Kelet-Magyarország, 1969. szeptember (26. évfolyam, 204-226. szám)
1969-09-27 / 224. szám
f TSSf -st: KELET MAGYAR ORSfcAti * otf Őrjárat a szatmári rizsiöldeken Kezdődik az aratás Helyenként kárt okozott a „bruzzone“ Nehéz szavakat találni rá, milyen is a rizsaratás. Az egyik legnehezebb fizikai munka, melyet még mindig nem sikerült gépesíteni. Rövid példa rá: Szilágyi Bernit, a Fehérgyarmati Járási Tanács elnökhelyettese, — aki a/, elmúlt napokban előttünk járt a rizsföldeken — meséli: a bo.paládi és kispalád! híresen jó munkás rizsaratókat holdankénti ezer forintért szerződtette rizsaratásra a liszacsécsei Haladás Termelőszövetkezet. — De — tette hozzá félig tréfásan — ki fog rizsaratókat szerződtetni például Ti- szacsécséről a két Paládra, hogy a két falu rizsét is le- ar-ssák? És hány forintért? Megvágtunk próbaképpen n 'lány rendet. Nem tréfa ez! Ha volt valaha nehéz aratás Szabolcs parasztjainak — amit most már a sokat emlegetett kombájn végez — a vizsaratás olyasféle, mint az öttusa. Ember és férfi legyen a talpán, aki kétszáz ölet — tehát egynyolcat} kataszteri holdat — levág egy nap alatt. És abból a kétszáz forintért, amit ezért kap, a felesége száz forint áru enni- és innivalót hord és ad neki. Ezt az elnökhelyettes is megerősíti. A nyak*..bruz«one“ Tizenkét órán át jártuk, gázoltuk a szatmári rizsíöl- deket. Gyakorlatilag a Szabol cs-Szatmár megyei rizstermelés a fehérgyarmati járásra szorítkozik. Tizenöt termelőszövetkezet 1197 holdon termel rizst itt, a tiszaháti, ccjőháti végeken. Egy évtizede kezdődött a nagyarányú öntözőberendezéseket is ig -nyírt rizstermelés a ' rrlegyr szatmári részein. Az -első években nagyon bevált, nagy jövedelmet hozott. Aztán egyre több problémát okozott M-" az a helyzet, hogv min- d»r szatmári falusi ember -másán*” beszél a rizsről. Rizsaratás előestéjén az érdekelt bennünket legjobban: miért ez az aggodalom? A magyarázat — száz egybehangzó vélemény szerint — egy olasz szó: BRUZZONE. Po-völgyi rizstermelők szájáról fakad a szó, belement a nemzetközi rizstermelési tudomány szóhasználatába. Magyarul ködöt jelent. De nem akármilyent. Olyan ködöt, ami augusztus utolsó napjaiban lepi meg a rizsföldeket. Az éppen virágzó rizs el- satnyul tőle. Beteges, kis. másodosztályúnak is nehezen elfogadható termék válik belőle. Már amennyi. Sok helyen értekezlet! téma, érdemes-e learatni, elcsépelni. Lesz-e a sovány kalászokban annyi, amiből megtérül az aratás és a cséplés munkadija? Harmatos tarlókon Mondom, kora reggeltől be sötétedésig jártuk a szatmári rizsföldeket. Egy furcsa dolog végig elkísért. Rekkenő déli verőfényben az arcunkig freccsent a kemény rizstarlóra tapadt harmat. Leírhalat- lan érzés ez. Tudom, elhiszem, hogy már hetek ótalfe- eresztették a vizet aratás előtt. Mégis, mintha a földből buggyanna ki, freccsen a cipőre, a nadrágra, a vállra, a fejre, az arcra. Mintha vízzel teleilatott szivacson járnánk. Pedig csak a kemény rizstarló pattant ja ránk ezt a hajnal óta őrzött harmatot. Tiszabecsen aratták le az első harminc holdat az elmúlt napokban. Egészen az alkotmány ünnep Mg ök is kivételesen nagy termést vártak. Csalóclniok kellett: a BRUZZONE elvitte a termés egy részét. Ahol ügyesek voltak,’ nem mindet. Máthé Ferenc, a sonkádi Uj Élet Termelőszövetkezet főagronómu- sa mutatott egy dűlöutat: jobbra tőle fehérek a még learatai'an kalászok. Ezt megfogta a „nyak-bruzzone". A kalászok nyakánál van egy kis sorvadás. Alig van benne szem. Egy-két mázsa másodosztályú rizst lehet talán kicsépelni belőle. (Az első osztályú és a