Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-30 / 200. szám

W69 augusztus 39. KÉT rr-MA<5YARORgZA(5 í oWfrf Kevés és drága a primőr Fokozott társadalmi ellenőrzést javasol a zöldség-gyümölcsüzletekben a szakszervezet A MÉK Vállalat jelentése alapján a megye zöldség- és gyümölcsellátásának helyze­ténél és az árszínvonal alaku­lásáról tárgyalt legutóbbi ülésén a Szakszervezeték Me­gyéi Tanácsának elnöksége, A jelentés részletesen foglal­kozik a felvásárlással, az ér­tékesítéssel, az üzlethálózat fejlesztésével, a raktározási, tárolási problémákkal. Ebből kiderül, hogy a primőr áru­féleségek a megye földrajzi fekvése következtében jóval később jelentkeznek, mint az ország déli megvéiben A távolabbi szállítások miatt többletköltségek merülnek fel, s így a fogyasztói árak is magasabbak. A magas érák következtében Sza­bolcsban lényegesen kevesebb primőr árut fogyasztanak, mint az ország más területe­in. A magas primőrárak elle­nére éves átlagban a fo­gyasztói árak nem magasab­bak az országos átlagnál. Igen sok esetben alacso­nyabb árakon értékesítik a zöldség-gyümölcsféleségeket. A mennyiségi forgalom az idei első fél évben kisebb volt a múlt évinél, s ezzel párhu­zamosan a fogyasztói árak emelkedtek. Ez nagyrészt a kedvezőtlen időjárással függ össze. Az év második felében már javult a helyzet. A zöld­ség- és gyümölcsárak mérsék­lődtek, s további csökkenése várható. így ezek a cikkek az év hátralévő részében a meg­élhetési költségeket valame­lyest csökkenteni fogják. Az elnökség elismerte azo­kat az erőfeszítéseket, ame­lyeket a MÉK Vállalat tett az üzlethálózat fejlesztéséért, korszerűsítéséért, a mozgó árusítás megszervezéséért, a tárolóterek építéséért és álta­lában a lakosság jobb ellátá­sáért. Ugyanakkor javasolta, hogy szélesítsék az üzletháló­zatot, a nagyobb települése­ket iá lássák el megfelelő árukkal. Bár a vállalat or­szágosan majdnem a legki­sebb árréssel dolgozik, töre­kedni kellene azonban arra, hogy a lakosság még olcsób­ban jusson hozzá a megfelelő mennyiségű és minőségű árukhoz. Ennek érdekében kívánatos lenne a termelők é* a felvásárlók közötti olyan együttműködés kialakítása, amelynek haszna a fogyasz­tói árakban jelentkezne. Javasolta az elnökség, hogy fokozzák a társadalmi ellen­őrzést a zöldség- és gyümölcs­boltokban, mert a kiszolgálás még nem mindenütt olyan, amit a vállalat vezetői és a vásárlók joggal elvárnak. A MÉK Vállalat képviselői kér­ték az elnökséget: a szak- szervezetek társadalmi ellen­őrei Is nyújtsanak segítséget az ilyen, vagy hasonló esetek mielőbbi megszűntetéséhez. (hódi) Küzdelem az étedben Több százan készülnek a Békés—Szabolcs rádiós vetélkedőre Még másfél hónap van hát­ra a Tiszán innen—Dunán túl című rádiós vetélkedő első szabolcsi eseményéig. Máris több százan jelentették be részvételüket a Művelődés- ügyi Minisztérium és a Ma­gyar Rádió által a felszaba­dulási jubileum jegyében meghirdetett vetélkedőn. Me­gyénk csapatai október 17- én a békésiekkel kezdik a páros versenyt. Ekkor dől el melyik megye jut tovább a második fordulóba. Már jártak Szabolcsban a Békés megyeiek képviselői, a különféle kulturális intéz­mények munkatársai, hogy megismerkedjenek a megye 25 éves múltjával, történelmi, gazdasági, kulturális és egyéb eseményeivel, s mindazokkal a témákkal, melyekből kér­déseket kaphatnak. Ugyanis, a versenyzőknek nemcsak sa­ját megyéjük 25 éves történe­tét, az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a kereskedelem, a tudomány, a szociális és egészségügyi helyzetét, mű­vészeti eredményeket, a me­gye hagyományait kell is­merni, hanem az „ellenfél”- megyék és az egész ország­gal kapcsolatos munkásmoz­Több hónapig tartó tárgya­lás után ítéletet mondott a nyíregyházi járásbíróság a Nyíregyházi Fényképész Szö­vetkezet több dolgozója ellen indított bűnügyben. A vád szerint négy jelen­legi. vagy volt dolgozó — Szé­kely Loránd, Czékmann Ist­ván, Tóth Kálmán és Aszta­los István — nem számolt el a megrendelt munkák árával és összesen 157 ezer forint kárt okozott a társadalmi tu­lajdonban. Az elkövetett visszaélések okozója az volt. hogy a ktsz két felelős dolgo zója — Kovács István elnök és a korábbi években fököny- ve'őként alkalmazott Kárpát falvi László — nem épített ki ólyán bizonylati rendszert ami biztosítani tudta volna a társadalmi tulajdon védel mét A bíróság alaposan meg vizsgálta az ügyet, 160 tanúi hallgatott ki. A két riportbrigád elszámo­galmi, történelmi, politikai, művészeti kérdésekre is vála­szolniuk kell. A rádiós vetélkedő az egész megyét átfogja, az egész me­gye részt vehet a kollektív játékban. A két állandó színhely az ötszáz érdeklődőt befogadó Megyei Művelődési Központ nagyterme és a Nyírbátori Járási Művelődési Központ terme. Ezenkívül URH-s gépkocsik cirkálnak majd a megye számos köz­ségében. A műsornak az a célja, hogy az ország hallga­tóinak kellemes és hasznos szórakozást nyújtson, és be­kapcsolódjék a megyék kul­turális programjába, új len­dületet adjon a honismereti munkának, a szűkebb pátria megismerésének, értékek fel­tárásának. Nem csupán lexi­kális ismereteket számonké- rő, hanem gondolkodtató kérdéseket, ügyességet, szer­vezési készséget Igénylő fel­adatokat is adnak a játék vezetői. A vetélkedő úgy vá­lik hasznos játékká, kellemes és tanulságos szórakozássá hallgatók és részvevők szá­mára egyaránt, ha megőrzi játékos, sportszerű jellegét. Ennek érdekében a zsűri a lásainál rendkívül laza volt a bizonylati fegyelem, gyakor­latilag nem is tartottak bi­zonylati rendet. Székely ese­tében — akivel szemben a legsúlyosabb volt a vád — például csak azok a pénzbe­fizetést tanúsító nyugták ma­radtak meg 1965-ből, amit a vádlott megőrzött. Táptalaja volt a sok pénz­ügyi mulasztás a visszaélé­seknek, szinte lehetőséget te­remtett erre. A bíróság tár­gyalásain azonban azt, hogy a vádlottak ilyen súlyú bűn­tetteket követtek volna el, nem lehetett bizonyítani. Induláskor a nyomozás ala­posan . következtethetett arra, hogy a rossz bizonylati ren­det kihasználták. De a bí­kérdések, feladatok jellegétől függően, vagy a szakzsüri véleménye alapján ítél, vitás esetben a zsűri elnöke dönt. A megyében már javában folyik az előkészítés, a csa­patok válogatása az októberi erőpróbára. Rövidesen Békés megyébe, az ellenfél otthoná­ba is ellátogatnak a szabol­csiak. A vetélkedő maratoni­nak ígérkezik 1969 őszétől 1970 őszéig tart A győztes és a második helyezett me­gye reprezentatív, kollektív jellegű jutalmat kap, a rá­dió külön műsort készít ai első helyezett megyéről, s vidám szórakoztató műsor; ad a résztvevőknek. De ehhez előbb győzni kell. kemény munkával, alapos ed­zéssel. A rendező szervek ja­vasolták, hogy többek között a megyei lap huszonöt évfo­lyamának feldolgozása is kívánatos, mert ezekben tük­röződik a megyében történt valamennyi számottevő ese­mény, s a kérdések összeál­lításához is ez szolgáltatja az egyik legfontosabb forrás­anyagot. Vagyis: a páros küzdelem első szakasza bön­gészéssel kezdődik. fp.) zonylatok szinte teljes egé­szében hiányoztak, s ezért, az esetleges bűntettek felderíté­séhez meg kellett volna is­merni a vádlottak több éves munkáját. Ez rendkívül ne héz. Ráadásul sok ezer em­bert kellett volna kihallgat­ni, hogy pontosan megálla­pítsák: mennyi az összeg, amit nem fizettek be. A bűntettek bizonyítását nehezítette, hogy az ügyben dolgozó igazságügyi könyv- szakértő sorozatosan téve­dett. Jellemző, hogy előbb 554 ezer forintos kárt vélt bizonyítottnak, azután 214 ezerre, majd 143 ezerre mó­dosította a véleményét. Vé­gül ennek csak töredékét ál­lapította meg a bíróság. A tárgyalóit?rémből Tárgyalószék — tízmillióért Nagy síkért aratott a Nagy káliéi Fémtömegcikkipari Ktsz új csőbútoraival, az ele gáns, műbőrrel burkolt tár gyalófotelekkel. A Debrece­ni Tudományegyetem kérésé­re most készül a szövetkezet ben 100 darab a kényelmes bútorból. További sorozat- gyártásra tárgyalásokat foly­tatnak a BÚTORÉRT Válla­lattal. Amennyiben a tárgya­lások jól fejeződnek be, a szövetkezet ebből az egyetlen cikkből közel 3 millió értékűt gyárt még ebben az évben, jövőre pedig csőszékeik gyár­tási értéke megközelítheti a 10 milliót. Homoki lucerna nagyüzemi termesztésben A máriapócsi Zöld Mező 50, a baktalórántházi Úttörő Ter­melőszövetkezet 20 holdon őszi vetéssel homoki lucer­nát telepít, a Nyírségi Kísér­leti Intézet tapasztalata alapján. A baktai szövetkeze ti nagyüzemben már el is végezték a vetést. A kísérleti intézet rendszeres szaktanács- adással látja el a két terme­lőszövetkezetet, a homoki lu­cerna termesztése tekinteté­ben. S a nyerhető magot to- vábbtermesztés céljára érté­kesítik. Kommentár Rendet, vagy kapuzárási ? Még egyszer a cipőgyári laza munkafegyelemről Nemrégiben a Szabolcs Cipőgyárban járta ujj Széjjelnéztem az üzemben, persze a csarnok hűvösé, ben ücsörgők dohányzók között is. Itt szívták a cigarettár jukat. mer< a gyár létesítette dohányzóban (!) épp készárut csomagoltak. S láttam azt is. hogy a szalag mentén hol összegyűlt a sok munka, hol elfogyott. És a csarnok u: sík oldala üresen tátongott, mert a futószalag készítőjével hó­napok óta csak vitatkoztak, ki szerelje be. Aztán a gyár igazgatójával együtt megnéztük a féléves eredményt. Ez bizony nem javította, csak megerősítette az előbbi összképet: 349 ezer forint veszteség. Egy sereg el­adatlan áru, minőségi hibák miatt visszadobott exportmun ka, a kifizetett bérekre Jutó alacsony termelés... Ezek mind mind azt jelezték, hogy a gyár igen súlyos helyzeti be kerüli. Azt vártam — és szívesen írtam volna le — hogy mi­lyen kiutat teremtenek a gyár vezetői ebből a mély kátyú-* bői. Őszintén szobást számtalan ilyen kínálkozott. Először is rend a munkában. Elmegy a fegyelmezel^»» kedő? Nem könyörgök neki a maradásért, hanem küld m, menjen. Sót. Kezdeményezni ezt annál a néhány megrögzött­nél. akik még nem vették észre: gyárban dolgoznak. Mart számtalan korábbi tapasztalatom, hogy a cipőgyári do’go* zók túlnyomó többsége becsületes, megverejtékez! a kerese­tét, de ragaszkodik is hozzá, meg a gyárhoz is. Aztán a többi... Akár árleszállítással is túladni az rL fekvő készárun, Nagy eréllyel visszautasítani a rossz ari* anyag átvételét. Rendet, szervezettséget a szalagok ellátásá­ban. Megkövetelni a középvezetőktől, hogy ők Is követelje­nek. Teljesítménybért. (Ezt akkor még csak két üzemrész­ben vezették be, pedig már évekkel ezelőtt ráfért volna az egész gyárra.) Nem tudom, mindez bekövetkezik e. de akkor az igaz­gató nem tudott ilyen kiutat mutatni. Pedig azt ő is elis­merte: létkérdés nemcsak a laza munkafegyelem, hanem at üzem egész munkájának megjavítása. Létkérdés, tehát nem lehet következetlen, elnéző, vagy belenyugvó intézkedésekkel megoldani. Egy világos: a vezetésnek kell rendet teremtenie, még» pedig hamarosan, nehogy bezárják a gyár kapuját. Egy ilyen jövő drága és fájdalmas lenne minden ott dolgozó szá­mára. Kun István Megér egy autót a cimbalom A cimbalmot úgy ismerik az egész világon, mint „tős- gyökeres” magyar hangszert, pedig tulajdonképpen arab eredetű. Az arab ..kanum” volt az őse, akárcsak az an­gol dulcimernek, az olasz psalterionak, a német hack- brettnek. De amíg ezek a hangszerek idővel általában múzeumi tárgyakká váltak, addig a magyar cimbalom élő hangszer maradt. Tantárgy lett a főiskolán Népszerűségét jelentősen elősegítette az js, hogy cim­balomkészítő mestereink ki­küszöbölték a hangszer hibá­it. Az egyik régi magyar mester — Schunda József — hangtompító pedállal meg­szűntette a cimbalom húrjai­nak „egymásba zúgását”. Ez­zel, mint annak idején Liszt Ferenc megállapította: „az ősi hangszert kiragadta pon­gyolaságából és megadta ne­ki szalonhangversenyi és zenekari képességét”. A magyar nép kedvelt hangszere a XIX. század vé­gén és utána egyre nagyobb rangot kapott, s ezt világhírű zeneköltőinknek köszönheti: a „Bánk bán”-ban Erkel, a „Háry Jários”-ban Kodály, a A bíróság előtt felvonulta­tott bizonyítékok nem tá­masztották alá a vádlottak bűnösségét ezért a bíróság csupán Székely Lorándot súj­totta üzérkedés és kisebb sú­lyú sikkasztás miatt három­ezer forint pénzbüntetéssel és kötelezte ötezer forint elkob­zást pótló egyenérték megfi zetésére. Ezenkívül a bíróság két vádlottat figyelmeztetés ben részesített. A többi vád­lottat — bizonyíték hiányá­ban — felmentette a bíróság. Az ítélet ellen az ügyész súlyosbításért fellebbezett. Másodfokon a nyíregyházi megyei bíróság dönt az ügy­ben. fkon) „Farsangi lakodaloméban Poldini juttatott fontos szó­lamokat a cimbalomnak. A cimbalom 1890-ben lett „tantárgy” a Nemzeti Zene­dében, 1897-ben a Zeneakadé­mián, 1945 óta pedig tanszé­ke van a Zeneművészeti Fő­iskolán. Tökéletes rezonancia Magyarországon ma kizá­rólag a Budapesti Hangszer- készítő és Javító Kisipari Szövetkezetben készítenek cimbalmot. Itt gyártják a Bohák-rendszerű cimbalmot is. A Bohák-család tagjai vol­tak azok, akik Schunda után módosították, tökéletesítették a hangszert. — A régi rendszerű cim­balmoknál — mondja Bohák Lajos —, aki maga is hosszú ideig gyártotta a cimbalmot a szövetkezetben — a hangfo­gókat a beléjük öntött ólom­nehezék rányomta a húrokra. Apám már 1914-ben olyan módosítást hajtott végre, amely ezt a nyomást szabá- lyozhatóvá tette. Elődeim megváltoztatták a hangoló- és akasztószögek eddigi rend­szerét és ezzel ellensúlyoz­ták a húrok 103 mázsányi hú­zását, amely a tőkét gyakran megrepesztette (tőkére épül a cimbalom) és ami a legfonto­sabb; családom tagjai tökéle­tesítették a cimbalom rezo nanciáját. Nem könnyű feladat a cim­balom gyártása, amelynek fa­része kizárólag lucfenyőből vagy diófából készülhet. De Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére a népdaíhagyományok ápolása és tehetséges énekesutánpót­lás felkutatása céljából a Művelődésügyi Minisztérium, a KISZ KB és a Magyar Te­levízió „Röpülj páva” cím­mel énekes előadóművészi versenyt rendez. A népdalve­télkedő megyei selejtezőjére több mint száz szabolcsi je­lentkezett Két korcsoportban, 14—35 évesek és 36 éven fe­lüliek vesznek részt a televí­nem akármilyenből! A fa­anyagnak először 4—5 even át a szabadban, majd 2—3 évig zárt helyen kell szá­radnia, amíg eléri a csupán 14 százaléknyi nedvességtar­talmat Importanyagból Az utóbbi években a cím» balom készítéséhez szükséges fát megpróbálták zárt helyi­ségben meleg levegővel kiszá­rítani; de ezek a kísérletezé­sek ez ideig még nem jártak kellő eredménnyel. A cimbalom faanyagának jó része és 123—133 húrja tel­jes egészében’ importanyag) tehát a „legmagyarabb hangszer” nyersanyagát nem Magyarországon produkál­ják. Bécstől Bandungig A háború utáni években, a cimbalmok minősége lerom­lott és ennek következtéi ben a külföldi érdeklődés erő­sen megcsappant. A szövet­kezetben most kevesebb cim­balmot gyártanak, de olyan»* kát, amelyek megfelelnek ré­gi hírnevének. s ma már Bécstől Tokióig, Bukaresttől Bandungig nemcsak zeneka­rok. hanem magánosok is érdeklődnek a magyar cim­balom iránt. A cimbalmot különben a Konsumex Vállalat exportál­ja és egy Bohák-féle cimba­lom dollárértéke egy kisebb autó árával vetekedik. Jak Sándor zíö nyilvánossága előtti '-er- sengésben. Benevezett egy kórus is. A négyfordulós vetélkedő megyei selejtezőjét augusztus 31-én tartják a Megyei Művelődési Központ nagytermében. Országosan nyolcán, Szabolcs-Szatmár megyéből négy versenyző jut­hat tovább az október 26-án sorra kerülő elődöntőbe, ahol Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szat­már legjobb népdalénekese! küzdenek meg a továbbju- itásért Röpülj páva A megye legjobb népdalénekesei Nyíregyházán Ítélet a FÉNYSZÖV-figyben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents