Kelet-Magyarország, 1969. szeptember (26. évfolyam, 204-226. szám)
1969-09-11 / 210. szám
4. oldaí RBtET-MAGYARORSZAG M89 szeptember ff: * Korunk mezőgazdasága 22 mázsa háza RECEPTJE Jó búzatermést takarított be idén a Csengeri Állami Gazdaság. A kedvező eredmény hasznos gyakorlati tapasztalatok alapján követ kezett be. Ezzel kapcsolatban kértük Mester József igazga tó nyilatkozatát. — Míg az elővetemények rendje, valamint a fajtakérdés el nem dőlt nálunk, 10 éves átlagban az átlagtermésünk 11 mázsa volt holdanként. Az önköltség 442 és 282 forint között ingadozott, s a búzatermesztés általában veszteséges volt. Az alaposabb búzatermesztés alapjait 1967-ben kezdtük meg. az átlagtermések ettől kezdve javultak. Idén elértük a holdankénti 22 mázsa átlagot. De ahol a termesztés feltételeit minden vonatkozásban teljesítettük, több mint száz holdon átlagban 23 mázsán felüli termést nyertünk. A tervezett 248 forint holdankénti önköltség 190 forintra csökkent Fényesen beigazolódott: a tudomány és korszerűség segítségével jövedelmező a búzatermesztés. Ám addig jócskán van tennivaló. A helyes agrotechnika — Régi tapasztalat, hogy általános receptet adni nem lehet. De kipróbált gyakorlaton alapuló hasznos tapasztalatokat be lehet. sőt kell is tartani. Más szóval: szigorúan ragaszkodni bizonyos agrotechnikai követelményekhez. A legolcsóbb és legnagyobb lehetősége minden gazdaságnak a megfelelő talaj előkészítésben van. Mi — kötött talajunkat «figyelembe véve — azt tartjuk, hogy a talaj előkészítést szép- tember 30-ig legalább 80 szá zalékban el kell végezni. A szárazság ellensúlyozása -él jából, az őszi és a téli csapadék talajban való tárolására kell törekedni; 20—25 centiméter mélységig megfe lelő talaiszerkezetet, pórustér fogatot kell biztosítani. Ezért minden talajmunkát úgy végzünk, hogy a párolgási veszteség minél kisebb legyen. A talajmunkáló eszközök megválasztása az elő- veteménytől, a talaj helyzeti és nedvességi állapotától függ. Tapasztalatunk szerint az ilyen talajelőkészítéssel érjük el a legmagasabb búzaátlagokat gazdaságunkban. — Tápanyagpótlást szerves trágya, vagy műtrágya- adagolással adunk. Esetleg mindkettőt kombináltan használva. Az intenzív búzafajták alá a szerves trágyázás nem elsőrendű, véleményünk szerint, de nem hagyható teljesen figyelmen kívül sem. — Fejtrágyázás tekintetében azt a gyakorlatot alakítottuk ki, hogy korán tavasszal kell adagolni a nitrogént, amikor még a talajban az „életműködés” szünetel. A búza életműködése ugyanis 0 Celsius-fokon megindul, de még a baktériumi élet szünetel. Felvehető nitrogén nincs, a búza „éhezik”; en nek a kritikus időszaknak az áthidalására szükséges a korai fejtrágyázás. Általában elfogadott és javasolt a Be zosztája 1-es búzafajta februárban történő fejtrágyázá sa. A Fertődi 293-as fejtrágyázását márciusban végezzük. (Zárjelben azt: országos vita, hogy az összműtrágya- mennyiséget ősszel egy adagban adjuk-e ki; véleményünk szerint, minden gazdaság próbálja ezt kikísérletezni magának.) A lombtrágyázás vegyszeres gyomirtással együtt végezhető jó eredménnyel. Régebben lisztharmat-fer- tőzéssel, az ellene való védekezéssel nem igen foglalkoztunk. Nagyüzemi szinten bebizonyosodott, hogy holdjáról 3—4 mázsa többleteredményt tudunk elérni a lisztharmat elleni eredményes védekezéssel. Az első védekezést a vegyszeres gyomirtással egy menetben el lehet végezni. Különösen bevált szer a lisztharmat ellen a Thiovit és Morestan. Mindkét