Kelet-Magyarország, 1969. szeptember (26. évfolyam, 204-226. szám)

1969-09-24 / 221. szám

tW$. szeptember 54. KELET-MAGYARORSZÄf* 5 oldat A telekspekuláció alkonya MINISZTERT AN ÄCSUN K augusztus végi határozata a telekgazdálkodás egyes kér­déseinek rendezéséről felráz­ta a közvéleményt, szóra bír­ta az embereket. Megjelenése után jó pár hi­vatalban, üzemben hangosan is elmondták a kollégák 'azl, amit eddig csak suttogtak — de tudtak — egyik-másik munkatársukról. Társadal­munkban ritkán használt, úgy tűnt egy időben, hogy már elfelejtett fogalom volt az, amit emlegettek: telek­spekuláció. Unnék talaját — bármily furcsán hangzik — a fejlődés teremtette meg. Amint javult az életszínvonal, úgy hatá­rozzák el egyre többen, hogy nem várnak állami lakásra, bármily fáradtság árán csalá­di házat építenek maguknak. ÉS AKADTAK EMBEREK. elek ezl a leendő igényt jó előre megszimatolták, felké ' Szültek az itt előbukkanó üz­leti lehetőségek kihasználá­sára. Ezek a telekspekulán­sok. Kit fő fajtájuk van. Egyik típusuk ízig-vérig mai ember, kitűnő kapcsolatok­kal. Beszélnek például vala­kiről. aki meghallotta, hogy a Duna-kanyarban hatvan négyszögöles telkeket parcel­láznak, négyszögölenként 31) forintos áron. Kapcsolatai ré­vén megszerzett ebből az ak­cióból 25 parcellát, azaz csak nem egy katasztrális hold földet, öt hat évvel ezelőtt, négyszögölenként 30 forintos áron. Amikor kezdett divat­ba jönni a Dunakanyar, hallgatott és várt. Mikor a divat már magasra csapott, kezdte eladogatni a parcel­lákat. Négyszögölenként 200 forintos áron. Állítólag van neki még most is néhány darab, de ezt. már csak ,lóba­rátoknak adja — 350 forint­jával. A másik típus ízig-vérig régi vágású ember. Volt vala­mi családi birtoka, öröksége. Ennek egy részét elsodorták ,az idők, egy része azonban va­lami ravaszkodás eredménye^ ként, sokszor merő véletlen- ségből, megmaradt. Szántó­föld volt a telek, a háború előtt még jelentéktelen he­lyen. De közben a hely di­vatba jött, közelében utat épí­tettek, vízvezetéket hűztak, villanyt kötöttek be. A mi ré­gi vágású emberünk pedig megérezvén a történelem pa­rancsát, elkezdte szeletelni a földet. Érden, vagy a sorok­sári Duna-ág valamelyik szi­getén, vagy a Velencei-tó mel­leit, vagy a Balaton túlsó vé­gén, ahol csak most indult meg a fejlődés. Az a két-há- romho’das terület 40 eszten­deje mindenestül sé ért meg ezer pengőt. Ma már van olyan darabja, amit négyszö­göledként 3000 forintért kér­nek. Eddig nem adta. A Minisztertanács határo­zatának- célja éppen az, hogy adja és ne kapjon érte há­romezer forintot ölenként. Hogyan akarjuk ezt elérni? y R MOST ÉRVÉNYBE I ptt-r-f p határozatnál: az a része, amely szerint egy csa- l"dnak, illetve egy felnőtt ál­lampolgárnak legfeljebb egy lakótelke és egy víkendtelke lehet. Január 1-től pedig ér­vénybe lépnek a járulékos rendelkezések is. Ezek értel­mében a telekhalmozók ma­ximális esetben négyszögö­lenként 40 forint adót is fi­zethetnek évente. Ezenkívül, ha egy területen kommuná­lis beruházásokat valósíta­nak meg, akkor a telektulaj­donosoknak meg kell íizet- niók a költségek méltányos részét, A járda, a villany ugyanis az ő vagyonuk érté­két növeli. A cél világos: ne legyen ki­fizetődő telkeket halmozni, akinek van, az bocsássa ár­ba, a kínálat pedig törje le az árakat. A KÖZVÉLEMÉNY ÖSZ1N TE egyetértéssel fogadta a határozatot. Az első lelkese­dés elmúltával azonban ide­je már megmondanunk, hogy pusztán a papírtól csodákat nem várhatunk. Van nálunk telekspekuláns, de nem sok. Afféle minitőkések” ezek, ha mindent felkínálnak el­adásra, az se változtatja meg gyökeresen a telek piaci hely­zetét. Az érdeklődés kielégí­téséhez ennél sokkal többre