Kelet-Magyarország, 1969. szeptember (26. évfolyam, 204-226. szám)

1969-09-05 / 205. szám

¥969 szepíemüér ?. £ELET- M AG Y ÁÉ 0PS7 f, 6 S. oMaf Támogatás a tsz-kezdeményezé&n Dr. Páles Gyula, MNB elnökhelyettes nyilatkozata Új gyár kihasználatlanul Egy hónap helyett egy év — próbaüzem A feldolgozó tevékenység bővítése mindig beruházások, álló- és forgóalapok, egyszó­val pénz kérdése is. Ebből az elhanyagolhatatlan nézőpont­ból indultunk ki, amikor fel­kerestük dr. Páles Gyula elv­társat, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesét. Meg­kérdeztük tőle, hogyan szem­léli és hogyan támogatja a bank a termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenységét. — Az én véleményem és a bank vezetőinek véleménye szerint — válaszolta — már maga a kérdés ily módon va­ló feltevése is korszerűtlen. — Valamilyen tevékenység legfeljebb üzemgazdasági, vagy üzemszervezési oldalról nézve lehet „fő”, vagy „mel­lék”. illetve „kiegészí­tő” jellegű. Az élelmiszergaz­dasághoz nem tartozó ipari tevékenységtől az egyszerű­ség kedvéért ezúttal tekint­sünk el. Mi a szövetkezetei, mint vállalatokat az új mechanizmus által diktált szemlélet szerint nézzük. Itt pedig már a tevékenység nincs felparcellázva, nincse­nek kijelölt profilok. A vál­lalat feladata az, hogy kielé­gítse az igényeket és hatéko­nyan gazdálkodjék. Okosan jár el tehát az a szövetkezet, amelyik a piac szükségletei­nek megfelelően minden olyan árut termel, illetve minden olyan szolgáltatást nyújt, amire igény van és amit megfizetnek. — Egy korábbi szemlélet volt az, amely a tevékenysé­gi köröket elhatárolta, még­pedig felső igényekből, köz­ponti döntésekből, nem pedig a valóságos szükségszerűségek­ből kiindulva Most „újra kell gombolnunk a mellényt”, tudomásul kell vennünk, hogy a kiegészítő tevékeny­ség nem más, mint a mező- gazdasági termelés meghosz- szabbított folyamata, amely Tabi László: 6. Hudovkáné megdöb­bentő felfedezése Csütörtökön hajnalban özv. Hudovka Mihályné, házmes­ter neje, egy vödör szeme­tet akart önteni arra a rakás­ra, amely a felszabadulás óta ott állt a házuk előtt. Legnagyobb megdöbbenésé re a rakást nem találta Azonnal szólt a közeli rend­őrnek, aki besietett a főka­pitányságra. Rendőri bizottság szállt ki, de a szemetet az sem találta meg. Végigrazziázták a kör­nyező házakat, de a számos szemétdomb között Hudov­káné egyikben sem ismerte fel az eltűntet. Most már bizonyosnak lát szott, hogy bűncselekmény történt. A kora esti órákban azután döntő fordulat állott be a különös ügyben. Jelent­kezett a rendőrségen Bubák Jenő nyugdíjas és előadta, hogy este 10 óra tájban, ami­kor arra haladt. két-három férfi állt a szemétrakás mel­lett. — Hal' ttam — vallotta Bubák —, hogy az egyik a szemétre mutatva azt mond­ta: — „Na, ez sem lesz soká ig itt!” És leköpte a szemétra­kást. Bubák vallomása után nyil­vánvaló lett. hogy a szemét­rakást régi haragosai tették el az útból. A kapott sze­mélyleírások alapján még az éjszaka folyamán megtalálták K. Edét és két társál társadalmilag rendkívül elő­nyös. Mi is elítéljük a kezde­ti időszakokban — különösen Budapesten és környékén — kibontakozott vadhajtásokat, leginkább a munkaerő­kereskedelmét. Vagy fino­mabb kifejezéssel a munka­erő-átengedést. Hozzátesszük azonban, hogy ezért legalább azonos mértékben felelősek azok az ipari vállalatok is, amelyek a munkaerőt igény­be vették és azok a rendel­kezések, amelyek ezt az ipar- vállalatoknak előnyössé tet­ték. — Feladatunk az, hogy a fő irányba tereljük ezt a fo­lyamatot, ami azt jelenti, hogy a kereskedelmi és a fel­dolgozó tevékenység felé kell az utat megnyitni. Az egész­séges kezdeményezéseket mi a magunk részéről is támo­gatjuk. Helyeseljük és anya­gilag is támogatjuk például, ha a tsz-ek egyedül, vagy kö­zösen tejfeldolgozó üzemeket alapítanak, mert ez a fogyasz­tók érdeke is. Feltétlenül okos dolog, ha például a sző­lészettel foglalkozó tsz-ek tel­jes vertikumot igyekeznek kiépíteni, azaz a szőlőfeldol­gozáson át eljutnak egészen a borpalackozásig, és így szí­nesítik a belföldi választékot, valamint az exportot. A hűtő­tárolók, létesítése már most, ebben a kezdeti szakaszában is érezteti áldásos hatását az ellátásban, sől a devizagaz­dálkodásunkban is. — A bankot természetesen különböző előírások és kere­tek kötik. A kormányhatáro­zatok például csak az úgy­nevezett kiemelt beruházások — modern sertés- és szarvas­marha-kombinátok, stb. — létesítéséhez teszik lehetővé az úgynevezett preferált hi­telek nyújtását. A mezőgaz­dasági termelés meghosszab­bított folyamata nem kiemelt célkitűzés, de a bank gyakor­Fantasztikus mesével véde­keztek a tettesek. K. Ede val­lomásában előadta, hogy a szemétrakás éppen az ablaka alatt volt, s mert hetek óta várt a közmunkarendeletre hiába, két öccsével és egy ta ligával 1 óra alatt lehordták a Dunába az egész szemetet. A rendőrség persze nem ad hitelt ennek a fantasztikus mesének, s azt kutatja, mi­lyen titkos rugói lehetnek K. Ede különös tettének. Lapzártakor érkezett K. Edéről és két testvéréről a rendőrorvosi vizsgálat megállapította, hogy ön- és közveszélyes őrültek. Hudovkáné pedig bejelen­tette az Országos Műemlék Bizottságnak hogy az eltűnt ra kást 2—3 hét alatt pótolja. Letartóztatták Sötéih Ödönt! A legutóbbi nagy razzián elfogták a tőzsdepalota előtt Sötéth Ödön magántisztvise­lőt is. akinél a motozás so­rán apróbb csecsebecséket ta­láltak. Sötéth ártatlanságát hangoztatta, s arra a kérdés­re. miként került zsebébe a nála lévő aprópénz, a követ­kező vallomást tette: — Uraim, beismerem, hogy ' látszat ellenem szól. De ár tlan vagyok! Reggel 7 óra djban a Nagymező utcában járkáltam, hogy valami al­kalmi munkát szerezzek. latában nem is háttérbe szo­rított tevékenység. Ha pél­dául valaki egy sertéskombi­nátra úgy kér hitelt, hogy a költségvetésbe beleveszi egy kis vágóhíd és feldolgo­zóüzem hiteligényét is, ak­kor — feltételezve, hogy a szükséges hatósági engedélyt megkapták — mi a tervezetet nem bontjuk két részre, ha­nem együtt szemléljük. Sőt, ha a beruházás így hatéko­nyabb lesz, hamarabb meg­térül, akkor lehet, hogy ép­pen erre a célra adjuk a hi­telt. — Mi ugyanis igen alapo­san megvizsgáljuk, hogy a beruházás hatékonysága mi­lyennek ígérkezik és a kérel­mező mennyi saját erővel rendelkezik, milyen visszafi­zetési feltételeket vállal. Ez a döntő nálunk és nem az, hogy — korszerűtlen kifeje­zéssel élve — fő tevékenység­ről, vagy kiegészítő tevé­kenységről van e szó. — Meg kell persze monda­nom, hogy korlátozott lehe­tőségekkel rendelkezünk, ma hitelt nyújtani általában nem könnyű. A tapasztalat azon­ban azt mutatja, hogy a tsz- ek egyébként is ritkán for­dulnak hozzánk az itt tár­gyalt témába vágó kérel­mekkel. Amit eddig kértek, annak teljesítése különösebb nehézséget nem okozott. — Túl azonban a bank szo­rosan vétt hatáskörén, még egy szempontra szeretném a figyelmet iplhívni. El kellene érnünk, hogy ha egy állami vállalat és egy termelőszövet­kezet