permetezésnél holdanként 2,3 kiló szermennyiség szükséges. — Nálunk legjobb elővete- ménynek számít: évelő pillangósok, borsó és egynyári szálas. Rossz az őszi búza utáni "Ta való búzavetés. A vetés Idejét úgy határozzuk meg és teljesítjük, hogy a búza még a tél beállta előtt megerősödjön. Eddigi tapasztalatok igazolják, hogy az optimális vetési idő, a nagy termések eléréséhez, október 20-ig járt. A korábban alkalmazott 40—50 napos vetési időszakot 20—25 napra kell lerövidíteni; gazdaságunk is így tudta elérni a 22 mázsán felüli búza átlagtermést. Hozzá tartozik, hogy a vetőmag kellő mélységre kerüljön és jó takarást kapjon. A gyökérzet legjobban meg tud erősödni 5 centi körüli elhelyezkedés esetén és négyzet- méterenként 500—600 csiranövény adja a legnagyobb termést; a kultúrnövényzet jól kihasználja a területet, a kalászt hozó szárak egyenletes sűrűn helyezkednek el. Gyors betakarítás — Ami a betakarítást illeti, a jelenleg termesztett, intenzív őszi búzafajták aratását 16 nap alatt — az időjárásra való tekintettel — be kell fejezni. Július 31. után holdanként 2, augusztus 20. után pedig 4—4,5 mázsával kevesebb termést lehet betakarítani holdanként. E megállapítást több kísérlet adatai igazolják. — Általában a búzatermesztési szint jelentős növelését neim lehet csak egy- egy tényező megjavításával, változtatásával elérni. Komplex technológiai rendszerbe kell beilleszteni. Vagyis: a korszerű termelési tényezők együttes hatása válthat ki számottevő eredményt. A. B. A jövő traktora A ma Ismert traktorok Diesel-motorjai sok helyet foglalnak el, karbantartásuk és ápolásuk igen fáradságos. Ezért új utakat kellett keresni : a jövő traktorainak tervezői a gázturbinás motorban remélik megtalálni a megoldást. Az első gázturbinás traktorokat már alkalmazzák is. A fejlesztés másik irányát a villamos traktorok jelentik. Ezeket már a második világháború előtt kipróbálták a Szovjetunió szántóföldjein. A villamos traktorok munka közben igen jól beváltak, de transzformátorállomáshoz vannak kötve és a traktor tetejére kábeldobot kell szerelni, amely folyamatosan le-, illetve feltekercseli a kb. 500 m hosszúságú kábelt. A vezeték azonban igen gyorsan kopik. Szovjet mezőgépgyártó szakemberek arra a lehetőségre is építenek, hogy a villamos energiát megfelelő eljárással majd ugyanúgy át lehet vinni, mint a rádióhullámokat. A jövőben a traktorokat esetleg tükörantennával szerelik fel, amelyek képesek a villamos impulzusok felfogására. Ez a megoldás fordulatot hozhat a mezőgazdaság gépesítése terén. A jővő villamos traktora motorjának másik prototípusa az i üzemanyagelemekből táplált motor. Az üzemanyagcellák galvanikus elemek, amelyekben az éghető gázok vegyi energiáját közvetlenül villamos energiává alakítja át. Emelőre azonban ennél a motortipusnál igen nagy az üzemanyag-fogyasztás. Ez azonban csak műszaki jellegű nehézséget jelent, amelyet a későbbiek során kétségtelenül le fognak győzni. A villamos traktor ténylegesen mintegy 90 %-os hatásfokot képes elérni! (A gőzmozdony hatásfoka 7 %, a Diesel-motor hatásfoka pedig 35 %). A kísérletek más irányba is haladnak. A Szovjetunióban és az USA-ban ma már olyan kísérleti traktorokat fejlesztettek ki, melyekben az erőforrás (Diesel-motor vagy gázturbina) szivattyút hajt. Az olaj a szivattyúból nagy nyomással jut az elosztóba, majd onnan a hidraulikus motorba. Mindegyik kerék saját, kisméretű hidraulikus motorral van felszerelve! Az ilyen