van szükség. Mert ha marad a „szabad levegő” divat és marad a családi ház építke­zési kedv, — miért ne ma­radna — akkor a telket ke­resők továbbra is fel fogják verni az árákal. A telekügyek gazdája a la nács. A megoldás kulcsa is lórészt a tanács kezében van. Lakóházépítésre, levegőszi p puntásra alkalmas hely ugyanis több van még Ma­gyarországon, mint gondol­nánk. A Badacsonyban pé! dául vagyonba kerül egyetlen tőke szőlő tulajdonjoga is, néhány kilométerré onnan, a Szentgyürgyhcgyen pedig száz hold számra pusztul az ugyanolyan jó bort termő, jó levegőt kínáló talaj. Befekte tés kell hozzá, meg ügyes propaganda és "a tanács könnyen kifoghatja a szelet a telekspekulánsok vitorlájá­ból. Fejlődő falvak, városok határában mindenütt akad nagyüzemi művelésre alkal­matlan, diribdarab, de lakó­telkek kialakítására egyéb­ként alkalmas terület. Ha ezeket bekapcsolják a telepü­lés vérkeringésébe, azután parcellázzák, ismét növekszik a kínálat. Az új határozat emeli a kisajátítási árakat. Ez már lehetővé teszi, hogy a városok, falvak belterüle­tén terpeszkedő, nem egyszer több holdas magántulajdonú portákat célszerűbben haszno­sítsuk. Sok a lehetőség, de ezeket a tanácsoknak kel! felkutatniok, és a lakosság érdekében célszerűen, a nye­részkedés mellőzésével hasz­nosítaniuk. A Minisztertanács döntése határozott, de nem drákói. Nem beszél például kisajátí­tásról, elkobzásról, vagy te­lekár-maximálásról. Gazdasá­gi eszközökkel Igyekszik égy károssá, hovatovább kórossá fajult jelenséget kiiktatni éle­tünkből. Továbbá gazdasági eszközökre van szükség, hogy ez a szándék valóban elérje célját. (F.) Jelentés a tüzelőhelyzetről Az utolsó negyedévben 210 ezer vagon szén A tél szerencsére még csak nem is kopogtat, de azért a naptár még azokat is a közel­gő fűtési idényre emlékezteti akik a kereskedelem vélemé­nye szerint saját maguk is hozzájárultak a tüzelöbcszer- zés jelenlegi kényelmetlen­ségeihez. Mert mi tagadás időnként és helyenként nem a legsimábban megy nap jainkban a téli tüzelő meg vásárlása. Nincs elegendő készlet? — tettük fel a kér­dést a legtlletékesebbeknek, a Tüzaiőszer- és ÉpHőértékesi tő Egyesülés vezetőinek. Van cs mén sincsí Első hallásra meglepő dul- got válaszoltak: az a jó, ha nincs nagy készlet a tüzelő­anyag-telepeken, meri. altkor biztos, hogy a vevő friss sze­net kap. A hazai barna sze­nek nagy része ugyanis nem alkalmas hosszabb, főleg sza­badban történő tárolásra. A korábbi években gyakran hallott panasz is, hogy tud­niillik a szenek porlanak a hosszú tárolás miatt, indokolt volt. Jelenleg tehát általában nincsenek nagy készletek a telepeken, a bányák folya­matosan szállítanak. Méghoz­zá soha eddig nem igényelt és nem tapasztalt ütemben. A negyedik negyedévben az éves kontingens 28 százalé­kát, mintegy 210 ezer vagon szenet, brikettet és kokszfé­leséget hoznak forgalomba, ebből 185 ezer vagont ad a hazai bányászat. Ha van elég szén, miért keletkezik gyakran mégis sor­állás a telepeken? Nem csak a hosszú tél A kereskedelem szerint. a legutóbbi tél hosszúra nvúlt. még április vége felé is fűteni ■kellett, az első negyedévben 25—30 ezer vagonnal több tüzelőt adtak el, mint a ko­rábbi évben. Ugyanakkor bár­mennyire is furcsa, ez azzal a következménnyel járt. hogy a vásárlók nagy része nyá­ron „elaludt”, az utolsó pil­lanatra halasztotta a tüzelő­vásárlást és a megfigyelések szerint éppen ezekben a he­tekben, szeptember végén, október elején kívánja meg­tölteni pincéjét. A torlódás másik öka. hogy a vásárlók egy része nem kap olyan sze­net, amilyent szeretne. Kü­lönböző országrészekben más­másféle minőségű szén a ..kedvenc”. Az köztudott, hogy Budapesten az NDK-brikett a legkeresettebb