ugyanazt a tevékenysé­get óhajtja folytatni, akkor ezt azonos feltételek között tehesse. Egy ilyen helyzet kialakítása igen jó hatással lenne a szorosan vett mezőgazdasági termelési fo­lyamat meghosszabbítására irányuló törekvésekre. (F.) amelynek révén éhező felesé­gemet és három kicsiny gyer­mekemet némi táplálékhoz juttathatom. Megszólítottam egy hölgyet, aki cekkert vitt, hogy szívesen segítenék neki 30 pengőért, de csak húszat Ígért Később ajánlkoztam felaprítani 5 mázsa fát, de ezt a munkát sem kaptam meg. Egészen kétségbeesve beül­tem egy kávéházba, hogy megmérgezem magam. Mint­hogy az orvosom legutóbb azt mondta, hogy a feketekávé nekem méreg, rendeltem egy feketét és csüggedten vártam a halált. Már kilenc óra volt és sírva gondoltam arra, hogy az én gyermekeim, akik már reggel hétkor is éhesek voltak, mennyire éhezhetnek már ilyenkor, kora délelőtt. Szívfacsaró látvány az ilyen éhező család, kérem rettene­tes az. Végre fél tízkor — hála az égnek — munkához jutottam. Egy férfi megállí­tott és azt kérdezte: vállal­na-e egy alkalmi munkát? Megragadtam a kezét és megcsókoltam: uram, Isten fizesse meg a jóságát, ami­ért segít az éhezőkön. Miről volna szó? Erre előszedett 10 darab színes papírlapot, úgy nézett ki, mint egy bankjegy, de én honnan tudhattam vol­na, hogy az angol font? Azt mondta: „Van itt néhány ilyen sajátságos papírdarab, ezt el kellene vinni a Sza­badság térre eladni. Ezt most ott veszik.” Nem akartam el­hinni, hogy van, aki ilyesmit gyűjt, dehát nem akartam a munkaalkalmat elszalasztani Elfogadtam tőle a papírdara­bokat. amikor így szólt: „Ott talál majd egy csomó en> Csak negyed erővel termel a nyíregyházi betongyár. Eb­ben a méreteiben, külsőre impozáns látványt nyújtó, alig egyéves létesítményben jó, ha azt mondhatják: kapa­citásuk 30 százalékát kihasz­nálják. Pedig a betonra szűk- ség van. Soha nem tapasztalt ütemben folynak az építkezé­sek a városban és környékén. 1968. augusztusában kezdte meg a próbaüzemelést az ÉVM Szabolcs megyei Álla­mi Építőipari Vállalat beton­gyára Nyíregyházán, a déli iparnegyedben. Országnak- világnak bemutatta a televí­zió, hírt adtak róla a napila­pok, a rádió. Korszerű és fontos létesítmény, 11 millió­jába került az építőipari vál­lalatnak. Működése forradal­masítja a megye építőiparát. Automatizált üzem ? — Országos híre van, hogy Nyíregyháza kapott egy olyan automatizált betongyárat, amely ellátja a város és kör­nyéke építkezéseit betonnal, Ez nem igaz — mondja Virág Sándor, a gyár vezetője. Most még saját építkezéseinkre sem tudjuk adni a szükséges mennyiséget. Kisegítő gépi berendezéssel nem tudunk fo­lyamatosan dolgozni. Egy új üzemben miért van szükség kisegítő gépekre? Hibajegyzéket mutat Vi­rág Sándor. Húsz pontba fog­lalták az üzemelést gátló hi­bákat, a javításra, cserére szoruló gépegységeket, alkat­részeket. Ezek már a műszaki átadáskor készült jegyzéken is szerepeltek. Ez azóta a-ne­gyedik, amit a kivitelezőnek megküldték. — A markolók két hét után összeroppantak. Nem bírják az erős megterhelést Egyszerűen ki kell cserélni bért, azok közül adja el vala­kinek, kap érte 150 ezer pen­gőt. Ebből 30 ezer a magáé lehet, amiért elviszi. Jó lesz így?” Persze hálálkodtam és megkérdeztem, hol adhat­nám át a többi 120 ezer pen­gőt. Erre azt mondta, hogy őneki el kell utaznia délben, legjobb lenne, ha én előre odaadnám a 120 ezret Oda­adtam a 120 ezret. Megvere­gette a vállamat és azt mond­ta, tudja, hogy ez tróger- munka, és én jobb ember va­gyok, de fel a fejjel, a mun­ka nem szégyen. Hát így volt. Ja a félkiló arany? Hát az úgy volt uraim, hogy az én drága jó feleségem, aki nap­számba járt egészen addig, amíg fiatal szervezetét a gyil­kos hajókötél meg nem tá­madta, szóval az ért drága gyermekeim mártír anyja azt mondta reggel: te Ödön fiam, vigyázz magadra, 80 kilónál többet ne cipelj. És vigyázz, mert rettentő szeles az idő, te meg úgy le vagy fogyva, hogy rettenetes, mert min­den falatodat odaadod a gye­rekeknek. Tegyél a zsebedbe valamit fiacskám, hogy el ne fújjon a szél, akkor mi kereső nélkül maradunk. Ek­kor mindketten sírtunk és én leemeltem a szekrényről egy ilyen izé... egy ilyen papír­nehezéket és a zsebembe tet­tem, de bizony isten nem tud­tam, hogy arany, nem is tudhattam kérem, mert ara­nyat én még nem láttam, én ezt kérem, réznek vettem most fél éve, de úgy látszik, hogy csalók karmai közé ke­rültem. Hát így volt. A kihallgatást végző rend­őrtiszt ekkor így szólt: — Hát ez rendben van és érthető. De honnan volt a 150 Napóleon arany? — Bocsánatot kérek, kapi­tány úr — méltatlankodott Sötéth —, de egy 45 éves fel­nőtt ember mégsem mászkál­hat az utcán egy fillér nél­kül... Tétszik tudni, a ku­tyák... (Folytaink) mind a négyet. Csak ideigle­nesen erősítettük meg, de ezekkel nem lehet üzembiz­tosán dolgozni. A cementszál­lító csatornák eltömődnek. Nem működnek megbízható­an cementszintjelzők, enélkül pedig nem megy a keverés. Nem jó a szállítószalag. A két keverő közül csak egy működik, amit már kicserél­lek egy NDK gyártmányúra — sorolja a legalapvetőbb ki- fogásokat Pankotai Lajos mű­vezető. Munka hajnaltól éjszakáig; — Ráadásul kétszer leáll­tunk cementhiány miatt a kö­zelmúltban, s leálltak az épít­kezéseken is — veti közbe a gyárvezető. Nyékládházáról a kavicsszállítás is akadozott. Két hete más vállalatoknak egyáltalán nem küldhetünk betont, pedig szerződésünk van rá. Az új NDK gyártmányú keverőnek köszönhető, hogy augusztusi eredményeik job­bak, mint az előző hónapok­ban. 3800 köbméter betont gyártottak a 22 munkanap alatt. Ha azt számítjuk, hogy normális üzemben 300—350 köbmétert kellene szolgáltat­nia naponta, akkor ez csak 60 százalékos kihasználás 150—200 köbméter a napi át­lagtermelés. Az itt dolgozók nagy ál­dozatvállalásának eredménye, hogy ennyit is termel az üzem. Gyakran dolgoznak hajnaltól késő éjszakáig. Az anyagi ellenszolgáltatás gond. Annyit túlóráznak, amennyit nem képes kifizetni a válla­lat. Célprémiumokat fizetnek. Szabálytalan? Az. De a komplexen gépesített beton­gyárban emberi kéz érintése nélkül jut el az anyag; a ce­ment és a kavics a keverőbe. és készül a beton. A húsz ember (hat emberrel is „megy” az üzem, ha min­den gépegység jól működik) csak kiszolgálja a gépeket. A csaknem 70 ezer lelkes Nyíregyházán nagyon fontos a közegészségügyi követel­mények betartása. Nem vélet­len, hogy legutóbb a városi tanács végrehajtó bizottsága is tárgyalta az igen alapos, lelkiismeretes felmérés alap­ján készült jelentést, amely az eredmények mellett több problémára, hiányosságra és pótolnivalóra hívta fel a fi­gyelmet. Ezek között említik a vá­ros legnagyobb piacának, a Búza térnek a problémáját, ahol a korábbi figyelmeztetés ellenére sem oldották meg a csatornázást, melynek hiá­nya súlyosan rontja az élel­miszerpiac helyzetét. Különö­sen az árusító pavilonsor mö­gött sürgető feladat a csa­tornázás. Az Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalatnál lévő körül­mények még ma is olyanok, hogy nem számíthatunk a hentesáruk minőségének gyors javulására. Legnagyobb probléma a húsüzem vízellá­tása. Megoldatlan még a szennyvízcsatornázás is. A tanács határozatban tiltotta meg 2 ásott kút vizének fel- használását és elrendelte a városi vízhálózatra való rá­kötést Gondok vannak a cukrász­termelőüzemben is. Legna­gyobb probléma a mélyfúrású kút vizének a talajvízzel va­ló szennyezése. Ezen a hely­zeten is a városi vízhálózat nak a kiépítése segíthet csak. Ha tehát valahol hib as — és gyakran van - azon­nal ki kell javítani. Külön­ben nincs termelés. — Sokszor a garanciális javításokat is nekünk kell el­végezni, hogy dolgozni, ter­melni tudjunk. A karbantar­tók nagyon igénybe vannak véve. Nemcsak sokat dolgoz­nak, hanem fullasztó cement­porban kell végezni munká­jukat. Attól félek, ha ez így megy tovább, az ide kiválo­gatott, jól képzett szakembe­reink faképnél hagynak ben­nünket. Az egyik technikus villanyszerelőnk már be is jelentette ezt a szándéké: — ‘osztja meg gondját a gyár vezetője. Ha nincs összhang... Az eredetileg egy hónapra tervezett próbaüzem már egy éve tart. Az országban ez az első betongyár, amely ma­gyar tervek alapján készült, és magyar berendezésekkel működik. Prototípus, itt pró­bálják ki. Már az első he­tekben megmutatkoztak a ter­vezési és kivitelezési hiá­nyosságok. Olyanok is. ame­lyek arra mutatnak, hogy a tervező és a kivitelező között nem volt meg a megfelelő összhang. Kivitelező: Építő­gép-ellátó Vállalat. Tervező; ugyanennek a vállalatnak a tervezőirodája. — A cementsilókat ki kell üríteni ahhoz, hogy javítá­sukhoz hozzáláthassanak. Másfél hónapja kiürítettek két tartályt, s a kivitelező azóta is újabb és újabb ha­táridőt közöl, mikor kezdi meg a munkát. Legutóbb au­gusztus 27-re ígérték. Most szeptember elejére. Az építőipari vállalat veze­tői türelmesek. Nem akarják jó kapcsolatukat elrontani a partnerrel. Pedig nagy káro­kat okoz ez a türelem. Az építkezések ütemét a beton­gyár termelésére hangolták. Rajtuk kívül több építőipari vállalat is. Most újabb egy hónap a türelmi idő. Szeretnénk hin­ni: az utolsó. Kádár Edit De ennél inkább változtathat* na a vállalat a cukrászter- melőüzem környezetén, mer* az udvar rendezetlen. Foglalkoztak az élelmezés­egészségügyi egységek ellen­őrzésével is. Ez év első felé­ben 211 vizsgálatot végeztek, melyből 28 esetben volt szük­ség határozat kiadására, eb­ből 4 esetben bírságolásra, mely a Vendéglátóipari Válla­latot érintette. Legtöbb prob­léma az italboltoknál adó­dik. Az idén 41 esetben vizs­gálták a helyszínen az ital­boltok működését Javulás csak akkor várható, ha ezek a korszerűtlen, nem bővíthe­tő és műszakilag is alkalmat­lan helyiségek helyett újak épülnek. A tanácsi ellenőrző szervek feladatát is megnö­velte az a változás, hogy a cukrászdákban bevezették a reggelizést és az italboltok­ban a tei árusítását. Elsősor­ban azért, mert sokszor kizá­rólag csak a kereskedelmi ér­dekeket vette figyelembe a vállalat és arra nem gondol­tak, hogy milyen minőségű, tiszta vagy esetleg szennye­zett élelmiszert juttat a kö­zönségnek. Megtörtént, hogy minden hűtés nélkül még másnap is ott tartották az italboltban a tejet, A városi tanács vb határo­zatokat hozott. Csakhogy ennél több kell, az illetékesek aka­rata: végrehajtani e határoza­tokat. F. K, Daliás idők (1945—194«) (Történelmi visszapillantás — karcolatokban) M ÉGI EGY ZÉS: Közegészségügyünk

Next

/
Thumbnails
Contents