másodosztályú rizs felvásárlási ára között a különbség mázsánként közel 500 forint.) A dűlőút másik oldalán szép sárgák a kalászok. Ezt nem fogta meg a köd, mely augusztus 23-tól. éppen a virágzás idején három napig a rizsvirágra legártalmasabb 98 százalékos páratartalommal telitette a szatmári levegőt. És mégis érdemes A tiszakóródi Béke Termelőszövetkezet rizstábláit is tönkretette az augusztusi köd. Pedig az közel 180 hold. A milpta'i is gyenge lesz. A két Paládon, — Kispaládon és Botpaládon — som remélhetnek többet 7—8 mázsánál. Pedig júliusig 18—20 mázsás átlagtermésre volt kilátás. Az igazi meglepetés* Szat- márcsekón ér: Csorna Gyula a term elősző vetkezet elnöke arról t;i -ikozlat, hogy nincs „ködkár” és a szakértők húszmázsás rizstermésátlagot jósolnak. Bár — teszi hozzá, ezekkel a becslésekkel nagyon óvatosan kell bánni, mert csak a cséplési eredmény lesz a hiteles egy hét múlva. Mindabból, amit mond. körülbelül itt várható 13 mázsás állag, — ami nagy dolog lesz az augusztus 23— 28-i nedves, ködös időjárás után. A sonkádi kár is meghagyja a tervezett 12 mázsát holdanként, vagy még többet is. A kispaládi, legrosszabbnak ígérkező rizstgrmésröl is elérhetőnek látszik a hátnyolc mázsás holdanként' átlag. Es ha TiéyViifc aí 'ezer forint körül járó minőségi mázsánkon ti. átvételi árat. még ígv is érdemes volt foglalkozni vele. ha a főkönyvelők ceruzái idegesen rezzennek is meg. miután az időjárás keresztezte a Hyvet. (gnz) Több figyelme} a nyírségi rozstermelésnek Néhai >> éve, Debrecenben lezajlott országos búzatermesztés tanácskozáson dr. Udvari .ászló, az MSZMP KB mezőgazdasági osztályának munkatársa szóvá tette, hogy a rozsnak — amelyből mintegy félmillió hold az ország vetésterülete — nem csinálunk megfelelő propa gandát. Érdemes lenne a rozstermő területeken, így a Nyírségbon is. erre több figyelmet fordítani. Valóban több figyelmet érdemel a rozstermesztés a Nyírségben is, különösen most amikor a Isz-ekben a tervkészítés új módja került bevezetésre. Egyes növények így kiszorulhatnak és alkalmasabbak kerülhetnek a helyére, természetesen összhangban a népgazdasági igényekkel. A rozs nálunk ismert növény, mégsem árt egy kicsit foglalkozni vele. A rozs az észak gabonája volt, de megmaradt még most is fő kenyérgabonájának. Az északi népek sohasem panaszkodtak amiatt, hogy a rozs- kenyér „nehéz”. Többségük szívesebben fogyasztja mint a búzaken.veret. Mi magyarok, ha jobban is kedveljük a fehér kenyeret, ez a rozs termelésének akadálya nem lehet mert ki fi zetődő lenne az exportálás sa is. Vetésterületének nagysága a két világháború között 1,1 millió kát. hold volt, ami az első 5 éves terv ideje alatt kb. felére csökkent. Hazánkban olyan területeknek a kenyérgabonája, amelyeken a búzatermelés — főleg a talajadottságok folytán — nem gazdaságos. Így kimagasló vetésterületi arányokat ér el a Duna—Tisza közén, a Nyírség és Somogy homokvidekein. Vetésterülete összesen: kb. ööQ ezer kh. Ebből jelentős részesedésű a Nyírség, kereken 80 ezer kh-n termeszti a rozsot. Szántóföldjeinken a gabonafélék. részesednek a legnagyobb vetésterülettel, az ország szántóterületének 68 %-át leszik ki. Ebből a x-ozs kb. 7 •/• ot foglal el. Nálunk a Nyírségben az országos átlag felett van az említett terület, kb. 20 ü/u-ot foglal el. Itt meg kell említeni egy igen fontos tényt: o legnagyobb vetésterülettel rendelkező Nyírség déli részén van a legalacsonyabb hozam. A szakemberekre komoly feladat vár a rozstermesztés terén. A mennyiséget emelni kell, a minőséget, ha fokozni nem is. de meg kell