotja helyett; mesterle­gény 1969. (baraksó) Nem kell nyomban fizetni, törleszteni is lehet Kedvezményes akció * a háztáji kocaállomány növelésére Modern eszközök a gépkocsi javítás szolgálatában Elek Emil felvétele Földértékesítés: Hülyén külterületi földeket lehet eladni, bérbe adni ? A legutóbbi felmérések sze­rint a háztáji és az egyéni gazdaságokban tovább csök­kent a sertés-, és ezen be­lül a kocaállomány. Emiatt a szabadpiacon még mindig magasak a malac- és süldő­árak. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium most a háztáji kocaállomány növelésének érdekében intéz­kedett, hogy vezessék be az úgynevezett törlesztéses ko- eaakeiót. A háztáji gazdálko­dók ezzel megkapták azt a le­hetőséget, hogy a megvásá­rolt vemhes kocát ne nyom­ban készpénzzel kelljen kifi­zetni, hanem később termé­szetben, malaccal, süldővel, vagy hízott sertéssel is meg téríthetik az állat: ellenérté­két. Az akciót ezúttal a megyei állatforgqlmi és húsipari vállalatok bonyolítják le. A vállalatok ezekben a napok­ban a közös gazdaságokkal történt előzetes megállapodás alapján a tsz-eknél hizlalás­ra leszerződött állományból kiválogatják a továbblenyész- tésre alkalmas egyedeket. Ké­sőbb a másfél-kéthónapos vemhes kocasüldöket helye­zik majd ki a háztáji és az egyéni gazdaságokba. A ter­melőszövetkezet az így át­adott vemhes kocasülduért — súlylevonás nélkül — kilón­ként 22 forintot kap. Az igénylő is ugyanilyen áron jut hozzá a kocasüldőhöz, amelynek az árát 1970 no­vember 30 ig tartozik termé­szetben megtéríteni. Az igénylőnek a megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kirendeltségéhez kell fordulnia, amely községen­ként elöjegyzi a szükségletet. Azokon a helyeken, ahol a tsz megfelelő állatokkal ren­delkezik, a helyszínen, ahol pedig erre nincs mód, más nözös gazdaságok állományá­ból elégítik ki a megrende­lőket. Az irányelvek szerint az értékesítés és a haszonbérbe adás nyilvánosságát biztosí­tani kell. A nyilvántartásba vételt nem lehet azon a cí­men megtagadni, hogy túlje­lentkezés történt A vevők igény jogosultságának elbírá­lásánál a területek volt bér­lőit előnyben kell részesíteni. Az adás-vételi, illetve ha­szonbérleti szerződésben fel kell sorolni mindazokat a jo­gokat és kötelezettségeket — például a mezőgazdasági mű­velési k<" « 'ezettséget. az öt­éves elidegenítési tilalmat, nz állam elővásárlási jogát stb. — amelyek a szerződő fele­ket megilletik, illetőleg terhe­lik. Megyénk egyre bővülő gép­kocsiparkjának műszaki el­lenőrzését, szervizét, karban­tartási munkáit nagyrészt az AFIT 13. számú Autójavító nyíregyházi szervize végzi. Szervizszolgáltatásaik kö­rét a közeljövőben bővíteni kívánják. Szeptember utolsó hetében várható az új mű­szeres csarnokrész atadása. A félmillió forintért létrehozott műhelyben sok — eddig még hely és felszeretés hiányában nem alkalmazott — mérővizs gálát elvégzésére nyílik le­hetőség. Csak néhányat em­lítünk az új vizsgálatok kö­zül. Ezentúl optikai műsze­rekkel történik a futómű bo állítása, műszerekkel mérik be a gépkocsik karburátorait, korszerű füstgázelemző módr szerrel. Elektromos műszerek segítik a szakembereket to vábbi rejtett gyújtási hibák, elektromos zavarok okainak feltárásában. A közeljövőben — várhat tóan — valamelyest javul az országosan is akadozó, he­lyenként hiányos alkatrész­ellátás További terveikben szerepel egy új szerviz folyo­só létesítése, amelyben a gépkocsik mosása, zsirozása, belső takarítása válik lehető* vé.

Next

/
Thumbnails
Contents