Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-26 / 196. szám

1969 augusztus 28. KELET-MAG YÁRORSZ ÄÖ 8. oT3af Az M—4-es főúton Miniszteri utasítás az állami gazdaságok természetbeni juttatásairól Szoboravatás Nyírbátorban Vasárnap gazdag műsorral véget értek a nyírbátori ze- jíei napok. A délelőtti órák­ban á Báthori István mú­zeumban Mednyánszky-em- lékkiáilítás nyílt, amelyen az ismert művész miötegy 30 alkotását mutatják be a nyír­bátori közönségnek. A délutáni órákban, a gim- fiáfium előtti parkbáíi 15Ó0 főnyi közönség jelenlétébe?! ünnepélyesen felavatták Báthori István volt erdélyi vajda, országbíró, a nyírbáto­ri műemlékek építtetőiének csaknem 2,5 méter magas, egész alakos szobrát, Ispánki József szobrászművész alko­tását. Az ünnepségen részt vettek a Művelődésügyi Mi­nisztérium, a Képzőművésze­ti és Iparművészeti Múzeum, a megyéi és járási tanács képviselői. A megjelenteket Kaliba Lajos, a községi ta­nács vb elnöke köszöntötte, majd dr. Szalontai Barnabás múzeumigazgató méltatta Báthori István érdemeit, munkásságát. Az ünnepség befejezéséként megkoszorúz­ták a szobrot. Este a műemlék református templomban a Budapesti Kó­rus és a MÁV Szimfonikusok Zenekara adott hangversenyt. A nyírbátori zenéi napok rendezvényeinek összesen mintegy 15 000 vendége volt * A Pannónia Könyvkiadó gondozásában a Műemlékeink sorozatban jelent meg a kö­zelmúltban Entz Géza és Szalontai Barnabás „Nyírbá­tor” című könyve. A máso­dik, bővített kiadás tartal­mazza az európai hírű slal- lumok leírását, a nyírbátori műemlékek fotóit. Teljes tör­téneti áttekintést nyújtanak a szerzők a régi településről, a bátori műemlékekről. A hetvennégy oldalas 5250 példányban megjelent könyv 45 képet és rajzos ábrát tar­talmaz. Vonzó kiállításban nemcsak a történelem, nép­rajz és képzőművészet iránt érdeklődőknek nyújt kelle­mes olvasmányt, hanem min­denkinek. S közelebb visz a megye képzőművészeti múlt­jának, értékeinek megismer­tetéséhez. Százéves színlap a vásárosnaményi múzeuma an Egy száz évvel ezelőtti ba­latoni színlap került a vásá- rosnáményi múzeumba. Az egyébként nem különleges irat két szempontból iS érde­kes. Egyik oldala hírül adja, milyen színházi műsor volt Balatonfüreden 1869 augusz­tus 11-én, a hátlapjára írt fel­jegyzésekből pedig kiszámít­ható: mennyibe került száz évvel ezelőtt a balatoni nya­ralás egy nyíregyházi lakos­nak. Ami a műsort illeti: A Lá- tabár Endre igazgatása alatt működő színház bemutatta „Choufleuri úr otthon lesz" és „Ha te úgy, én is úgy” cí­mű égyfelvonásos vígoperet­tet, illetve vígjátékot, s közli a szereplők nevét és a hely­árakat. A hátlapon az egyko­ri üdülő költségeiről olyan pontos kimutatást készített, hogy még a krajcárokat is feltüntette. Így pl. a vasúti jegy Nyíregyházától Füredig 101 forint 44 krajcár volt. Többek között hordárnak, fiákeresnek 17 forint 67 krajcárt adott. Nagy értékű francia könyvek a Jósa András Múzeumban Nagy értékű régészeti és művészeti témájú francia nyelvű könyveket vett át ajándékként Magyar Kál­mán, a Nyíregyházi Jó­sa András Múzeum régésze a Budapesti Francia Intézet munkatársaitól. A fiatal kutató szerint két té­nyező is szerepet játszott ab­ban, hogy az intézmény ilyen Jelentős munkát kaphatott. 