traktort botkormánnyal irányítják. Amikor a vezető a botkormányt elforgatja, olaj folyik a megfelelő kerekek hajtásához. A fékezést ugyancsak az egyes kerekekhez kapcsolódó hidraulikus motorok biztosítják. A sebességet egyenletesen és fokozatmentesen szabályozzák, a talaj okazta igény- bevétel alapján. A terhelés növekedésével automatikusan változik a teljesítmény. A traktorvezetőhek nem kell sebességet váltania. Á hidraulikus energiaátvitelű traktor kerekei nem csak hajtott kerekekkel, hanem független kormányművel is rendelkeznek. A traktort folyamatosan, helyben meg lehet fordítani, ha mind a négy kereket „befelé” fordítják, ugyanúgy mozoghat, vagy fordulhat, mint a hernyótalpas vontató, ha csak a bal oldali, vagy csak a jobb oldali kerekeket fékezik be. A felületi öntözés lehetősége üzemi alkalmazásának. Az öntözés módszerét mindig az adott terület lehetőségei és szükségletei határozzák meg. amelyet azonban mindig a gazdaságossági szempontok alapján kell megítélnünk. Ha az öntözés jelentőségét akarjuk érzékeltetni talán legjobb, ha arra hivatkozunk, hogy a mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája az időjárásnak való kiszolgáltatottsága. Olyan ismeretlen tényezővel kell megküzdeni minden termelési évben, amihez hasonló bizonytalanság más gazdasági ágazatban nem fordul elő. Az időjárás egyik legsúlyosabb kihatása: a szárazság felett az öntözés megfelelő színvonala esetén, már többnyire képesek vagyunk úrrá lenni. Az almaszüret romantikája Évente legalább egyszer riport készül az almaszüretről. Visszatérő, de nem szokványtéma és nem rutinmunka. Az almaszüret sohasem ugyanaz. A roskadásig terhelt fák között a szüret mindig új arccal, színnel és élménnyel adó zik. Most a Nyírtassi Állami Gazdaság kertjében leptük meg az almaszedőket. Már a piros almát szedték a 14—16 éves lányok és fiúk zajongva, csivitelve a fák között, A de- mecseri gimnázium 220 tanulója „csüngött” az ágakon. A demecseriek almaszürettel kezdték az oktatási évet. Bevallásuk szerint a leginkább kedvükre való tantárgy. Ha szeretik, feleljenek is belőle. — Tudják-e, mennyi alma terem Szabolcs-Szatmár megyében ? — Juj, nagyon sok. — Azt tudják-e, hogy itt az állami gazdaságnak mennyi almája terem? — Annak is nagyon sok. Huncutkodó, vidám nevetés csendül. Igazuk van, . miért kérdez olyat a riporter, amelyre még a szakemberek is körülbelül számokkal válaszolnak. Mert van aki 22 és van «ki 25 ezer vagonra, vagy még ettől is többre becsüli az idei almatermést Csak egy biztos, hogy idén több alma termett, mint tavaly és a Nyírtassi Állami Gazdaság 700 hold termő gyümölcsöséből most 700 vagon- nyi almát kell leszedni. A gimnazisták ebből a 700 vaHammel J. felv, gonból egy hét alatt négyezer mázsát, ha leszed sek. De nekik nem is az a fontos. Az élmény, a kereset és a kere- setből fakadó újabb élmény a lényeges. Mert az iskolá- sok pénzt kapna!: a munkáért. s a pénz so r mindenre ió. Mit tervez pé dául a má- sodik A osztály? — Jövőre elmegyünk a Balatonhoz nyaralni. Még so- hasem voltunk a Balatonnál, és jó lesz, hogy megláthatjuk. — Miért éppen a Balatont választották? — Mert az az ország leg» szebb tája. — És ez itt? — Ja, ez más. 15z csak egy kert. Ojra felcsendül a nevetés. Megint csak igazuk van. A Balaton szép, izgalmas és romantikus. Almáskertjeink is szépek, szép a szabolcsi táj, de már megszoktuk. És hogy az almáskertek S2áz és százmilliókkal fizetnek, hogy tíz és tízezer családnak adnak megélhetést? Nem is gondolunk rá. Szüretelünk. Jó idő van. egyik másik gyermek bikiniben ül a fa koronájában és még szedi a gyümölcsöt, élvezi, hogy ring alatta az ág. Élvezik aj alma ízét is. Mert harapják és nem váslik belé a foguk. Állunk az aims fák között Millió piros gömb és pár tucat fülig mosoly aéz szembe velünk a zöld lombok közül. Seres Ernő Zöldtakarmányozás az állattenyésztésben Egy tehénnél 2500 forint megtakarítás A Magyar Agrártudományi Egyesület Szabolcs-Szatmár megyei csoportjának tagjai legutóbb A folyamatos zöldtakarmányozás biztosítása címmel hallgattak előadást. Dr. Szkita József, a megyei Állattenyésztési Felügyelőség vezetője bevezetőjében arról beszélt, hogy a zöldtakarmányozással foglalkozni mindig időszerű. Valóban így van, mert a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok annak ellenére, hogy az év vége felé járunk már, most előkészíthetik a jövő évi zöldtakarmányozást. Elsősorban a tervkészítéssel és nem utolsósorban a pillangós és keve- réktakarmány-területek növelésével. A zöldtakarmányozás receptoré ja sokrétű. Az állatokkal való zöld etetését a gazdaságok április második felétől elkezdhetik, tarthat egészen október végéig, november elejéig. A zöld növények sorrendje: zöld rozs, rozsos repce, rozsos bükköny, árpás bükköny, búzás bükköny, búzás borsó, zabosbükköny, borsós csalamádé, ku- koricacsalamádé, lucerna harmadik kaszálás, édescsil- lagfürt, vöröshere második kaszálás, lucerna negyedik kaszálás, édescsili agfűrt tan» lóban, csibehur tarlóban, rozsos repce tarlóban, leveles cukorrépafej. Ezeknek a növényeknek a vetésére, termesztésére kivétel nélkül függetlenül, hogy a gazdaságok milyen adottságokkal rendelkeznek — mindenütt lehetőség van. A zöldtakarmányozás minden vonatkozásban jelentős. Növelhető vele az egy tehérre jutó átlagos tejtermelés, csökkenthető az abrakfelt asználás, s így az ésszerű és gazdaságos takarmányozás egy tehénnél évente legalább 2500 forint nyereséget jelenthet Sok gondot okoz a mező- gazdaság számára a gyakran előforduló szárazság. A korszerű felületi öntözés azonban sokat enyhíthet a gondokon. Melyek fejlődésének az irányai? Az egyik irány a helyes vízadagolás megállapításában mutatkozik, amely biztosítja a sávok, barázdák hosszában a talaj egyenletes beáztatá- sát. így csökkenthető a minimálisan kiadagolható víz- mennyiség. Közvetlenül ehhez a problémához tartozik a tereprendezés, amelyet az egész világon a felületi öntözés előfeltételének tartanak. Külföldi és hazai szakemberek kutatásai alapján barázdás öntözésnél a beázta- tás három szakaszban történik. Az első fázis az öntözés kezdetétől a vízsugaraknak a barázda végére történő meg-_ érkezéséig tart; a második fázis a barázda megteltéig; a harmadik viszont a víz teljes beszivárgásáig. Az átnedvesedés oldalirányban terjed. Minél több vizet szállít a barázda, annál nagyobb ez a rész. A cél mindig az egyenletes beázta- tás elérése, amiben szerepet játszik a víz haladási sebessége, az öntözőelemek hosz- sza, a talaj vízáteresztő képessége, valamint a vízsugár nagysága és esése is. A sávos csörgedeztető öntözésnél elsősorban a talaj víznyelőképességét és a víz adagolását kell megvizsgálnunk, illetve meghatároznunk, amelyet a sávok kis szakaszokra történő bontásával végeznek. Egyre nagyobb szerepet kap az öntözésnél is a műanyag. Kiváló lehetőséget nyújt a vízszállító tömlők készítésére. Nálunk is megvan minden lehetősége a tömlős öntözés Tápanyag, védekezés