tartani a jelenlegi szinten. Pécsi—Sárfalvi: Magyaror. jszág földrajza című könyvében ezt írja „Minőség szem pontjából a legjobb rozsot az országos átlagnál hűvösebb, csapadékosobb éghajlatú, gyengén savanyú talajú Nyírség termeszti.” Ezt elfogadva érdemes a vetésterületi arány növelésével foglalkozni az adott lehetőségeken belül. A rozs nemzetségének vál- .izalai vannak, és nincsenek iaitái. A termesztett rozsfaj- ták mind az anatóliai változatból származnak. Hazánkban több féle sikerrel nemesítettek őszi rozsot. Néhányat megmlítünk: pl. óvárit, hatvanit, fleiselmant, kisvárdait. Bennünket a Nyírségben főleg a kisvárdai rozs érdekel. Teichmann Vilmos nemesítette Kisvárdán, 1946 utáni években. Nemesítése egyed kiválasztással történt. Rövid, tömött kalásza van, többnyire gúla alakú. Szára középmagas. elég szilárd. Termesztési helye a Nyírségen kívül az Északi-Középhegység vidéke is. Jó előveteménye a burgonya, tök, dinnye. Rossz a későn lekerülő kapásnövények: pl. kukorica. Rozs után vethetünk burgonyát, vagy zöld takarmányt sőt saját magát is. Ez igen fontos a nyírségi futóhomok-területeken, mert az „örökzöld” üzem működhet. Trágyázás szempontjából a nyírségi homokon a kalciummal való trágyázás fontos. Ebből 60—70 kg-ot kell a talajba juttatni. Szu- perfoszíatból 150—200 kg-ot jutattunk a talajba a nyári mélyszántással. A homoktalajon 3—5 cm mélyre kell vetni. Az országos átlagtermése eléggé alacsony. 6—8 q/kh, de a nyírségi átlagtermés még ennél is jóval alacsonyabb. A termelés fejlesztése elkepzelhe- tetlen a megfelelő fokozottabb szakszerűség és átalakítás nélkül. Amennyiben a rozstermelésre a Nyírségben — az eddigi erőfeszítés mel lett — még több gondot for dltunk, akkor joggal remélhetjük — a többi ágazati folyamatok megvalósításával együtt — még eredményesebb lesz megyénje jövendő gazdasági élete. Dr Vargha László, a földrajzi tanszék adjunktusa Nyíregyháza HATÁSOS FEQYVEI A KÉZBEN Ünnep elöu néphadseregünk og}ik szabolcsi alakulatánál Katonák a néphadsereg egyik Szabolcs-Szatmár megyében állomásozó alakulatánál. — Alig vártam, hogy én is megkapjam a fegyvert, saját géppisztolyom legyen — mondja Szőlős! Sándor őr vezető. — Amikor megkaptam, már lőni szerettem volna vele... Ö is ügy van, mint a legtöbb fiatal katona: szereti a tegyverét. Gondoskodással és szeretettel beszél róla. Mint mondja, hatásos és világviszonylatban is kitűnő fegy- ver került a kezébe. Az első őrség De nemcsak a géppisztolyt Várják az újonc katonák. Az első éjszakai őrségnek legalább dl.yan a varázsa, mint az első fegyvernek. — Húsvétkor voltam először éjszakai őrségben — veszi át a szót Farkas Ferenc tizedes. — Készültem rá, Talán nem is volt ott azon az i lkán olyan nesz, amire oda ne figyeltem volna. — Jó nagy kukoricás volt a kerítésen kívül az őrhelyem mellett. Mimiig zizegett benne valami. Az in már pirkadt, mikor rájött sm, sok ott — a sündisznó. Azután kifinomulnak az ember érzékszervei. Az ötödik őrség már egészen más volt, mint az első. Nem izgultam, nem rezzentem össze minden kis neszre. Éreztem, érzékeltem az erői, a tudást. Az enyémet és a társaiméi is... A téma a napi élet, de a beszélgetés kényes időszakban, vizsgák idején zajlik. A katonák éppen arra várnak, hogy odalépjenek a bizottság elé, s számot adjanak tudásukról. — A legnehezebb vizsgán leszünk túl -»--«'mondja Oravecz István t'zedes. — Aki megfelel a lőkiképzés elméle- téből, már csaknem’ kezében érezheti a bizonyítványt. Kétszeres Kiváló század katonái Nyolc hónap kemény munkája a tét. Sokat fejlődtek ezalatt politikailag is. Kialakultak a kollektívák. Vezetőik is várakozással tekintenek a vizsgák elé: kétszeres Kiváló század katonái, a KISZ KB vándorzászlaját őrzik, s a cím kötelez. — Eddig mindenki megfelelő tudásról adott számot — jegyzi meg Szilvási Pál kétszeres élenjáró szakaszparancsnok. — Közepesnél rosszabb teljesítmény nem volt, a többség a jó és a jeles osztályzat követelményeinek felelt meg. Vizsga közben örömet okoz egy ilyen — biztatással felérő — részeredmény is. A további program: vizsga után néhány nap szabadság, aztán csapatszolgálat. Ennek befejezése után visszaérkeznek ugyanehhez az alakulathoz, ahol tisztté avatják őket. Addig azonban még hosszú hónapok telpek el. De a fiatalemberek már tudják, milyen a katonaélet. „Megénekelték ezt már nótában, beszéltek róla apáink, nagyapáink. A személyes élmény azonban mégiscsak más." Ez az általános vélemény, de mindenkinek van valami hozzáfűzni valója. Oravecz István tizedes ar ról beszél, sokan ügy emlékeznek vissza katonaidejükre, hogy kiragadnak egy — gyakran kellemetlen epizódot —. és számukra ezzel egyenlő a katonaélei. — Nyolc hónapja vagyok katona. Egyszer sem hajszollak meg. nem láttam kitolásokat. Az más kérdés, hogy a katonának gázálarcban Is keli dolgozni. Nem mondom, nehéz órákon át gázálarcban lenni. De nem csak ez a katonaélet. Ez csak egy kis része. Ökölvivókesztyű a hátizsákban Farkas Ferenc tizedes szerint össze lehet állítani egy csodálatos képet a katonaélet szépségeiről, s egy másikat, ha összegyűjtik két év minden apró sérelmét. Az igazság a kettő között van Küzdelmes munkával sok űj ismeretet kell megszerezni. S ez nemcsak dicséretekkel jár — Engem meglepett az itteni katonaélet sokoldalúsága — mondja Szőlősi Sándor őrvezető. — A vártnál több elméletet kell megtanulni De a korszerű hadsereghez hozzátartozik a több tudás, az elméletileg megalapozott munka. A hallott katonai történetek után az itteni sokféle tanulási és sportlehetőség engem igazolt. Tisztesiskolára kértem magam. A szabad idő sokféle eltöltésére utalnak az időnkénl elhangzó vicces félmondatok Szőlősinek még a hátizsákja ban is van egy pár ökölvívókesztyű, Oravecz amolyan „rexkirály”, mert. nincs olyan állás a klub rexaszta Ián, amelyből ő ne találna kiutat. A hosszűtávfutó Farkas Ferenc itt is megtarthatta otthoni kedvenc sportját Nem* kis haszonnal: csapatával megnyerte a magasabb Elek Emil felv, egység járőrbajnokságát Meg. rendezték a házi úszóver* senyt és meghonosították a laktanyában a cselgáncsot. Szives szóval invitálják a vendégeket az otthonos K1SZ- klubba, megannyi kedves élmény színhelyére is. Erőtől duzzadó, vidám fiatalemberek, a szolgálati idő egyik jelentős állomásán. Tisztavatás előtt Most várakozásteljesen faggatják a csapatszolgálalrol éppen visszaérkező idősebb katonákat, Milyen az élet más laktanyában, mifyen az, mikor ők maguk is fiatal katonaként már tanítják, oktatják még fiatalabb társaikat, az újoncokat. És milyen érzés néhány nappal, a tisztté avatás, a leszerelés előtt kézbe venni azt a fegyvert, amelyet újoncként olyan nagy szeretettel és várakozással vettek át, s amellyel a kézben töltöttéle katonai szolgálatukat. Idősebb társaikat az ünnep idején avatják tartalékos tisztté. De nem csak őket, hanem a fiatalabbakat, a most vizsgázókat, a most ba- vonulókal és a hivatásos kg- 'onákat is köszönteni készítünk, a fegyveres erők nap- ián. A katonákat, akiknek élőében felelősségteljes szolgá- atukban ugyanúgy váltakoznak a szép események és a napi munka gondjai, mint a legtöbb más foglalkozásban... Marik Sándor