1967 nyarán budapesti egyetemi kiküldetés kereté­ben Párizsba és Provence-ba is eljutott a fiatal régész, ahol közelebbről megismerkedett az ajándékozókkal. Alkalma és lehetősége volt, hogy meg­tekinthesse a középkori fran­cia művé''lat nagyszerű alko­tásait, s ugyanakkor lemérhet­te az európai művészetre gyakorolt hatásukat Is. Más­felől 1969-ben a Jósa András Múzeum megrendezte a Szép francia könyv C. kiállítást, amelyen a francia nagykövet­ség kulturális tanácsosa, André Padoux úr is képvisel­tette magát. A kiállítás meg­rendezése a kritikák szerint jól sikerült, Dumontet úr, a francia intézet titkára köszö­neté mellett mintegy 10 ezer forintot érő könyvekkel aján­dékozta meg a francia inté­zet jóvoltából a rendezőket. A könyveket értékelve megállapítható, hogy általá­nos és specialis történeti és művészeti témát is tárgyal­nak. Az általános művészeti témakörben és a történetiben jelentős az „Emberiség ős­története” c. igen jó kiállítá­sú munka. Az említetthez ha­sonlóan gazdag illusztráció­val jelent meg az „Európai eszme története” című kötet. Külön jelentőséggel bír a me­gye középkori történészei számára a „Középkor pe­riodizációja” e. mű. Égy másik munkában Eygun professzor adja Nyugat­Franciaország művészeté­nek részletes tárgyalását, gazdag képanyaggal és színes illusztrációk kíséretében. Eh­hez a sorozathoz tartozik Debidour párizsi tanár tanul­mánykötete, amely a francia- országi állatábrázolásos szob- rászatot rendkívüli alaposság­gal mutatja be. A speciális témát tárgyaló karolingkori építészet és liturgia kapcso­latát bemutató kötet mellett nagyszabású, több ezer forint értéket képvisel a francia templomokat lexikonszerűen tárgyaló munka, André Chastelnek, a Sorbonne Egyetem professzorának elő­szavával. A nagyközönség számára Is legérdekesebbnek tartható a művészetet és a művészeket részletesen tárgyaló Általános Lexikon, amely mintegy 4 ezer forint értékű, színes ké­peket, fontos tanulmányokat és nagy rajzanyagot tartal­A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter utasí­tást adott ki az állami gaz­daságok dolgozóinak adható természetbeni juttatásokról és ezek pénzbeni elszámolásá­nak rendszeréről. Az utasí­tás egyebek között kimond­ja, hogy az illetményföldet a gazdaság átlagos termőké­pességű tábláiból megszántva I és boronáivá kell kiadni. A termést ä gazdaság köteles _________________ térítésmentesen a dolgozó la­kására szállítani. Az utasítás szerint az illetményföld ta­karmánygabonával is tr.zg- váltható. Az illetményföld, vagy az annak megváltása címén adott bármilyen térí­tés után járó mindenféle adó ugyanakkor a dolgozót terheli. Az utasítás kimondja azt is, hogy az állami gazda­ság kenyérgabona-fejada­got juttathat dolgozóinak és azok eltartott családtagjai­nak. Kerékpárral Szabolcsban Az országút kapocs. Váro­sokat, falvakat köt össze. Mozgalmas végtelennek tűnő tér. Színhely. Komoly tragé­diák és apró, nevetni való komédiák színhelye. Az M—4-es főút Budapest­től Záhonyig húzódik, átszel­ve az Alföldet. Jelentős sza­kasza megyénk 3n keresztül vezet. Kerékpárral indulunk el. Nyíregyházán ülünk kerék­párra és közel ötven kilomé­tert teszünk meg. Cserben­hagyva néhányszor az M—4- est, letérve néhány dűlőút- ra, melyek a főúttól pár kilo­méternyire