tüzelőanyag Az igényeket ebből ez évben sem tudták kielégíteni, s bár az utolsó negyedévben még számítanak 15 ezer vagon im­port brikett érkezésére, ez a mennyiség sem fedezi a szük­ségletet, A hazai szenek közül a megyékben elsősorban a be- rentei darabos, az Özd-vidAki durva szenek, a Dunántúlon pedig a tatai—dorogi kocka­szén a legkeresettebb. Ám miként az NDK-brikettbőI. ezekből sem áll rendelkezésre akkora mennyiség. mint amekkorát a vásárlók pilla­natnyilag igényelnek. Ugyan­Miiycii bútofkülönlegesscgekre számíthat Nyíregyháza az őszi hónapokban? akkor van másfajta, fűtésre alkalmas jó minőségű szén. például a berentei dió. a pe esi iszapszén, vagy a hazai gyártmányú brikett, bár ezek kisebb méretük miatt jobbal! porlanak. a vevők szerint ke­vésbé gazdaságosak. Áruk alacsonyabb, de nem annyi­val, hogy a vásárlók akár hosszabb várakozás, több szőri sorban állás árán is ne a drágább, valamivel nagyobb kalóriaértékű szénhez ragasz­kodnának. Jelenleg az országban min­denütt van a tüzelőanyag- telepeken valamekkora kész­let, amelyet rendszeresen új áruval egészítenek ki. A fo­lyamatos szállítás ellenére sem tudják azonban biztosí­tani, hogy egy-egy fujtából. például berentei, vagy tatai darabos szénből korlátlanul láthassanak el az országban minden telepet. Hossz tel mérés Hozzátartozik az igazság­hoz, hogy a tüzelökereskede- lem pótlólag igényelt nagy szénmennyiségeket a bányá­szattól. Eddig a korábbi ren­deléseken felül 70 ezer va­gonnal több szenet biztosítot­tak a bányák. Nyilván arról van szó, hogy a kereskedelem rosszul mérte fel az idei igé­nyeket. Magyarázatul és mentségül azt hozzák fel, hogy az előzetes számítások erre az esztendőre már a szénhidrogén-program, tehát d gáz- és olajtüzelés na­gyobb mérvű bevezetéséi je­lezték. Különböző okok mi­att azonban sok helyütt még nem sikerült ebben az esz lendöben rátérni a korsze­rűbb fűtésmódra, következés­képpen az idei idényben még szénnel kell fűteni, olyan he­lyeken is. ahol korábban már gázzal kalkuláltak. Csak aláhúzza mindezeket i SZOT tüzelőakció idei ala­kulása. A második negyedév­ben országosan 444 ezer utal­ványt váltottak be 291 millió forint értékben. Tavaly Ugyanezen idő alatt 432 mil­lió forintért 665 ezer utal­ványra szolgáltattak ki tüze­lőt. Napjainkban indult meg az igazi roham. (Budapesten november 15-ig, vidéken szep­tember 30-ig váltják be a G00, illetve 900 forint értékű tüzelőutalványokat, amelyekre minden forgalomban lévő tü­zelőanyag beszerezhető.) Tűzifa korlátlanul kapható Ami a tűzifát illeti: mint köztudott, a közelmúltban új­ra csökkentették a tűzifa fo­gyasztói árát. Ezt a csökken­tést részben a még mindig fennállt áruránytalan g, részben a meg.ióvekedett a- kitermclés indokolta cs tette lehetővé. A fogyasztói': az ai- lagfuvarok — a különböző szállítási távolságok alapján — maximum 5 forinttal kap­lak mázsán mii olcsóbban a tűzifát. (Tehál van, ahol nem változott a la ára). Egyébként a szénhidrogének elsősorban ;i tűzifát szorították le a pi­acról, de még így is évi 60 ezer vagonos forgalmat bo­nyolít le a kereskedelem. Emellett a különböző erdé­szetek is jelentős mennyisé­get hoznak forgalomba. Tű­zifa korlátlanul kapható, leg­feljebb szállítás! és feldolgo­zási nehézségek miatt fordul­nak elő itl-ott néhány napos k ésodelmek. Mindent egybevetve a tüze­lőanyag-kereskedelem véle­ménye szerint még mindig időben mindenkinek pincéjé­ben lehet az idei téli tüzelő, csak azt kérik, hogy a vásár­lók ne ragaszkodjanak kizá­rólagosan egyes szénfélesé­gekhez, s most már valóban ne halogassák tovább meg­rendeléseiket. (in Az erdő munkásai évszázados tölgyek — Munka u csend honában ta évente 120 hektárról A