Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-28 / 198. szám
1969 augusztus ?5 fc'ÉLET-M AGYARORSZÄdi S oldal iskola vizsgák nélkül A bukottak nem mindig rossz tanulók Lehetőség a megkapaszkodásra Vizuális veszélytérkép készül Budapestről Egy különleges iskola dol- gozi minden év nyarán Nv i egyházán. Az idén 200 szabolcsi diák tanult itt, vizsgakötelezettség nélkül. Többségük — minden második tanuló — munkásszülők gyermeke, vagy nehéz családi viszonyok között élő középiskolás. A tananyag azonos a technikumi, szakközépiskolai, gimnáziumival, de a módszerek, a tanulókkal való foglalkozás néhány dologban eltér. Kötetlenebb. A csoportoktatás, kísérletezés, az egyéni teljesítmények jobb kibontakoztatása a cél. És az önbizalom növelése — az ismeretek gyarapításával együtt. Modern eszközök A nyári iskola a Szakszervezetek Megyei Tanácsának művelődési házában és néhány nyíregyházi középiskolában dolgozik. A kezdeményező a művelődési ház. amely minden évben számon- tartja a gyenge teljesítményű, bukott középiskolás tanulókat, értesítést küld a szülőknek, sőt a szülők munkahelyének is, hogy az intenzív korrepetáláson, amely nem kerül pénzbe, minden rászoruló részt vegyen. 25 csoportban. 36 órában kiváló felkészültségű középiskolai és főiskolai tanárok foglalkoztak a zömében fizikai dolgozó szülők gyermekeivel. Tavaly a résztvevők 94 százaléka tett eredményes javítóvizsgát. folytatta tanulmányait. Ebben az évben sem volt könnyű megszervezni a nyári korrepetálást. Részben a tanárok pihenőideje, részben a gyerekek nyári táborozása, gyakorlati munkája és .egyéb tennivalók miatt. Több mint 314 sikertelenül vizsgázóról kaptak adatokat a művelődési ház vezetői. Közülük kétszázat tudtak „beiratni” a nyári tanfolyamra, augusztus 1—25-ig. Főként matematika, fizika, kémia, biológia, idegen nyelv, s néhány humán tárgy szemléletes és némileg újszierű oktatása szerepelt a programban. A mű velődési ház jó kapcsolatot létesített a városi középiskolákkal, szemléltető eszközökkel látták el a foglalkozásokat. Felhasználták a legmodernebb technikai eszközöket is a hátrányos helyzetű tanulók képzése érdekében. Megelőzni a bukást Felméréseket végeztek a művelődési ház dolgozói, hogy felderítsék a bukások okait, a családi és egyéb körülményeket. Számos esetben pályaválasztási munkát, tanácsokat is adtak a tanulóknak. Megkeresték a megyei üzemeket, hogy anyagi és erkölcsi támogatóst kérjenek a munkásgyerekek korrepetálásához. A művelődési ház több mint 22 ezer forintot költött az idén a fizikai dolgozók gyerekeinek továbbtanulására, a tanulmányi munka feltételeinek megteremtő^ sere. Mindezt "az üzemek is segíthetik a jövőben tanulmányi segélyekkel, saját munkahelyi tanfolyamok indításával. Mint Debreceni István, a művelődési ház igazgatója megjegyezte: a következőkben nemcsak a nyári tanfolyamokra szükséges gondot fordítani, hanem az évközi, megelőző korrepetálásokra is. Hogy kevesebb legyen a bukott tanuló, elsősorban a hátrányos helyA' épszámlálás, 1970 A népesség negyedére terjed ki a részletes adatgyűjtés A Központi Statisztikai Hivatal az 1960 évi népszámlálás, az 1963-as mikrocenzus. továbbá a tavalyi próbaszámlálás tapasztalatait, valamint a nemzetközi szervek — ENSZ,. KGST — ajánlásait figyelembe véve alakította ki az 1970. január 1-i népszámlálás tartalmi körét. Az adatfelvételi program számításba veszi a 10 év alatt végbement társadalmi-gazdasági és kulturális fejlődést, valamint a korszerűbb feldolgozási módszereket, ezért több vonatkozásban eltér a leg- u óbbi felvételtől. Lényeges változás például, hogy ezúttal először alkalmazzák majd az v --nevezett reprezentatív e-atfelvételi módszert. Ez ívnyit jelent, hogy az adat- g öltés a lakosság 75 százaié kánál a legszükségesebb s - oadrtok összeírására szó ritkozik. viszont a népesség 25 száza'ékához részletes — az előző népszámlálásokénál sokkal bővebb kérdéseket in téznek majd. Az alapösszeírás személyi kérdőíve az általános jellegű adatok — nem születési időpont. családi állapot, tartózkodási hely, anyanyelv, ver- mekek száma — mellett az iskolázottságra, valamint a foglalkozásra vonatkozóan tartalmaz kérdéseket. A reprezentatív kérdőíven viszont — azt minden \ negyedik számláló körzetben töltik ki —, az összeírok az alapkérdések mellett a következő főbb adatok után is tudakozódnak: a lakosság vándorlása, lakóhely változtatása, szakképzettség, ir rázás, a munkahely naponkénti megközelítésének módja és időtartama, foglalkozás-változta- 1 tás, termékenységi adatok, vagyis a 14 éves és idősebb nők élve és halva született gyermekeinek száma, a szü lések időpontja. A személyek összeírásával egyidejűleg teljes körű lakásösszeírásra is sor kerül. Itt az alapkérdések a következők: a lakás rendeltetése, tulajdoni jellege, használati jogcíme, építési éve, a helyiségek száma és felszereltsége. Az ezzel kapcsolatos reprezentatív megfigyelés a következő fő kérdésekre terjed ki: a lakás helyiségeinek alapterülete, a fűtés és melegvíz-szolgáltatás módja, a szobák és a konyhák padozata, továbbá, hogy milyen tartós használati cikkek, beépített bútorok, telefon, stb. találha tó a lakásban. A történelem nem egy olyan uralkodót ismer, aki a kézművesség egyik vagy másik ága iránt is érdeklődött. Nagy Péter orosz cár például Hollandiában hajóépítést tanult, egyes uralkodók más mesterségekbe kóstoltak bele. Feltűnően sok azoknak a száma, akiket a nyomdászat von zott, s akiknek a könyvcsi- nálás volt a kedvenc szórakozásuk. * A nyomdászkodó főurak so rät a litván eredetű Radzi- will Miklós lengyel herceg nyitotta meg. Szívesen szórakozott szedéssel és nyomással. Nevéhez fűződik egyébként 1563-ban az első lengyel biblia kinyomattatása is. III. Bogiszlav pomerániai herceg — az egykorú forrázetű fizikai dolgozók gyermekeinek körében. Nem kívánják levenni az iskolák válláról a korrepetálások gondját, hisz több oktatási intézmény jól törődik ezzel, de segíteni szeretnének az iskolai tananyaghoz igazodó, de oldottabb formában megvalósítható tanfolyamok, vizsgaelőkészítők meghonosításában. Együtt az iskolával Szokatlan egy kicsit, hogy egy művelődési ház. amelynek nem elsődleges feladata az iskolai tanulás segítése, ilyen kiemelten foglalkozik a munkás- és parasztgyerekek tanulmányi gondozásával. Nemcsak az iskolákkal, hanem a szülőkkel is jó kapcsolatot építenek ki, hogy meggyőzzék őket a továbbtanulás szorgalmazásáról, megelőzzék, hogy tehetséges gyerekek hagyják abba a középiskolai tanulmányukat a kedvezőtlen családi helyzet, a hiányos segítés miatt. Az SZMT Móricz Zsigmond Művelődési Háza anyagilag is keresi a módot, a lehetőséget az üzemek, vállalatok, intézmények kulturális alapjainak összefogására, hogy még intenzívebb módszerekkel, eszközökkel segítsenek pótolni a hiányzó ismereteket. Kíváncsiak erőfeszítéseik eredményességére is. minden évben felmérik a javító, utóvizsgák tanulságait, hogy tovább csiszolják a nyári tanfolyamok tematikáját, tartalmi és módszertani anyagát. Nem csodaszer, de... Természetesen nem csodaszer a nyári korrepetáló tanfolyam, nem pótolhatja az egész évi fáradozást, nem ad felmentést a kemény munka alól. Ellenben légkörével, csoport és kísérletező jellegével, a legkiválóbb tanárok közreműködésével elsősorban erkölcsi, akarati neveléssel, s a rossz tanulási módszerek megszűntetésével a tanulók százait segítheti a további úton. Jó lenne. ha nemcsak a megye- székhelyen, hanem a járásokban és nemcsak a közép-, hanem az általános iskolás tanulóknak is lenne ilyen nyári iskolája. És nemcsak a bukottak számára, hanem év közben is — mielőtt bekerülnek az ellenőrző könyvecskékbe az elégtelen osztályza tok. Ha mindenütt abból indul nak ki, hogy akik bukásra állnak, vagy megbuktak, nem biztos, hogy valóban gyenge képzettségük, hanem a körülmények játszanak szerepet, elűzhetik a gyerekek fenyegető rémét, a sikertelenség élményét. Ez összefügg további haladásukkal, emberi helytállásukkal. Páll Géza Június 14-én — mint emlékezetes — Budapesten, a József Nádor tér és a Műn- nich Ferenc utca kereszteződésében súlyos közúti szerencsétlenség történt, amely öt ember életét követelte. Valószínűleg hozzájárult a tragédiához az is, hogy a Veszprémi Közlekedési Vállalat különjáratát vezető sofőr nem ismerte eléggé a főváros forgalmát. Nagyon gyakran jutnak el Budapestre a vidéki AKÖV-ök teherkocsi-, illetve autóbuszvezetői, akik eléggé tájékozatlanok Budapest forgalmáról. A belvárosi tragédia figyelmeztette az Autó- közlekedési Trösztöt, hogy a legsürgősebben kezdje meg a fővárosba utazó vidéki gépkocsivezetők nagyon alapos oktatását. Ehhez pedig megfelelő „tananyag" is szükséges. A Budapesti Rendőrfőkapitányság évek óta regisztrálja, hol a leggyakoribbak a közlekedési balesetek. Ennek birtokában készítették el az Autóközlekedési Trösztnél Budapest vizuális veszélytérképét. Százhúsz veszélyes kereszteződésről, útszakaszról, kanyarról, gócpontról, átkelőhelyről készítettek diafilmet, és magnóra vették a képhez tartozó magyarázó szöveget. A diafilmsorozatból és a hozzá tartozó tájékoztatóból a gépkocsivezető megtanulhatja, hol kell különösen óvatosan vezetnie. A diafilmsorozat egyszeri vetítésével, a „tananyag” egyszeri meghallgatásával azonban aligha lehetne komolyabb oktatást elérni. Ezért a szakemberek újszerű és remélhetőleg célravezetőbb megoldást alkalmaznak. Az Autóközlekedési Tröszt utasította a vidéki AKÖV-öket, hogy azoknak a gépkocsivezetőknek, akik nem járnak rendszeresen Budapestre, alkalmanként mégis kénytelenek a fővárosba különjáratot, vagy TEFU-kocsit hozni — indulás előtt vetítsék le a diafilmsorozatot. Indulás előtt tehát egy olyan impressziót nyer a gépkocsivezető, amely figyelmeztetőként hathat egész budapesti tartózkodása során. Az Is igaz azonban, hogy a Budapestről vidékre, illetve az egyik megyéből a másikba közlekedők is találkozhatnak nehézségekkel, ami abból adódik, hogy nem ismerik eléggé az útviszonyokat, illetve a nagyobb vidéki városokban a közlekedési dugókat, általában a veszélyesebb útszakaszokat. Ezért az Autóközlekedési Tröszt elhatározta azt is, hogy az illetékes közlekedésrend-szstl szervek segítségével folyamatosan valamennyi megy -ól készít vizuális veszély tér'.é- pet, feltüntetve például az egyes útvonalakon az úgynevezett halálkanyarokat es halálsorompókat. Az Autó- közlekedési Tröszt gyakorlatilag olyan anyagot kíván összeállítani, amely feltehetően hatásos oktatási anyagnak bizonyul a balesetek megelőzéséért indított küzdelemben. S még egy nagy haszna lesz ennek a diafilmsorozatnak: a közlekedés leghiva- tottabb vezetői valóban szemléltetően tájékozódhatnak arról, hol kell a legsürgősebb útkorrekciókat elvégezni. MEGIEGYZÉS: Nekik megéri Nehéz lenne összeszámolni, hányán árulnak földről, kis asztalkáról, vagy sátorból a nyíregyházi Búza téri piacon. Van azonban hátul egy épületsor, ahol tejet, kenyeret, zöldséget és gyümölcsöt árulnak. A 12 helyiségből álló épületben csak 9 van nyitva. A másik hármat üres ládákkal megrakva eddig raktárnak használták. A városi tanács vb kereskedelmi osztálya — az épület tulajdonosa — elvette a kihasználatlanul álló helyiségeket. Kettőt a MÉK-től, egyet a Vörös Csillag Tsz-től és kiadta három városhoz közeli termelőszövetkezetnek. Az új tsz-ek örömmel vállalták az árusítást. A szerződésben még azt is vállalták, hogy télen is árusítják saját termékeiket. Nekik nem lesz szükségük raktárra. Ök minden reggel behozzák a friss zöldséget és gyümölcsöt. Mert nekik megéri. Balogh József S 9 Ötvenéves a szovjet filmművészet Olvasóink írják: 1919 augusztus 27-én írta alá Lenin a szovjet állami filmművészet megteremtésére vonatkozó dekrétumot — ezt a dátumot tekintik a szovjet film születésnapjának. A szovjet filmalkotások azóta is a nagy nemzetközi fesztiválok állandó díjnyertesei, a filmpiac magasan jegyzett produkciói közé tartoznak. A felszabadulás óta a magyar filmszínházak több, mint 700 szovjet játékfilmet mutattak be, amelyeknek nézőszáma jóval meghaladta a 400 milliót, 2 600 000-en tekintették meg a ,,Maximkát”, 2 500 000- en a „Bátor emberek”-et, s csaknem kétmillióan váltottak jegyet „A kétéltű ember’ és a „Ballada a katonáról című filmek előadásaira. 1967-ben készült el az első szovjet—magyar koprodukci- ós film, a Jancsó Miklós rendezte „Csillagosok, katonák”. A magyar filmesek napjainkban is állandó vendégei a szovjet stúdióknak, hamarosan két újabb közös alkotás forgatása indul meg. Szász Péter rendező „Kapaszkodj a fellegekbe” címmel egy 1919- ben játszódó történelmi vígjátékon munkálkodik, míg Keleti Márton Liszt életéről készít filmet szovjet kollégáival. Érdekesek a Szovjetunióban bemutatott magyar játékfilmek látogatottságáról valló adatok: 1948-tól számítva a szovjet filmszínházakban csaknem 150 magyar játékfilm pergett, s látogatóik száma jóval meghaladta az 1 milliárd 806 milliót. MEGSZŰNT A MEGÄLLÖ Az 5-ös autóbuszjárat, amely az SZTK rendelőintézet, kórház, Leningrad utca útvonalon közlekedik, igen nagy forgalmat bonyolít le. Körülbelül két hónapja azonban a Leningrád utca 18 számmal szemben lévő megállót megszűntették, amely 120 családot érint elég kellemetlenül, mert a legközelebbi megálló bizony távol van. Panaszunkkal kapcsolatosan már írtunk a városi tanácsnak és az 5. sz. AKÖV-nek, de intézkedés még nem történt a megálló visszaállítása ügyében, de még választ sem kaptunk — írja T. István nyíregyházi lakos. sok szerint — nemcsak belekóstolt a nyomdászatba, de élete végéig foglalkozott vele. # I. Frigyes Vilmos szász weimari fejedelem nevét megörökítette a nyomdászat történet. Torgauban nagíjsze rű nyomdát állíttátott fel, s mivel maga is elpepecselt ki- sebb-nagyobb nyomdai munkákkal, a nyomda betűkészletét ezüstből öntötte. * A francia királyi „nyomdászok" között XV. Lajos volt az úttörő. Saját munka iát maga szedte és nyomta ki. A betűszedést a betűvetéssel együtt tanulta meg. XV. Lajos leányának szintén volt nyomdája Bourbon-i palotájában és mind a szedést, mind a nyomást megtanulta. Leveleiben a nyomdászattal eltöltött időt élete legszebb perceinek nevezte. * A francia királyi „nyomdászok” közül XVI. Lajos volt a legtanultabb és a legszorgalmasabb. A betűszedést már 10 éves korában elsajátította. Sajátkezüleg szedte és nyomtatta könyvét, Aktív nyomdászán tevékenység* mellett mindent megteli a nyomdászat fejlesztéséért is. Így Barletti dí Saint-Pa ült egy új szedési és nyomó si eljárásért 20 ezer frankkal iutalmazta. XVI. Lajos uralkodó korában is szívesen időzött a szedöszekrény és a nyomóprés előtt. Amikor a Temple foglya lett, akkor is a nyomdafelszerelését kérte, hogy börtönében is áldozhasson nemes szórakozásának. * A magyar történelemben sem ismeretlenek a műkedvelő nyomdászfejedelmek és -királyok. Az elsők között Báthori István erdélyi fejedelmet és lengyel királyt keli megemlítenünk, aki mint len ayel király. 1575 után szintén kitanulta a betűszedést. * II. József, a „kalapos király”, a francia felvilágosodás hatása alatt sok üdvös intézkedést vezetett be. Szintén szívesen nyomdászkodott, 'akosztályában tel lesen felszerelt nyomda állt rendelke -ésére. A betűszedést 1755- ben Trattner János Tamástól tanulta meg, a nyomtatási pedig Trassier János Györgytől sajátította el. MEDDIG SZERELIK? Nagyon sok háziasszony örül annak, hogy a Kossuth téri ABC-áruházban a húst megdarálják, hiszen ez a „konyhakész” állapot igen megkönnyíti munkájukat Sajnos ez csak ebben az egy üzletben van, viszont darált húst szívesen vennénk más hentesüzletben is. A nyíregyházi ÁFÉSZ Bethlen Gábor utcai húsüzletébe már megérkezett a daráló és a vil- 'anymotor is, de már hetek óta csak az összeszerelésre vár. Kár, hogy az összeszerelés ilyen sok időt vesz igénybe, pedig az üzlet érdeke is lenne, mert a darálni való húst sokkal ízlésesebb tormában tudnák árusítani — olvastuk Szabó J-né levelé* bőL Királyi „nyomdászok44