fekvő községek­hez vezetnek. Szőlő és almáskert Reggel hat óra. Nyíregyhá­za most ébred. A 282-es ki­lométerkőnél hagyjuk el a várost. Az utolsó Nyíregy­házához tartózó épületcsoport körül, a Felsőfokú Mezőgaz­dasági Technikum Ilona ta­nyai tangazdaságában em­berek jönnek-mennek. Nagy itt a forgalom. A modern kordonműveléssel gondozott szőlő és a szépen termő al­máskert korai kelést, sok munkát igényel. Majdnem egy kilométer távolságban el­kísérik az utast az országút mellé ültetett cseresznyefák. Majd Szabolcs fája az akác és az újabban megszeretett nyárfa áll katonás sort az út mellett. Napraforgó, kukorica, cu­korrépa, burgonyatáblák. Lu­cernacsíkok. Learatott gabo­naföldek, feltört tarlók. Tar­lóhántást végző munkagépek. Szabolcs rekordidő alatt be­takarította az „életet”. A több mint félezer kombájn pihenőre térhet. De a talaj­előkészítéssel és a másodve­téssel sem akarnak elkésni a termelőszövetkezetek. Lassan eltűnik a tarló. 287-es kilométerkő. Az út­jelző tábla Nyírpazony felé mutat. Rátérünk a dűlőút- ra. Aki néhány évvel ezelőtt látogatott el ebbe a községbe, most nem ismerne rá. Meg­változott. Uj családi házak, középületek épültek. Fejlődik a falu és a termelőszövetke­zete is. Ipari üzem létesült, a gépjavító és a tsz összefogá­sával. A színes műanyag­csempék, melyek a kis üzem­ben készülnek ismertté tehe­tik Nyírpazony nevét a me­gyehatáron kívül is. A falu egykori kúriáját, a klasszi­cista építészet remekét ér­demes megtekinteni. Szép. És érdemes megtekinteni a körülötte épült új házakat is. Az új Nyirpazonvt. Visszatérünk az M—4-es útra. Nyírtura határában já­runk. A 290-es kilométerkő­nél gurulunk be ebbe a hosszú faluba. A Zöld Mező Tsz tágjai a dohányföldeken vannak. így reggel korán ki­halt a falu. Néhány asszony és gyermek látható a házak udvarán. A „felvégen” nyolc főből álló kerékpározó cso­portot érünk utol. A nyírtu­rai úttörőcsapat „Rakéta” őrsének tagjait. Kerékpártú­rákat szerveztek a nyári va­kációban. Voltak már Nagy- kállóban, Nyíregyházán, Bak- talórántházán. Megismerték megyénk néhány szép táját. Most Nyírbogdányba kere­keznek. Együtt látjuk a köz­séget elhagyva a vályogvető cigányokat. Mihalecz Miska, az őrsvezető elmagyarázza, hogy a cigány férfiak már a tsz-ben dolgoznak, csak az asszonyok folytatják ezt az ősi mesterséget. A 7S0 éves Bogdány öt kilométert teszünk meg együtt az úttörőkkel. Rövid túra lesz ez a mai — mond­ják. Beszélgetünk. Nyolcuk közül hatan tovább akarnak tanulni. Nyíregyházán. Gim­náziumban, szakközépiskolá­ban. Kovács Peti és Barta Lali pedig tsz-bé megy dol­gozni. 295-ös kilométerkő. Nyír- bogdány. A község sorsa összefonódott a kőolajfino­mító sorséval. A gyár 360 embert foglalkoztat és ka­pacitása a húsz év előttinek tízszerese. Sok egykori pa­rasztember dolgozik munkás­ként ma a gyárban. A köz­ség és környék kulturális centrumává is lett a gyár. Üzemi művelődési házában együtt szórakozik a gyár munkássága a tsz-parasztság- gal a munkásfiatalok a tsz- fiatalokkal. Az Uj Élet Tsz és kőolajfinomító vezetői kö­zött is jó a kapcsolat. Büsz­kék a nyírbogdányiak az egészségügyi kombinátjukra, gyógyszertárukra, üzletháza­ikra, az új lakónegyedre, mo­dern áilomásépületükre. Kö­zösen szépítik lakóhelyüket Parkokat létesítenek társa­dalmi munkában. Uj közvilá­gítást, húsz nagy teljesítmé­nyű higanygőzlámpát kapott a falu. És a 750 éves jubile­um ünnepségsorozata megis­mertette a látogatókkal egy fejlődő település életét. Gépkocsik és juhnyái Cellulóznyár-erdő kísér Nyírbogdányt elhagyva. Az országúti forgalom növekszik. Nyolc óra. A hazai rendszá­mú gépkocsik mellett külföl­di; lengyel, német, szovjet rendszámú autók. Juhnyáj zárja el az utat. A székelyi Búzakalász Tsz juhásza hajt­ja a legelőre a közös nyájat. 300-as kilométerkő. Kis ösz- szekoccanás két tehergépko­csi között. Szerencsére nem történt nagyobb baj. De tör­ténhetett volna. Megyénkben 1969. első fél évében közel 550 közlekedési baleset tör­tént. Ebből 19 halállal végző­dött. A 4-es főút is több ha­lálos tragédia színhelye volt Székely. Poros, eléggé el­hanyagolt falu. Az euaig meglátogatott települések után éz á benyómása az utasnak. Pedig Székely is fejlődik. A tsz szolgálati la­kásokat épít. A sportkör tsz- segítséggel épített öltözőt a sporttelepen. A lakóhely szebbé tételéhez talán a la­kosság nyújthatna nagyoüb segítséget. Székelyt elhagyva cíó- hányszállító teherautókkal, Zetorokkal találkozunk. Az anarcsi Uj Élet és a berké- szi Bajcsy-Zsilinszky Terir. - lőszövetkezet viszi beválts ni a letört dohányt. Berkeszsn meglátogatjuk a nevelőintéz’- zetet. Fehérre meszelt ter­méskőkerítés, fekete Vaska­pu, szép park fogad. Az épü­letben kőművesek, feá! 3k dolgoznak. Készülnek szep­temberre, a tanévkezdetre. A nevelők, diákok pihennek. A kerékpárról megtekintjük a községi tanácsot, a mozit, és a művelődési házat. Uj épü­letek. Feltűnően sok a fa. Szép ez a falu. A határban tsz-tagok dolgoznak. Fiatalok is szép számmal vannak kö­zöttük. A Bajcsy-Zsilinszky- ben ifjúsági brigád dolgozik. Berkeszről nem vágynak el a fiatalok. Hallottuk, hogy a Berkészt Nyírtassál összekötő utat községi erőforrásból felújí­tották és új vasbetonhíd át­adására is sor kerül. A régi fahidat lebontották. Tsz-konzervüzem Most azonban a főúton ha­ladunk tovább. Nyírtass. Ál­lami gazdaság. A nyári csú's- idényben Nyírkárászról, Gyu­laházáról és több környező községből jönnek a fiatalok ide dolgozni. A gazdaság ve­zetői elégedettek a munká­jukkal. A falu tsz-e a Dó­zsa Termelőszövetkezet. Éle­tében jelentős esemény tör­tént a közelmúltban. Meg­kezdte üzemelését a tsz- „konzervgyár”. A háromszáz- ezer forintos rekonstrukció­val épült üzem a tervek sze­rint az idén másfél millió forint értéket termel. A köz­ség lakói örülnek; télen is lesz munkaalkalom. Amikor Nyírtass határában szerelni láttunk egy nyugat­német gépkocsivezetőt, némi kárörömmel állapítottuk meg, hogy a kerékpár a leg­biztonságosabb közlekedési eszköz. No, minket is utolért a „defekt ördöge”. Szeren­csénkre a Nyíregyházi Me­zőgazdasági Kísérleti Intézet pótkocsis vontatója megszánt, így „traktorstoppal” folytat­hattuk utunkat. Ajak és Kis- várda gyorsan eltűnt mellet­tünk. Pedig szerettük volna mindkettőt jobban megismer­ni. Láttuk utunk során, hogy fejlődik, épül minden község. Egyre jobban megerősödnek a termelőszövetkezeteink. És meggyőződtünk arról, hogy szép ez a megye. Sarudi István A KULTURÁLIS ÉLET HÍREI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents