Kelet-Magyarország, 1969. szeptember (26. évfolyam, 204-226. szám)
1969-09-06 / 206. szám
4 o!<faf fBü. s*#pt«mS«r ft. Szülők fóruma Nem is olyan régen, amikor még a család, helyesebben a háztartás afféle „kisüzem” volt, ez nem volt kérdés. Sot a házi munka fogalmába bőven beletartozott a „ház körüli” munka is. De mi most csak a kimondottan házi munkáról beszélnénk, amely bizony nagyon sok helyen okoz gondokat és problémákat. A gyermek tanul. A tankötelezettség korhatára 16 év. Sok szülő — talán éppen a maga iskolázottságának hiányossága miatt — vagy túlbecsüli, vagy lebecsüli a tanulás valóban nehéz munkáját. Ha túlbecsüli és minden házi munkától megkíméli gyermekét, éppoly hiba, mintha lebecsüli és szinte az egész háztartás gondját a gyermekre bízza. Valójában nagyon nehéz megvonni a határt a két szemlélet helyességét és helytelenségét vizsgálva. Ha „könnyen” tanul a gyermek, többet lehet rábízni a házi munkából. Ha betegesek, vagy nagyon elfoglaltak a szülők, akkor általában többet kell, hogy vállaljon a gyermek a munkából. Ha nehezen tanul, akkor mindenképpen vigyázni kell, hogy ne terheljük le túlságosan a házi munkával. Ez idáig természetes, ezt minden szülő tudja, érzi és a bajok a pedagógiai gyakorlatban nem is itt mutatkoznak. A legtöbb hiba forrása abból a régi és tarthatatlan nézőpontból adódik még ma is, amely a gyermekeket nemek szerint különbözteti meg. Történetesen, hogy a fiú kezébe nem illik a seprő, a portörlő, vagy a mosogatóruha, a lánygyerek pedig a világért se végezzen fiúnak való munkát. Ez utóbbiban annyi igazság van, hogy a fiú fizikai erőmegfeszítését valóban nem várhatjuk a lányoktól. De valójában a házi munka egyetlen mozzanata sem különböztethető meg így nemek szerint. Azokban a családokban, ahol fiú és lánygyermekek is vannak, általában magától kialakul a „munkamegosztás”. De az okos szülő azzal igyekszik változatossá tenni a gyermekek munkáját, hogy időnként kiveszi a kislány kezéből a seprőt, vagy a porszívót, s odaadja a fiúnak is, s a kislányra pedig bátran rábízza — különösen nagytakarítások idején — a bútorok húzogatását is. Nehezebben alakul ki a munkamegosztás az azonos nemű gyermekek között. Gyakori dolog például, hogy az egyik lány, vagy az egyik fiú „dolgos”, a másik „lusta” lesz. Ez már baj. Azért, mert az egyik gyerek gyorsabban, ügyesebben végzi el a munkát, az nem mentesítheti a másikat a házi munka alól sem. Sok türelemmel, dicsérő szóval kell az ügyetlenebbiket érdekeltté tenni, a lustábbikat pedig szigorral rábírni a munkára. Ha nem így teszünk a dolgossal és ügyessel megundoríthatjuk,, az ügyetlentől elidegeníthetjük a munkát. A házi munkára nevelés ott kezdődik, hogy már egészen kicsi korban meg kell követelni a gyermekektől, hogy a saját szobájukat, a saját szekrényüket, vagy akár csak fiókjukat — ha ügyetlenkedve, ha hosszan is — de maguk rakják rendbe. Ugyanígy a cipőiket, ruháikat is ők tisztítsák, ők rakják szépen rendben a helyére. Azután amikor már nagyobbacskák, jön a lakás többi része, a konyha, a családi hajlék más zege-zuga. De soha se mulasszuk el a jól végzett munkáért a dicsérő szót, hogy milyen nagy segítséget jelent a munkájuk a felnőtteknek. Ne feledjük el, hogy a gyermek legfőbb ösztönös törekvése a felnőtté válás. Ha érzi, hogy a munkájáért elismerést kap. ha a munkájára számítanak, ugyancsak ösztönösen azt is érzi, hogy jól halad a felnőtté válás útján. S így válik fokozatosan természetessé számára a rendszeretet és a munka is. Dr. Kolozsváry Gyula Gárdonyi Géza: t4 láthatatlan ember Képregény változat: Cs. Horváth Tibor, Korcsmáros Pál CA jövő szombati számunkban folytatjuk.! GYEREKEKNEK A ROLI A kos kerékpárt kapott **■ születésnapjára. Mégpedig finom, drága kerékpárt, mert szülei gazdagok voltak. Ezzel Naztán örökké a ház előtt cikázott, mert az összes szomszéd gyereknek meg akarta mutatni, milyen gyönyörű biciklije van neki, és az Andris is éppen ott állt a kapu előtt. Ákos odakiáltott: — Nézd, milyen remek biciklim van! Hát te mi szépet kaptál születésnapodra? Andris semmit sem kapott, mert az apja házmester volt és szegény. De bosszantotta, hogy Ákos annyit fontoskodik a kerékpárjával, ezért így felelt neki: — Én még sokkal szebbet kaptam. — Mit? — kérdezte Ákos. — Egy rolit — felelte Andris. — De az én rolim sokkal jobban fut, mint a te biciklid. Ákos elnevette magát: — No, azt a rolit szeretném látni. — Majd holnap megmutatom — mondta Andris és bement a házba. — Hát most honnan szerezzek egy rolit? — gondolta. — Magamnak kell csinálnom egyet. — Azzal a hátsó udvarba ment, a szín felé, ahol apja a szerszámokat tartotta. Kikeresett magának egy deszkát és két hozzáillő kereket, egyet az elejére, egyet meg a végére. Kormányrudat is faragott magának, fúrt-faragott egész délután és estére elkészült a roli. Másnap tehát Andris kiment az új rolival az utcára Ákos mar ott várta a finom kerékpárral és hangosan nevetett. .— Ez hát a híres roli, amely gyorsabb, mint az én biciklim? Andris dühbe jött és így szólt: — Jó, hát fussunk versenyt. Czemközt volt éppen egy ^ cukrászda, a cukrász ott álit az ajtóban és mindent hallott. A cukrász nevetett hát és így szólt: — Aki a versenyt megnyeri, kap tőlem díjul egy szép dobostortát. — Éljen! — kiáltotta Ákos. — Hosszú utat fogunk megtenni: ki az országúira, aztán végig a dűlőn, aztán vissza a városon keresztül, egészen, ide, a cukrászdáig. A két versenyző felállt a starthoz. Ákos gyönyörű kerékpárjával, Andris meg ócska, magafaragta rolijával. A többi gyerek mind ott állt körülöttük. A cukrász pedig így számolt: — Vigyázz! — Kész! — Rajt! És ők elindultak. Andris teljes erőből hajtotta roliját, de mit használt az? Még be sem fordultak a sarkon és Ákos biciklijével már messze elöl tartott. De Andris nem adta meg magát. A hogy Ákos kerékpárjá- val kiért az országúira. annyira elöl volt, hogy Andrist a rolijával már nem is látta. Nevetett hát és egészen, lassan hajtott. Hiszen nem kellett sietnie. Akkor egy kislány mellett haladt el, aki odakiáltott neki: — Kérlek szépen, vigyél magaddal, mert elkésem. Hadd üljek fel hátul a biciklidre. — Nem ettem bolondgombát. hogy még valakit magammal vigyek, amikor ver- senyzek és egy dobostortát akarok nyerni.. . — mondotta Ákos. A kislány leült egy kőre és keservesen sírt. Hosszú-hosz- szú idő múlva arra lőtt Andris is a roliján. Látta a kislányt sírni, megállt hát és meg! érdezte: — Miért -sírsz? — Jai. hosszú utam van még és olyan fáradt vagyok és el foyok késni'. — Na gyere állj fe' hátul a roHrrra. Csak egyik lábaddal kell taszítanod. — Jaj ■— sírta a kislánjr —, hiszen csak még jobban megterhelném a rolidat. — Ne bőgj annyit, inkább gyere már! — kiáltotta Andris. — A rolinál nem úgy van ez, mint a biciklivel. Ha ketten állnak rajta, ketten hajthatják és még gyorsabban fut. Hogy hívnak? — Böskének — mondta a kislány, ráállt hátul a rolira és derekasan segített hajtani. Most aztán kétszer olyan gyorsan futott a roli, de Ákost még mindig nem érték utol. Akkor egy mély árokhoz értek! Az árok másik oldalán tovább futott az út, de itt meg nem lehetett átjutni. Nagy kerülőt kellett volna tenniük. — Te! — mondta Böske. — Fektessük keresztül a rolit az árkon. Elég hosszú a deszkája. Megvan a hidunk. — Éljen! — kiáltotta Andris. — így akkora utat vágunk le, hogy még meg is előzzük Ákost. — Te, Andris! — mondta Böske. — Ott áll az Ákos a biciklijével és nem tud tovább menni. Meg kell várnia. amíg a komp átjön Most utolérjük. És valóban. Amikor a folyóhoz értek, Ákos még ott állt a biciklije mellett. — Idáig szerencsétek volt — mondta Ákos. — De a folyó túlsó partján egyenes az út hazáig. Akkor Andrisnak eszébe jutott valami: — Gyere Böske! — suttogta és lement vele a partra. Ráfektette a rolit a vízre, a hosszú deszka nagyon jól úszott. — Ügy ülünk rá, mint a lóra — mondta Andris — és kezünkkel átevezünk! És Ákos bosszankodva látta, hogyan eveznek át azok ketten a deszkán a túlsó partra. A ndrisék most már egé- szén elcsüggedtek, amikor Ákos megint elsurrant mellettük. Már nem is remélhették, hogy utol tudják érni Ákost. Hirtelen nagyon erős szél kerekedett hátulról. — Te, Andris! — mondta Böske. — Csináljunk vitorlást! Odakötjük a kötényemet a kormányrúdhoz, s akkor majd visz bennünket a szél. És így cselekedtek. Böske kék kötényét a kormányrúdhoz erősítették, mint egy vitorlát. A szél belekapott, a kötény megdagadt és — huj! — száguldottak, akár a gyorsvonat. Nemsokára elérték Ákost és elrobogtak mellette. — Viszontlátásra! — kiáltottak neki. Ákos bosszankodott. — Csak volna nekem ia ilyen vitorlám! Andris és Böske ezalatt már elérték a várost és már biztosra vették győzelmüket. De akkor hirtelen teljesen elállt a szél. A vitorla már nem segített. Megint a lábukkal kellett dolgozniuk. Ez persze nem ment olyan gyorsan és Ákos, aki szintén teljes erejéből hajtott, egyra közeledett. Már csak egy út- keresztezésen kellett áthaladniuk, és a közlekedési rendőr felemelte a karját. — Mindenki álljon meg! Még Andris és Bőske is, a tolijukkal! — És hátul már közeledett Ákos a kerékpá* ron. — Ez mégiscsak buta do. log! — kiáltott Andris mén> gében. — Figyelj ide! — mondta Böske. — Majd csinálok valamit, hogy átjussunk, mielőtt Ákos a közelünkbe ér! No, találjátok ki, mit gotv dőlt ki ez a Böske? ’ Böske odaszólt a rendőrhöz és igen udvariasan megkérdezte: — Rendőr bácsi, kérem szépen, hol van az Andrássy út? — Aztán hirtelen azt mondta: — Milyen nagy folt van a hóna alatt. — Hol? — kérdezte. — Itt! — mutatta Böske és ujjával odabökött a hónaljához és megcsiklandozta ott úgy, hogy annak le kellett engednie a karját. p bben a pillanatban ^ Andris célhoz ért. A következő pillanatban megérkezett Ákos. De addigra a rendőr már megint felemelte a karját. Ákosnak meg kellett állnia és várnia kellett. Anclris pedig behajtott roliján az utcájába. A gyerekek mind megéljenezték. A cukrász pedig átadta neki a nagyszerű dobostortát. Andris odaadta a felét Böskének, mivel igazán megérdemelte. Balázs Béla Töret a fejed! VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő. 6. Bánat. 7, Egyre hidegebbé tesz. 8. Római 51. 9. Vonatkozó névmás. 11. Félig alapít!!! 12. Ósdi. 14. Ló lábfeje. 16. Megfejtendő. 18. Személyetek. 20. Erősen vizes talaj. 21. Európai nép. 22. A mondat építőköve. 24. Anna beceneve. 25. Almos ember igéje. 27. Ama személyek. 28. Székely ember neveként emlegetik, 29. Tengeri moszat. FÜGGŐLEGES: I AUME. 2. Sívó Henrik. 3. Felfordulás, 4. Azonos mássalhangzók. 5. Talpon volt. 6. Haverság, in. Vissza: becézett női név. 11. Azonos magánhangzók- 13. Szovjet motorkerékpármárka- 14. Aro-= szín. 15. Megfejtendő. 17. Vízinö= vény. 19. . . . Miklós (neves szobrász, egyik legismertebb műve a ..Búsuló juhász’*). 21. Mozog (alatta a talaj). 23. ÓIB. 24. AZI* 26. Kiejtett mássalhangzó. 27. Aszr talos Aladár. Megfejtendő i Vízszintes 1-, 1«_, függ<5!eges a Múlt heti megfejtést NÉHÁNY NAP S CT225ÖD2K AZ ÜJ TANÉV. Könyvjutalom: Trenesényi Jtidüt Nyíregyháza, Árvái Katalin Nagydobos és Oláh István NagykáÜdr A házi munka és a gyermek