nyíregyházi Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat bútor boltjának vezetőjétől kaptuk a felvilágosítást. — A külföldi megrendelé­seinkre Romániából. Cseh­szlovákiából. Lengyelország­ból, Jugo át iából ős a Szov­jetunióból rendeltünk hagy ,- mányos és modern bútorféle­ségeket. A külföld -öl impor­tált kombinált lakószobák szekrények bői. heverőkből, fotelekből és székekből álla­nak. A divatszinek sötét és vi­lágos fáiú színekből tevődnek ősszé. Félig hagyományos és félig modem fazonokkal 1 ré­szül lek. figyelembe veve á modern lakások beíogadóké- pésségeit­— A magyar ipar által elő­állított bútorújdonságaínk ki­vitelben anyagban és minő­ségben egyaránt feltűnési ognak kelteni. Ezek közöt, s meg kell említeni a „Kőrö- jgyszöbás” és .Körös kettő -szobás” komplett berendezése írét. Kétajtós és háromajtós szekrényekből, kettő darab heverőbői, fotóink bői és szé­kekből állanak a garnitúrák. Ezek a bútordarabok ultra­modern mintára készültek, alkalm-zkotlva az új lakások befogadók épességéhez. A magyar bútoripar készít­ményei között meg kell emlí­teni a Hajdúsági két lakószo­bái berendezést, amely áll három dafab szekrényből, kél, darab egyszemélyes padreka- miéból. Három fotel, és egy dohányzóasztal egészíti ki a berendezést. Amikor a bútoripar újdon­ságairól számolunk he. ebből nem maradhat el a Szabolcs- ozatmár megyében. Mátészal­ka városában gyártott úgyne­vezett „Szatmári” lakószoba- berendezés. Feltűnően szép. Ízléses bútordarabokból áll égy garnitúra. Négy darab szekrény, két darab egysze mél vés heverő, kettő darab modem fotel, négy darab szék. egy dohányzóasztal és egy ebédlőasztal egészíti ki a szatmári lakószoba herende zést. Farkas Pál A vásárosnaményi országút két oldalán háromezer hol­dat borit a baktaiórántházi erdő. A kiránd ul ók , ezrei és a megye országútjait járó em­berek, ha erre visz az útjuk, megcsodálják évszázados fáit, nagyszerű levegőjét és csend­jét. Igazi szépségének titkait azonban csak a benne dol­gozó, élő emberek ismerik. — Egy ilyen tölgyesbe az erdész ember csak levett ka­lappal lép — mutat körbe Mészáros György erdőmérnök, a baktaiórántházi erdészet műszaki Vezetője. A magasba nézünk, ahol a vastag törzsű fák lombja összeborul. Nem látjuk az eget. Erdő — 1525-től — Védett terület ez is. 80— 260 éves tölgyfák ezek. A legidősebb tölgyünk 360 éves. Az Alföldön ritka az ilyen erdő, mint a mienk. 1525-ig visszamenően vannak írásos bizonyítékaink, hogy itt erdő volt a Báthoriak idejében is. —- Sajrtos pusztulóban van­nak az őshonos fafajták, a kocsányos tölgy és a gyer­tyán, melyek még nagyobb területen találhatók meg itt. A Nyírvíz szabályozása után a talaj és a levegő szárazabb lett, s ezek nedvességigényes fafajok. Helyettük vörös töl­gyet, akácot, erdei fenyőt, nyírfákat. újabban nemes nyárfát telepít a Nyírségi Ál­lami Erdőgazdaság itteni er­dészete. Az utóbbi innen ter­jedt el szerte az országban Szívesen telepítik, rendkívül hasznos, gyorsan nő és ipari felhasználása sokoldalú. A furnér és lemezipar, a papír és bútorgyártás nélkülözhe­tetlen alapanyaga. A közeljö­vőben induló vásárosnaményi farostlemezgyár is innen kap­ja majd a nyersanyagot. Zárt. sűrű a csend. Mozdu­latlannak. ember nélkülinek tűnik aZ erdő. Szinte észre­vétlenül folyik itt az évente több milliós érteket teremtő munka. Uttálatí utakon jutunk el Ófehértó alá, a Tuvánszki széli erdőrészbe, ahol Uji László brigádja dolgozik egy húszhektáros akácos kiterme­lésén. Zúg • motoré a kéje fűrész Percet- ,'tla't hullik ' ’"mSoI: •a a bos'.» i tö- - ő s'-'i ■ A tíVcH- “mfelés gápesOH-i á favágók baltája már csupán a gallyazáshoz kell, A rönkök rakodását végzik csak kézi erővel. De így is kemény, férfimunka az erdei emberé. A motoros fűrész 16 és fél ki­ló, és a fekvő fatörzshöz le kell vele hajolni. S hogy a rázkódás tönkre ne tegye az ember kezét, előírás; egy órát fűrészelés után két órát más munkával kell eltölteni. Magyar Imre betanított munkás, fűrészes, három éve jár át naponta Laskodról az erdészetbe. 