Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-27 / 197. szám
f969 augusztus KELET-MAGYARORSZÄG S oHa1 Egy vizsgálat tapasztalataiból Ml 5 RT! a vásárló érdekeit ? Másfél éve legnagyobb változás az árak körében következett be. Eléggé felkészületlenül is érte a kereskedelmet: valami egészen újat kellett kezdeniük. És ez a tapasztalatlanság az árak kialakításában még most is érezteti hatását, amellett, hogy sokan rutinossá váltak. És — a tanulóév után — lassanként sűrűsödnek a különböző szervek által végzett árellenőrzések is. Tény, hogy nem annyiért ad egy-egyárut. a kereskedő, amennyiért akar. De hogy az áru, míg a pultra kerül, milyen árat kap. hogyan kapja és milyen szempontok figyelembe vételével — az sok mindent el- mond egy kereskedő szert' üzletpolitikájáról. Hol szőri! a cipő? Legutóbb a megyei tanácsok kereskedelmi osztálya három fogyasztási szövetkezetnél — nyíregyházi, tisza- teleki és tornyospálcai — komplex vizsgálatot tartott az árpolitikai gyakorlatról, fez — és a sok kisebb vizsgálat — felszínre hozott néhány általános hibát, s megmutatta azt is, hol szorít igazán az új árrendszer cipője. Jó, hogy a legtöbb helyen árbizottságokat hoztak létre, bár előfordul, hogy ezeknek még formális a működésük. A különböző gazdasági szerveknél kevés az olyan árfelelős, akinek megfelelő szakképzettsége és tapasztalata lenne. Az áruforgalommal foglalkozó dolgozóknak is ismerniük kellene az árkérdéseket, hiszen a gazdasági döntések alapja sok esetben az ár. Az önálló árpolitikát nem támasztják alá közgazdasági elemzésekkel, nem hasonlítják össze a kereslet és kínálat viszonyát a területen, tehát nem mérik fel a piacot — ez lehetne az általánosan megfogalmazott hiba a mai szabolcsi árak kialakítóinál. Ez azonban több kihatással is jár. Különösen a kisebb szövetkezeteknél gyakorlatilag hiányzik az áralku, megmaradnak szokott és kényelmes beszerzési forrásaiknál. (A beszerzési piac felderítetlensé- ge miatt is.) Pedig gyakran nem kellene sokáig keresni az olcsóbb árut, de ilyen törekvés csak a nagyobb cé- geknél fordul elő. Sablonosán átveszik A megyei nagykereskedelmi lerakatoknál — ahonnan kiskereskedelmünk az áru zömét beszerzi, — nincs árfelelős. Minden utasítást a debreceni központból kap- nak, bár nem bizonyos, hogy ott jobban ismerik a szabolcsi viszonyokat. Gyakorlatilag a nagykereskedelemnél kezdődik az árak elmerevedése, s ez folytatódik a kiskereskedelemben, mert általában sablonosán átveszik a nagyker-árat. Ráteszik az irány haszonkulcsot, s az lesz a fogyasztói ár. Hogy kevesebb, vagy ennél több lenne indokolt, az más kérdés. Ezen túl általában kevés az. ármozgás. Ahol mozdul az- ár, ott helyesen csinálják. (A legbátrabb, legkez- deményezőbb az árpolitikában a dombrádi fmsz és a két tanácsi kiskereskedelmi vállalat.) Másutt azonban még a kiárusításokra is kevés a kezdeményezés, sok helyen most is központi intézkedéseket várnak. Az árak kialakításában előfordulnak kisebb törvénysértések, főként tudatlanság, a rendeletek ismeretének hiánya miatt. Bírságot szabtak ki a tiszateleki fmsz elnökével szemben, mert a rossz bútorárakkal megkárosította a vevőket. A végleges ár késik Tiszateleken és Vencsellőn forclult elő, hogy igénybe vették a falatozóra vonatkozó kedvezményeket, de az üzlet csak kocsma volt. Százezer forintjába került ez a két szövetkezetnek, amit elvontak tőlük. A példákat lehetne folytatni. A nyíregyházi szövetkezetnél másfajta szabálytalanságokat tárt fel a vizsgálat. Például a ruházati vásározó részleg közületeknek parket- taragasztót (!) is árult. Ráadásul fenntartásos áron, ami azt jelenti, hogy amíg nem lesz végleges ára, addig kifizet a vevő egy összeget, később pedig elszámolnak. Hónapokig húzta a szövetkezet a végleges ár megállapítását, s addig használta a mások pénzét. A szövetkezetnél egyébként is gyakori volt as üzletkörre vonatkozó rendelkezések betartásának szabadossága. Például tartós fogyasztási cikkeket árultak kis vegyesboltokban, ami az alapvető cél: a napi cikkeknél való ellátást veszélyeztette. Igaz, hogy a szövetkezet eredményességét is csökkentette ez a gyakorlat. A vevő nincs egyedül A vizsgálatok nyomán a különböző szerveknél tapasztalt szabálytalanságok miatt augusztusig három büntető feljelentést tettek és több mint száz más intézkedést (bírságolás, fegyelmi, figyelmeztetés) hoztak a tanácsi szervek. A vásárlóknak okozott kárt visszatéríttetik, vagy ha nem lehetséges, jogosulatlan nyereségként elvonják a kereskedő vállalattól. A tanácsok több kezdeményezést várnak a lakosságtól, Bármelyik tanácsi szak- igazgatási szervnél bejelentést lehet tenni, ha a vásárló úgy érzi, sérelem érte. Ilyen bejelentés eddig kevés volt, de ezek nagyon hasznosak. Jó lenne, ha a vásárlók is jobban megismernék jogaikat, s jobbán megnéznék, mit kapnak pénzükért, s mennyiért kapják. A vizsgálat eredményéből kitűnik: a vásárló ma a nagyobb vállalati önállóság korában sincs egyedül, segítségre számíthat, ha jogos érdekeit sértik. Kun István Műszaki hiba Már senki nem kérdezte, hogyan szalad a Skoda. Elmaradtak a tréfák is. Nem cukkolták, hogy mellette alszik a garázsban, hogy nem bír maß a nőkkel ezután. Mert nőkkel a megrögzött agglegényeket lehet igazán ugratni, különösen az ilyen Mezei-f éléket... Vasárnap természetesen kocsival ment a sógorékhoz Egyenként akarta vinni őket, de Lajos kinevette. Azt mondta, ilyen vékony don- gájú emberekből akár hatot is vihet egy bejáratás kocsi Végül csak megsértődtek, mert figyelmeztetni merte Lalikét, nehogy lecsöpögtesse a huzatot fagylalttal. Sötétedés előtt indult haza. Az állomás előtt sorompót kapott. Elrobogott a személy, lassan emelkedni kezdett a kis kerítés. Megvárta, míg teljesen felhúzzák, aztán indított. Halk duruzsolássa I billeni át a kocsi a kis emelkedőn. Szőke, teltkarcsú asz- szony lépett elé az úton. Intett neki. — A városba? — Igen. — Lekéstem ezt az átkozott járatot. — Tessék parancsolni! A kosarat talán hátra... kegyed pedig.,, 6, nagyon örülök... Előbb érünk, mint a vonat! — Úja kocsi? — Egy hete kaptam meg De régóta vezetek, nyugodtan rámbízhatja magát, asz- ízonyom~ Minthogy János a világért sem akart pénzt elfogadni a a fuvarért, s egyébként is kiderült, hogy az asszonyka éppen a szemben lévő ház harmadik emeletén lakik, legegyszerűbbnek látszott egy szerény vacsorával honorálni a szívességet. — Bizonyára valami hitvány kis vacsorát készítene — mondta az asszonyka. — Mert a férfiak csak akkor igényesek, ha más készít nekik. En ugyanis férjnél vagyok — sajnos. Bár talán nem helyes, hogy panaszkodom... nem rossz ember a férjem. Kalauz. Most is szolgálatban van... Hajnali háromkor gondolt arra először Mezei János, az áruház reszortfelelőse, hogy talán haza is kellene mennie. — Ugyan, kis butám... — dönnyögte az asszony. — A kalauz bácsi kilenckor érkezik. Ráérsz nyolckor elmenni. — Hétkor nyitunk... A kollégák a jókedvet, a szokatlan előzékenységet, a vidám fütyörészést mindmind a Skoda számlájára írták. Két hónap múltán is a kocsit irigyelték. Azt hitték, a dióbarna volán, az üvegen sétáló ablaktörlő, az almazöld motorháztető lebeg János szeme előtt, amikor ré- veteg mosollyal kibámul a kirakatablakon. Pedig Ibolya hangja, kis- lányos dünnyögése kapcsolta ki időnként az agyát. A kapcsoló! Micsoda ötlet! Ibolya egy zseni! Ez nem jutott volna eszébe. A férj este hétkor távozik, ha szolgálatba megy. Vonatra azonban csak nyolc tízkor száll. Fél kilencig tehát várni kell. Hátha cserél valakivel, vagy más vonalra irányítják, s csak reggel kell beállnia. Fél kilenckor János kiáll az erkélyre, s figyeli lbolyá- ék fürdőszobájának ablakát. Ha felgyullad a villany, s egy másodperc múlva újra elalszik, akkor indulhat. Ha háromszor-négyszer gyullad és alszik egymás után, akkor veszély, van, otthon a férj. A múlt héten is volt ilyen eset. Valóban fontos az előrelátás. Ibolya negyedkor feltette a krumplit. Barátfülét rendelt János. Azt pedig nem lehet felfújni. Anti már nem jöhet, azóta már elindult. — Kiöntöm én a konyakot is. Csak emelnem kell János elé, ha belép! És a kávé is.., hadd főjön! Tíz perc múlva fél... Pamparapamm. ■Jesszusom! Ez Anti! Egy rövid csöngetés! És... próbálja a kulcsot! SZÁZÖTVEN CSÜCSESZTERGA. A Nyíregyházi Gépjavító Vállalatnál elkészültek a százötvenedik MVE 280-as típusú csúcseszterga felújításával Bakó László lakatos cső- portvezető a szállítás előtt egy Utolsó ellenőrzést végez a gépen. Elek Emil felvételé Krónika három szabolcsi népművelői ől A matematikus könyvbarát Tulajdonképpen hogyan lesz egy matematika-fizika szakosz általános iskolai ta nárból könyvtáros? A kérdésre Kiss Kálmán azt vá laszolja: úgy lesz, hogy na gyón szeret olvasni, egyszer eljut addig, hogy másokat is minél több embert akar megnyerni az irodalomnak. Nyírjákó 1190 lakosú község Baktalórántháza mellett. öt évvel ezelőtt két iskolai szekrény volt a könyvtár ebben a faluban, alig 800 könyvvel. Ekkor vette át tár sadalmi munkában kétszáz valahány forintos tiszteletdíjas „állását”. Nem volt idegen ez a heti kétszer 3 óra, télen pedig a heti háromszor kettő, ő a művelődési otthon vezetője, sőt az ifjúsági klub elnöke is. Hogy a többi funkcióját ne is említsük... — Kezdetben csak az újságokat vették kézbe — emlé kezik. Aztán szép otthont kapott a könyvtár, efvre sűr- vebben tévedtek be fiatalok, idősebbek. Persze nem maguktól. Eléjük kellett menni. — Reggel megyek a hat huszonnégyessel. Mi ez? Kétszer vacsorázol? — Tudod, úgy... — Csend! Hát idefigyelj! Hányra jön? — Kicsoda? — Azt akarom tudni én is! Hányra jön? Halljam! — Nem jön senki! Ha te nem hiszel nekem, hát ülj ide az előszobába a baltával, vagy a konyhakéssel... te bolond! — Hová mégy? — Kezet mosni! Alig találta a kapcsolSl. Már görbítette az ujjait, hogy egymásután öt-hat gyors kapcsolással jelezzen a túlsó erkélyre: most aztán igazán nagy a veszély, szerelmem! Csak most ne mozdulj! Egy... Aztán semmi. Üres kattanások. Hiába rázta, cibálta, ütötte, nem gyulladt többször. Ar égő egyet villant, halkan' pattant benne valami, aztán elsötétült... „Mi lesz itt?”... Mezei János három nap múlva nézett be az üzletbe. Bal szemét nem láthatták a kollégák a nagy kék folttól. Arcán ragasztások fehérlettek. Jobb fülét is kötés tartotta, bal lábára erősen biccentett. — Mi történt, komám? Karambol? — kapták körül mindannyian. — Semmiség — legyintett. — Műszaki hiba... Nem tudta, hogy igazat mondott. A. 3. Első, második világháborút megjárt emberek jócskán akadnak Nyírjákón is. A ka pu előtti beszélgetések témá ja legtöbbször a háború. De a kulisszatitkokról, a háttér ben lévő mozgatókról keveset tudnak. Egy-egy ellesett be szélgetés után a könyvtáros megpróbálta megkeresni az első fogózókat. hogy könyvet, adjon a legfeljebb kalendá riumolvasó embereknek — Nálunk a dokumentum irodalommal kezdődött — mondja. A nürnbergi per, a második világháború történelmi, katonai irodalma felcsigázta az érdeklődést. Do kumentumfilmeket is vetítet tünk. Olyan nagy volt a sikere, hogy rohamosan kezdték kölcsönözni az ilyen témájú könyveket. Később váltották fel ezeket az irodalmi művek. Őszintén megmondom, a felnőttek többsége még Jókainál tart, de már sokan olvassák Móriczot is. A maiak közül pedig Berkesi, Szilvási. Van még tennivaló... Az osztályvezető karnagy Egy járási tanácsi osztály- vezetőt széles íróasztal, telefonok, rengeteg akta társaságában képzelnénk el. Erdős Jenő, a Mátészalkai Járási Tanács VB művelődési osztályvezetője rácáfol az ilyen feltevésre. Nem gondterhelt, bár a járáshoz csatolt csengeti rész hatvan intézményének átvétele, minden nyűge a nyakába szakadt. Ki sem látszik belőle. Itt van az új iskolaév nyitása is. Nincs kétségbeesve, jó munkatársai vannak — mondja elégedetten J hozzáteszi: ennek köszönheti, hogy hódolhat hob- byjának. a kóruséletnek. ö az egyik szülője a már hagyományossá vált mátészalkai dalos tavasznak, ennek a kellemes rendezvénynek. — Ha mégis büszke lehetek valamire, az a mátészalkai pedagóguskórus. Még csak egy éve éneklünk, de már minősítést is kaptunk. Tizenöt községből járnak be a próbákra, szereplésekre a pedagógusok, ki motoron, kerékpáron, ki alkalmi autón. Az osztályvezető karnagynak sok köze van ahhoz is, hogy a mátészalkai járásban több felnőttkórus van, mint a megyében összesen. Neve van a nyírmeggyesi, a nyír- kátai, a márki, az ópályi, az ököritófülpősi, a íábiánhází a mátészalkai ÉRDÉRT és a pedagóguskórusnak. Egy rég országos hírű kórust, a nyír- csaholyi paraszténekkart is eletre akarják kelteni. Ha ez sikerült a mátészalkai cigányegyüttes esetében. remélik Csa bolyban is így lesz. — Tizenkét éve vagyok el* nökhelyettese a MEPr ZZ Sportkörnek. Van egy MB III-as futballcsapatunk és '•agy hat szakosztály. Mosolyogva mondja Erdős Jenő. hogy talán meg lehet bocsátani ezt a hobbyját is. A polihisztor gondnok Idős Demcsák Miklóst nem találtuk otthon Pusztadoboson. Gyógyszerért kerékpározott át a néhány kilométerre fekvő Nyírmadára. Felesége az óvodában dajka. Ö pergeti vissza Demcsák Miklós 30 éves amatőr színjátszó-rendezői, zenész és feste- gető pályafutását. Felesége azok közé tartozik, akik osztoznak férjük szenvedélyében. — Először csak eljártam a próbákra. Aztán én lettem a súgó. Végül kedvet kaptam. Az arany emberben én játszottam Terézát. Férje a pusztadobosi amatőr színjátszók mindenese; elsősorban rendező. Sok színházi szakkönyvet elolvasott már. Levelezésben áll a Szerzői Jogvédő Hivatallal, ahonnan a könyveket rendeli, ö maga festi a díszletet, gondoskodik jelmezekről, sőt zenei kíséretről is. Alig van hangszer, amelyen ne játszana. Az évek során 25—30 környékbeli faluban megfordultak a színjátszók id. Demcsák Miklós vezetésével. Elsősorban a máguk szórakoztatására, művelésére csinálják. De olykor hoznak is a művelődési ház „konyhájára’’ egy kis bevételt. Hisz az évi 6 ezer forintos fenntartáshoz nem árt egy kis kiegészítés. Id. Demcsák Miklós tiszteletdíjas gondnoka a művelődési otthonnak. És jegyszedő a moziban. * Egy újsághírbőli: „Szocialista kultúráért kitüntetést kapott: id. Demcsák Miklós, a pusztadobosi művelődési terem gondnoka, Erdős Jenő, a Mátészalkai Járási Tanács VB művelődési osztályának vezetője, Kiss Kálmán, a nyírjá- kói községi könyvtár vezetője.” ! -. ' Pán Géza