2000—2300 forin­tot keres. Zeng a motoros fűrész — Dolgoztam én itt akkor is, amikor még kézzel vágtuk az erdőt. Ezzel azért küny- n3rebb — emeli meg a moto­ros fűrészt. Akkoriban ezt a területet 3Ó ember egyéves munkával se győzte volna levágni. Most tízen, 5 hónap alatt végzünk a kitermelés­sel. A gömbfát — évente 16 ezer köbmétert — a hazai faipari üzemekbe szállítják vasúton. Egy része — 3--4 ezer köbméter — ittmarad és az erdészet ófehértói üzeme félkész faárunak dolgozza fel. Készül itt parketta, parketta- friz, ipari és borosdonga, épületfa. bányadeszka- és béléspadló, szőlőkaró, almás­láda. Helyben, közvetlenül is ér­tékesítenek ezekből, akárcsak tűzifát. Főként olcsóbban, mert nem terheli az árat magas szállítási költség és kereskedelmi árrés, — A legeredményesebben gazdálkodó erdészetünk a baktaiórántházi — tájékoztat Mezei István, az erdőgazda­ság munkaügyi csoportveze­tője. Tavaly itt fizették a leg­magasabb nyereséget; két és fél hónapi fizetésüknek meg felelő összeget kaptak a fi­zikai dolgozók. Az eredmé­nyességbe ..besegített”, mert jól jövedelmezett a Szovjet­unióból érkezett fenyő itteni feldolgozása. Géppel meg­munkálták és így értékesítet­ték, nagyobbrészt exportra. — Az idén már nehezebb dolgunk lesz — mondja Mé­száros György. 38 milliós évi termelési értékünkből 5 mil­lió 80Ö ezer forint tiszta nye­=séget kell „hozni”. Ismere­tes. hogy több faanyag, így a tűzifa és a mezőgazdásági széria olcsóbb lett. Piackuta­tással próbáljuk egyensúlyoz­ni a kiesést. Elsősoybau itt a megyében szeretnénk el­helyezni termékeinket, hogy a szállítási költség kisebb le­gyen. Ezenkívül késztermékek gyártásával kísérletezünk. Ez főként az akác feldolgozására alapulna hosszú távon. Az akác, mint alapanyag már nem kelendő, de késztermék­ként hasznosíthatjuk. Értékek — észrevétlenül A hazai feldolgozás tech­nológiáját most kísérletezik. Külföldön jelentős mennyi­ségben hasznosítják ezt a fa­fajtát már a bútoriparban is. Gőzöléssel, színezéssel kikü­szöbölhető az akácnak a fel­dolgozás, hasznosítás során jelentkező kedvezőtlen tulaj­donsága. A baktaiórántházi erdészet­hez tartoznak a járás és a já­rást határoló erdők. Összesen hétezer hektár erdőterület. Az ezekből kitermelt részeket két éven belül pótolni kell. Száz —százhúsz hektárt vágnak lé évenként, ugyanennyit erdő­sítenek. Az erdészet mária- pócsi 80 hektáros csemete­kertjéből több millió cseme­te kerül ki évente. Innen a termelőszövetkezeteket, is el­látják. Pontosabban csak az itt nevelt csemetékkel fásít­hatnak. A fajtaazonosság. a tisztaság védelmében és az egészséges erdőtelepítés érde­lvében történt ez az intézke­dés. Az erdővel nem lehet so lejtesen dolgozni, sok éve* munka vész különben kárba. Az erdősítés, az erdőnéve- lés. ápolás több éves szakasz. Nagy munka. Az új telepíté­sű erdőt három—négyéves korig évenként 3—5 alkalom­mal kapálni kell. A sorközt géppel, de a sort csak kézzel lehet. Nehéz ide munkást ta­lálni. 210 állandó dolgozója van az erdészetnek. Közülük 140—150 a baktai és a fehér­tói feldolgozó üzem munkása. Vz időszaki munkát ősszel és lavasszal szerződéses alkal­mazottakkal végeztetik. Ilyen­kor 500—550 munkás dolgo­zik az erdőben. Nem csak munkálják, ha- leni őrzik, vigyázzák az er­dőt. mrty csöndjében észre­vétlenül rejti számokban ki- féjézhetetlen értékeit. K. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents